Nyírvidék, 1887 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1887-09-04 / 36. szám

Melléklet a „IVyArvidék" 36-ik számához. Fo lyt atáwa a főlapnak. Közvetleu a vonat indulása előtt, Ferlicska Kálmán a szabadelvű párt elnöke, búcsúzott el a minisztertől, hangsúlyozva a miniszter látogatásának jelentőségét, g Nyíregyháza város közönségének osztatlan rokonszenvét ós tiszteletének kifejezését tolmácsolva, a mire a minisz­ter rövid szavakban és melegen válaszolt. A vonat el­indulásakor az egybegyűlt közönség zajosan megéljenezte a távozó minisztert, aki szívélyesen viszonozta a közön­ség rokonszenves tüntetését. Arról, hogy a miniszteri látogatás által a törvényszéki palota építésének Ugye milyen stádiumba jutott, addig nem szólhatunk, mig a miniszter leirata le nem érkezik. Fiume. Az országos tűzoltó-szövetség VlII-ik fiumei nagy gyűlése alkalmából, Nyíregyházáról részt venni szándé­kozók, jelentkeztünk 30-an. Augusztus 16-ikán az itteni pályaháztól elindulva Miskolczon át Budapestre érkez­tünk, hogy ugyanonuan 17-ón este a 3-ik külön vonattal induljunk a czél felé. Utunk elég jó volt, leszámítva, hogy 600 tűzoltó között minden alkalommal, valahány­szor vasúti vendéglőhöz értünk, igen kellett iparkodni, hogy valamit kaphassunk testünk (étel) és lelküuk (ital) táplálására. A vasúti közegek elég gorombák voltak — kivéve a kiveendőket — ebből nem volt fogyatkozásunk, hogy nem egyszer kellett felsóhajtanunk: Vasutyi!!! Pokrócz Adám. A közbeeső helyeket érdekkel szemléltük, berán­dultunk Zágrábba, hol igen jól és olcsón étkeztünk, Károlyvároson túl aztán kezdődött a pusztaság, a kiet­lenség hazája, az iszonyú Bóralátogatott kopár vidék, meredek, óriási kősziklák, merészen ós mélyen a sziklába vágott pálya, 13 alagút, néhol semmi nyoma a növényi tenyészetnek messze tájon; egy-egy igen ritkán feltűnő kis termékeny völgy, mint oáz tűnt fel. Karóra húzott nyomorult zab keresztek, asztal és szoba nagyság közt változó kővel körül rakott kicsiny kertecskék, tették még szomorúbbá az órákig terjedő sziklás tájt. Végre már jó alkonyatkor megpillantottuk a tengert; a vtz látása megkönyitette lelkünket, örültünk, hogy már nem lehe­tüuk mesze, de bizony még jó 1'/» óráig kellett mennünk, mig elértük Fiumét. Fiúméba megérkezvén, néhány bengáli fáklyát tartó fiu, s a zenekar lármája fogadott bennünket, elvétve egy-egy rendező, ki sietett mindenkinek értésére adni: menjünk a Caserna-Comunalé-ba, hol a központi iroda intézkedui fog elszállásolásunkról. A tűzoltók részint ugyauott, részint a felső iskola helyiségében lettek el­szállásolva, a családos emberek privát lakásokon jó pén­zért; a kaszárnyát azonban más nap, akik csak helyet kaphattak máshol, elhagyták, lévén mái a kaszárnya igen is túlságosan benépesítve, s az ott maradottak erő­sen érezték a — Zacherlin szükségességét. Még az nap este kimentünk az Adamich-térre az úgynevezett ismer­kedési estélyre, de biz' ott, nem lehetett senkivel meg­ismerkedni, s legkevesebb volt a kiket láttunk — a fiumei rendezőség és tűzoltóság közzül, ugy hogy talán még pénzért is lehetett volna őket mutogatni; uo de nem csoda, mert ők mire mi oda értünk, az előkészü­letekkel, a fogadással stb. annyira kimerítették magukat, hogy szívesen tértek nyugalomra. Másnap reggeli 6 órakor megzendült az ébresztő, megrendült a város, a két éj és nap fáradalmait a szo­katlan, kényelmetlen nyughelyen ki sem pihenvén még, talpra ugrottunk. 7 órakor a Szt.Vito templomba meu­tünk misét hallgatni, 8 órakor fel a városháza díszter­mébe a közgyűlésre, délután nagyrészt kimentünk a Tersató-ra fel, Frangepán elhagyatott, gyönyörű kilátást nyújtó várába, megnéztük az ugyanott elhelyezett pompejii ásatasok-nál előkerült néhány szobrot. Emlékül néhány levelet vittünk magunkkal e nagy nevezetességű helyről. Estére be a városba, hogy tanúi legyünk a fé­nyes fáklyás menetnek, melyet gróf Zichy kormányzó, a podesta Ciotta János és Cziráky tűzoltó-szövetségi elnök tiszteletére rendeztek. A fáklyás menet igen sok néppel és neháuy igen csinos beszéddel volt megspékelve, miket a három em­A »Segitség* emlékalbum nagy ivrét alakban jelent meg, összesen 44 oldalra terjedő tartalommal, melyet a szines kemény boriték 4 oldala 48 lapra egészít ki; a három forintos példányokhoz ezenkívül 4 oldilra terjedő zenemű melléklet van csatolva. Az irodalmi közremükö dők száma összesen 148 ra megy, a kik közül 45 eu ad'ak verses és 103-an prózai dolgozatot. A rajzok száma több mint 80-ra terjed, 75 művész munkája. Az albumot Rudolf trónörökös »Eperjes-Nagy-Károly-Toroczkó* czi­mü közleménye nyitja meg, mely fac-similében van adva, egy lapon Stefánia főkerczegnő rajzával, melyeket a Roskovics Ignlcz által készített szép keretrajzok vesznek körül. A következő lapon József főherczeg buzdító sza­vait találjuk: »Néháuy őszinte szó nagybirtokosainkhoz*, vezérczikk a tűzoltás szervezése ügyében. Ezt követi Koburg Fülöp herczeg két czikke: »Egy szerencsés —• és egy szerencsétlen vadászati nap*, két érdekes leirás, két érdekes vadászatról. A fejedelmi hölgyek rajzai nyitják meg az album­nak oly változatos és gazdag íllusztráczióját. Stefánia trónörökös főherczegnő művészi kivitelű rajza: >Keleti város tengerparti részlettel.* Klotild főherczegnő (József főherczegaé) rajza szép pálma csoportot tüntet elő, alatta anya és kis leánykája. »Migyar pálmák alattc ez a kép czíme s a főherczegi pálmaház egyik érdek-s részletét mutatja meg. Margit főherczegnő a fiumei benyomások­ból merített képtárgyat; egy fiumei bárkát vetett papír ra, egész könyedén a bárka körül röpdöső sirályokkal. Ezt Moreili metszette fába. Mária Dorothea főherczegnő kárpáti rajzalbumáuak egyik lapját eng-idte át: »Az első zerge*. Fiatal uri vadász tér haza a bérezés uton, utána egy tőt legény viszi az elejtett zergét. Koburg Lujza fő herczegnö a pohorellai kastélyt rajzolta le, szép alakú fák közt és igeu jártas rajzónnal. Zichy Mihály allegorikus képe: »Eperjes-Nagy­Károlv-Toroczkóc, e nagy művész egyik legszebb alko­tása, áz ő bájoa női alakjaival. A három szerem létleu litett uraknak tartottak s mire ezek válaszoltak s a miből alig hallottunk valamit. 20-án ismét felserkenvén az ébresztő hangjaira igyekeztünk magunkat elkészíteni a uap fáradalmaira és élvezeteire A tűzoltóság kivonult a népkertbe hol sorakozva testüleletenkéut vonultak zászlók alatt és zene szó mellett betűrendben az Adamich mólóra teljes dísz­ben, innen a már említett urak előtt el „defiliroztak", a corsón végig ki mindnyájan a Scoglietto sétányra, hol tábori mise tartatott s a fiumei tűzoltóság zászlója ünne­pélyesen felszeuteltetett. Déli 12 órakor volt a podesta, illetve Fiume városa részére vitt ajándékok átadása, valóban szebbnél szebb beszédek kíséretében; fájdalom azonban, hogy a nyir­egyházaiak közzül csak hárman voltunk jelen, a többiek már az ünnepélyes act'is után jöttek az ajándék tárgy­gyal, (Nyíregyháza város története díszkiadásban.) Dél­után kirándultunk Abbaziába s bámulva néztük a nálunk cserépben is alig megtartható növényekből álló élősövé­nyeket, estig ott maradván, igyekeztünk e gyönyörű helyen minél többet látni. Estére visszatérvén, még alkalmunk volt a valóban fényes tűzijátékban és tengeri szerenádban gyönyörködni. Csak késő éjjel borult jsze­meinkre álom, mintegy folytatásául a látott gyönyöröknek. 21-én a szokott ébresztő már uem gyakorolt olyan villanyos hatást, mint előző napon, mégis nemsokára felkelvén, azt vettük észre, hogy sokadmagunkkal el­maradtunk a fiumei tűzoltóegylet gyakorlatáról, csak a kormányzósági épületig láttuk a felvonulást. Délelőtti szabad időnket felhasználtuk a József főherczeg remek parkjának, a kikötőnek, a világító to­ronynak sat. megtekintésére. Délután 3 órakor kirándul­tunk Quarneroba 2 gőzösön, azonban sirokko ós eső, élve­zet helyett kellemetlenséget okozott. Nem lehetvén a hajón föut maradni, leszorultunk a fedélközre, hol legalább az a vigasztalásunk maradt, hogy a ki legelőbb tengeri be­tegséget kapott nyíregyházai volt. Három órai keserves­kedés után vissza tértünk, örvendve hogy megszűnt a kéj kiráudulás. Este 6 órakor népünnep volt tervezve a Giardinó publicoban, de csak részben sikerült a dólutáui kellemetlen idő miatt. Másnap 'reggel aztán hajóra kel­tünk Vebncze felé miről, legközelebb leszek bátor pár sorral megemlékezni. Tanügy. Értesítés. A helybeli jótékony nőegylet vezetése alatt lévő, s már két évi fennállása óta annyira előnyösen ismert és a m. t. közönség által oly szívesen igénybe vett nő­ipariskola f. hó 15-éu ismét megnyílik. A m. t. közönség tájékozása végett a következőket tartom szükségesnek közölni: A beiratások f. hó 12-étől 14-éig az intézet helyi­ségében, naponként d. e. 10 órától 12-ig eszközöltetnek. Minden a tanintézetbe lépő növendék (az elemi 6 osztályt vagy a felső leányiskolái tanfolyamot végzett) belépés­kor az intézet pénztárába 1 forintot fizet, s a tandijat, mely havonként mindég előre fizetendő. a) A rendes tanfolyam növendékei, akik a belépés alkalmával egy tanévre kötelezik magukat, 2 frt tandijat fizetnek havonként, s ezért az első tanfolyamban kézi kötés, horgolás, hálőzás, csomózás, keresztöltés, supriká­lás, keret-munka, tülláthúzás, recze quipure, point-lace munka és lenge munka, kézi varrásban nyeruek okta­tást; a mdsodévi rendes tanfolyamban taníttatik Jfehér­nemü kézi varrás, fehérnemű varrás gépen, kézi himzés, felső ruha varrás kézzel és gépen, szabás, pipere mun­kák, gépkötés. b) A külön vagy rendkívüli szaktanfolyamokban részt venni kívánók a belépés alkalmával legalább öt hóra kötelezik magukat, s havonként előlegesen 4 forint dijat fizetnek. Ilyen külön tanfolyamok lesznek: 1. fehérnemű szabás-varrás, kézi- és gépvarrás, 2. felső ruha szabás, varrás, kézi- ós gépvarrás, 3. pipere-munkák, 4. himzés: fehér, szines, arany, ezüst, reuaissance, velencei himzés, dlszvirágok, taplömunkák, 5. gépi kötés. Végül kötelességem a t. cz. közönséget tájékozni a tanszemélyzet iránt is. Az intézettől megvált Pribila Paula k. a. helyébe a budapesti nőipariskolában képzett jeles tanítónőt kap az iskola, miként arról az intézet igazgatósága már most biztosította a nőegylet elnökségét. A fehérnemű varrás tanítására pedig a finom és i léses munkájáról város és megyeszerte előnyösen ismert Bégdnyi Gizella kisasszonyt sikerült meguyernüuk. Minden egyébb felvilágosítást az intézet helyiségé­ben lakó tauitónő készséggel nyújt a t. közönségnek. Nyíregyháza, 1887. szeptember hóban. Az elnökség nevében tisztelettel: Leffler Sámuel, nóegyleti titkár. Értesítés. A városi felső leányiskolában a beiratások az 1887/8-ik tanévre következő renddel tartatnak meg: Folyó hó 5-, 6- és 7-edikén, a reudes beiratások délelőtt 9—12-ig, 7-ikén délután 2—4-ig a felvételi ós javitó vizsgák tartatnak. A tanítás folyó hó 8-áu veszi kezdetét. Az intézetbe oly növendékek vétetnek fel, kik az elemi VI. osztályt sikerrel végezték, felvétetnek azonban olyanok is, kik az elemi iskola IV. vagy V. osztályát végezték, ha kellő sikerű felvételi vizsgálatot tesznek. Minden az intézetbe belépő helybeli illetőségű nö­vendék 10 forint tandijt és 1 frt. beiratási dijt fizet, a vidékiek taudija 15 fit. A tandij félévenkénti részle­tekben fizetendő. Azon növendékek, kik tandij elengedésben kívánnak részesülni, kellően felszerelt és az iskolai székhez czim­zett folyamodványaikat október l-éig az igazgatósághoz nyújtsák be. Kelt Nyíregyházán, 1887. szeptemberhó 2-án. Werner László, igazgató. Értesítés. A nyíregyházai alsó-foku ipariskola osztályaiban az 1887/8. tanévre a tanoncíok beiratása szeptember hó 11 én d. e. 10 órakor az ipariskolai igaz­gató lakásán veszi kezdetét, — a rendes tanórák ŰDnepélyes megnyitása pedig szeptember 18 áu délután 2 órakor a róm. kath. iskolaépület egyik tantermében fog megtar­tatni. Midőn erről a t. iparos-mester urak értesíttetnek, egyszersmind tisztelettel fehivatnak .miszerint tanköteles iparos tanoncziikat a tanév kezdetén az ipariskolába b«­iratni szíveskedjenek,a tanórákra rendesen és pontosan járás sák és saját érdekökben az ipirtörvény 62., 82. és 83. § ainak eleget tegyenek. Minden iparos tanonoz, mig tanonezviszonya tart, köteles az ipariskolába járni és a felvételnél elemi ismeretei szerint osztályoztatva, a ki­jelölt és kötelezett tantárgyakat tanulni A későn beirat­kozott, indokolatlanul kimaradt, rendetlen és hanyag tanonezoknak ipariskolai bizonyítványa ki nem adható s azokra az illetékes hatóság az ipartörvény szigorát alkal • mazandja. Kelt Nyíregyházán, szeptember hó 1-én. I'azár István, ipariskolai igazgató. ÚJDONSÁGOK. flC Tisztelettel felkérjük úgy hátralékban levő előfizetőinket valamint a községek elöljáróit is, hogy előfizetési dijaikat lapunk kiadóhivatalának mielőbb beküldeni szíveskedjenek. Különösen a köz­ségek elöljáróinak ajánljuk figyelmébe jelen felhí­vásunkat, mert míg egyrészt az előfizetési hátra­lékok eddigelé máris nagyon felszaporodtak, s ezek­ről az utólsó negyed elején, azaz október hóban jelentést vagyunk kénytelenek tenni a tek. alispáni hivatalnak, másrészt ebben a hónapban esik leg­könyebbtn tartozásaiknak eleget tenni, mert az adó­fizető polgárok szeptember havában rójják le több­nyire kötelezettségeiket. várost egy-egy nő ábrázolja, kik a 'füstölgő romokon ülnek, egymást ölelve. Háttérben füstfelhő, lobogó láng, égő gerendák s a füstgomoly közt száll a részvét alakja kiterjesztve szárnyait és karját a szerencsétleoek fölött­Majd Benczúr Gyulától találjuk erőteljes rajzban „A vészharangot*, Munkácsy Mihálytól tollrajzot (»R>g­gel«), Ligeti Antaltól jeruzsálemi tájrészletet, Nincs az albumnak igjetlen lapja sem rajzok nélkül. Némely la­pon kisebb rajzokból egy-egy kis gyűjtemény talált hü­lyét. Minden kép legközvetlenebb mása az eredetinek, mert vagy fényuyomat (autotypia) vagy czinkografia s vonásról vonásra adja a művész rajzát. Igy a közönség ez albumban a hazai művészeink legtöbbjétől egész rajz­gyűjtemény birtokába jut. A tárgyak rendkívül sokfélék és a modor is mindegyre változik. Vázlatok mellett gon­dosan dolgozott képek. E»y egy könnyen oda vetett alak után jellemzetes és gonddal készült szöveg-illustrácsiók; majd genreképak , népies alakok, tanulmány-ok. Roskovics Ignácz rendezte az album illustráczióit, s Vágó Pállal együtt több rajzot készített. Övék az al­bum borítékának képe is. A czimlapon e leégett hlz kü­szöbénél, koldus batyuval ül egy anya, segély után nyújt­va kezét; mellette kis gyermeke, ki önkénytelenül nyújtja ép úgy mind a két kis kezét, mint anyja. Ezt Vágó Pal rajzolta; az album boritékának hátsó lapját pedig Ros­kovics. Egy magyar menyecske, hóaa alatt, kezében a .Segítség* album, kínálja beszédes ajkkal, ajánló sze­mekkel. Roskovics mág Jókai egy kis elbeszélését is il­lusztrálta. Vágó pedig >A népfelkelő önérzete* czimén rajzolt egy vidám csoportot, melyben az önérzetesen be­szélő népfölkelőhöz miga a művész, két hallgatójához pedig Roskovics és Z&la György szolgáltak modellül. Zala György az aradi vértanuk szoborcsoportozatának egyik alakját, a »Harczkészség* czimüt adta rajzban az albumba. A »Segitség* emlék-album boritéka tartalmazza a három szerkesztő: Jókai Mór, Riskovics Ignácz és Nagy Miklós által az emlék-album ügyében a közönséghez ki • adott felhívást, továbbá az összes közreműködők névsorát. A >Segitség« emlékalbum négyféle kiadásban jelen meg, u. m. egy forintos, három forintos, tiz forintos és száz forintos kiadásban, melyeknek már elseje, — a leg­olcsóbb — az egy forintos is csinosan van kiállítva s díszes borítékban 44 nagy oldalra terjedő s több mint 80 képpel illusztrált tartalmával árához képest annyit nyújt, hogy hasonló díszes illusztrált füzetet a külföldi nagy irodalmakban is, csak két-három ekkora árou lehet megszerezni. A drágább példányod, fokozott dísszel van­nak kiállítva és külön művészi mellékletekkel ellátva. A »Segítség* emlékalbum eU5 kiadásának egy és három forintos példányai a Szent-István napi népünne­pen, augusztus hó 20-án bocsáttattak forgalomba s ugyan­akkor kezdetét vette a példányoknak az előfizetők részére való szétküldése, abban a sorrendben, melyben az elő­fizetések beérkeztek. A tömeges szétküldésre napok lesz­nek szükségesek s mivel a gyűjtő iveknek egy része még nem érkezett vissza: a szerkesztőség elhatározta, hogy az előfizetési határidőt szeptember 15-éig meghosszabbítja. A > Segítség* gyűjtői vei és előfizetési összegei a Franklin Társulat kiadóhivatalához (Budapest, egyetem utcza 4. sz.) szeptember hó 15-éig küldendők be. Szeptember 15-ike után a »Segitsőg< emlékalbum csak a magasabb bolti árakon lesz kapható. Könyvárusi forgalomba az emlékalbum csak az előfizetési határ le­járta, tehát szeptember 15 ike után adatik. A mennyi­ben azonban egyes könyvárusok nagyobb számú példá­nyokra fizettek elő, vevőiknek az előfizetési áron termé szetesen adhatnak át példányaikból. A díszesebb kiállí­tású 10 és 100 forintos példányok, melyekben számos kép szinnyomatban lesz adva s melyekhez külön mellék­letek is lesznek csatolva, több gondot én időt ve»én igénybe, csak szeptember hó folyamán fognak megjelenui, de ezek előfizetői, mig díszpéldányaikat kezeikhez kap­ják, az olcsóbb kiadásból díjtalanul kipaak egy példányt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom