Nyírvidék, 1887 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1887-07-31 / 31. szám
sok, orvosok, ügyvédek, birák stb. Azon körülmény pedig, hogy a latin nyelv tanítása a reáliskolákban, nem mint a gimnáziumban — az első, — hanem csak az ötödik osztályban kezdődik, a tanuló ifjúságra a legkedvezőbb. A mindennapi tapasztalás azt bizonyítja, hogy a tanuló ifjúságnak nagyobb része, az alsóbb osztályok végeztével a középiskolát elhagyja, s életkörülményeinél fogva vagy ipari, kereskedelmi, gazdászati iskolákba fér, vagy egyenesen gyakorlati életpályákra lép, — a felsőbb osztályokba a középiskola teljes bevégzéséhez csak csekély része, alig 30—40% tólija jut el; az ifjúság azon részére nézve tehát, mely a középiskolai tanfolyamot idő előtt abban hagyja, sokkal előnyösebb, ha az alsó osztályokat a reáliskolában végzi, hol csakis a gyakorlati életben értékesíthető, hasznos ismereteket tanul, mint a gimná ziumban, hol idejének jelentékeny részét, az alsóbb osztályokban is, többi reális tanulmányainak rovására a latin nyelv tanulására kell fordítania, melynek a gyakorlati életpályák egyikén sem fogja megfelelő hasznát vehetni. És amely ifjú tanulmányait a reáliskola felsőbb osztályaiban is folytatja és bevégzi, ép ugy mehet a tud. egyetemre, mint a gimnáziumi tanuló, sőt a gimnáziumi tanulónál előnyösebb helyzetbe jut az, ki orvosi vagy jogi pályára készül, az első azért, mert a vegytaut és természetrajzot, az utóbbi azért, mert a német és franczia nyelvet a reáliskolában terjedelmesebben, tehát alaposabban tanulta, mint a gimnáziumban; a technikai felsőbb tanulmányokat nem is emlitem, mert, hogy ezekre a reáliskola alaposabban előkészít, az tantervezetéből és feladatából önként következik. A latin nyelv tanulása csak a feloőbb uégy V., VI., VII. és VIII osztály tanulóinak engedtetik meg, s ezek közt is csak azoknak, kik eddig tanúsított szorgalmuk s komolyabb előretörekvésök által reményt nyújtanak arra nézve, hogy reáliskolai rendes tanulmányaikban hátra nem maradnak, hanem a latin nyelv tanulása mellett is kellő előmenetelt tanúsitandanak. Ennélfogva felhívom azon tanulókat, kik tanulmányaikat a jövő iskolai évben a nagy-kállói állami főreáliskola V—VIII. osztályaiban folytatni fogják, s a latin nyelvi tanfolyamot hallgatni akarják, hogy szándékukat a reáliskola igazgatóságának legkésőbb folyó évi augusztushó 28-dig bejelentsék. A latin nyelv tanításáért semmi dij sem fizettetik. Nagy-Kállóban, 1887. juliushó 24-én. Schurina István, fóreálisk. igazgató. ÚJDONSÁGOK. — Az ópitendó törvénykezési palota terveit, mint már megemlékeztünk róla, az igazságügyminiszteriumtól leküldötték a helybeli kir. törvényszék elnökéhez, hogy az a maga részéről az észrevételeket arra megtehesse. Ez — mint értesülünk — már megtörtént, s a tervrajzok visszaküldettek Budapestre. A törvényszéki elnök úr a többek között az épületnek két szobával való kibővítését is kérelmezte. A városi hatóság hivatalason nem értesíttetett ugyan felülről arról, hogy a tervek ide leérkeztek, Krasznay Gábor polgármester úr mindazáltal magáu ütőn konferált ez ügyben a törvényszéki elnök úrral. A terv szerint az építendő palota a templom térre eső oldalon mintegy 9 méternyi kiugrással foglalna tért a sétányból. A palota frontja ilyenformán egészen beleesnék a sétatér folytatását képező nagy-orosi utcza folytatólagos vonalába, de egyszersmind olyan nagy tsrüle tet elfoglalna a sétatérből, hogy annak téri jellegét megváltoztatná. Ennél fogva a polgármester ur addig is, mig a tervrajzok a városi hatósággal hivatalosan közöltetni fognak, magán uton megtette az intézkedést arra nézve, hogy az igazságügyi kormány megkéressék, hogy a terven oly módosítást eszközöljön, mely szerint a törvénykezési palota frontja a jóváhagyott szabályozási vonalba essék. — Az ártézi kút. Egy uagy fabódé, s egy fából rakott magas torony jelzi a börtönépület előtti téren, hogy készül az ártéri kút. Ha a fatorony készen lesz, beleállitják a fúrógépet s azonnal hozzá fognak a munkához, mely — • ha semmi akadályra nem találnak, a vállalkozó mérnök ur számítása szerint fél eszteudő alatt el is készülhet. Nem hisszük, hogy sok városa legyen még Magyarországnak, ahol az ártézi kútra oly nagy szükség volna, mint nálunk. Épen a kezeink között van egy felszólalás, melyben lapunk utján a hatóság figyelmét fel kívánják hívni azokra a mizerábilis állapotokra, melyek nálunk a viz-sz irzés dolgában fennállanak. A város területén levő néhány tűrhető vizű kútnál esténként százakra menő számmal gyűlnek össze a cselédek, rettenetes lármát csapva s néha még össze is veszve azon, hogy mi hamarabb jussanak vízhez. Mert néha óra hosszat kell erre várakozniok s ez alatt otthon a háziasszony kedvére mérgelődhetik a cseléd elmaradása miatt. Ez a panasz. Talán lehetne valaminép — az ártézi kút olkészültéig is — módját ejteni, hogy orvosoltaiBék. — A helybeli dalegylet ünnepélye, melyet augusztus 6-dikán tartanak a népkertben, az előjelekből Ítélve igen szépen fog sikerülni. Az estélyt nem csak az azt rendező egyesület, de ugy a város, valamint a társegy letek és egyesek is tőlük kitelhető módon oly mulatsággá akarják emelni, hogy arra, aki résztvett benne, mindég kedvesen emlékezhessen vissza. A dalestély a gőzfürdő vendéglő téres udvarán, teritett asztalok mellett fog végbemenni s az után lesz a táncz a népkertben, melyet a városi tanács készséggel bocsátott a dalegylet rendelkezése alá. Az éj folyamán tűzijáték is lesz, melynek elkészítésére dr. Jósa András ur volt szives vállalkozni. Szóval az estély minden tekintetben élvezetesnek Ígérkezik, s a dalegylet, mely e mulatság rendezése által mig egyrészt kellemes szórakozást kiván szerezni a közönségnek, másrészt pedig a magyar dal ügyét akarja itt annyi küzdelem közepette is előmozdítani: valóban meg» érdemli, hogy e szép törekvésekhez mért támogatásban részesitessék. — Hangverseny. A helyi zeneügy barátai egy fényesen sikerült hangverseny lefolyásának voltak tanúi e hó 26-áD. Ugyanis ekkor mutatta be a nyilvánosságnak igen szép meghívott közönség előtt tanítványait Rizdorfer Anna kisasszony, ki mint zenetanitó, valóban első rangú helyet foglal el. Meglátszott ez a tanítványok játékán is. Alapos felfogás, tiszta hangvétel, átgondolt játék, mely a különféle hangváltozásokat is hiven visszatükrözi: mind oly előnyei a szereplőknek, melyek valóban ritka holló számba jönnek a ma nagyon is elszaporodott zongorázók között. A közönség a hangverseny minden egyes számát megtapsolta, ezzel is elismerését kívánva kifejezni Rizdorfer Anna kisasszonynak, a tanítványaival elért kitűnő eredményért. A sikerült hangverseny után dúsan felteritelt asztalokhoz ült a társaság s elrget tévén ilyenformán az anyagiaknak is, a fiatal ság tánozra perdült s a nagy hőség daczára kitartotta hajnal hasadtáig. — Változások a postán. A posta és távírda egyesítés 1 folytán nálunk is változás történik a posta hivatalnál. Ugyanis, mint értesülünk, a posta hivatal eddigi főuökét, Huszár Imre urat a szathmári kir. posta hivatal főnökévé nevezték ki s helyére a helybeli posta hivatal főnőkévé valószínűleg Debreczy Imre urat, a távírda hivatal eddigi vezetőjót fogják kinevezni. A posta és távírda egyesítése nálunk szeptember havában fog végrehajtatni. — Népnevelési segélyző egyesület van alakulóban városunkban. Az üdvös eszme a vármegye népnevelési választmányának kebeléből indult ki, 8 a választmány elnökének, nt. Lukács Ödön ev. ref. esperes urnák kezeibe tétetett le, azzal, hogy az ügy megvalósítása érdekében első sorban is az érdekelteket tanácskozásra hivja össze. — Feleség-gyilkos. Az orosi, úgynevezett bőrbányai szőlőkben Gál János nyíregyházai illetőségű kerülő, e hó 24 dikán, vasárnap, áldott állapotban lévő feleségét puskájával agyonlőtte. Az asszonyt a lövés mellbe találta s kedden délig kínlódott kapott sebével. Gál Jánost azonnal elfogták 8 előub a helybeli kapitánysághoz kisértették. Itt kihallgattaiváu, tagadta, hogy feleségét készakarattal lőtte meg. Eleinte azt állította, hogy kutyát akart lőni, s igy találta véletlenül feleségét, később pedig már fordított a dolgon, s azt mondta, hogy megakarta ij szteni a feleségét a fegyverrel s az véletleuül sült el kezében. Gál Jánost már átadták a kir. ügyészségnek. 0 egyébként rovott előéletű ember, amenyiben 3 esztendei börtönt állott már ki Munkácson gyujtogatásfrt. — Népfelkelés. A népfelkelési tiszti állásokra való kijelölések iránt a bonvédelmi minisztériumban már megtörtént a végleges intézkedés. A honvédelmi miniszter a törvényhatóságok utján tudatja a népfelkelési tisztképző tanfolyamokban résztvett és azt megfelelő eredménynyel végzett állampolgárokkal, hogy a népfelk»lési tiszti helyekre való kijelöltetésekiől ama népfelkeléai járás parancsnoksága által lesznek értesítve, melynek területéu állandóan tartózkodnak. A népíelkelési tiszti állásra pályázott volt tisztek, orvosok, kezelőtisztek, állatorvosok, továbbá hadapródok és altisztek (számvivő altisztek), kik a népfelkelési tiszti, illetőleg hivatalnoki állásra kijelölhetők voltak, ugyanezen a módon fognak értesíttetni. A műszaki vagy pedig hadbírói tiszti állásra beadott pályázatokat, minthogy a népfelkelés jelenlegi szervezetében ily állások nincsenek rendszeresítve, a minisztérium uem vehette tekintetbe. A tiszti és hivatalnoki állásokra oly nagy számmal érkeztek be pályázatok, hogy a szükségletet jelentékenyen felülmúlják s eltekintve egyesektől, kik a követelményeknek minden tekintetben teljesen nem feleltek meg, a többiek ez ok miatt nem voltak kijelöl betők s az illetők értesítést nem kapnak. Egyúttal tudatja a miniszter, hogy f. évi októberhó 1-től az érdekeltek mindennemű, a népfelkelésre vonatkozó ügyekbeu az illetékes népfelkelési járásparancsnoksághoz forduljanak. — Emlék Petőfinek. A segesvári Petőfi-rmlékegylet végreh íjtó bizottsága a következő felhívást bocsátotta ki: »A Peőfi-emlékegylet« által, a fehéregyházi téreu állítandó Petőfi-siremlék eszméje közel áll a megvalósuláshoz. Az emlék felállításának költsége azonban még meghaladja az egylet által, hazánk e kis részében összegyűjtött tőkét, habár ez felül áll a 4000 frton. Mint ho.;y az egylet a c.élba vett síremlékben, hazánk nagy költője iránt a magyar közönségben élő elevan kegyelethez méltó kifejezőt óhajt állítani s e czél eléréséhez nagyobb összeg szükséges : kénytelen lett, eddigi szűkebb köréből kilépve szélesebb körben, a nagy közönség áldozatkészségéhez folyamodni. Mert Petőfi nemcsak a miénk, kik naponként látjuk jeltelen sirhantját, hanem a nemzeté, melynek minden egyes tagja örömmel fog járulni, ha alkalom adatik a kegyelet eme n,unkájához.* — Adakozások s gyűjtések az egyesület alelnökéhez Szoboszlay Károly megyei alispánhoz 1888. év január 1 ig Segesvárra küldendők. — A budapesti állami közép-ipartanodába a beíratások szeptemberhó első napjától 10-ikéig tartatnak. Az intézetben jelenleg hat különböző szakcsoport, u. m. az építészeti, gépészeti, két vegyészeti, fém-vasipari ős faipari szakcsoport vau életbe léptetve. Rendes tanulókul felvétetnek: aj azok, kik az iparos tanulók számára szervezett iskola három évi folyamát bevégezték s legalább is jó osztályzatú bizonyítványuk van; b) azok, kik a polgári iskola, gimnázium vagy reáliskola négy alsó osztályából jó osztályzatú bizonyítványt nyertek; c) iparos segédek és mindazok, kik az aj vagy b) pontban kivánt készültségöket felvételi vizsgálat utján bizonyítják. Általában megkívántatik, hogy a belépni kívánó növendék az általa választott szakcsoportbeli iparágban már előre gyakorlatot szerzett s legalább is a két havi nyári szünidő alatt a gyakorlatban foglalkozott legyen. Ezen gyakorlat a munkaadó hiteles bizonyítványával igazolandó, s érdekében áll a tanulónak, hogy ezen bizonyítványt az első fokú iparhatóság vagy közigazgatási hatóság által láttamoztassa. Rendkívüli tanulók gyanánt a vegyészeti, fém-vasipari és a faipari szakosztályba felvétetnek oly fiatalabb egyének is, akik a középiskolák négy osztályát nem végezték ugyan el, de már legalább két év óta foglalkoznak a gyakorlatban. Ezen rendkívüli tanulók csak két évig maradnak az intézetben, s ezen idő alatt főképen a szaktárgyakat hallgatják, a műhelyekben ós a laboratóriumban dolgoznak. A beiratási dij 2 frt, a tandij félévenként 5 frt; kitűnő előmenetelü tanulók egész vagy fél tandíjmentességet nyerhetnek. Bővebb felvilágosításért az igazgatósághoz (VIII. Sándortér 4. szám) lehet fordulni. Csarnok. Taktaköz. Taktaköz Szabolcsvármegyének északuyugoti peremén, a Tisza; és a kis Takta folyócska közt, éppen ugy néz a borok királyának Olympusára, a tokaji hegyre, miut a „Kis Tükör' szerint Veszprómmegye a Balaton tavára, meg a ;Bakony erdőnek sok makkű fájára. A komáromegyei Csilizköz kivételével, hazánkban bizonyosan ez a „közök" legkisebbike, mert legalább területben, úgy a Kis- és Nagy Csallóköz, valamint a Rába-, Mura-, és Bodrogköz jóval felülmúlják. A Taktaközben fekszik Báj helysége hat faludmagával, u. m. Tisza-Tardossal, Tisza-Ladánnyal, Csobajjal, Pthrügygyel, és Takta-Kenézzel. Összes lakosságuk alig éri el az ötezeret. Ezen falvak közt hihetőleg legrégibb alapítású, a Tisza partján fekvő Tardos, mely Budai Ézsaiás történelme szerint már a Xll-ik században, mikor Szoboszlót még „Zobozlou" nak, Nádudvart pedig „Nadadvuar"-nak hitták, meg volt. Hogy mekkora lehetett, nem tudni; most oly kicsi, hogy a felvégi kakas mindennap ellátogathat alvégi bóbitás dulczineájához; s alig akad benne bírónak való ember. Tovább menve a tokaji hegy felé, csakhamar ott találjuk T.-Ladányt, mely sokkal nagyobb Tardosnál, de azért ezzel egyetemben ad egy nótáriusnak kenyeret. Nótáriusa egyenesen jár Ladányból Tardosra, ós viszont, s mégis körjegyzőnek nevezik, mintha bizony mindig a „körmagyart" járná. Olyan jegyző is van, aki mindennap egy derékszögű háromszöget jár be, ha minden községében meg akar jelenni, hát aztán ez is körjegyző?!. . . Ladánynak tűzről pattant kereskedő fehérnépe legkorábban árasztja el Tokaj s Lök piaczát salátával, retekkel, sárgarépával, gyökérrel, kalarábéval, káposztával, dinnyével s több effélével, sőt nagy mennyiségű vörös hagymájuk képes évenként az egész Hegyalját megríkatni. Aki valamely — Ladánytól 3—4 mértföldre eső — vásárban vásári pecsenyére éhezett, a pecsenyesütők sorában ott láthatja ülni a tiszta öltözetű, csinos ládányi menyecskét, szép pirosra sült „ládányi kalácsával", amely kalács különös jó ize, s a fris pecsenyével való kellemes összhangja miatt, szűkebb körben szintolyan hires, mint a miskolczi kenyér, vagy a debreczeni kolbász. Hejh, sok gyermeket megveretett már a ,ládányi kalács"! Oly formán t. i., hogy az apja, vagy auyja elfelejtett neki a vásárról kalácsot vinni, s ő ezért addig sirt, hogy utóljára jól megpirongatták — egy vesszővel. Mint minden kalács, ugy a ládányi kalács is csak frissen sülve jó, de azért, ha az egész készlet el nem kelne egy vásárban, megsütik biz azt másodszor is, hogy engedjen a keménységéből. Vissza fordítva a rudat, harmadik helysége Taktaköznek Csobaj. Külöuös név, nemde? Mintha csak tót és magyar szó keveréke volna. Róla csak annyit lehet mondani, hogy bizony ott is több a baj, mint a vaj. Következnék negyediknek Báj, de — finis coronat opus — hagyjuk utóljára. Ötödik falu a nyelvficzamitó Pthrügy. Ezt, aki nem tudná hol van, Gácsországban keresné, mert hiszen Przemisl még bújjék el mellette, lévén ennek 8 betűjében 2 magánhangzója, mig Pthrügynek 6 betűjében csak 1 van. Pthrügy nemcsak az egymás után álló négy mássalhangzójáról, hanem kitűnő termőerejü földjéről, édes izü, zamatos tormájáról is nevezetes; jó pthrügyi tormával a füstös kolbászból, már csak a torma kedvéért is, szinte két annyit meglehet enni, mint máskülönben. Aztán meg a pthrügyi muskotály-dohány sem utolsó ám a környéken! Az ötödik helység T.-Kenóz, melyről csak annyit mondok, hogy a kicsiségbeu Tardossal verseng a pálma felett, ós ha úgy lőne, mint ama tiszazugi Kenéz-lő, egy legújabb szerkezetű katonapuskával lelőhetnó a Tisza balpartján fekvő Dada kálvinista tornyáról a kakas-madarat. Nunc venio ad fortissimum virum! t. i. a szándékosan utóljára hagyott Báj, Taktaköznek mintaközsége, mert ugy lakóházainak, utczáinak csinossága, tisztasága, valamint lakóinak meglehetős jómódja, erkölcsös, pontos, békeszerető volta nagyon méltán kvalifikálja azzá. Igaz, hogy ezelőtt négy évvel történt ott is egy kalamitás, hogy t. i. egy dadai legény, sötétben nekiment az egyágu vasvillának, s belehalt, de mint a fáma mondja, pálinkás duhajkodáson kivül, az is inkább a sötétségnek, meg a vasvilla egyágú voltának tulajdonítandó hibául, mert hát pálinka nélkül, világoson, négy águ ánglius vasvillának vájjon ki is meune neki?! Bájon, emberemlékezetre, sem azelőtt, sem azóta ilyen excessus nem történt; a szolgabiróság, járásbiróság kilincse a bájiak felől ugyan megrozsdásodhatik, van nekik egy szép nevű, veterán bírójuk, (hogy az isten még soká virágoztassa!) megelégszenek ők annak a paragraphusaival. Báj már csak azért is bokrétája Taktaköznek, mert legcsinosabb templomában, mikor a kántor énekel, nem dughatja zsebre a kezét. Erős, kis templomát a hitbuzgó, néhai báji Patay Sámuel épittetó, még 1784-ben. Azt hiszem, nem lesz éppen érdektelen, ha e szép festésű templom boltívén ma is tisztán olvasható, százhárom éves gyönyörű versek közül néhány strófát ide írok: Ezerhétszáznyolczvankettóben tétetett fundamentumot itten, melyre épitetett Ez híz, és jeléül im felemoltetett, Isten szerelmére ide hel.vheztetett. Hétszáznyolczvannégyben lett egészen vége, Hogy harmas személyben ő egy istensége Itten tiszteltessék, kinek dicsősége Terjedjen, mig fennáll menny, földkereksége] A felséges Isten drága segedelme, II-ik Józsefnek királyi kegyelme, Es baji Patay Sámuel érzelme Epité <z házat hármuknak szerelme. Emlegessük hát úgy az Isten jóságát; E királyra kérjünk napok hosszúságát, Es az épitóre áldás sokaságát, Ki szívesen tette szorgalmatosságát. Más helyen pedig: ® z éP a liliomnak fehérlő szépségs, bzebb a drága gyöngynél ennek ékesség; Ily szépnek kell lenni Jézus mátkájának, Melyet drága véren tett ó sajátjának. A báji belső emberek évenkénti készpénz-fizetése még máig is Patay Ferencz ur zsebéből telik ki. Bár adna az ég minden kis egyháznak ily maecenást! Szabd Kálmán.
