Nyírvidék, 1887 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1887-07-31 / 31. szám

A „NYÍRVIDÉK" MELLÉKLETE. .GAZDASÁGI ÉRTESÍTŐ' melőik az engedélytől fosztassanak meg. Ezeket kideríteni a beváltás főkönyveiből könnyen lehet s ha ezeknek czinboraságátől a solid uagytermelők szabadulhatnak, az a dohány-termelés ügyét csak előbbre viszi s ily termelők kizárása a termelő közönség osztatlan tetszésével s helyeslésével fog találkozni. Az irat tartalma egyletünk választmánya előtt s nagytermelőink előtt mindenek felett aggályos és nem eléggé világos és megmagyarázottnak tűnik fel, amiért a nt. dohány-ügyi központi igazgatósághoz azon tiszteletteljes kéréssel folyamodik egyletünk választmánya, hogy egy teljesen tájékoztató s minden kétségeskedést 8 homályt eloszlató s a nt. dohányügyi központi igazgatóság ez ügybeni intentióit feltüntető iratot kibocsátani szíveskedjék. Be kell vallania egyletünk választmányának az igazat, hogy Szabolcsvármegye dohánybeváltó kerületében a nagy termelők által uj simitó házak létesítése ez idő szerint oly financiális akadályokba ütközik, melyek miatt remélnünk kell, hogy a nt. m. kir. dohánybeváltó központi igazgatóság, aki nemcsak a dohány és az egyedáruság kezelése iránt, de termelőink helyzete és Bzükségei iránt is tanúsított, mely érzéket — e reformot, ha kísérletek után ciélszerünek igazoltatnék is, jobb időkre s kedvezőbb gazdasági viszonyok beálltáig fogja elnapolni. Hazafias tisztelettel. Nyíregyházán 1887. évi juliushó. A felső tiszavidéki gazdasági egylet nevében: Gr. Dessewffy Aurél, Szentkirályi János, egyleti elnök. e. titkár. Figyelmeztetés a gyümölcs termelőkhöz! A jelen évben megyénk területén is mindenütt kedvező kilátás van a gyümölcs termés sikerültére s mi annál inkább figyelmébe ajánljuk az országos gazdasági egylet felhívását s a köztelki gyümölcs értékesítő csarnok szabályzatát a t. termelőknek, amennyiben már bőven tapasztalatot szerezhettek, hogy a jó termő években eladandó gyümölcs-készletekre nehezen találunk vevőket. Különösen ajánljuk az idényszerű gyümölcsök pl. korai kajszinok, korai őszi baraczk, korai szőlő-fajok stb. ez utoni értékesítésének megpróbáltatását, amelyekre a nagyváros inyencz közönsége mindenesetre jobb vevő a vidéknél. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület kertészeti szakosztálya azon megelőzött évek intézkedését, mely szerint Budapesten a Köztelken nemcsak fajismeret és meghatározás czéljából, hanem eladás végett is, gyümölcs-, dinuye- és szőlő-küldemények elfogadtattak, kiállíttattak, meghatároztattak és elárusittattak, gyümölcstermelésünk jövedelmezésc érdekében ezentúl is hasznosnak, sőt szükségesnek találván, de a gyümölcs és dinnyekivitel érdekében tett eddigi lépései is kedvező eredményre engedvén kilátást; tisztelettel értesiti a dinnye-, szőlő- és gyümölcstermelő közönséget: hogy helyiségei e czélra az idén is készen fognak állani, sőt gondoskodva lesz róla, hogy szükség esetén a Köztelek píuczéibeu nagyobb tömegű küldemények is elhelyezhetők legyenek, a fajismeret vagy meghatározás czéljából beküldött gyümölcsök pedig bizottságilag határoztassanak meg. Bzenved a jól kiszárítva bekazalozott kender, mindamellett, mivel gyorsan pénzzé tehető s uj korában rendesen kiváló jó ára van s a szin- és fajjelleg tökéletesebb, ezért a törés elhalasztása nem előnyös. Mindamellett ugy az előszáritott, valamint az utószáritott kenderek, tehát áztatva cg áztatlanul, évekig eltarthatok. Ezek az áztatás, mosás és szárításra vonatkozó lényegesebb útbaigazításaink. Noha a különböző áztatásokból származott előnyökre és hátrányokra, a további munkálatokról szóló ismertetéseinknél is vissza-vissza kell térnünk s nem egy lényeges részt kell még bővebben megvilágítanunk. A zúzás éi törés. A mily mértékben akadályozza a kendertermelés terjedését, a kezdetleges módú áztatásból folyó szeunyes és egészségtelen foglalkozás ; majd oly mértékben képez akadályt a zúzás ős törés, vagyis az úgynevezett kendertilalás műtétének rendkívül fárasztó s túlságosan egyoldalulag nehéz volta; s azon körülmény, hogy az eszel foglalkozó munkások porlázt kapnak. Mivel a kender azon tárgyak közé tartozik, a melyek állandólug nagyobb kereslet ;ek örvendenek, mint a mily kínálatra szorultak: az uj termés miudig gyorsan és előnyösen eladható. Minthogy minden termeivényre legelőnyösebb az élénk közeli fogyasztás, a belpiacz: e szerint a kender belpiaczának legforgalmasabb napjai, az őszi hónapok, összeesvén az uj áruczikk megjolenhetési idejével, ezen jelenség nálunk irányadó s a mezőgazdák sarkalásában együtt hat a sietésre azon körülménynyel, hogy t. i. a kedvező, koraőszi, igy rendszerint szárazabb napokat kell a kender piaczkészszé tételére felhasználniok, s az egész munkálatot lázas tevékenységgel siettetniök. Midőn tehát a szakosztály tájékozás czéljából, ugy az elárusító, mint a kiállítási csarnok szabályzatait mellékeli, egyúttal arra is figyelmezteti az illetőket, hogy igen szép példányok beküldői, vagy jelentékenyebb gyűjtemények összeállítói és helyes elnevezéssel ellátott gyümölcsök kiállítói, valamint a csomagolás alkalmával szorgalmat és szakértelmet tanúsítók, arany-, ezüst- vagy bronz-oklevéllel fognak kitüntettetni. Hasonló kitüntetésben részesülnek azok is, kik a hazai gyümölcstermelés érdekében anynyira szükséges statistikai adatok megküldésében "magukat kitüntetik; mely okból a szakosztály tisztelettel felkéri ugy az ügy iránt érdeklődő egyleteket és hatóságokat, mint az egyeseket is, hogy ugy a kilátásba vehető, valamint valósággal termelt gyümölcs-, dinnye- és szőlőtermés menynyiségére, a vidékükön leginkább teremni és termelni szokott, valamint legjobban jövedelmező fajok minőségére és mennyiségére, az értékesítés módjára, a netaláni kivitel mennyiségére és az időszakonkénti eladási árak mekkoraságára vonatkozó adataikat az Országos Magyar Gazdasági Egyesület kertészeti szakosztályával közölni szíveskedjenek Budapest, 1887. május hóban. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület kertészeti szakosztályának elnöke: Hajós József. A köztelki gyiimölcsárucsarnok szabályzata. 1. Az orsz. m. gazdasági egyesület, kertészeti szak- i osztályának felügyelete mellett, a Köztelken gyümölcBárucsarnokot tart fenn. 2. Czélja a gyümölcsárucsarnoknak a gyümölesészeti értekezlet által csemegefajtákul elfogadott gyümölcs elárusitása, valamint a beküldő kívánatára, azok fajtanevének meghatározása. 3. Azon termelők, kik az áracsarnokoi igénybe kívánják venni, küldeményeiket «Orczágos magyar gazdasági egyesület, Köz'elek« cáat alatt, gyorsárúként, még a házhozszállítást is bérmentesítve küldjék be. A fuvarlevelen és a göngyölegen (Emballage) a küldő neve és a küldemény minősége érthetően kiírandó. 4. A gyümöcs-csaruokba beküldhető minden forgalomképes gyümöcs, és pedig cseresznye, meggy, kajszinés őszí-baraczk, dinnye, reinclod-alma, körte, csemegeszőlő, dió, mogyoró, mandula stb. üde, úgyszintén aszalt s czukrozott, szóval konzervált állapotban. 5. A mutatványok: »Orsz. magyar gazdasági egye sülét, Köztelek* czímre küldendők be. Beküldőtől következő adatok igényeltetnek, u. m.: termelés helye, a vasút- és posta-állomás, mutatvány szerinti eladásra Bzánt gyümölcs mennyiségének megnevezése és ára, loco feladó állomás, vagy loco Budapest. Ha beküldő az ár iránt nincs tájékozva, s tett ajánlatok vele az Orsz. gazd. egyesület titkári hivatala által közöltetnek. 6. A szállításra nézve megkívántatik, hogy az, ládák- vagy fülnélküli kosarakban történjék, melyek súlya lehetőleg 50 kilogrammot tul ne haladjon. A ládák leszögezve, a kosarak levarrva legyenek. Egy göngyölegben csak egyfajtájú gyümölcs és az is minőség szerint kiválogatva egyenlő nagyságú legyen. Ugyanazon fajtából a külömböző nagyságúak külön göngyölegben küldendők. 7. A csomagolás legyen olyan, hogy az árut a szállítás okozta romlás vagy törődéstől megóvja. Legczélszerübb azt ugy eszközölni, hogy a láda vagy kosár feneke és oldalai papírral bélleltessenek ki, minden darab gyümölcs egyenként selyempapirba, vagy ahoz hasonló puha itatós papirosba csavartatsék ; a gjümölcs a gön gyölögben szoroson egymás mellé rakandó és a tetejére ismét annyi papiros helyezendő el, hogy a reá alkalma zott fedél azt szorosan zárja le. 8. Az árucsarnok kezelőségének közvetítésével eladott gyümölcs utánvéttel el nem küldhető, mert utánvéttel áru el nem fogadtatik. 9. Beküldőtől megkívántatik, hogy gyümölcsének eladási árát vagy határozza meg, vagy nyilakozzék, hogy az elárusító csarnokra bizza-e annak a körülményekhez képest való értékesítését. Ha a tulajdonos az eladási árt maga szabja meg, tartozik kijelenteni azt is, vájjon az áruval, ha a megszabott ár el nem érhető, mi történjék ? A 8. napon belül nem értékesíthető gyümölcs, ha tulajdonosa a visszaküldést nem kivánja, nyilvános árverésen fog eladatni. Az árucsarnok gondoskodik arról, hogy a beérkezett gyümölcs mennyi- és minőségéről a fogyasztó közönség ugy magán, mint nyilvánosság utján értesüljön. 10. Minden küldemény megérkezése után azonnal felbontatik és a szakosztály által kijelölt bizalmi férfiak előtt megvizsgáltatik, megállapítására annak, hogy a gyümölcs mily állapotban érkezett meg. Az elárusitásí ár 5%-a kezelési költBégek fejében a csaruok javára esik. 11. A gyümölcs-mutatvány kiállítása mellett, annak helyes megnevezése is eszközöltetik, ez esetben azonban minden egyes meghatározásért 50 kr. dij fizetendő. Az Országos gazdasági egyesület és kertészeti szakosztály tagjai e dij fizetése alól felmentetnek. 12. A gyümölcs-csarnok állandó vezetésével és kezelésével s a könyvek vezetésével a gazd. muzeum őre és az egyesület igazgatója bizatik meg. Ezek felett a felügyeletet a kertészeti szakosztály állandó felügyelő bizottsága által gyakorolja. Az országos magyar gazdasági egyenület kertészeti szakosztályának elnöke: Hajós József. A Ill-ik országos sörárpa-kiállitás. / z ország )8 gazdasági egyesület folyó évi augusztushó 1-ikétől októberhó 31 ikéig terjedő időben rendezi Budapesten, köztelki helyiségében a 111-ik sörárpa-kiállitást. E kiállításnak hármas czélja van: 1 szőr a sörárpa termelés; 2 szor a magnemesités előmozdítása és 3 szor sörárpatermésünk minél jobb értékesítése. E végből birálat tárgyává tétetik az ország különböző vidékein teimett árpa minősége, tekintettel az ipari felhasználás követelményeire, a mívelési mód és az elővetemény, valamint a nemesített vetőmagvak befolyására. A sörárpának minél jobb értékesítése végett a kiállított árpákra árpafogyasztóink és kiviteli czégeink figyelme felhivatik, és ez által a termelő és vevő között a közvetlen érintkezés utján előkészíttetik. Noha ezen körülmény, habár más, kecsektetőbb alakban, minden nemzetnél mutatkozik is; mort a népek háztartásában, a mi jó, szép és nemes van, az a főbb vonásokban majd mindeuütt azonosnak jelentkezik. Igy a fonás, szövés majd mindenütt télre esvén, a fonó-szövő anyagok előkészítésének módjai okvetlen kell, hogy már a megelőző ő zön kitelhetöleg megragadtassanak. Nálunk azonban a gyarmalias, fakószerszámos, ütött, kopott, de mégis előre törekvő mezőgazdálkodás, igen sok kenderi szerszámot nyüv, rosz ulainkon a hordás sok kötelet tép, távolföldeink művelése sok fehéruémüt tesznek tönkre ; igy a kenderfogyasztás nagy része őszre esik, a mikor az uj áru épen megjelen és keresett lesz. S a mikor a vevőnek egyebekből is pénze vau. Igy tehát minálunk nemcsak szón körülmény, hogy az ó-kender egy év alatt már elfogyott légyen, de az is, 1 hogy épen kora őszszel vau u legnagyobb szükséglet, a mezőgazdákat odakényszeritik, hogy kenderüket, a gyakran még igen kevés vízzel bíró, szárazabb, kora őszi hónapokban, tehát sáros vízben, gyakran merev mocsárban áztassák el; miáltal a törést egy oly időt ölő munkává teszik, hogy már csak ennek könnyítése szempontjából is, változtatniok kellene áztatási rendszerünkön. Azonban a létező állapotokat mindenesetre és mindig ugy kell vennünk, a mint vannak, s velük ugy kell számolnunk, a mint azok a nemzeti háztartásban jelentkeznek; igy a hiányos áztatást is. E szerint, ha már a törés nehéz műtéteiénél, az irtózatos sárportengert nem oszlathatjuk el, oda kell törekednünk: hogy az egyébb munkálatok a szerint könynyittessenek, hogy ezáltal legalább a különben is szüntelen működő tüdő tevékenysége ne hatványoztassék oly magas fokra, miszerint az néhány év alatt, mindig az erős, egészséges ember életébe kerül; s a mi által a kendertörés drága, elkerült s kevés hasznot hajtő munkává válik a mezőgazdára nézve. Sok minden történt már e téren hazánk alkotmányos népképviseleti kormányai, valamint az egyesek által is, a mit a javításra irányzott nemesebb törekvésnek lehet nevezni; s habozás nélkül ki kell mondanom: legkevesebb a községek által. Holott azon nemzeteknél, a hol a kendertermelés terén valódi haladás 8 magasbfoku Öntudatos kultura van : ez irányban legtöbb érdem 8 legdúsabb siker a községi törekvéseket koronázta. A mig nálunk a néhány bácskai községben, a rostok finomítására szolgáló morzsoló-malmok felállításán kívül, a községek mint ilyenek vajmi keveset tettek e téren. Nem szándékom e helyen, ezúttal a jobbmódu egyesektől eredt káros visszaélésekre mulatni s ezek befolyá. sát a kisebb gazdák eljárására s kenderünk törési, zuzási és tisztítási kezelésének fokozatos elhanyagolására való behatását jellemezni. E helyett inkább a biztatóbb, örveudetesebb jelenségekre kell utalnom. Különösen ki kell itt emelnem az apatini iparegyesület kebelében keletkezett jóiráuyu elöretörekvést s ennek nyomán szülemlett 1874-ik évi kiállítást, a melyen a nép és kormány kölcsönös részvéte mellett sikerült az első nagy közgazdasági jelentőségű olynémü kenderpróbákat megtartanunk a hol sok oly dolog lett konstatálva, a mely fölött eddig kétkedés, vagy mások által kétségbe vont egyéni meggyőződésnél egyéb útmutatóval vagy biztonsággal nem bírtunk Itt tűntek fel a különböző zuzáni, törési és tisztítási rendszerek előnyei és hátrányai. Sőt mondhatni, hogy az akkori közgazdasági miniszter Bartal György kitartó személyes jelenléte által a számos szakértőknek itt sikerült először sokoldalulag és hivatalosan czáfolni és bizonyítani mindazt, mi elvetni- vagy megtartani való. (Vége köv.)