Nyírvidék, 1887 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1887-08-28 / 35. szám

Melléklet a „IMyírvidélt" 35-ik számához. A cséplés évadjában. — Ajánlva a lelkész és tanító urak figyelmébe. — Korunk, mely a haladás kora, fölfogván a takarékmagtárak czélszerü, sőt szükséges voltát, számos helyen teremtett ily szükségben segitő intézeteket, melyek mig egyrészről a részvényes tagoknak megtakarított élelmi szereik értéke után tiszteséges kamatbeli jövedelmet hajtanak be, másrészről a megszorultakat megmentik az éhhaláltól, vagy legalább az uzsorás dúsgazdagok kör mei közül, — mérsékelt kamatra kölcsönöztetvén az ily magtárakból jó minőségű gabona. A takarékmagtárak tehát egyaránt üdvösek az alapító részvényesekre és a nélkülözhetetlen mindennapi kenyérben szükséget szenvedőkre nézve. A takarékmagtárak hasznos volta ellen felhozatni szokott ellenvetések, s ezek között ama legtöbbek által idéztetni szokott ellenvetés, hogy ezek a nép elszegényedését eszközlik, — alaptalanok s a tapasztalat által megczáfolvák. Megszorulhat aratás alatt a legszorgalmasabb gazda is kenyér dolgában, s e szükség fedezése és kielégítése természetileg halaszthatatlan levén, mondja meg bárki, nem kimondhatatlan jótéteménye az ily megszo rultra nézve, ha a takarékmagtárból kölcsönözhet hirtelen minden utánjárás nélkül annyi életet, amennyivel családját újra viheti, és ekkor nem örömest megígérheti e azon mérsékelt kamatot, mely a legtöbb esetben a tőkével együtt is alig ér annyi pénzt, vagy legalább igen kevéssel ér többet aratás után, midőn a visszafizetés történik, mint amennyit ért aratás előtt a kikölcsönzött buza vagy gabonamennyiség, miután rendes években aratás utáu a gbona ára tetemesen le szokott szállni. De nem csupán oly magtárak vannak, melyeknek jövedelmeik a részvényes tagok között osztatnak fel, hanem vannak olyanok is, melyek jótékony czélokra, egyházak, iskolák, kórházak stb. fentartására alapíttattak a nemesebb lelkűek által és aki már az ily magtárból kölcsönöz, midőn magán segít, segít a közügyön, s annak mintegy tudta és önmegerőltetése nélkül virágoztatójává lesz. Ne beszéljünk azért a szük időnek örvendő fukarokkal a takarékmagtárak ellen, miután bebizonyult tény az, hogy mig a föld legsivatagabb tájain alig ismerik az országos éhséget nevéről is, addig termékeny földünkre minden évtizedben legalább egyszer beköszönt a kenyérszükség, amikor nagyon jó a magtárak kiürítése által megmenteni ezreket a nyomortól, anélkül, hogy egy-két köböl életért a szerencsétlen szűkölködők kénytelenek volnának eltékozolni minden vagyonukat, mit olyankor tenniök kell, ha takarékmagtárak nincsenek. Mennyi templom, piplak és iskolaház díszes fala, melyek kicsiny alapon kezdődő, de célirányos kezelés mellett tetemesen megnevekedett magtárakból emelked tek, — mondom hány ily szent falak kiáltoznak, hirdetvén mi fontos, mi üdvös a takarékmagtárak alapítása ! Az egyikből a szegény tanítók özvegyei várják jótékony adakozók által vásárolt részvényeik Után miudennapi kenyerüket, — egy másik takarékmagtár arra van szánva hogy jövőre a papi és tanitói fizetés ne az egyes hívektől, hanem ezen magtári alapból fizettessék, más helyen megint magtárak uj templomok építésére alapíttatnak. Követni kell a példát, állítani kell minél több helyen takarékmagtárakat lehetőleg minden faluban, minden egyház községben, mert szükségleteink sokak és nagyok. Állítsanak takarékmagtárakat, növeljék a csekély alapot évről évre, hogy igy mind a nyájban levő szűkölködőkön segíthessenek, . mind a vallás és nevelés ügyét ugyan azon eszközzel virágoztathassák. — Most van pedig legalkalmasabb ideje a takarékmagtárak alapításának, midőn ugyan csak meg vagyunk rakodva buza és gabonabeli áldással, annyira, 'hogy egy-két véka élet kiadás az egyeseknek nem nagy megerőltetésükbe kerül. Kedve jött dalolni, a csendes éjben messze elhangzott hangja. Maga elvolt ragadtatva s p második szakaszba is belefogott. De ekkor ugy tetszett neki, mintha a mélyből válasz érkeznék dalára. — Mi lehet az ? goudolá Aslang s a meredek szélhez lépett s megragadva kezeivel egy nyírfát, kihajlott B lenézett. Mit sem látott. Hallgatag és csendes volt minden, még madár Bem repdesett. Aslang ismét leült s dalolni kezdett. De ekkor tisztán hallotta az előbbi hangot s most már közelebb. Mf'gis lessz vajami! s hirtelen felugorva a mélység szélére lépett. És ekkor a sziklafal alatt csolnakot látott a vizén, mely ugy tűnt fel neki az iszonyú mélyből, mint egy kis kagyló. A mint élesebben lenézett, megpillantott egy vörös sipkát s alatta egy ficzkót, a ki az egyenes sziklafalon felfelé kúszott. — Ki lehet az? gondolá Aslang s eleresztve a nyirfát, hátra ugrott. Nem akarta megadni magának a feleletet, pedig jól tudta, hogy ki az. A pázsitra vetette magát s mindkét kezével megmarkolta a gyepet, mintha ez által a kapaszkodót nem engedné elválni; de a gyep kezében maradt s ő hangosan kiáltva hivta segélyül a mindenhatót. De aztán az jutott eszébe, hogy Tbore ezen tette isten kísértés, s igy nem várhat segélyt. »Csak most az egyszer* — imádkozott s átkarolá ebét, mintha Thore lenne, a kit elveszteni nem akar; hentergett a gyepen ide-oda s ugy tetszett neki, mintha az idő végtelen hoszszu lenne. De akkor az eb kiszakitá magát s ugatva futott a mélység felé s farkát cióválta. Azután tánczolva futott Aslangho/, majd ismét a mélység felé és ekkor egy vörös sipka emelkedett felebb-felebb s pillanat múlva Thore keblén nyugodott. Szó nélkül tartották egymást átölelve, s a mit ekkor egymásnak suttogtak, értelem nélküli volt. Az öreg Kuud Husaby pedig, mikor meghallotta igy szóllott: a ficzkót érdemes megtartani, legyen a leány az övé ! Tanügy. Értesítés. A »szabolcsmegy ei általános tanitó-egyesiilett alkalomszerüleg a Felső-tiszavidéki gazdasági egylet által rendezendő termény gyümölcs- ós szőlő- kiállítás idő tartama alatt Nyíregyházán f. é. október hó 19-én tartja meg Xl-ik közgyűlését. A folyó évi augusztus hó 3-án tartott központi választmányi gyűlés határozata értelmében: felhivatuak a Szabolcsmegye területén, különösen a vasúti vonalak mentében fekvő községekben müíödő s a nagy gyűlésen részt venni óhajtó tanitó urak, miszerint a vasúti vonalnak Nyíregyházáig használatba veendő részét megnevezve f. é. szeptember hó 15-ig t. Pazár István alelnök úrhoz jelentkezni szíveskedjenek, hogy az egyesületi elnökség által a jelentkezők érdekében a vasúti igazgatóságokhoz, a mérsékelt jegyekre vonatkozó kérvények kellő időben felterjeszthetők legyenek. Nyiregyháza, 1887 ik év aug. 25 én. a központi választmány határozatából; közli. Stoffau Lajos. egyesületi főjegyző. Értesítés. A nyíregyházai ág. h. ev. elemi népiskolák összes osztályaiban a jövő 1887—88-ik tmévre a tanulók beíratásai — a helybeli országos vásár után — Bzeptember 12-én veszik kezdetűket s a rendes tanórák pedig szeptembez 19-én. Figyelmeztetnek a t. srülők és gyámok, hogy a népiskolai törvény követelményei sserint tanköteles gyermekeiket a jelzett időben az illető osztálytanítónál pontosan beíratni és a tanórákra rendesen járatni szíveskedjenek. Kelt Nyíregyházán, 1887. augusztushó 25 én. Pazár István, igazgató. Értesítés. A nyíregyházai izr. hitközségi iskolában az 1887 — 88-ik iskolai évre a beiratások szeptember hó első öt napján mindenkor délelőtt 8—12 óráig tartanak. A tanítás szeptember hó 6-ik napján veszi kezdetét. Szegény sorsú szülők, kik gyermekeik számára a tandij elengedésért folyamodni akarnak ebbeli folyamodásukat ugyancsak a beiratáskor nyújtsák be. Nyiregyháza 1887. aug. hó 28. Guttmann József, izr. hitk. tanitó ÚJDONSÁGOK. — A király a zemplénmegyei nagy hadgyakorlatok alkalmával szeptember hó közepe táján, Terebesen Andrássy Gyula gróf vendége lesz. Z)ltán János alispán ur ez ügyben f. évi augusztus hó 30-ára rendkívüli megyei közgyűlést hívott össze, melynek egyedü'i tárgya egy küldöttség választása lesz, amely ő felsége előtt szabolcsvármegye közönségének hódalatát fogja kifejezni. — Kossuth Lajos nevenapját széles e hazában kegyelettel ünneplik meg. A nagy száműzött névünnepét nemzeti ünneppé avatta fel a magyar nemzet. Nyiregyháza városában is a szokott kegyelettel ülték meg az évfordulót 8 több helyen hangzott fel a jó kívánság, csengett össze a pohár, a nagy száműzöttnek ezer áldást esdve a gondviseléstől. Nincsen magyar ember, a ki a földi javak mindenikét ne ki ánná az ég urától a nagy száműzött részére, aki távol hazájától, idegen földön eszi a számkivetés keserű kenyerét. Kossuth Lajos a pártok fölött áll, szeplőtlenül, tisztán, mint az égnek boltozatja, melyhez mi, gyarló epigonok, csak gondolatainkkal érhetünk. Annál inkább bírhat ezeknek a dolgoknak tudomásával az a párt, amely Kossuth Lajoshoz áll legközelebb, s amely mégis jónak látta Kossuth Lajos névünnepén, — amely nem egy pártnak az ünnepe, hanem az egész nemzeté — egyik, győzelmet aratott hívének zászlóját arra a helyiségre kitűzni, a melyben Lajos napját szintén megünnepelték. Kossuth Lajos dicsősége nemcsak a miénk, hanem a világhistóriáé is, amely az effele experimentumok fölött szánakozó mosolyiyal szokott napi rendre térni. — Lapunk felelős szerkesztője, Inczédy Lajos mint sz. á. honvéd hadnagy, az őszi katonai fegyver gyakorlatokra vonulván be, egy hóra terjedi távolléte alatt a lap szerkesztése körüli teendőket Koh ínyi Tihamér fővárosi hírlapíró látja el. — Hymen Orbán Károly helybeli kereskedő, társas életünk egyik kedvelt alakja, e hő 24-dikén jegyezte el Maár Margit kisasszonyt, Maár Adolf földbirtokos és az iparbank pénztárnokának kedves leányát, — Gyűlések a megyénél. A megyei utak fentartására vonatkozó szabályrendelet kidolgozására kiküldött bizottság szeptember 6-án reggel 9 órakar fog ülésezni a megyeház kis termében. — A táviratok kézbesítéséért járó küldöncz dijak megállapítása végett Zoltán János alispán ur hivatalos helyiségében szeptember 3-án d. e. 9 órakor tanácskozás lesz. A megyei úti hálózat javaslatba hozatala végett alakított küldöttség a megyeház kis termében szeptember 1-sején d. e. 9 órakor tartja tanácskozását. — A sárospataki ev. re

f. főiskolában a beírások magán pót és felvételi vizsgák szept. 1-től 5-ig fognak megtörténni 6 án pedig az ünnepélyes megnyitá-. Figyel meztetnek azon tanulók, kiknek a főiskolában lesz szál lásuk, hogy az iskolai jelentésben közzétett kívánalmaknak pontosan meg feleljenek mert különben elvesztik lakásukat. Az igazgatóság. — A közigazgatási bizottság, tekintettel arra, hogy szeptember 8-án ünnep van, a következő napon azaz szept. 9-én fog ülésezni. — A kereskedők egy megyei szabályrendelet értelmében vasúton érkezett azon áruezikkeikért, melyeket saját fogatukon szállítanak be a városba nem fizetnek kövezeti vámot. Szóba került az utolsó városi képviseleti gy ülésen az is hogy a város Miskolcz és más városok példájára azzal kárpótolja magát, hogy az érkezett árukat a vasúti indóháznál megvámolja, s ez által ellensúlyozva a kövezeti vámnál szenvedett vesztességet ; annál is inkább szükséges ez, mert a máté-szalkai vasút megnyitásával Nyiregyháza városa amúgy is érzékeny vesztességet szenvedett. — A terményárucsarnok építéséhez september hó elején fognak hozzá, mint azt a pénteken megtartott városi képviseleti gyűlésen a város főjegyzője bejelentette. — Husfogyasztó-szövetkezet vau alakulóban városunkban. Az a mindnyájunk által tudott és érzett tény, hogy a mai húsárak, — az a 44 krajezár kilogrammonként, — melyet a különben igen tiszteletre méltó mészáros urak szednek tőlünk, egyáltalán nom kvadrálnak és nincsenek arányban a marha árával: költötte föl az érdekeltekben egy húsfogyasztó szövetkezet megalakítása iránt a tevékenységet. A megalakulás módozatainak a megalapítása czéljából szerdán délelőtt, a vármegyeház nagytermében érlekezlet volt, melyet Szesztay Károly ügyvéd ur hívott össze, s bár ez összejövetelen igen élénken nyilvánult az érdeklődés a terv iránt, mi — a magunk részéről — mégis bizonyos bizalmatlansággal vagyunk eltelve e szép törekvés sikere iránt. Az a közönyösség, az a saját anyagi erdekeink iránt való indolenczia, melyet közönségünk részéről annyi alkalommal és olyan sok kérdésnél tapasztaltunk már, nagyon megcsappantja abbeli reménykedésünket, hogy a fogyasztó egvesületnek fölmerült terve is megvalósuljon. Ezekkel a tényekkel szemben áll az emiitett értekezletnek az a határozata, hogy egy küldöttségre bízta, hogy véleményt adjon a szövetkezet megalakulásának módozataira nézve. Ennek a küldöttségnek a kezében van letéve, hogy ez az ügy el ne posványosodjék. — A vármegyeház nagyterme korhadt padlőzatá nak helyreállítási költségeire a városi képviseleti gyűlés 855 forintot szavazott meg. A javítási munkálatokhoz a napokban látnak hozzá. — Az ártézi kút furatása igen Berényen folyik, s eddig már 35 méternyire haladtak be a földbe. — A téglagyártást, melyet ez év elejéig a város maga kezelt, tudvalevőleg Vojtovícs és Barzó építészek vettek haszonbérbe. Ennek következtében a volt téglamester Toletti Domokos el lett bocsájtva a város szolgálatából, melyhez alkalmaztatása első esztendejében írásos, a következő esztendőtől kezdve egész a mult év végéig hallgatagon fenntartott szóbeli szerződés kötötte. A mikor a városi képviselet haszonbérbe adta ki a téglagyártást, Toletti téglamestert elbocsájtották, aki támaszkodva a szóbeli szerződésre, s arra, hogy felmondás nélkül bocsátott:'k el, végkielégitésképen 600 forintot követelt. Ügyét egy lizottság vizsgálta meg, amely 200 forintot hozott javaslatba. A tanács azonban arra az álláspontra helyezkedve, hogy a téglamesternek szerződése nem volt, elutasította. A mult pénteki városi képviseleti gyűlés, tekintettel arra, hogy 105,000 darab égetett téglának hováforditásáról, — a melynek égetéseért különben Toletti külön díjazást is kíván, — nem szerzett kellő tudomást, Tolettit támasztott kielégítési igényével addig az ideig elutasította, amig az ez ügyben kiküldött hét tagu bizottság jeleutését elő nem terjeszti. — Tűzoltóink Velenczében. Az orsz. tűzoltó szövetségnek Fiúméban tartott kongresszusára elutazott tűzoltóink átrándultak Velencéébe is. Mint bennünket most onnan értesítenek, Velenc.e hatósága és polgársága kitüntető előzékenységgel fogadta ott tűzoltóinkat, kik két napig időztek ott s tegnap szombaton reggel kitűnő hangulatban érkeztek vissza. — A gazdasági mintakert a melyet a városi tanács ez évben házilag kezelt, 200 • öles nyilasokrr. osztva haszonbérbe adván a területet, a jövő évtől kezdve a tanács és a gazdászati szakosztály által közösen megállapított, s a képviseleti gyűlés által mult ülésében jóváhagyott következő terv szerint fog kezeltetni. 4 hold (számítva holdját 1200 • öllel) minta szőlő telepnek lesz berendezve, mely egy okleveles vinczellér felügyelete alatt fog ál.'aui, 1 vékás területet pedig takarmány növénynyel ültetnek be, lesz továbbá minta faiskola, mig a nagyobb rész 200 Q ölnyi részletekre osztva bérbe fog adatni, a bérlők kötelesek lévén kellően trágyázni a bérbe vett földett. Ennek keresztül vitelével a tanács és gazd. szakosztály lett megbízva. — A trónörökös szivarja A trónörökös legutóbbi bukoviuai útjából írják a következő epizódot. Amint a trónörökös Cernovic környékére vadászni ment, az erdő szélén egy szekeret s e körül négy parasz'ot vett észre. A szekéren szilva volt, melyet az egyik paraszt épen eladott a másiknak s ez a pénzt számlálta az előbbi kezébe. A szél e közben elkapott egy öt forintost s magasra röpítette. A következő pillapatban lövés dördült el s a bankjegy rongyokká foszlott — a trónörökös BÖ rétjeitől. A trónörökös ekkor az őt felismert, bámuló parasztokhoz meut a mosolyogva nyújtott át egy tizost annak, kinek kezéből a szél az ötöst etkapta. A paraszt azonban nem fogadta el a pénzt. »Legkegyesebb uram — igy szólt — egész vagyonomat a légbe dobom, ha kedve telik a lelövöldózésben le A trónörökös meg volt lepetve e válasz által, s minthogy a paraszt egyáltalában nem akarta elfogadni a pénzt, vadászkabátja zsebébe nyúlt s egy szivarral kínálta m^g. A paraszt két kézzel kapott utána, megcsókotta s lelkesülten szól: Legkegyelmesebb uram! Eletem legnagyobb öröme, hogy ezt az ajáudékot kapom kezeiből. Hűségesen fogom megőrizni gyermekeim és unokáim szá nára, a kívánom, hogy fen séged még sokáig látogathassa meg Bukovinát !« E dikciót a paraszt hibátlanul monda el s nagy gonddil dugta kebelébe a szivart, a trónörökös p>dig kíséretével tovább haladt az erdőbe. — Az önkéntes 1 üzoltóság kérvényt intézet a váios képviselő teetületéhez, melyben arra kérte, hogy iriután a jelenlegi őrszoba nyolez tűzoltó befogadására szűknek és alkalmatlannak bizonyult, alakitsa át a város e helyiséget. A pénteki képviseleti gyűlés, tekintettel különösen arra, hogy a mostani őrszoba nem a város tulaj donát képező telken van, s hogy a felmerülendő költségek fedezésére az ez idei költségvetésben alap nincsen egyelőre nem adott helyet e kérelemnek. Ezzel kapcsolatban a toloncz szoba felállítását is elhalasztották.