Nyírvidék, 1887 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1887-08-14 / 33. szám

IN Y 1 I í V I I > É K.«. augusztus második felében hozzáfogni lehessen. A fon­nebb idézett 188$. XLIV. törvényezikk 49 §-a az elemi csapások által okozott károk után adóelengedést biztositt; ' erre való tekintettel egész általánosságban rendeltetik, hogy a bejelentett káresetek soron Livül sürgősen letár­gyaltassanak és amaz adó, u ely a leirás tárgyát képezi, végrehíjtás utján a tárgyalások befejezésig ne követel­tessék. -- Népnevelés Hajdumegyóben. A népoktatás álla pota Hajduvármegyében, az 1887. évben a következő volt: Tankötelesek száina: 20,644. Ezekből mindennapi 15,416, ismétlő 5227. Tanköteles leáuyok száma — mindennapi 7696, ismétlő 2694. Iskolába járó mindennapi 13.382, iskolába nem járó mindennapi 2034. Iskolába járó 13—15 évesek száma 3751, Iskolába nem járó 13—15 évesek száma 1496. A tankötelesek száma ugyanannyi volt, mint előző félévben. — Iskolába 263-al több járt, mintáz előző félévben. — Iskolák száma 82, óvodáké 3, együtt 85. Ezek közül felekezeti 76. A tanitók közt van 155 rendes, 8 segéd, 160 képesített s három nem képesített tanitó. A törvénynek megfelelő felszereléssel bir 71 is­kola, faiskolával el van látva 52 iskola, tornahelyiség van 56 iskolánál, könyvtár van 82 iskolában, — hat elemi tanfolyammal bir 69 iskola, bárom ismétlő tanlo­lyammal bir 71 iskola. A népoktatás állapota Debreczen­ben az 1887-edik évben: Tankötelesek száma 7125. Ezek közül mindennapi 5247, ismétlő 1875. Tanköteles fiuk száma mindennapi 2667, ismétlő 1069. Tanköteles leányok száma mindennapi 2580, ismétlő 809. Iskolába járó mindennapi 4634, iskolába uem jaró mindennapi 776. Iskolába járó 13—15 évesek száma 2199, iskolába nem járó 13—15 évesek száma 253. Az iskolába nem járó növendékek legnagyobb része tanyákon, erdőkön és pusztákon lakik. Iskolák száma 31, óvodáké 3, árvaház 2, együtt 36. Felekezeti jellegű 23 iskola. A tanítók kö­zül rendes 71, segéd 13, képesített 1. A törvénynek meg­felelő felszerelés van 29 iskolában, faiskola van 6, tor­natér van 25, könyvtár van 22, hat elemi tanfolyammal bir 21, három ismétlő tanfolyammal bir 23 iskola. A törvényben megszabott tantárgyak minden iskolában tanít­tattak. — Százharminczegy éves magyar ember. Somogy­megyében Csoknyán él egy Nagy Ferenci nevezetű zsellér ember, ki már 131 esztendős. Született 1757-ben, korán árvaságra jutott pásztorgyeim ek volt, s utóbb katonának sorozták be, a hol 30 évig szolgált, beteg soha sem volt ég ezt mind — maga beszéli — teljes életén át folytatott szigorú mértékletességének köszöni, mert soha sem ivott többet — mint a mennyi egészségére vált. — A regále- és italmérési jog megváltása tárgyá­ban a kormány abban már megállapodott, hogy a regále és italmérési jog nem a községek, hanem az állam ré­szére váltassék meg. Az utóbbbi napokban az italmérési jog jelenlegi jövedelmeről kimutatást készítettek. Külön­ben az ügy, kivált annak pénzügyi része még kezdetle ges stádiumban van, s igy a péuzpiacznak e czélra való igénybevételéről egyelőre nem lehet szó. — Tüzrendészeti törvény. Az országos tűzoltó szö­vetség már évek óta sürgette egy az ország minden la kosára ée városára kötelező tüzrendészeti törvény alkotását. A kormány mindeddig késett e munkával, melyhez elő­zetesen tömérdek adat beszerzése kellett. Az iden előfor­dult roppant tüzpusztitások végre elodázhatlarná tették a sürgős intézkedést, s mint értesülünk, a belügyminisz­ter megbízásából. Ribáry József min. tanácsos már ki dilgozta a részletes tüzrendé izeti törvényjavaslatot, melyet kormányrendelet alakjában szándékoznak kibocsátani. De előbb az egészet megvitatás végett a fiumei orsz. tűzoltó közgyűlés elő terjesztik. — Uj virág-csarnok. Művészek és művésznők köz­tudomás szerint mindég uagy kedvelői, ápolói és gondo­zói voltak a virágoknak. Nem kell messze mennünk, hogy ennek igazságát bebizonyítjuk. Operaházunk kitűnő mű­vésze, Perotti nagy kiterjedésű kamélia kertészettel bir az adriai tenger partvidékén. Legújabban padig mint neküuk a fővárosból írják — a zenevilágban előnyösou ismert Rózsavölgyi és társa zeneműkereskedő czég egyik évek hosszú során müsöd'í főuö'mek fii, Dunkl Norbert a vácii utcza 25. sz. alalt a »Nefelejtshez« czimezve pá­risi mintára, előkelő és nagyszabású virág-csarnokot nyi­tott, mely pazar berendezés, nagy választék és izlés te­kintetében az egész fővárosban ritkítja párját. Különös gondot fordit a vidékről jövő ünnepi, lakadalmi, tanítási stb. megrendelésekre, melyek azonnal és kiváló poulos­sággal végeztetnek, ugy hogy az uj virág-c>arnokot olva­sóinknak legmelegebben ajánlhatjuk. — Figyelmeztetjük t. olvasóinkat Pollácsek Emil és társai féle fertőtlenítő szerre, mely a nagyméltóságú belügyminisztériumtól több izben az összes hplóságoknak ajánlva lett s fent megnevezett c/.óg ugy Budapest főváro­sának, valamiut összei kórházainak szállítója. Közgazdaság. — Mérleg súlyok nélkül. A találmányok századát éljük. A szabad verseny, a gyakori kiállítások iparosaink látkörét nagyobbítani, tapasztalaikat szaporítani hivatvák. Nemes versenygésükben honi gyárosaink ma már nem a külföldi gyártmányok utánzására, hanem azok túl­szárnyalására törekszenek. Ha a kereskedelmi muze­u nnak a város-ligeti ip ir csarnokban elhelyezett kiállí­tásán végig tekintünk, feuti állításunkat sokszorta talál­juk igazolva. Egy mérleg csoporton akadt fenn szemünk. Mily primitívnek tűnik a némely vidéken még most is használatban lévő mérleg 11 — A tizedes mérleg, mely főkép a franczia mértékegység behozatala alkal­mával nyert hazánkban nagyobb terjedést, Elsaszt vallja hazájának. Ezen mérleg ma már oly tökélyt ért el, hogy nagy terheket is vagyunk képesek a legnagyobb pontoi­sággil általa meghatározni. De legjobban lekötötte figyel­münket az u. n. scalamérleg. Ezen uj szerkezetű mér­legeknél, első tekintetre meglepő azon körülmény, hogy itt a terhek lomérésére súlyokra nincs szükség. A teher súlyát egy viszintesen e'h.-lyezett vasrúd, melyen i le oda mozgathitó gömb van alkalmazva, határozza meg a legnagyobb peutosságal. Juiticia istennő bátran leköt­heti szemét e mérlegnél, mert a kilogramok számát le sem kell olvasni, azt egy vasúti utazó-jegy bélyegéhez ha­sonló szerkezet a legkisebb részlettel adja tudtunkra. Rtnk nézve annál íontosabb e találmány, mert magyar gyáro3 a föltalálója. Schember C. és Fiai, bpasti czég, mely a mérlegiparban nemesik hazánkban foglalja el az első helyet, hanem a külföldi hasonnemü gyárakkal is, gyárt­mányainak kitűnő kivitele és áraiuak soidsági következ­tében fényeseu kiállja a versenyt. — Háziasszonyaink figyelmében! Most, midőn a cseh lapok hazánk, terményeink és iparczikkeink ellen izgatnak, napirendre került a magyar sajtóban is e thé­ma, aunál inkább, mert hazánkban számos oly ip ir czikk lát napvilágot, mely eddig Csehországból importáltatott hozzánk, és a mely nemcsak, hogy kiállja a versenyt a cseh gyáitmánynyal, hanem sok tekintetben túlszárnyal­ja azt. Ilyen — hogy többet ne említsünk — a pótkvé, melyet eddig különöseu Ciehországból hoztak be hozzánk, mignem Szalády Antal tekintélyes fővárosi szakember az Andrássy-uton egy mintaszerűen berendezett pótkávé gyárat állított fel, mely a rosszabb és egészségtelenebb cseh és más idegen pótkávét lassan-lassan kiszorítja ha­zánkból. Ciak a minap emlékeztek meg a lapok nagy elismeréssel Szalády telepéről és kitűnő gyártmányáról és ezért ép kötelességünknek tartjuk, egy nyilatkozatnak helyt adni, melyben elmoudatik, hogy akadnak különösen az utolsó időben egyes haszonleső czégek, melyek tisztán nyerészkedési czélból a jelenlegi cseh ellenes áramlatot felhasználva, e szakmában jó »gecbaftet< akarnak c inál­ni, daczára annak, hogy gyártmányuk még annyit sem ér, mint a külföldieké. Miután pedig az ily »mikBzturák« nemcsak, hogy nem képsek versenyezni a külföldi pót­kávéval, hanem elébb-utóbb a magyar pótkávé iránt Sza­lády által éveken át felkelteni sikerült Lizalomnak és általában a magyar iparnak csak ártalmára lehetnek, en­nek következtében jól fo? cselekedni a közönség, ha az iiy »Uj« vállalatok termékeitől tariózkodik és csak a már elismert és kipróbált Szalády-kávé eál marad. GABONA-CSARNOK. Nyíregyháza, 1887. augusztus 13-án. A gabonacsarnoknál be­Barna k. 1 kl. —. 10 jegyzett árak. Burgonya 100 kl. 2.— Buza 100 kl. 6.30 6 75 Marha hós 1 kl. 44 Rozs » » 460 5.10 Borjú hús 1 kl. 44 Árpa » » 3.60 3.80 Sertés » » » 44 Zab . » 4.80 4 90 Disznózsír > > > 64 Kukoricza » —•— 5.10 Szalonna » » > 64 K. repeze » —— —.— Faggyú (nyers) » » 23 Paszuly » — — —.— Zöldség » » (> Szesz litk. . 28'A 27»/a Paprika » > 80 Piaczi árak. írós vaj 1 liter 60 Borsó 1 kiló 22 kr Eczet » > 10 Lencse 1 kiló 28 kr. Széna 100 kl. 3 60 Mundl. 1 kiló 16 kr. Szlm.(tak). . 1.10 Zsemlye » >15 kr. Bikfa 1 köbmtr 3.20 Buza » » 14 kr. Tölgyfa » » 2.75 Nyilt-tér.*) Azon szülök, kik óhajtják fiaikat a német nyelv elsajátítása végett német ajkú községbe a Szepességre adui, — mint magántanulók gimnáziumi osztályt is végezhetnek — forduljanak Nikelszky Andor evang. lelkészhez Zsákóczon u. p. Ménhárd. (256—2—i) Két gymnasiumi tanuló teljes ellátásra és gondozásra elfogadtatik a követ­kező tanévre Uray Géza által Nyíregyháza, selyem­utcza Mihovics-féle ház, a járásbíróság mellett. *) Az e rovat alatt közlöttekért nem felelős a szerkesztő. Felelős szerkesztő: INCZÉDY LAJOS. Kiadótulajdonos : JÓBA ELEK. 5652./1887. P. Hirdetmény. A nm. m. kir. közi. minisztérium 44,044/86. számú rendeletével a nyíregyháza-mátészalkai helyi érdekű vasút kiépítéséhez, jóváhagyott kisajátítási tervezet alapján a k.-semjéni 10, 91 és 399 sz. tjkvi birtokokból K.- Semjén község határán a nyíregyháza-mátészalkai helyi érdekű vasút kiépítéséhez szükséges terület kisajátítása, illetve a kisajátítandó terület kártalanítása iránti bírói eljárás megindítása elrendeltetett, határidőül 1887. évi augusz­tushó 27. napja d. e. 9 órája K.-Stmjén község házá­hoz 8 onnan a helyszínére kitüzetett, mely határidőre Szesztay Károly kisajátító biztos, az érdekeltek, a távol­levő, avagy meg nem jelenő érdekeltek jogainak fentar­tására kinevezett ügygondnok Kovács Z-ógmoud ügyvéd azzal idéztetnek meg, hogy elmaradásuk a kártalanítás felett hozandó érdemleges birói határozatot gátolni nem fogja. A tárgyalás vezetésére pedig Nagy Lajos trvszéki bíró az általa alkalmazandó tollvivővel küldetett ki. Kelt a nyíregyházai kir. tszék polgári osztályából 1887. julius 29 Grnden, Somlyódy, h. t. elnök. (241^3—2) t, jegyző. 598. tk./1886. Árverési hirdetményi kivonat. A nyírbátori kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság, közhírré teszi, hogy özv. Bertók Károlyné uyir bátori lakos végrehajtatónak Fülöp Jánosné szü'. Bertók Eulália nyírbátori lakos végrehajtást szenvedő elleni 41 frt 82 kr tőke követelés és járulékai iránti végc^ hajtási ügyében a nyíregyházai kir. tszék (a nyirbátori kir. jbiróság) területén levő Nyírbátor városában fekvő a nyirbátori 710. sz. tjkvben A I. 2—9. sorsz. alatti belsőségbeni k*rt és külső szántóföldek ingatlanra ár­verést 465 frtban ezennel megállapitott kikiáltási árban elrendelte és hogy a fentebb megjelölt ingatlan az 1887. évi szeptember hó 10-ik napján d. e. 9 órakor a nyir­bátori kir. jbiróság tkvi helyiségében megtartandó nyil­vános árverésen a megállapitott kikiáltási áron alól is el fog adatni. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becs­árának 10%-át, vagyis 46 frt 50 krt készpénzben, vagy az 1881. LX. t. cz. 42. §-ában jelzett árfolyammal szá­mított és az 1881. évi november hó 1-én 3333. sz. alatt kelt igazságügyminiszteri rendelet 8. §-ában kijelölt óva­dékképes értékpapírban a kiküldött közéhez letenni, avagy az 1881. LX. t. cz. 170. §-a értelmében a bánatpénz­nek a biróságuál előleges elhelyezéséről kiállított sza­bályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kelt Nyírbátorban, a kir. jbiróság, mint teleköuyvi hatóságnál, 1887. évi május hó 30. napján. mr Árverési hirdetmény. V. 63. 1887. Alólirott kiküldött végrehajtó az 1881. évi LX. t. cz. 102 §-a értőimében ezennel közhírré teszi, hogy a nyíregyház li kir. járásbíróság 4495/1887. számú végzése áital Lieberman Mihály deb­receni lakos végrehajtató javára, Bonis Sámuel es neje nyíregyházi lakosok ellen, 485 frt. töke, ennek 1887. év április hó 20. napjától számítandó 6% kamatai és eddig összeseu 53 frt 95 kr. perköltség követelés erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás alkalmával bírói­lag lefoglalt és 532 frtra becsült házi bútorok és képekból álló ingóságok nyilvános árverés utján eladatnak. Mely árverésnek a 4674/1887. p. sz. kiküldést rendelő végzés folytán a helyszínén, vagyis Nyíregyházin a'peresek debreczeni utczii lakásán lecudő esz'cözlésére 18S7-:Uk évi a-ijuszt. hí 17-dik napjának délelőtti 10 órája határidőül kitüzetik, és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg : hogy az érintett ingóságok ezen árverésen, az 1881. évi LX. t. cz. 107. §-a értelmében a legtöbbet Ígérőnek becsáron alul is eladatni fognak. Az elárverezendő ingóságok vételára az 1881. évi LX. t. cz. 108. §-ában megállapitott feltételek szerint lesz kifizetendő. Kelt Nyíregyházán, 1887-ik évi juliushó 3l-ik napján. (245—1—1) Toinasovszky Lajos. kir. bír. végrehajtó. Hirdetmény. 5651. P. 1887. A nagyméltóságú m. kir- közlekedési minisztérium 44,044/86. számú rendeletével a nyíregyháza-mátészalkai helyi érdekű vasút kiépítéséhez jóváhagyott kisajátítási tervezet alapján a nyíregyházai 32, 814 és 6159 számú telekjegyzőkönyvi birtokokból Nyíregyháza város határán a nyíregyháza-mátészalkai helyi érdekű vasul kiépítéséhez szükséges terület kisajátítása, illetve a kisajátítandó te­rület kártalanítása iránti birói eljárás megindítása elren­deltetik s határidőül 1887. évi augusztushó 25. napja d. e. 10 órája Nyíregyháza város házához s innét a helyszínére kitüzetett, mely határidőre Szesztay Károly kisajátító bizto*, az érdekeltek, a távollevő vagy meg nem jelenő érdekeltek jogainak fentartására kinevezett ügygondnok Kovács Zsigmond ügyvéd azzal idéztetnek meg, hogy elmaradásuk a kártalanítás felett hozandó érdemleges birói határozatot gátolni nem fogja. A tár­gyalás vezetésére pedig Nagy Lajos tszéki bíró, az általa alkalmazandó tollvivővel, küldetett ki. Kelt a nyíregyházai k ;r. tszék polgári osztályánál, 1887. juliushó 29-én. (240-3-2) Grud en, h. elnök . Somlyódy, t. jegyző. 244. tk./l887. Árverési hirdetményi kivonat. Árverési hirdetményi kivonat. A nyirbátori kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Mandel Ábrahám takarék­pénztári gondnok nyirbátori lakos végrehajiatónak Katz Jakab nyirbátori lakos végrehajtást szenvedő elleni 130 frt tőke követelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a í'yiregyházai kir. tszék (a nyirbátori kir. jbiróság) terü­letén levő Nyírbátor városában fekvő, a nyirbátori 511. sz. tjkvben A-f-lior és 239 hrsz. a. belsőség, ház, udvar és kert ingatlanra árverést 1406 frtbac ezennel meg­állapított kikiáltási árban elrendelte és hogy a fentebb megjelölt iugatlan az 1887. évi szeptember hó 9 ik napján d. e. 9 órakor a nyirbátori kir. jbiróság tköuyvi helyiségében megtartandó nyilvános árverésen a megálla­pított kikiáltási áron alól is el fog adatni. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becs­árának 10% át, vagyis 140 frt 60 krt készpénzben, vagy az 1881. LX. t. cz. 42. § ában jelzett árfolyammal szá­mított és az 1881. évi november hó 1-én 3333. sz. alatt kelt igazságügyminiszteri rendelet 8. §-ában kijelölt óva­dékképes értébpapirban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t. cz. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabály­szerű elismervényt álszolgáltatni. Kelt Nyírbátorban, a kir. jbiróság mint tkvi ható­ságnál, 1887. évi május hó 30. napján. ••ÍB A nyírbátori kir. jbiróság mint tkvi hatóság köz­htrre teszi, hogy Gottlieb Leopeld nyirbátori lakos vég. rehajtatónak özv. Gopcsu Józsefné mint kk. gyermekei gyámja végrehajtást szenvedő ellen, 16 frt. 50 kr tőke követelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a nyír­egyházai kir. tszék (a nyirbátori kir. jbiróság) területén levő P. Petri községben fekvő a p. petri 254 sz. tjkvben A 1. 1—8. alatti ingatlanságra mind azonáltal az erre e 18 alatt özv. Gopcsu Józsefné Demecser Anna javára bekebelezve lévő özvegyi haszon élvezeti jog sérelme ne kül ingatlanra árverést 679 frtban ezennel megálla­pított kikiáltási árban elrendelte, és hogy a fennebb megjelölt ingatlan az 1887. évi szeptember hó 13 ik napján d. e. 9 órakor P. Petriben a községházánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapitott kikiál­tási áron alol is eladatni fog. 6 - , Á r, Vn„ r? Z!?Í 8zándékozó k tartoznak az ingatlan becs­í a nS«l ^ ? Syl9 67 fr t- 90 kr t készpénzben, vagy az 1881. LX. t cz. 42. §.áhan jelzett árfolyammal számított e, az 1881. év, november hó 1-én 3333. sz. a. kelt igazságügy miniszteri rendelet 2. S-ában kijelölt °Zt í eí ,««, r et PapÍrban a kiküldöt t kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t. cz. 170 §­a értelmében a bánat Sí' ^g^J előleges elhelyezéséről kiállított szabalyszeru elismervényt átszolgáltatni l Kl 6ftft7 NT bát 0 4 rba n\? ki r-j birós á8 ható­' 1 H* 7- "v máins hó oa nacián sá crn&l

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom