Nyírvidék, 1887 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1887-05-29 / 22. szám
Melléklet a „Itfyirvidék" 22-ik számához, 1-ször Az emberek egészségi állapota kielégítőnek mondható, pusztító járványos betegségek elő nem fordultak. A tanyákon és a községben itt ott szórványosan egy pír hólyagoi himlő eset előfordult, azonban az igénybe vett orvosi segély következtében azt ártalmatlanná tenni sikerült. Az állat egészség ügy az elmúlt évben nem a legkedvezőbb volt, a mennyiben a sertések közül több mint 120 drb. vértályogban elhullott. A község tulajdonát képező szarvas marhák közzül egyik bika s a lakosoké közzül, Csendes János, Keninger József, Koc3án András Spinhér Ferencz, Simák István 1—1 drb, Czukor Igaácz 1 drb marha részben vértályog részben métely következtében elhullott. A lovak közzül Czukor Ignácznak 2drb. lova vértáljogban, Keller Mihálynak 2 drb. csikója és Orosz Eleknek 1 drb lova ismeretlen betegségben elhullott. 2-szor. A népesedési mozgalomra vonatkozólag beadott lolktszi jelentések a következő ad ltokat tüntetik fel az 1886 évről U. m. a) R. kath. született összes. 61 ebből fi 34, leány 27, trvt. 0 Gör.» » » 48 > » 28 » 20, » 5 Ref. » » 5 » » 3 » 2, » 0 Izraelita » » 6»t3»3, »0 összesen született 120 » » 68 > 52, » 5 b) R. kath. meghalt össz. 40 ebből fi 25 nő 15 7 év alul 23 Gör. » > >28 » > 15 » 13 » 19 Ref. > » 3 » » 3 » 0 >2 Izraelita » » 2 » » 2 » 0 »2 összesen meghalt 73 » » 45 » 28 » 46 Megjegyzendő, hogy a hét éven alul elhalt gyermekek egy pár hirtelen történt elhalálozást kivéve orvosi segélyben részesítettek, mi végből az elmúlt évben ezen mulasztásból származó kihágásért büntetve egy sem volt. összehasonlítva a születési és halálozási eseteket kitűnik, hogy a község 47 lélekszámmal szaporodott, a mennyiben összesen született 120 s meghalt 73. Házasságra lépett rom. kath. 11, gör. kath. 8, ref. 0, izraelita 1, összesen 20 pár. 3-szor. Nevezetesebb mozzanatot, mit itt felemlitésre méltónak találtam, első sorban a meg/e bizottsági tagok választása képezett, mely alkalommal a megye bizottság tagjaiul Megyery Géza törvényszéki elnök, Dósa József napkori plébános és Lányi Antal orosi jegyző urak választattak meg. Ezen évben a nyírvíz csatornára a község által ismét 2 hid épitetett, melynek költségeiről a részletes számadásban szabályszerű okmányokkal igazolt számadás van téve. A közegészség ügy érdekében a tekintetes alispini hivatalnak 4605 k/885 számú rendeletével elrendelt közvágóhíd felépíttetett s használatra átadatott; az építkezés költségeiről a számadásban okmányokkal igazolt számadás tétetik. A mult év folyamán négy képviseleti közgyűlés tartatott, melyben 31 tárgyban hozatott érdemleges határozat. Ezen gyűlés egyikében hozattak ama határozatok is, mely szerint a Czukor féle ház megvétele és a régi községháza eladása határoztatott el. A közcsend és rend kisseb kihágásokat kivéve megzavarva nem volt. 4-Bzer. Az 1886. évi adófőkönyv szerint az adófőkönyvbe összeiratott 349 adófizető, kik összesen a mult évről áthozott hátralékkal együtt 6901 frt 03 krral tartoztak. Ezen összegből az uj kataszteri munkálat alapján előállott változások következtében a szaporodásként előirt 419 frt 44 kr. összeg hozzáadásával, a törlések leülésével, valamint a szőlőkben okozott fagykár tán törölt tételek összegével 1094 frt, ao ur, melynek leütésével maradt 6226 frt 12 kr. Ezen összegből a közvetlen fizetőket terhalte 3166 frt 83 kr, mely összeget leütve, a községi lakosok terhére maradt 3059 frt 29 kr. Ezen tartozásra a községnél fizető adózók által fizettetett a mult évi tulfiztés betudásával 2689 frt 22 kr, hátralékba átjött 1887 évre 370 frt 6 kr. még a faluban, kiről azt sem tudj*, él-e még, vagy már az is por és hamu. — Hát a Nyegru Juon él-e még ? — kerdeze hirtelen a mellette elhaladó lánykát. — Apámat kérdezed? Itt van már két esztendeje, — szólt a lánj ka szomorúan, reá mutatva egy sirhantrs. A Vaszil szemei lángoltak. Keble emelkedett, midőn hallá e szavakat. Tebát ő is meghalt. A másik perczben azonban elkomorult. De miért is halt meg.'' Az apja vére még most is boszúlatlan. Már most ő kit öljön meg? kinek a vére fogja kiengesztelni az apja vérét? Aztán lassan, vontatott hangon kérdezte: — Hát a Nyegru fia él e még? Iláne csak most vevé észre az előtte álló idegen legény különös arczkifejezéaót, szemeinek vésztjósló villogását, s tompa hangját. — Igen, él! Da hát mi bajod vele? — kerde most már a lányka. . — Semmi, semmi, — válaszolt az lassan s neki vágott a köves útnak és ballagot vissza a faluba. * A nagy korcsmában "javába folyt a »csuka«. (tánc) Hangzik messze a kurjongatás, lábdobogás s a zajba egés-sen elvész a két oláhczigány hegedűjének czinczogasa. A Yaszil is ott tánczol. Feje már kábul a sok szeszes italtól és a körbe forgástól s rekedve rikácsolja »curá, curá . . híj . . curá.« Legtöbbet táuczol a Nyegru Juon leányával, a szép liánéval. Veszett kedve vau. Forgatja jobbra, balra, a leány már alig bir lépni s a többiek is csak őt nézik. Azok pedig kaczagtak. Ez aztán a helyre legeny, az birja jól — látszik, hogy a császár kenyerét ette. De össze is illenek. Egy pár lesz belőlök. A szép Iláne alig bir már lépni, de Vaszil rá nézett s ettől uj erőt nyert. Szép okos szemeit kerdóleg függeszté a legényre, mintha kérdené : »J)i lesz ebből 5 szor. Hadmentességi dij a mult évről áthozott hatralek s az 1886 ev folyama alatt történt szaparodásokkal együtt előírva volt 553-frt 50 kr. Ebből leíratott 5 írt, maradt tényleg tartorás 548 frt 50 kr üJbből a közvetlen fizetőkre esett 10G frt. a községnel fizetők terhére maradt 442 frt 50 kr, mely összegre törlesztetett 353 frt, hátralékba átjött 1887-ik évre 89 frt 59 kr. . 6" 9zo r- A községi házi pénztár állása volt az 1886 évben az 1885 évről áthozott pénztári maradványnyal együtt előirányzót bevételekben 5833 frt 44 kr E'őirányzott kiadás 5736 frt 93 kr, pénztári maradvány 96 irt 50 kr. Valósággal befolyt készpénz 4568 frt 88 kr, mely összegből kiadatott 4172 frt 12 kr. Takarékpénztárba helyezett es készpénz maradvány volt 396 frt 76 kr. Tényleges h&tralék átadatott 1264 frt 55 kr, mely összegben a még kiépítendő szivárgó esetében két hid ara fejében egyességileg megállapított 400 forint, melyet annak idejében a nyirvizszabályozó társulat átadni lesz köteles, valamint a tak. pézt. elhelyozett 1885 évi követe lesből fenmaradt 368 frt 47 kr szintén bennefoglaltatnak. Ki nsm fizetett követelés van a pénztár irányában 1564 frt 81 kr, melyek közt a szegény alapra tőkésítendő 105 frt 75 kr, s a megvásárlott községháza vételárába még fizetendő 1027 frt 17 kr, összegek is benfoglalto.tnak. Az 1885 evi községi számadás a tekintetes megyei törvényhatósághoz jóváhagyás végett fel lett terjesztve, s a jóváhagyási záradékkal megerősített számadási iratok a pénztárnoki felmentvénynyel visszaküldettek. 7-er. Megyei közmunka tartozás volt 469 frt 80 kr, mely összegre befizettetett 454 frt 30 kr, bevehetetlenség fo'ytán töröltetett 15 frt 50 kr, összeseu 469 frt 80 kr, hátrálék nem maradt semmi. 8. A községi közmunka a megállapított megyei szabályrendelet értelmében a megyei közmunka fele arányában leszolgáltatott, s a község határán átvonuló közlekedési utak jókarban tartására fordíttatott. Itt e helyen megjegyezni kivánoJa, hogy a megyei útvonalon az úgynevezett székely-nagykállói uton mindjárt a falu végén a kállai uton egy kis hidacska igeu czélszerűtlenül van felállítva, mi abból is következik, hogy deczember havában szerencsétlen ledölés következtében csiknem emberélet esett áldozatul; mivégből egy java«lat beterjesztésére kérem a tisztelt képviseleti közgyűlést, melyben a tekintetes alispáni hivatal felkérendő volna, hogy azon kis részen a töltés", mely különben csak egyik oldalon van, egészen fe'emelendő lenne, s a teljesítendő föld töltés eszközlésével Napkor község, a közmunka alap terhénnk betüdásával, a Napkor által fizetendő 1887. évi köjmunka váltság tartozásba, bízatnék meg. A munkálat keresztül vitelével előállott közmunka mennyiség részletes számadás mellett volna teljesítendő és igazolandó. 9. Az 1886. évi iktató könyv tanúsága szerint beérkezett 1237 ügy drb, a mult 1885 évről elintézet'enül átjött 72 drb, összesen 1309 drb. Ebből elintéztetett 1278 drb', átjött 1887 évre elintéztetlenül 31 drb. 10. Marha lovél kiadatott 431 drb, ló és sertés levél 732 drb, összesen 1163 drb. 11. Hivatalos levél postán feladatott 836 drb, ezenkívül gyalog posta továbitás küldönczök által igénybe vétetett, a tolonezok kivezetéséhez kirendeltek számával együtt 28 esetben. 12. Birtok változási eset előfordult 10 esetben, melyek az egyének birtokiveiben esetről esetre keresztül tőséghez tétetett. 13. Árva ügyünk érdekében a hagyatéki javak tisztázása tárgyában az 1886 év folyamán felvétetett 5 haláleset. Ezen hagyatékoknál érdekelve volt 6 kiskoiu, s a leltári becslések szerint a hagyatéki vagyonok értéke 2588 frt 33 kr volt. 14. A községi lakosok hitelviszonya: A vezetett jegyzék szerint a nagy kallói takarékpénztár hitelezése igenybe vetetett 53 egyén által 3230 frt erejéig. A mult evben igenybe vétetett 62 egyén által 3490 frlig, tehát ez evben az adósság szerzés apasztatott 260 frttal. ,.. 1. 5: 1 f K* ton a Az 1885 évben az első korosztalybol felhívatott 59, a II-ikból 23, a III-ikból 22 ; törvényellenes távol levők jegyzékébe volt 2 és a teliejesen ismeretlenek jegyzékébe 22. Összesen 128 ember. Ezek közül besoroztatott 4, testi fogyatkozás miatt mindenkorra töröltetett 4, családi körülmények folytán e mentetett 0. Elhalálozás miatt törültetett 31, korosztalyonkint vissza helyeztetett 89, összesen 128. A közös hadseregbeli katonákról vezetett nyilvántartás. jegyzőkönyv szerint a változás végett jelentkezettek szama 30, a honvédek száma 10, összesen 40. ^ 16. Cselédkönyv megszerzése végett kiadatott 24 kozseg, bizonylat, munka könyvvel elláttatott 4 egyén, politikai jogok gyakorlatától felfüggesztetek és időhöz bo ott hivatalvesztésre Ítéltetett 3 egyén. 17. Tüzeset az 1886. évben előfordult 1 esetben, s az okozott kár értéke 200 frtban volt megállapítva, mely összeg a biztositó társaság által megtéríttetett. 18.Iskola ügy: A törvényes iskolai idő kezdetét vette 1885 szeptember hó 1-én s bezárólag tartott 1886 evi június 29-ig. Ez idő alatt a rendes szünidőkön kivül iskolánk nem szünetelt. Az iskolában ez év folyamán az alapítványi tőkék kamataiból 36 frt, a községi elöljáróság által behajtott pénzbírságokból 41 frt 94 kr, s a Napkoron működő dalkór által kiegészített összegből összeseu 100 frt 40 kr értékű ruha neműek vásároltattak, melyből mintegy 60 tanköteles szegény gyermek láttatott el a szükséghez mért ruhanemüekkel. Ugyancsak a dalkör által rendezett műkedvelői előadások jövedelmének egyrészéből miDd két iskola kipadoztatott, téli ablakokkal ellátott s az iskola bútorzatok kijavíttattak és az erdélyi magyar közművelődési egyletnek 100 frtal tagja lett. A félévi vizsgák február havában ; valamint a zárvizsgák junius közepén tartattak meg. Az 1886 évben megejtett községi összeírás Ezerint mindennapi iskolaköteles ö=szeiratott 171, ismétlő iskola köteles 47, összesen 218. Ezek közül rendesen járt a mindennapi iskolába, mfg pedig : A róm. kath. iskolába 90 j °® nl 0n k^ t A gör . kath. iskolába 68 j g % » jffi Mindkét iskolába összeseu 158. Nem járt mindennapi tankötelei öaszeBen 16. Az ismétlő iskolába járt és pedig nemenként, A róm. kath. iskolába A gör. kath. iskolába { 11 fiu, 22 leány, 1 0 I 9 fiu , 1 leány. Mind két iskolába összesen 43. Nem járt ismétlő tanköteles összesen 8. Összehasonlítva a mult évi adatokat, kitűnik, hogy az 1885/6 iskolai évben több tanköteles járt 17-el, a mennyiben a most iskolába járók száma kitesz 218-at addig a mult 1884/5 iskolai évben 201-et tett ki. A nem járt tankötelesek összes száma 24. A mult évben 60 volt. Ezek ama mozzanatok melyek a mult év lefolyása alatt községünkben előfordultak. Simák István. De szíve dobogott az örömtől, a büszkeségtől, hisz ő Vaszilt szereti s Vaszil is őtet. Már alig p ingett. Vaszil, eresz el . . nem birom tovább . . . nyögé halkan, kis fejecskéjét a Vaszil keblére hajtva. Ez nem engedte. Hanem ekkor a Nyegru Juon fia is oda lépett s meg fogta Vaszilt. — Tács, ordított ez egyszerre, kikelve színéből. A másikban felforrt a méreg. — Tács neked, te . . . te . . . Nem fejezhette be. Vaszil egy perez alutt megmarkolta torkát izmos kezeivel. Az eddig elfojtott indulat e perc'.ben kitört. Vérbe forgó szemei előtt ott lebegett atyja összerogyva, a mint a Nyegru Juon méri reá az utolsó csapást. Nem látott semmi se mást — s csak azt erezte, hogy ennek a Nyegru Juonnak a fia most az ő kezében van. Csak még egy szorítás s vége lesz. Da nem. Nem fojtja meg. Az ő apjának vere folyt, folyjon ennek is a vére. Hirtelen, mielőtt a többiek megakadályozhatták volna, kését megforgatta a Nyegru Juon fia szivébeD. , , Aztán mesze eldobva magától a kést, áttört a bámész népségen 8 rohant a csendőrökhöz. — Megöltem a Nyegru Juon fiát. — kötözzetek meg, — szólt tompa hangon a csendőrőrsparancsnoknak Megöltem s megölném, ha száz élete volna is, mert apámat az apja verte agyon. Most ott ül munkácsi-várban. Tiz esztendőre van elitélve, d> nem bánja. Ráadásul még kiülne tizet, ha még egyszer megmárthatná kését a Nyegru Juon gyermeke szivében. A szép Iláne pedig hervad lassan s ki-ki jar a temetőbe, bátyjának sirján koszorúkat kötözgetve, dalol bánatosan. A kis faluban mindenki sajnálja a csendes őrültet. ^ ÚJDONSÁGOK. AZ eiore latnatóYagerős"küzdelemnek megfelelő hévvel indult, meg a választási mozgalom városuukbau. Kibontott zászlók, melyekeu a Fabiuyi és Yidhczkay nevek mutatják, hogy a kormánypárt és függetlenségi párt fog megmérkőzni nálunk egymással a győzelemért s feltollazott kalapok jelzik, hogy benne vagyunk a választási időszakbau. Politizáló nép vagyunk anélkül is, s most, hogy a képviselő választások alkalma is időszerűvé teszi a politikai kérdések felszínre kerülését, utczán vendéglőkben, kávéházakban, társaskörökben mindenütt ez képezi a beszéd tárgyát. A két párt, mely városunkban jelöltjük győzelméért kilépett a küzdőtérre, tulajdonképen vasárnap szervezkedett. kikiáltva mind a kettő képviselőjelöltjét. A kormánypárt a nagyvendéglő táneztermében tartotta meg «y ülését. A nagy számmal megjelent választókat dr. Ferlicska Kálmán, a helybeli kormánypárt elnöke üdvözölte szép beszédben, fejtegetvén azokat az elveket melyeken e párt áll s ajánlva e párt képviselőjelöltjéül Fabinyi Teofil igazságügyminisztert. A lelkes éljenek elhangzása után nt. Farbaky József ág. ev. lelkész illemeit szót s hosszú beszédben, a tőle megszokott ékesszólással sorolta fel azokat az érveket és indokokat, I melyek a nyíregyházai kormánypárti választókat a tabinyi zászlaja alá sorakoztatják. Beszédét, melyben a helyi viszonvokra is kiterjeszkedő részletességgel adott programmot a kormánypárt politikájáról, az egybegyűlt választók lelkesen megéljenezték. Utána nég Palanszky Sámuel tartott beszédet, mire a közgyűlés, kikiáltva ía, binyi Teofilt a nyíregyházai kormánypárt képviselőjelöltjének, lelkes hangulatban szétoszlott. U<rvan ebben az időben, vasárnap délelőtt 11 óra kor tartotta meg a 48 as függetlenségi párt is közgyűlését a szabószinben. Az e párthoz tartozó választó polgárok itt is igeu szép számmal jelentek meg. Szesztay Károly elnök meleg szavakkal üdvözölte a közgyűlést, örömét fejezvén ki a fölött, hogy ilyen nagy számmal jeI lentek meg a választók, hogy a választási küzdelemre szervezkedjenek. Utána nt Lukács Ödön ref. esperes ur tartott beszédet a választókhoz. Beszédében melyet bent a teremben kezdett meg s később az oda be nem férő választó polgárok kedvéért és kívánságára a terem utoat bejáratánál mondott el, főkép két dologra terjeszkedett ki Kárhoztatta először is azt a politikát, mely az országos érdekek elejtésével, partikuláris város, érdekek elősegítését tűzi ki politikai elvként zászlajára, s azután a függetlenségi párt elveinek életrevalóságáról szólt. bizonyítva, hogy ezek az elvek minden rázkódás nélkül a magyar nemzetnek törvényben biztosított jogai által
