Nyírvidék, 1887 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1887-10-02 / 40. szám

NYÍBTIDÉ K." ért folyamodott, s ez alkalommal 10 kr készpénz és 15 kros bélyegjegyet adott át. Időközben ismeretlen helyre távozván, mohácsi főszolgabíró a fenti összeget áttette az enyingi főszolgabíróhoz illetékes eljárás végett, honnét azonban az áttett összeg visszaküldése mellett azon értesítést kapta, miszerint nevezettnek szilas-balhási illetősége megállapítható nem lévén, a kérés nem teljesíttethetett. Hivatalos tisztelettel felkérem tehát a tek. társhatóságot, szíveskedjék Német recte Csont Juli napszámosnét hatósága területén nyomoztatni, feltalálása esetén emiitett cselédkönyv ügyében kihallgatni, s az eredményről engem annak idején mindenesetre értesíteni. Megjegyzem, miszerint a nevezett által átadott 10 kr készpénz és 15 kros bélyegjegy, Baranya vármegye letétpénztárában, mint ideigl. letét őriztetik. Pécsett, 1887. évi szeptemberhó 4-én. Jeszenszky Ferencz, alispán. Szabolcsvármegye alispánjától. A járási föszolgabiráknak, Nyiregyháza város p >lgármesterének és a községek elöljáróinak A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. miniszter f. é. 42,245. sz a. kelt körrendeletét tudoinásvétel és szabályszerű közhírré tétel végett, másolatban közlöm. Nyiregyháza, 1887. szeptember 26. Alispán helyett: Miklós László, főjegyző. (Másolat.) Földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. miniszter. 42,245/IX. b. sz. Valamennyi törvéuyhatöságnak. Kőszeg sz. kir. városnak inult évi novemberhó 6-án 1,839. sz. a. alkotott szabályrendeletét, mely által a házaló-kereskedés nevezett város területén, a fennálló házalási szabályok 17. §-ában és az ezen §-t kiegészítő későbbi összes rendeletekben, bizonyos vidékek lakóinak biztosított jogok épségben tartása mellett egyáltalán megtiltatott, mai napon jóvá hagytam. Erről a törvényhatóságot tudomásvétel és szabályszerű közhírré tétel czéljából ezennel értesítem. Budapest, 1887. évi szeptemberbó 16. Széchényi, s. k. A házasság. Mindenki beláthatja azt, hogy az államot, mint a jog és erkölcsiség őrét, a szellemi és anyagi jólét reprezentálóját, a házasság épsége, a családi élet egészsége, csak öufentartási ösztönből is, a legközelebbről érdekli. Ez érdekeltségből önként következik, hogy a szerződő felek jogait védelmezni, a születendő gyermekek erkölcsi, értelmi és vagyoni állapota fölött őrködni, az államnak minden népnél elismert joga és kötelezettsége. A családi élet tisztelete, törvényhozás és egyesek részéről, legbizonyosabb mértéke valamely nép erkölcsi állásának. A családi tűzhelynek van legelső és legfontosabb befolyása az alakuló emberre és polgárra; ott kell megtanulni a gyermeknek legelébb is szülőit tisztelni és szeretni; ha e két erényt a család meggyökereztetni nem képes, a nemes érzelmek forrása, a szívben talán örökre kiszáradva maradna. Első szüksége az eszmélni kezdő gyermekembernek, hogy maga körül rendet s békét lásson, hogy lépten-nyomon érezze az anyai szeretet kifogyhatlan jóságát, az apa igazságosságát és védelmét. Ha minden gyermek a családban azt tapasztalja, hogy a hatalom mindég igazsággal és szeretettel van párosulva, a polgári és politikai életben nem fog a hatalom az igazságtól oly gyakran elválhatni. Csak az az ember lesz minden vétek ellen felfegyverezve, ki gyermek-korában szeretetet és igazságot tapasztalt, s nemes tényeket látott. Az élet ereje és bája abban áll, hogy kötelességünket kedvvel és szeretettel teljesítsük, ezt munkás, értelmes és erkölcsös családi körben lehet legbiztosabban elsajátítani. Minden jog, mely az embert megilleti, fel vau fegyverezve; hogy fegyverével vissza ne éljen, annak egyedül i ellenszere a moralitás, és ennek erősítésére legtöbbet a család tehet. Amely arányban a család moralizálódik, a törvényhozó a büntető törvénykönyvvel, abban az arányban hátráltak: a család igazán „virtutis et reipublicae se mminaríum" lehet, ha jól van constituílva. Di bármily elismert nagy érdek is a családi élet épsége, az állam, a szabadság értelmében csak annyiban folyhat be reá, hogy elhárítja a házasság akadályait, és tiszteltté teszi azt. Az államnak a családi életbe csak akkor van beleszólása, ha reális jogokat kell védelmeznie, vagy a maga létezhetését és törvényes befolyását kell megóvnia. És mert a tapasztalás szerint a családi élet minden tekintetben oly fontos, ha az állam a házasságot polgári szerződésnek s intézménynek proklamálja, épen azt akarja, hogy azt a szenvedélyek és szeszélyek játékául ne engedje át. A házasság a polgári törvény szerint is, életre tartó kötés kell hogy legyen; az állam múlékony kötésbe nem elegyedhetik. Korunkban a férj és nő egyenlősége, az anya főszereplése a gyermekek első nevelésében, erősbülő irány; a közvélemény figyelése után bátran állithatjuk azt is, hogy a mostani emberiség nézetével és szükségeivel a válhatlanság nem egyezik meg. Ha ez irány ellen akarna hatni a törvényhozó, tapasztalás szerint többet ártana, mint használna, mert a család tradiczionális formáihoz való ragaszkodás sokszor többet árt, mint a szabadság által való destrukczió. A válhatást meg kell engedni, de csak törvény által körülirt igen fontos okoknak kell lenni azoknak melyekért az uniót, melynek létesítésénél az állam is szerepelt, fel lehessen bontani és akkor is örökös kötést kell felbontani, elkerülhetetlen szükségből. A divorczium utóvégre is csak sajnálatraméltó kivétel lehet, melyet az emberi institucziók infirmitása miatt el kell tűrnünk. Sokszor kénytelen volt ezt eltűrni, maga a római szentegyház is. Példákkal nem untatok, a ki a történelemben otthonos az talál eleget. Az utóbbi századokban, elismerem szilárdabbul állott a római egyház, az én meggyőződésem szerint, egyik legideálisabb s legmeghatóbb tana a házasság szentsége és válhatlansága elismerésre, de amellett a coelibatus fentartására sem számithat. A házasságot sakramentummá tenni és a coelibatust erénnyé emelni, olyau abszurdum, mint az egyháznak legtöbb doktrínája. A házasság válhatlanságát különben sem az egyház állította fel. Érezte azt már Hector neje s ily értelemben nyilatkozott következő szavaival Didó is: lile meos, primus qui sibi junxit amores abstulit; ille habét secum seruetque sepulcro. Ha a házasság kölcsönös beleegyezés, ha az akarat és a szabadság aktusához az egymást szerető szivek kölcsönös donácziója járúl, akkor minden körülírás nélkül betehetjük törvény könyveinkbe a divorciumot mert subsequ MIS polygatniára nem fogják használni, de még ez elkövetkeznék, főleg a nő és gyermekek érdekébnn a törvényhozásnak óvatosnak kell lennie. Rómában a köztársaság idejében igen könyü volt a repudiálás, és mégis kevesen használták. Ennek megfejtését ValeriusMaximus következő passzusában találom : a köztársaság idejében Róma utczáin sétálva, egy nő sem félhetett botránkoztató tekintettől. A caesárok alatt,, már minden megváltozott. Bizonysága ez annak, hogy a családok m iralítása csak a szabadság kormányának vau érdekében. Az önkényes kormányok mindenütt és minden ídőb:n „regni instrumentum'' gyanánt használták a prostitutiót, és állam-istitutióvá tették. Ki nem emlékszik XIV. Lajos mondására: „udvaromnak mulatság kell". A nép moralitása mindég arányban van szabadságával, a nők moralitása szeinélyök s jogaik elismerésével és tiszteletével. Az ázsiai ember korlátlan ur háremében, de azért cserébe neki is ura van Az amerikai családban szabadság és egyenlőség uralkodik. Az állam is szabad, nagy és hatalmas. De az ép és egészséges családi élet megállapítását ne válluk csak a törvényhozástól. Augusztus meghozta a Júlia Poppaea-féle törvényeket, nem ért vele semmit. Meg kell változtatnunk életmódunkat és nevelési rendszerünket: irodalom és művészet erre- sokat tehetnek. Az ember szivének menedékre van szüksége, mert e nélkül kiszáradna, de ugy kell vezetni, hogy a törvényes aft'ekcziók terén kielégítést találjon. Szokjuk meg, hogy a szív szabadsága helyett, gyakrabban emlegessük a szív hűségét. Nem mondom, hogy a hűség mindenkinek könnyű erény, de azt mondom, hogy köteles erény. A hűség ott kell, hogy legyen minden erős szerelemben, csak könnyelmű szívnek kell pacilis viszony. Sokat akkor szeret az ember, mikor nem tanult meg eléggé szeretni. AZ ázsiaiak a nőnek arczára fátyolt borítanak mi ne borítsuk értelmére azt, hanem e jelszóval: „a nő a család", neveljük hivatása megértésére. Columbus, midőn az ismeretlen uj világba lépett, igy kiáltott fel: „ég és föld könyörögjenek és sírjanak érettem". Nálunk ilyen formán imádkozhatnék minden nő, midőn feleséggé válik. Uj misziójához kiállítják drágábbnál-drágább öltönyökkel, de hogy physikailag, értelmileg és erkölcsileg el van-e készülve, arra legkevesebbet gondolnak. Kevesebb henyeség, kevesebb fényűzés, akkor a családi élet moralitását s általa nemzetünk emelkedését nagyban előmozdítottuk. És ezt nem kell a törvényhozástól várnunk, csak mi magunk akarjuk. A királyi törvényszék. A mult képviseleti gyűlésnek legfontosabb tárgya, az építendő kir. törvényszék ügye volt, a mely annyi vajúdás utáu végre valahára olyan stádiumba jutott, hogy most már bizton remélhetjük azt, hogy a végleges szerződés, városunk és az igazságügyi kormány között, létre fog jönni, s az építkezés is nemsokára kezdetét veszi. A igazságügyi miniszter a további tárgyalások folytatásával, a nyíregyházai kir. ügyészt bízta meg, a ki a város polgármesteréhez intézett átiratában tudatta a miniszter akaratát. A képviselő testület úgy az ügyészi át • irat, valamint a tanácsnak ez ügyben tett előterjesztése fölött, egy hosszú vitát folytatott, melynek során az a n'szet ju'ott érvényre, hogy a miniszternek a kir. ügyész átiratábau nyilvánított módosításait, bár azok uj terhet rónak a város polgáraira, a város jól felfogott érdekében el kell fogadni. Ennek daczára azonban névszerinti szavazás döntött, a melynek eredménye az lett, hogy a nagy számban jelenlevő v. képviselők közül egy szavazott nemmel, öten ne n szavaztak, a többiek mindnyájan igennel. A kir. ügyésznek a miniszter intézkedéseit tartalmazó átiratát, főbb pontjaiban itt közöljük. »Az igazságügyi miniszter, a lapunkban is közölt szerjődésí tervezetet, aként amint az szövegezve van, hajlandó elfogadni, csakis a 11-ik pontot kívánja módosítani, még pedig a következőképen: Pír esetén a sommás perut és a budapesti IV. ker. kir. járás-bíróság illetékessége, oly esetekben pedig, a melyekben a törvény szerint a sommás perut és annak kikötbetése ki van zárva, a bud pesti kir. törvényszék illetékessége köttetik ki. A város abbeli kérelme, hogy az építkezések befejezésére, az 1890-ik év vége állapitassék meg, nem teljesíthető, mert habár a munkálatok fogauatositása két év alatt a legnagyobb valószínűség szerint keresztül vihető, sőt az építkezés gyo.s foganatosítása is első sorbau az igazságügyi kormány érdekébon áll, mindazonáltal az építkezések felyama alatt álhatnak be oly előre nem látható körülmények, a melyek ezen számítást megzavarhat nák; de különben is a szerződési tervezőt 7-ík pentja ú^y a mint az szövegezve van, a városra nézve eléggé megnyugtató. Egyáltalában nem teljesíthető a város azon kérelme sem, hogy a szerződési tervezet 1 ső pontjának második bekezdése elhagyassák, mert ha a város nem akar eme bizonytalai nagyságú teher elvállalásában bocsájtkozni annyival kevé-sbé róható m"g azzal az államkiucstár, mely már ezen kérdésben a méltányoság és áldozatkészség végső határáig ment el és a mely, bár hasonczélu építkezésekre az ország is;en sok városában sürgősebb szükség mutatkozik, az ittenit raiud aunyinak eléba tette. Túlhaladott ez)n kérdés különben már azért is, mert nz építkezéshez alkalmas telkek felajánlása alkalmával 1886. augusztus hó 17-én felvett jegyzőkönyvben, ezen telek csoport kijelölésénél, a kellő feltöltésre a város önkéut ajáulkozott, igy tehát építkezés esetén a terület megfelelő részének, a kiküldendő miniszteri szakérlő által megállapítandó magasságig feltöltése, kizárólag a város terhére esik. Óiként értetődik továbbá, hogy a mennviben a város alkalmas terület átengedésére vállalkoz k, az átadandó területen lévő, hasznavehetetlen épületek eltávolítását, saját költségén eszközli és az épület mindkét fővonafán úgy az oro->i utcza, mint a »bujtos« mentéu, annak idején 2 méter széleségbsn járdát építtet.« A városi tanács a képviselő testület elé terjesztvéa a kir. ügyész átiratát, tekintettel arra a körülményre, miszerint annyi felajáulott áldozat után, a többivel szemben elenyészően csekély ujabb áldozatot is meghozva, minthogy a szerződés végleges megkötését most már remélhetőleg mise rí fogja akadályozni, a miniszter módosításaival kijavítandó végleges szerződés megkötését ajánlta. Mint fentebb 'ázoltuk, a képviseleti gyűlés az igazságügyi miniszter módositásait elfogadta, s igy a városi tanács nemsokára megfogja látni a végleges szerződóst, s ezzel a Nyiregyháza város emelkedésére oly beláthatlan fontoságu ügy, a törvénykezési palota építésének ügye, végre valahára testté lőn. A képviseleti gyűlés egyszersmind felhatalmazást adott a tanícsuak arra nézve is, hogy a megvett telkeken levő épületeket ideiglenesen bérbe adja, f. évi október hó 1-től, addig az ideig, amig az f'pületekuek lebontását az építkezés megkezdése, szükségessé nem fogja tenni. Városi képviseleti gyiilés. {Nyiregyháza, 1887. Szeptember 27.) A szeptember 27-én tartott városi képviseleti gyűlés, melyen Krasznay Gábor polgármester elnökölt, nagyszámú képv. testületi tagok részvéte mellett, a legnagyobb érdeklődés között folyt le. Az augusztushó 26-án tartott képv. test. gyűlés jegyzőkönyvének hitelesítése után, Meskó László városi t. ügyész, az arra kiküldött bizottság nevében, azt az öríetid tes jelentést terjesztette a képviselő testület elé, hogy u legfőbb pénzügyi bíróság, a jogföldek után fizetendő illetékek ü ;yében, elvi jelentőségű határozatot hozott, a mennyiben a pénzügy-igazgatóságnak Pataky Lajos ügyében hozott határozatát megváltoztatva, kimondta, ho^y a közvetlenül a várostól fett jogföldek után illeték fizetésének helye nincsen. Ebből az elvi jelentőségű határozatból kiindulva, a többi határozatokat is meg fogják fellebezni. A képviseleti gyűlés örvendetes tudomásul vevéu a bizottsági előadó jeleutését, az eljárt bizottságnak jegyzőkönyvileg elismerést szavazott. (A bizottság Wgjai voltak: Májerszky Béla, Meskó László, Somogyi Gyula és Vidlicznay József.) A Barzó András halála folytán üresedésbe jött városi gazda helyének betölthetése iránt, a képviseleti gyűlés megbízta a tanácsot, hogy a megyei alispánhoz, a választás határnapjának kitűzése iránt, felterjesztést mtezzen. A megye alispánja válaszának megérkezése utan, a betöltendő gazdai állásra pályázatot hirdetnek. Az 1888. évi közmunka összeírás elkészülvén, miután ez ellen észrevétel, illetve felszólamlás nem történt, a kepviseleti gyűlés által jóváhagyatott. (A kirótt közmunkaváltság az 1888-ik évre 5052 frt 90 krt teszen, körűibe ül 100 frttal kevesebbet, mint a mennyi erre az évre volt kivetve.) Ezutáu a tűzoltói örszoba és két toloncz- szoba ugyeben olvasták fel az építkezési szakosztály és a városi tanács véleményét, a mely szerint e kettős czélra 648 frt szükséges. A képviseleti gyűlés, magáévá tette a velemenyt es igy határozatba hozatott, bogy a tűzoltói órszoba es a tolonezház, az előirányzott összegből, a városháza udvarán fel fog állíttatni