Nyírvidék, 1887 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1887-01-23 / 4. szám

VIII. évfolyam. 4. szfini. Nyíregyháza, 1887. január 23. VEGYES TARTALMÚ HETI LAP SZABOLCSVÁRMESYE HIVATALOS LAPJA. A SZABOLCSVÁRMEG-YEI KÖZSÉGI JEG-YZÖK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE. M.egjelenili hetenkint egyszer vasárnapon. KIÖHsetéai feltételek : Az el6fizetési pénzekj megr

e„deiések . a lap postán vagy helyben házhoz hordva: ........ ,. .. . ... .. , e. szétküldésé targyaban leendő fülszalamlasok r.gesz övre ** irt. ^ Félévre . . . 2 > Jolm Elelí kiadótulajdonos könyvnyomNegyedcvre 1 » i 'Iájához (nagy - debreezerii - utcza 1551. szám) A községi jegyző és tanitó uraknak egész évre j intézendök. csak két forint A lap szellemi részéi képező küldemények, a szerkesztő cziine al itt kéretnek beküldetni. Bérmentetlen levelek '-s.ik ixiuertt kezektől fogadtatnak el. A kéziratok exak világos kívánat ra s az illető költségére küldetnek vissza. Hirdetési díjak : Minden négyszer liasábzott petit-sor egyszeri közlése ö kr; többszöri közlés esetében 4 kiKincstári bólyegdij lejében, minden egyes hinle tés után ;!0 kr fizettetik. A nyílttéri közlemények dija soronkint I :> krajezár. Hirdetések elfogadlatnak lapui.k rjszére a kiudó hivatalban (nagy-debreczeni-utcza 1551. színv) : továbbá: tiioldborger V. V. által Budapesten. Haasenstein és Vogler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban is. Doni & (Joiup által Hamburgban. Hivatalos közlemények 13,038. K. _ , , ,...., -—jg"gg Szabolcsvarmegye alispanjatol. Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Am. kir vallás és közoktatási miniszter 49450/1886 sz. rendeletével kibocsátott pályázati hirdetményt szabályszerű közhírré tétet végett, tudomására hozom. Nyíregyháza, 1887 január 7. Zoltán János, alispán. Pályázat. 49450 számhoz. A győri árva alapítványoknál 1886/7 tauév kezdetétől, következő ösztö.idij állomások jöttek üresedésbe, nevezetesen: 1. A győri kir. árva alapítványnál 6 állomás egyenként évi 80 írttal. 2. A győri gróf Eszterházy-fele árva alapítványnál 2 állomás évi 80 írttal. Ezeknek betöltésére pályázat hirdettetik „következő" feltételek és megjegyzések mellett: A győri kir. árva alapitványbe i ösztöndijakra szegény kath. vallású, jó előmeuetellel iskolába járó, vagy inaskodó árva fiuk és leányok pályázhatnak. A. gróf Eszterházy-félékre pedig uradalmi könyvv vő számtisztek és e/ek után gazdászati tisztviselők és szolgák árva gyermekei; különösen a convertita árva fiuk vagy leányok pályázhatnak elsőbbséggel. Az e rész beni folyamodványok a győri kir. árva alapbeli állomásokat illetőleg, Nogá.11 Károly győri püspök, helyünkhöz mint az alap igazgatójához; a gróf Eszterhézi félére néave pedig gróf Eszterházy tatai urada'mához Tatára, Komárommegye utján, mint illető pártfogókhoz czimezendők és az illető tanintézeti igazgatóságnál, hol a pályázók jelenleg tanulnak, vagy az illető megyei és városi közönségnél 1887 évi februárhó 10-ig, mint ezennel kitűzött határnapig, nyújtandók be. A benyújtandó folyamodványok következő kellékekkel szerelendők fel. 1. A legközelebb lefolyt 1885/6 tanévről szóló iskolai vagy az inaskodási előmenetelről szóló mesteri bizonyitványnyal. 2. Az esedező szüleinek polgári és vagyoni állapotáról és netáni érdemeiről, testvértagjainak létszámáról, valamint arról is, élvez-e esedező, vagy egyik testvére ösztöndijt és mily alapból, hatóságilag kiállított hiteles okmányokkal. A gyermekek egyenként névszerint és koruk szerint kimutatandók. 3. A keresztlevéllel és az esedező atyjának vagy mindkét szülőjének halálát igazoló bizonyitványnyal. 4. Megjelölendő a folyamodványban azon kir. pénztár. a melynél a folyamodó adományozás esetében az ösztöndíj illetményt felvenni kívánja 5. A gróf Eszterházy-féléknél a fenemlitett egyéb kellékeket illetőleg, a leszármazási viszonyokat igazoló okináuyokkal. Az ekképeu felszerelt folyamodványok a illető tanintézeti igazgatóságok és megyei, vagy városi hatóságok által és pedig az előbbiek részéről vagy közvetlen, vagy a tankerületi főigazgatóságok útján, az utóbbiak részéről pedig közvetlen 1887 évi márcziushó 10-ig a fennevezett pártfogókhoz, a miuősitvényi táblázatok kíséretében eljuttatandók, az utóbbiak által a kijelölési javallatok legalább 1887 évi márcziús 31-ig előterjeszthetők legyenek. Végül megjegyeztetik, hogy az adományozott folyamodók, ha fiúk, a nyert ösztöndíjat, tanidejük, vagy inas kodásuk tartamára, ha leányok férjhez menetelükig, vagy anyagi állapotuk máskép kedvező megváltozásáig, legfeljebb azonban éltük 24 évének befejeztéig élvezeudik. A fent kitűzött határnap eltelte utáu, vagy az illető tanintézeti igazgatóságok mellőzésével közvetleu a vallás és közoktatásügyi in. kir. ministeriumhoz benyújtott kérvények egyszerűen vissza fognak utasíttatni. Budapest, 1886 deczemberhó 9-én. A vallás és közoktatásügyi m. kir. minisztériumból. gármesterének, tudó másvétel, alkalmazkodás, és a csendőrök illetve a városi rendőrök megfelelő utasítása végett ; továbbá Nyíregyháza polgármesterének és a községek elöljáróinak, a legkiterjedtebb módon való közhírré tétel végett, kiküldetik Nyíregyháza, 1887 januar 12. Zoltán János, alispán. (Másolat.) M. kir. belügyminiszter 69399/VI szám. Tekintetes ur! A vadászatról szóló 1883-ik évi XX t. cz. IG §-a értelmében, a vadászatra jogosítottakon kívül senkinek sein sz'ibad a vadászati területre, bármi fajú ebeket bocsátani, kivétetnek a nyájőrök, kik azonban kötelesek ebeik nyakára oly nehezéket, függeszteni, mely első lábaik térdein alul 3.<jzeatiméternvi távolságra lóg alá. A törvény 32-ik § a értelmében pedig, a ki ebét száudékosan, valamely rei uézve tilos vadászati térre viszi, ugy szintén az is, aki a yyájőrző ebekre vonatkozó intézkedés ellen vét: 1 írttól 10 frttig terjedhető pénzbüntetéssel büntettetik. Ezen kihágások esetében az illetékes bíróság a törvény 29 ik §-a szerint csak a vadászat tulajdonosa, vagy haszonbérbeadó, avagy haszonbérbevevő panaszára tartozik eljárni; tehát a közrend fentartására felállított hatósági közegeknek, vagy községi elöljáróknak feljelentése folytáu, vagyis pusztán hivatalból nem üldözend5k. Tekiutettel azonbau arra, hogy ezen (az idézett törvény 16-ik §-ába ütköző s a 32-ik l § szerint minősülő) kihágások nemcsak a vadászatra ; jogosítottak érdekeit sértik, hauem közérdekből a vadállománynak a törvény által czélzott védelme szempontjából is figyelmet, sőt megtorlást igénveluek: felhivandónak találom tekinteses uraságodat, miszerint megfelelőleg intézkedjék, hogy a törvény (47 §-a) ér;elmébeii a vadászati kihágások elbírálására illetékes első fokú hatóság, a hivatalos jelentésekből tudomására jutott fentebb emiitett kihágási eseteket, a panasz emelésére jogosítottaknak kellő időben tudbmosára hozzi és pedig ugy, hogy módjukban álljon ezeknek jogérzelmeik orvoslása végett, pauaszemelési joguknak a vadászati kihágások büntethetőségének elévülésére (a törvény 46 ik szakaszában) meghatározott három havi időn belül érvényt szerezni, s hogv így aztán a közérdek kívánalmainak is elég tétethessék. Budapesten, 1886 évi deczeinherhó 15-én Tisza. —— Szabolcsvái-meque alispánjától. 1887. " A főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A m. kir. honvéd elmi miniszter 58400/X sz. intézvényének másolata, tudomásvétel alkalmazkodás és közhírré tétel végett, kiküldetik. Nyíregyháza, 1887 janáár 15 én. Zoltán János, alispán. (Másolat.) M. kir. honvédelmi miniszter 58400/X 1886 sz. Szabalcsvármegye közönségének. A közös hadsereg és a m. kir. honvédség legénységének őrmestertől és ezzel hasonrangu altiszttől lefelé, az 1887-ik év folyamán, átvonulás alkalmával minden egyes legény részére a szállást adók által kiszolgáltatandó 28 dekagram (280 gramm) marhahús árának a katonai (honvédségi) javadalmazásból leendő megtérítése fejébeu fizetendő őszszeget, az 1879 évi XXXVI t.-cz. 51-ik §-a alapján, a közös hadügyminiszter úrral egyetértőleg, következőleg állapítom meg: A Dunán inneni kerületben tizenkilenc (19) krajczárban; a Danán-túli kerületben huszonegy (21) krajczárbau; a Tiszán-mueni kerületben tizenhét és fél (17.5) krban; a Tiszántúli kerületben tizenhat és fél (16.5) krban. Királyhágón túl tizenkét (12) krban. Horvát-Szlavonországban tizenhét és fél (17.5) krban; továbbá Budapesten huszouöt (25): Pozsonybau huszonöt és fél (25 5), Kassán huszonhárom (23), Temesvárt huszonegy (21): Kolozsvárt tizenöt és fél (15'5) ; Nagyszebenben tizenhét és fél (17'5); Fiúméban huszonhárom és fél (23.5); és Zágrábban huszonegy (21) krban. Miről a (czimet) közhírré tétel, és miheztartás végett azzal értesítem, hogy az 1886-ik évi október 1-től, egészen az 1887-ik évi szeptemberhó végéig divoit húsárakból szerkesztendő kimutatást 1887-ik évi okt. hó 15-ig hozzám okvetlenül terjeszsze fel. Budapesten, 1387 évi január 2-án, a miniszter helyett: Groman államtitkár. Szabolcs várme q y e alispánjától. Szabolcsvár megye alispánjától. 13,182- K. 1886. A föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének s a községi elöljáróknak. A m. kir. belügyminiszter 69399/VI sz. iutézvé„yének másolata, a föszolgabiráknak, Nyíregyháza polMai számunkhoz egy iv regény-melléklet van csatolva. 630. K. 1887Pályázati hirdetmény. A Dely József elhalálozása folytáu megüresedett vármegyei állatorvosi állomásra hivatalos pályázat nyittátik. Felhivatnak azok, kik ezen állásra pályázni óhajtanak, hogy szabályszerű okmányokkal felszerelt kérvényeiket, folyó évi februárhó 9-ik uapjáig Graefl József főispán ő méltóságához aflják be. Nyíregyháza, 1887. január hó 18-án. Zoltán János, alispán. Pénz és becsület. A inai társadalomnak és egyeseknek egyik nagy hibája az, hogy minden tettének rugója egyedül a pénz. A pénz-vágy uralja uia a helyzetet. Meggazdagodni minden áron! Ez a jelszó, a vezényhang. Ez anyagiság hajliászásáuak durva kinövései eredményezik az után azokat az uudok társadalmi bűnöket, amelyek sikkasztás, csalás, hűtlen kezelés, uzsoráskodás, szédelgés és korrupezió név alatt kisért a társadalomban foglalkoztatja a kriminális• tá lcat és a törvényszékeket. Es e bűnök elterjedésének fő oka magában a társadalom meglazult erkölcsi érzetében rejlik. Ugy látszik, hogy a mai társadalmat a külső anyagi siker imádása vezeti. Akinek pénze, vagyona van, annál a jellem, a becsület csak másodrendű kérdés. A tudománynak, a szellemnek minden befolyása eltörpül a pénz és vagyou társadalmi súlya mellett. Az azonban, hogy honnan állott elő a vagyon, számításba sem jő. Nem ilyen volt a régi társadalom. Annak alapja uem volt annyira a vagyonra, az anyagiakra fektetve, mint a inaié. A középkor hagyományai rendeket és osztályokat állapítottak meg az emberek között, s ugy biztosították a társadalmi rendet s az egyesek befolyását. Idő jártával azonban minden megváltozott. A társadalmi különbségeket elseperte az idők szabadelvű fejlődése s az egyenlőség téves értelmezése és érvényesítése. De helyükbe nem lépett semmi ujabb intézmény, amely a társadalom fejlődését szabályozta volna és szabályozná ina is. A társadalomnak s az egyeseknek a kereset és foglalkozás körüli csoportosulását s minden erkölcsi és hagyományos alap nélküli fejlődését: egyedül a vagyon szerzés iráuyozá. Pedig ha a vagyon a társadalom egyedüli rugója, ugy a szerzett vagyon mennyiségének arányában kell megosztani a társadalmi befolyásnak is. E tan pedig egyenesen az egyenes jellemet, az értelmet és becsületet szorítja háttérbe s fosztja meg a társadalomra való befolyás jogától; ami ismét nagy szerencsétlenség. Mert a társadalom ekként elveszti régi szellemi tartalmát el erkölcsi becsét. A gyorsan változó vagyoni viszonyok, gyorsan változtatják a társadalom élére .utó osztályok és egyének arczulatát is. Sehol semmi nyugpont. Az egész társadalmi küzdelem csak a pénz, a vagyou szerzés körül csoportosul. E veszélyes irány megváltoztatásán munkálnak mauap már a kormányok és a társadalmak egyaránt: midőn a hitbizományok felállítását, a birtok eldarabolásának megszorítását, a földbirtok megterhelésének korlátozását, a pusztuló földbirtokosok megmentését, s az iparszabadság ész- és okszerű szabályozását sürgetik.