Nyírvidék, 1887 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1887-08-21 / 34. szám
Y I B y I D E K' illető oltóorvos által bemutatandők. Az első oltásra nézve a tömeges beoltások továbbra is mindenkor a tavaszi és nyári évszakban eszközlendők. 19. §. Az oltási jegyzőkönyv, valamint a jelen szabályzat értelmében aboz csatolandó jegyzékek minden oltás teljesítése után a jelen lévő bizottság minden tagja által a* eljárás befejezése után azonnal aláirandók. 20. §. Az október hó 1-éu végleg lezárt oltási jegyzőkönyvhöz csatolandók : a) az oltásról elmaradottak uévsora; b) azok névsora, kik egyéni indokból nem lettek beoltva; c) a magánorvosok által beoltottak névjegyzéke. A magán orvosok által beoltottak névjegyzékében kiteendő az oltást teljesített orvos neve és az, hogy a beoltás megtörténte és sikere miként igazoltatott a bizottság előtt. Mindezen csatolmányoknak az illető bizottság tagjai által aláírva kell lenniök. 21. §. A beoltás után bemutatásra el nem hozott gyermekekről az illetékes községi elöljáróság a mulasztás megtörténte után azonnal jelentést tenni tartozik az első fokú egészségügyi hatóságnak, mely a jelentés vétele után, a törvény értelmében haladéktalanul eljárni köteles. 22. §. Az oltásról elmaradottakra nézve az első fokú egészségügyi hatóság, amint azok névsorát megkapja (20 §.) azonnal megteszi az elmaradottak utólagos beoltása iránti törvényszerű intézkedéseket. 23. Az elemi iskolába lépő még be nem oltott gyermekekről a tanitó az első fokú egészségügyi hatóságnak a felvételtől számítandó 3 nap alatt jelentést tenni tartozik, melynek vétele után 10 nap alatt az első fokú egészségügyi hatóság az ily gyermek beoltását a törvény 3. §-a alapján megrendeli. Megjelöli az orvost, a ki, a mennyiben a gyermek nem magán orvos által oltatik be, az oltást teljesíteni fogja, s kitűzi a határnapot, a meddig a beoltásnak meg kell történnie. 24. §. Miután ily esetek csak szórványosan merülhetnek fel, az illető községek fuvar költségeinek kimélése czéljából az ily gyermekek beoltásával, ha az nem a rendes óltások idejére esik, az illetékes községi vagy körorvos bízandó meg. 25. §. Az ily oltásoknak ís a 6. § értelmében bizottság előtt kell történni, azok rendszeres jegyzőkönyvbe iktatandók és a beoltás után a kitűzött időben az ily gyermek is tartozik az oltás sikerének bemutatására megjelenni. 26. §. A kitűzött határidő alatt be nem oltott ily oltásra kötelezettre nézve az első fokú egészségügyi hatóság a törvény értelmében jár el. 27. §. A törvény 5. §-a alapján 12 éves korukig újra nem oltott iskolai növendékek és iparos tanonczok névlajstromát azon iskola tanítója, melynél az ily tanulók a törvény értelmében csak ideiglenesen vétettek fel, illetőleg azon iparos, kinél az ily tauoncz alkalmazva van, akkor, midőn az illetők életük 12-edik évét már betöltötték, az első fokú egészségügyi hatóságnak beterjeszti. Az első fokú egészségügyi hatóság pedig a jelentésekből össze állítja az ily ujraoltásra kötelezettek névlajstromát, elrendeli azok ujraoltását, és megjelölvén az oltó orvost, valamint kitűzvén az időt és helyet, a mikor és a hol az ujou oltás eszközöltetni fog, az ujonoltandók berendelése iránt intézkedik. 28. A törvény 10-ik §-a alapján a törvényhatóság által elrendelt és a belügyminiszter által jóváhagyott ujraoltások végrehajtása czéljából az első fokú egészségügyi hatóság összeállítja az ujraóltásra kötelezettek névlajstromát, s megjelölve az oltó orvost: a lajstromot az oltóorvosnak kiadja, egyidejűleg az oltási eljárás tervét a törvényhatósági főorvosnak bejelenti. 29. §. A kirendelt oltóorvos az ujraoltandók névjegyzékének vételével az illetékes elsőfokú egészségügyi hatósággal egyetértőleg megállapítja az ujraoltási eljárás tervét s az eljárás helyének és idejének megállapítása után az első fokú egészségügyi hatóság intézkedik, hogy az illető ujraoltásra kötelezettek a kellő időre bereudeltessenek. 30. §. Községekben az ujraoltások helye és ideje a szokásos kihirdetési mód szerint azzal hozatik az illető község összes lakosságának tudomására, hogy ugyan azon alkalommal díjtalanul ujraoltathatják magukat azok is, kik a törvény által 12 éves korukig ujraoltásra vannak kötelezve. 31. §. Az ujraoltások is nyilvánosak, és a 6-ik §-ban előirt tagokból álló bizottság előtt eszközöltetnek. Az egész ujraoltási mivelet, az ujraoltottak pontos lajstromba vételével oly nyilvántartással eszközöltetik, mint az az első oltásokra nézve jelen szabályrendeletben meg van állapítva. 32. §. Az ujraoltásra meg nem jelent erre kötelezettekről az eljáró bizottság az elsőfokú egészségügyi hatóságnak haladéktalanul jelentést tesz, amely hatóság az indokolatlanul mulasztókkal szemben a törvény értelmében jár el, és az ujraoltást a mulasztókra nézve záros határidő alatt ismét elrendeli, mely rendelete ha szintén eredménytelen maradna, a büntetést a törvény értelmlbeu fokozatosan szigoritja. 33. §. Az ujraoltásra kötelezett is beoltathatja magát magánorvos által, de ily esetben az illető az ujraoltás megtörténtét az azt teljesített magáuorvos bizonyítványával tartozik a bizottság előtt igazolui. A magánorvos által ujraoltottak ily ujraoltásra kötelezettek névjegyzéke az ujraoltás idejének és az azt teljesített magánorvos nevének feltüntetésével külön lajstromba veendő és e névlajstrom az eljáró bizottság minden tagja által aláírandó. 34. §. Az ujraoltás alól egyéni indokból az orvos által felmentett ujraoltásra kötelezettekről a felmentés okának határozott megjelölésével külön jegyzék készítendő, és az eljáró bizottság minden tagja ezen jegyzéket is névaláírásával ellátni tartozik. 35. §. Az ujraoltásokról a mellékelt •/. alatti minta szerinti rovatos jegyzék vezetendő, s az minden oltási eljárás befejeztével a bizottság mindeu tagja által azonnal aláírandó. 36. §. Ezen rovatos jegyzék 13. 14 és 15 rovatai akként töltendők ki, hogy amint az illető, a törvény által ujraoltásra kötelezett, vagy a törvényhatósági határozattal kötelezett vagy „újra oltásra önként jelentkezett 1 1 a megfelelő rovatba egy függélyes vonás teendő, a másik két rovat pedig üresen hagyandó. 37. §. Az ujraoltáshoz szükséges rovatos ivek kellő mennyiségben való előállításáról, s azoknak megfelelő számú példányokban az oltóorvosok részére való kiszolgáltatásáról a törvényhatóság tartozik gondoskodni. Az első oltásoknál szükséges rovatos Íveket a törvényhatóságoknak továbbra is a belügyminiszter küldi meg. 38. §. Az ujraoltottak száma a jeleu volt bizottság által megállapíttatik, s az az eljárás befejeztével a jegyzőkönyv végén beigtattatik; az elsőfokú egészségügyi hatóság pedig a saját részéről is meggyőződést tartozik szerezui arról, hogy az ujraoltások a törvény — illetve törvényhatósági rendeletnek megfelelőleg eszközöltettek. 39. §. Az ujraoltási eljárás befejeztével az eljárt bizottság az elsőfokú egészségügyi hatósághoz haladéktalanul beterjeszti az ujraoltási jegyzőkönyvet képező rovatos Iveket, a magánorvosok által ujraoltottak névlajstromát (33. §.), az ujraoltás alól egyéui indokokból felmentettek névlajstromát (34. §.), és az ujraoltástól elmaradt ujraoltásra kötelezettek névsorát. Az elsőfokú egészségügyi hatóság az elmaradottakra vonatkozólag a törvény értelmében eljár. 40. §. Az elsőoltásokért az állampénztárból nyújtandó díjazásra nézve az eddigi szabály továbbra is érvényben marad, az ujraoltások dija pedig további intézkedésig minden teljesített oltás után (5) öt krajczárban állapittatik meg, mely dijakat az ujraoltási jegyzőkönyv alapján a belügyminiszter állapítja meg és utalványozza ki az állampénztárból az oltóorvos részére, ha az oltási jegyzőkönyvek rendesen kiállíttattak, és a sza bályszerű aláírásokkal hitelesíttettek. 41. §. A magánorvosok által teljesített oltásokért' legyenek azok az első, akár ujraoltások, az állampénztárból dij nem fizettetik, épen igy az állampénztár terhére nem számitható fel dij az oly ujraoltásokért, midőn ujraoltásra nem kötelezettek önként oltatják be magukat. 42. §. Az első oltás sikeres megtörténtéről az oltóorvos a bemutatás megtörténte alkalmával az A. miuta szerinti bélyegtelen „Véd-himlő oltási bizonyítvány"-t állitja ki, az ujraoltásokról pedig az oltás megtörténtével a B. minta szerinti, sziutén bélyegtelen bizonyítványt állítja ki az oltóorvos a beoltott részére. 43. §. Mindkét rendbeli bizonyítványoknak megfelelő számú űrlapjaival a törvényhatóság látja el az oltóorvost. 44. §. Ugy az első, mint a kötelező ujraoltási eljárás befejeztével az eljárásra vonatkozó főorvosi jeleütés az oltási dijakra nézve a főorvos által eddig is készíttetni szokott táblázat kíséretében a vonatkozó iratokkal egyszerre terjesztendő fel a belügyminiszterhez. Az oltási dijak későbbi felszámításai tekintetbe nem vétetnek. 45. §. Az 1887. évi XXII. t. cz. és az annak alapján kiadott ezen szabályrendelet megsértései következtében felmerült hatósági tárgyalásokról, az ennek folytáu keletkezett felmentő vagy marasztaló határozatokról, a határozatok miként lett végrehajtásáról és a behajtott büntetés-pénzekről évenkiut a főorvosi évi jelentés himlőoltási rovatábm, számszerű, de könnyen áttekiuthető jelentés terjesztend) fel a belügyminiszterhez. 46. §. Ugy az első, valamint a kötelező ujraoltási eljárást a törvényhatóság főorvosa az oltási helyek időnkénti meglátogatásával is ellenőrizni és arra felügyelni tartozik. 47. §. A himlőnyirk fentartására, az ese leg szükséges himlőnyirk beszerzésére, a himlőoltásnál követendő mű- Ijárásra, továbbá az oltóorvosok alkalmazására, az oltóorvosok részére természetben kiállítandó fuvar megváltására vonatkozó eddigi szabályokuak a jeleu szabályrendelet által nem érintett intézkedései, további rendelkezésig ezeutűl is érvényben maradnak. A. minta. Himlőoltási jegyzőkönyv folyó száma Hímlöoltási bizonyítvány. N. N községi illetőségű éves hónapos oltásra kötelezett 18 évi hó általam sikerrel beoltatott. Kelt 18 B miuta. év hó n. oltóorvos. Ujraoltási rovatos tv folyó száma Ujraoltási bizonyítvány. N. N községi illetőségű éves ujraoltásra kötelezett, általam a mai uapou újra oltatott. Kelt 18 év ... hó u. oltóorvos. Szabolcsvármegye alispánjától. 8,1.44 K. sz. 1887. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községi elöljáróknak. A m. kir. belügyminiszter 18,646/VIII. a. számú intézvényének másolatát tudomás vétel és alkalmazkodás végett közlöm. Kelt Nyíregyházán, 1887. évi julius hó 26-án. Alispáu helyett: Miklós László, főjegyző. (Másolat.) M. kir. belügyminiszter 18,646/VIII. a. szám. Körrendelet. A szemcsés köthártyalob terjedésének meggátlására irányzott törekvésemben többiek közt a katonaságnak a lakosság közti elszállásolása iránt is figyelemmel kellett lennem. Ha ugyanis valamely szemcsés köthártyalobbos katona egészséges családnál beszállásoltatik, habár betegsége akkor nem volna is ragályos, de miután későbben könnyeu újra ragályossá válhatik, ez a családra nézve ép ugy veszélyes lehet, miut másrészt az egészséges katona ragályosittathatása, ha véletlenül trachoma beteg családnál nyert szállást. Mindkét fél megóvása czéljából tehát tárgyalást indítottam meg a cs. és kir. közös hadügyminisztériumnál, melynek folytán a fentire nézve a következő eljárás lett megállapítva. Ha jövőben valamely csapat, amint ez a lovasság egyes részeivel maj lnem minden évben történik, állomási helyét változtatni szándékozik és az uj állomáson a lakosság közt óhajt elszállásolást nyerni, akkor az illető csapatparancsnokság tartozik a legénység közt netalán létező trachoma betegeket, mégha idült és akkor nem ragályozó stádiumban volnának is, az újonnan kijelölt állomás polgári hatóságának tudomására juttatni; másrészt azonban a csapatparancsnok felvilágosítást igényelhet az illetékes polgári hatóságtól a nevezett szemkórnak a megszállandó vidéken való állásáról. Ha ezen alkalommal vagy később az állomásozás tartama alatt is, vagy a másik részről trachoma betegek jelentetnének, akkor mind a két fél érdekében levő közös eljárás czéljából a polgári hatóság és a csapatparancsuokság oly módon érintkezzék, mint ez p. o. az 1883. julius hó 28 án 45,214. szám alatt kelt rendeletem alapján cholera járvány alkalmával történik ós eddig mindig üdvösnek bizonyult. A cs és kir. közös hadügyminiszter ur ezen megállapodás értelmében rendeletet intézett valamennyi magyarországi hadtestp trancsnoksághoz és midőn részemről a törvényhatóságot erről értesítem,különösenarra hívom fel, hogy a csapatparancsnokság fentemiitett kérdésére mindenkor legnagyobb készséggel, gyorsasággal és alapossággal válaszoljon, hogy továbbá, ha az előbbi részéről trachoma betegek jelentetnének, ezeknek elkülönített beszállásolásáröl gondoskodjék, a lakosságot pedig figyelmeztesse az ezekkel való szorosabb érintkezésből eredhető ragályozás veszélyére s hogy végre minden lehető módon igyekezzék az ezen ügyben történendő intézkedéseket közösen és egyetértőleg az illető c-apatparancsnoksággal megtenni. Minthogy azonban a ragályzás kölcsönös veszélyeztetése leginkább az által van feltételezve, hogy az ugy nevezett egyenkénti, vagyis a lakosság közti beszállásolás következtében a polgárság ós a katonaság közt szoros érintkezés jön létre, ennek folytán felette kívánatos volna, ha a törvényhatóságok uj katonai állomások kijelölése alkalmával, mely tudvalevőleg mindenkor egy vegyes bizottság tárgyalása utján történik, az illető ezredparancsnokságnak, közös, vagyis a lakosságtól elkülönített beszállásolásra alkalmas lakhelyeket bocsátauának rendelkezésre s igy az előbb jelölt beszállási módot feleslegessé tennék, felhívom tehát a törvényhatóságot, hogy ezen rendelet értelmében a legnagyobb pontossággal és alapossággal járjon el. Budapest, 1887. évi julius hó 9-én. Br. Orczy Béla, S. k. 8,114. K . Szabolcsvármeqye alispánjától. 1887. A föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének ós a községek elöljáróinak A magyarországi, valamint a boszniai és herczegovinai bíróságok, hatóságok, hivatalok és intézetek által kiállított okiratok kölcsönös hitelesítése iránt a m. kir. kormány, és a cs. kir. közös minisztérium közt létrejött megállapodás következtében 1652/87. sz. a. kibocsátott miniszter-elnöki rendelet és az ahoz tartozó jegyzék másolatát, tudomásvétel s miheztartás végett, másolatban közlöm. Nyíregyháza, 1837. julius 30-án. Alispán helyett: Miklós László, főjegyző. (Másolat a 8,114 K. számhoz). Ad. 1,652. M. E/87. A m. kir. miuiszteriuin f. é. májushó 1,652. M. E. sz. a. kelt rendelete a Boszniában, Herczegovinában fenálló bíróságok és hatóságok által kiállított, s a magyar korona országaiban használandó okiratok hitelesítése tárgyában. A m. kir. kormány és a cs. és kir. közös minisztérium közt történt megállapodás folytán a Boszniában és Herczegovinában feuuálló bíróságok és hatóságok által kiállított, s a magyar korona országaiban haszuálandó okiratok hitelesítésére nézve a következők rendeltetnek: I. Czikk. A boszniai és herczegoviuai bíróságoktól, peres vagy peren kivüli polgári ügyekben, valamint bünügyekben kiállított okiratok, ha hivatalos pecséttel ellátva, s amennyiben a járáshivatalok saját bírósági kiadványait tartalmazzák, azonfelül még a járáshivatal főnöke vagy helyettese által is láttamozva vannak, további hitelesítést nem igényelnek. II. Czikk. A boszniai és herczegoviuai kormány, a kerületi s járási hivatalok, a serajevói katonai posta és távírda igazgatóságok, a Boszniában és Herczegovinában fennálló katonai posta és távirdahivatalok, továbbá ugy a katonai kezelés alatt álló, mint a boszniai és herczegovinai egyéb államvasutak igazgatóságai, az ottani hadcsapatok s hadkiegészítő járások parancsnokságai, a boszniai és herczegovinai országos csenüőrségi paraucsuokság, az ottani adófelügyelőségek és a serajevói városi kormánybiztosság által saját hatáskörükben kiállított okiratoknak további hiteles tése nem szükséges, ha az illető hivatal hivatalos pecsétjével el vannak látva. A járáshivatalok azon kiadványainak azonbau, melyek ezen hivatalok adóügyi, vagy más külön közigazgatási hatáskörében a járáshivatalnak erre utasitásszerüleg hivatott saját közegeitől állíttatnak ki, ezen felül még a járásfőnök (járásvezető) vagy helyettes által láttamoztatni kell. A serajevói bánya-kapitányság kiadváuyai, valamint a boszniai s herczegoviuai nyilvános iskolák és tanintézetekről kiállított bizonyítványok hitelesítést szintén nem igényelnek. Oly közhivatalok és nyilvános közegek okirataihoz, melyek a fennebb elősorolt hatóságoknak alá vannak rendelve, az illető felettes hatóság hitelesitése szükséges. III. Czikk. A boszniai és herczegoviuai bíróságoknak magán okmányokra vezetett hitelesítési záradéka további hitelesítést nem igényel. Egyűttal köztudomásra hozatik, hogy a fenebb említett megállapodás értelmében viszont a cs. és kir. közös ministérium is intézkedett az iránt, hogy Boszniában és Herczegovinában fennálló bírói és közigazgatási hatóságok az A. a. mellékelt jegyzékben felsorolt, magyarországi bíróságok, hatóságok, hivatalok tiszti közegek és intézetek által kiállított s hivatalos pecséttel ellátott okiratok hitelesítését vagy, felülhitelesítését ne követeljék. Budapesten, 1887. májushó 18-án. 'lisza Kálmán s. k. A. Jegyzéke azon magyarországi bírói s közigazgatási hatóságoknak, közhivataloknak, tiszti közegeknek és intézeteknek, melyeknek hivatalos pecséttel ellátott kiadványai a m kir. kormány s a cs. és kir . közös ministérium közt létrejött megállaFolytatás a mellélcle te u.
