Nyírvidék, 1887 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1887-05-08 / 19. szám

VIII. évfolyam, 19. szám. Nyíregyháza, 1887. márczius 13 VEGYES TARTALMÚ HETI LAP SZABOLCSVÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA A SZABOLCSVARMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE. Megjelenik lietenkint egyszer vasárnapon. Előfizetési feltételek : postán vagy helyben házhoz hordva: tigéaz évre 4 frt. Félévre 2 » Negyedévre 1 , A községi jegyző és tanittí uraknak egéBZ évre csak két forint. Az előfizetési pénzek, megrendelések s a lap A '

aP 8ZeU

e'

UÍ r

é"

ét képCZÖ kal

d™'ények, a szétküldése tárgyában leendő fö.szólamlások 8Z

e''

k

W'

tŐ CZ

Í'"

e """ k"

6""* bekttWe

t"

i, ,.,,,. Bérmentetle n levelek csak ismertt kezektől íu•j»«»a iL.lel£ kiadótulajdonos könyvnyom,.... , , , gadtatnak el. uajálioz (nagy - debreczeni - utcza 1551. szám) intézendők. A Siratok csak világos kívánatra s az illető költségére küldetnek vissza Hirdetési dijak : Minden négyszer hasábzott petit-sor egyszeri közlése 5 kr ; többszöri közlés esetében 4 kr Kincstári bélyegdi] fejében, minden egyes birde tés után 30 kr fizettetik. A nyílttéri közlemények dija aoronkint 15 , 0— . I krajczár. Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó hivatalban (nagy-debreczeni-utcza 1551. szám): továbbá: ttoldberger A. V. által liudapesteu. Haaseusteiu és Vogler írodajaban Bécsben. Inigaban esjiudapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban is. üoru & Couip által Hamburgban. Hivatalos közlemények, Szabolcs vár megye alispánjától. 5,213. K. 1887. Minden bizottsági tagnak. Szabolcsvármegye rendes közgyűlése Nyiregyházán a vármegyeház nagytermében folyó évi május hó 10-én délelőtt 10 órakor s a következő napokon fog megtartatni. A tárgysorozat közlésével felhívom a bizottmányi tag urakat, hogy a közgyűlésen megjeleníti szíveskedjenek. Nyíregyháza, 1887. május 1. Zoltán János, alispán. Tárgysorozat. 1. Alispáui jelentés. 2. Az 1886. évi házi pénztári számadás. 3. Gencsy Sámuel és Bleuer Miklós körorvos helyett két állandó választmányi tag választása. 4. Vidliczkay József lemondása folytán egy fizetéstelen árvaszéki ülnök választása. 5. A m. kir. honvédelmi miniszter leirata, a Ludovika akadémiába két ifjúnak bemutatása irá it s a bemutatás felett való határozás. 6 A m. kir. belügyminiszter leirata, a regále kötelezett italmérésekre alkotott szabályrendelet módosítása iránt. 7. Közmunka és közlekedésügyi miniszteri leirat a tiszai révek engedélyezése és díjszabályzatának megállapítása iránt. 8. Közmunka és közlekedésügyi miniszteri leirat a közmunka szabályrendelet módosítása iránt. 9. Baross Gábor közmunka és közlekedésügyi miniszter, miniszterré történt kinevezéséről értesít. 10. Belügyminiszteri leirat a fertőtlenítő szerkocsik beszerzése iránt. 11. Belügyminiszteri leirat a községi és körszülésznői állomások rendszeresítése iránt. 12. Földmivelés, ipar és kereskedelemügyi miniszteri leirat egy gazdasági tudósító választása tárgyában. 13. Közmunka és közlekedésügyi miniszteri leirat az ellenőr-könyvvezető fizetésének felemelése tárgyában. 14. Belügyminiszteri teirat uj székház építése iránt. A „NYÍR VIDÉK" TÁRCZÁJA. Georgette. — Szinmü 4 felvonásban. Irta: Sardou Viktor. — A nyíregyházai színkörben először május 4-én. A párisi közönségünk rendkívüli előszeretete ama darabok iránt, melyeknek tárgyául szerzőik a legaktuálisabb társadalmi kérdéseket vették, nálunk is nagy mértékben kezd tért hódítani. A mi iróiuk véuája nem képes állaudóbb lelkesedésre birni a közönsége', a tespedt idegek felélesztésére szükség van a franczia szinpad mestereire. Sardou, Dumas, Ohnet csaknem oly népszerűek nálunk, mint a magyar irók akármelyike és a Theatre Frangiis egy inüsord^rabja a statisztikai kimutatás szerint a budapesti németi sziuházban egy éven át gyakrabban kerül repertoii^p, mint teszem fel Csikynek akármelyik darabja. a

e Tagadhatlan, bhty a párisi színműírók méltók a feléjük forduló általásjez érdeklődésre. Ugy belemarkolni a társadalmi élet legfldvepébe, kirántani onnan a legérdekesebbet és ezt lobi.t azelő, idegfeszítő modorban tálalni a kö/önség elé, a cn a tdi routiu minden fogását felhasználva, csak ai8 foria író képes. És a párisi sajtó egjh^njiu véleménja fele a (-zinmüirói rabulis'ika nagymestere ma Sardolig a vöOdette, Fedora és legújabban a Georgettevel — egyesüleiilönben még 1885. deczember elején adatott els a közöns legkedvencebb írója lett a közönségnek. uton Í3 ős A Georgetteanuló ifjút a Léten került először szinre a nyíregyházai sziikén, hanéjardou azt a themát dolgozta fel, vájjon egy tisz \csületes fiatal ember elveheti-e egy bukott i tességes, becsületes leányát. 15. Közmunka és közlekedésügyi miniszteri rendelet a vármegyei utak fenntartására vonatkozó szabályrendelet ügyében. 16. Ugyauannak leirata a kazán vizsgálati dijak eltörlése iránt hozzá intézett feliratra. 17. Közmunka és közlekedésügyi miniszter leirata a közmunka váltság összegét megállapító határozat közhírré tétele iránt. 18. Vasvánnegye átirata a Romániával kötendő szerződés ügyében. 19. Barsvármegye átirata az 1886. évi XXI. t. cz. 27. §-a módosítása iránt. 20. A „Felső tiszavidéki gazdasági egyesület" átirata a hitelszövetkezet ügyében. 21. A brassói kereskedelmi és iparegyesület átirata a hadsereg szükségleteinek kisebb iparosoktól leendő beszerzése iránt. 22. Küldöttségi jelentés Gyüre, Geinzse, Kis- és Nagy-Varsány községek szabályrendeleteinek megvizsgálása tárgyában. 23. Küldöttségi jelentés a községek pénzkezelésére vonatkozó szabályrendelet tárgyában. 24. Ktildöttségi jelentén a jávási erdőtiszti állás rendszeresítése tárgyában beadott szabályrendeleti javaslatra. 25 Küldöttségi jelentés a uyirviz-társulat által a megyei útikon épült hidak előállítási költségének hozzájárulási arányának megállapítása tárgyában. 26. A közigazgatási és árvapénztárak vizsgálásáról felvett jegyzőkönyvek. 27. A gyámpénztárilag kezelt készpénzek gyümölcsöző elhelyezése iránt való intézkedés s báró Horváth Gede.onné kérvénye a kiskorú gyermekei tulajdonát képező készpénzekuek földhitelintézeti papírokban leeudő elhelyezése iránt. 28. A vármegyei árvaszék kérvénye a Nagy János hagyatékára vonatkozólag felmerült perköltségeknek a gyámpénztári tartalék alapból való kiutalása iránt. 29. A vármegyei árvaszék kérvénye a S. Nagy Ferencz hagyatékából Semsey Andor által elsikkasztott tőke összeg kamatainak kiutalása iránt. 30. Jelentés a tisztviselői uyugdijintézeti pénztár 1886. évi állásáról. 31. Árvaszéki elnöki jelentés, az árvaszéki munkaerő fokozása tárgyában 14/1886. b. gy. száin alatt kelt határozat megújítása iránt. Olyan kérdés, melyet a való életben mindennap megoldva találhatunk. Mintha társadalmunknak végzete volna, higy az anyagi és erkölcsi bukottaknak kölcsönösen kell egymásin segíteni. Hány bukott nő, hány demimonde törli le homlokáról a gyalázat bélyegét, mert pénza van. A mi társad almunk tehát olyan formán oldja meg a kérdést, hogy nemcsak a bukott nő leányát, de magát a bukott nőt is elveheted, hi ennek anyagi körülményei megengedik, hogy regresszálhatod magadat és megmentheted becsületed azok előtt, kiknél a pénz a becsület. Sardou épen igy oldj* meg a kérdést. Sardou azt mondja, higy igenis elveheti, hi független és nem k-11 a világ véleményével számoluia ; de nem veheti el, hi családja van, melynek tiszteieltel és tzeretettel tartozik és ue.yuek érzéseit nem szahad sértenie. Es mikor ezt a fölvilágosítást megadj s, egy uj thesist is állit fel darabjában, azt, hi vájjon a szülők iránti szeretőt hatulmasabb érzés-e a szerelemnél ? Ez a thema egész meg oldatlanul marad. Mert ahhoz, hogy azt meglejthesse, két egymást legalább is forróu szerető léuyt kellett volna szerepeltetnie. Nem mondtam két szenvedélylyel szerető lényt, mert ez esetben a megoldás csak egy lehet: az, hogy a szenvedély uralomra jut valamennyi érzelem felett. És ezt a már sokszor csaknem az unalmasságig megvitatott kérdést felvetni épen oly hasztalan dolog, mint két érzés közdl a hatalmasabbat keresve, az egyiket már előre is olyan dubiózusnak tüntetni fel, hogy bukásában kétkedni sem lehet. Egyébként — mint a két felállított thémából látható —°a darab elég sötét légkörben mozog. Es Sardou utáuozhatlan raffineriája az egyetlen fénysugárt — az auyai szeretet magasztosságát — olyan sötét felhők kö zé burkolja, hogy szinte mohón kapunk utána, ha egyegy pillanatra kibukkan. A bűnös nőt, aki fiatal korát a bün fertőjébe sülyedve töltötte, a leghűbb, a legsze 32. Szikszay Pál főügyész, az 1887-ik évre szükséges tűzifa beszerzésére s a szegődvényesek 1887. évi csizm iszükségletének és az 1887. évre szükséges irodaszereknek beszerzésére vonatkozó szerződési javaslatokat bemutatja. 33. Főszámvevői jelentés, a vármegyei betegápolási, kórházi, tisztviselői nyugdíj, házi pénztári, tartalék, járási kórház, megyeház, megyei szegény, megyei törzsvagyon, kórházi törzsvagyon, közmunka és katona beszállásolási alapok s a községi jegyzők nyugdíj intézeti pénztár 1886. évi számadásának s a gyámpénztár 1886. évi számadásának felülvizsgálásáról. 34. Főszámvevői jelentés a gyámsági és gondnoksági ügyekben kiszabott bírságokra vonatkozó 1886. évi számadás tárgyában. 35. Községi költségelőirányzatok és pótköltségelőirányzatok. 36. Községi számadások. 37. Főszámvevői jelentés a Balaskó József ügyében kelt megyei határozat kiigazítása végett. 38. Főszolgabírói jelentések a bogdányi, kemecsei és inándoki körorvosi állomások javadalmazása ügyében. 39. A Szalóka község s a beregmegyei folyam-szabályozó társulat között létrejött szerződések. 40. A Nyiradony és Almásy Miklós között létrejött szerződés. 41. A Pilis és Szabó Mihály s neje között létrejött szerződés. 42. Oros szervezkedési szabályrendelete. 43. Az Acsád község s Kürthy Imre között létrejött szerződés és 600 frtos községi kölcsön. 44. Biri és Napkor községek ajánlatai a mátészalka-nyiregyházai vasútra. 45. Máudok község határozata a járási börtöh ügyében. 46. Szent-Mihály község határozata a br. Peukler féle pénzösszeg tárgyában. 47. Büűd községnek Komis Ferencz által felebbezett 1887. évi költségelőirányzata. 48. Nyírbátor kérvénye 12 évi közmunkaváltság átengedése iránt. 49. Az államkincstár és T.-Lök község között létrejött építkezési szerződés. 50. T.-Lök határozata a lóm. kath. templom ügyében s Neuwirt Jónás felebbezése a községi határozat ellen. retőbb anyává teszi, a kinek a gyermekéhez való ragaszkodását látva, a néző hajlandó megbocsátani minden vétkét. Les (xtréines se toucheot. A nőnek minden bűne p irosul az anyának minden erényével és az eredméDy : Georgette. Hogy ki ő, azt a dirab elején megtudjuk egy elbeszélésből. Művésznője volt a marseilleci Eldoradónak, táncol, énekel, szóval olyan nő, a kinek csak egy nevét, a keresztnevét szokták használni. Egy dúsgazdag gyáros beleszeret és reáhagyja minden vagyonát, csekély tizenkét milliót. Carlington herc-g lülig el van adósodva és elveszi feleségül G^orgettet, a kivel a darab elején, mint hercegnővel talállozuuk. Nagy fényben él, a legelőkelőbb körökben forog ; toilletejei, fogatai általános bámulat tárgyai és véleméuye föltétlenül dóntő. Senki Be látja benne a kalandornőt, tisztelik őt és ő egészen nyugodtan kivetheti hálóját, hogy Paula leányát egy ősnemes előkelő házba csempéssze be. Még akkor énekesnő volt, mikor ez a leánya született, kit aztán kolostorba adott, és a kinek anyja bűnös múltjáról épen semmi tudomása sincs. »Ez a gyermek az én bűnös multamnak megváltása !« mondja Georgette, mikor Ciavel de Cnabreuil volt dragonyos kapitány meglátogatja őt A kapitány nagyon régi, jó ismerőso Georgettenek, a kivel sok vig órát töltött és a köztük folyó párbeszédből sikerül megismernünk Georgeitenek egész jellemét. Az voltam úgymond — a mivé az élet akaratom ellenére tet',oly társadalomban, melybeu a becsületog leáuyok ébezuek s melyben a nö semmire sem mehet, mig a ti karjaitokba nem kerül. A csatornában szülét te ni, csak egy módon volt rá, hogy kijussak onnan, megragadtam. Így van az egész. S ha elölről kellene kezdenem, valószínűleg ismét igy tennék, mert ne u volna más választásom. — Öu uagyou őszinte! Mai számunkhoz egy iv regény-melléklet van csatolva.