Nyírvidék, 1887 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1887-05-01 / 18. szám

láthat hozzá az állattenyésztéshez, biztosabb számítással helyezheti el abban tőkéjét, mert védelmezve tudja állat állományának'épségét De a tenyésztésen kivíll, a kereskedelmi forgalom is érezni fogja jótékony hatását, mert az állategészségügy rendezése által a külföld bizalma növekedni fog s lehetővé lesz, hogy a m»gy;ir mezőgazda világpiac/okon értékesítheti állattenyésztődének eredményeit. Hogy ezt elérhessük', egyik legfőbb érdeke mezőgazdaságunknak. A magyar szarvasmarha hús tekintetében nagyon kedvelt és keresett czikket képez. Ha eljuthatunk vele Nyugat-Európa piaczaira, melyek most zárva vaunak előttünk, uj és igen jó jövedelmi forrás lesz biztosítva gazdáinknak és a kereskedelemnek. Olaszországgal és Svájczc/al ugyan már van egyezményünk, mely az állatoknak kölcsönös szabad forgalmát megengedi, de e konvenczióknak a mi állati exportunk tekintetében hatásuk nem oly nagy, mint amilyen a Német birodalommal, Franczia és Angolországgal való ily egyezményeknek lehetne, mert ezek azon államok, melyeknek piaczaira kell törekednünk. Ez államok eddig még mindig elzárva tartják előttünk piaczaikat. Tagadni nem lehet ugyan, hogy a beviteli tilalmat részben a mostani protekezionisztikus rendszerben lehet keresni, de másrészt kétségtelen, hogy ha azt akarjuk, hogy ez államok sorompóikat eltávolítsák, részünkről minden garancziát meg kell adnunk, és el kell vennünk még a legkisebb ürügy látszatát is a tekintetben hogy állatainkkal hozzájuk ragadós betegségeket behurczolhatnánk. Ex eredményt pedig egyedül az állategészségügy teljes rendezésével érjük el. Ezt elérni, hogy elérhessük, minden lehetőt elkövetni, a kormánynak a magyar gazdaközönséggel szemben tartozó kötelessége. A törvényjavaslat elkészült s előre láthatólag még ez országgyűlés alatt törvénynyé log válni. Ha intézkedései helyesek lesznek, az erélyes végrehajtástól fog függni, hogy a tőlük várt üdvös eredmények bekövetkezhessenek. Helynevek és népl'ajok. Magyarorszég több mint 12,000 községe között hétszázan felül vannak oly községek, melyek egyes hazai vagy külföldi, avagy egykor s/.erepnlt, de a történet színpadáról immár letűnt népfajokról vannak oinevezve. A magyar népről (Magyar, Megyer, Székely nevekkel) 14ü; az oláh, vagy román népről (Román ÓH még sokkal több Oláh előnevekkel) 91; a némot népről (Német, Németi, Némedi, Szász nevekkel) 169; H végül a szláv népfajokról (Tót, Tóti; Orosz, Oroszi; Rícz, Szerb, Csehi, Horvát, Horváti stb. nevekkel) 213 község van elnevezvo az országban. Ezek együttvéve 619 községet tesznek ki. Nagyban fis egészben véve igen-igen csekély kivétellel bizonyosnak mondható, hogy az egyes népfajok nevét viselő ilyen községek azért kap ák ezen vagy azon népről nevöket, inert azokban eredetileg ezen vagy azrn népfaj lakott kizárólag, vagy túlnyomóan. Olyan községnek, vagy telepnok, amelynek orodetileg túlnyomó, vagy kizárólag lót lakossága volt például, nem adtak a i éjink »Német€ jelzőt a nevéhez; épen ugy nem kapott »Tóti» vagy »Tót» novet, illetőleg előnevet az olyan község, vagy telep, amelynek eredeti lakossága például in tgyar volt és igy tovább. A csekély számú eltéréBok, melyeknél mán tekintetből adattak népnevek egyes községeknek (mint pl Magyar-Óvár, Magyar-Bród) olyan kivételek, molyok osak megerősítik a szabályt, hogy a községek ilyotén neveiket lakosaik fajnove után kapták. Hogy ez így volt H önnek igy is kullett lenni, meglátszik abból is. hogy az omlitett 619 község közül 323-ban, tehát a többségben ma is kizárólag, vagy túlnyomóan (abaolut majoritásban) azon népfaiok laknak, melynek uevét a községek viselik. A népfajokról vett községnevek tehát meglehetősen biztos onteriumául szolgálnak az illető községek eredeti olhnographiai jellegénok. A „NYÍRVIDÉK

1

4 TÁRCZÁJA. A legmagasabb torony.*) Az 1889-iki párisi világkiálitás ogyik legérdekesebb látványosságát kétségkívül az a 300 méter magas torony fogj i képezni, mely Eiffel mérnök torvei szerint készül. Ily mugaN építményt (ha a meseszerű bábeli toronytól eltekintünk) emberi iiiunkii még eddig neui létesített. A rhoduHÍ óriás-coloss, az egyptomi pyraniisok csak számba nem vehető kicsiségek mellette. Körülbelül négyszer oly magas lm, mint a Nolre Dame templom és ötször oly magas, mint az »Arc de Triomphot Párisban. Az egész alkotmány, a köuliip/.atot kivéve, hengerelt, vasból készül é« tiirlósHágu, biztossága a legp intosabb niÜHzaki számítások Hzerint van megállapítva. Hogy a kivitel nehézségokba nem fog Ütközni, elég biztosítékot nyújt reá az EilTol-czég, mely már eddig is valóban bámulatot építményeket készített. A Douro hidju, a Oarabut hid, a budaposti Margit-Ilid mind az ElíTdl mérnök részletes tervei szerint kés/ült

uk. Az egész torony tíz-tizenkét uiliméternél alig vastagabb vas-iilkutrÓH/ekből lesz öss/oszögoeselvp. Messziről az egész ugy fog kinézni, mint egy óriási háromszög, melynek alapja 125 méter és inugasHága podig 300 méter. Közelebbről megtekintvo a vas ivek és rácsozatok egész tömkelegét fogjuk látni, melyek egymással szoros és biztos ÖHH/.i'köttetésbon állanak. De bármily szilárdan le»7 is a torony megépítve, a vasnak természetes ruifal*) Ar. adatok lugniigyolili róizc a • Lebon Journal* ez idol ÍM ik tzám&lj6l vulók. I> É K" S minthogy ez igy van, igen érdekesnek ós tanulságosnak látszik megvizsgálni, vájjon most minő ethno" graphiai viszonyok uralkodnak eme községekben ; minő néprajzi változásokat ós átalakulásokat vitt véghez bennök a századok munkája. Mindig, mindenütt és mindeu orszácbau, ahol különböző népfajok laktak, hosszabbrövidebb idő alatt egyik népfaj » másik rovására gya rapodott számban; majd egészen, majd többé-kevésbé egyik népfaj a másikba olvadt be és szívódott fel. Ugy ' történt és történik nálunk is. Minket közelről érdekel ama kérdésnek lehető megvilágítása, hogy milyen mértékben és irányban történtek nálunk eme változások, átalakulások és ethupgraphiai hullámzások. Természetes dolog, történtek nálunk ily átalakulások és hullámzások más községekben is, miut amelyekről itt szó van, de a népfajokról elnevezett községekben történt változások a legjellemzőbbek és legtanulságosabbak, mert aránylag biztosabb alapon constatálhatók és igy felvilágosító fányt deritnek a más községekben végbemehetatt ethnographiai változások mérvére és irányára nézve is. Ez alapon — a népfajokról elnevezett községek tekintetében — tott vizsgálódások főeredméuyei ezek : A hazai nagyobb népfajokról elnevezett községek száma 619. Ebből a névnek megfelelőleg megtartotta máig eredeti jellegét 323, elvesztette p dig 296, miut amely utóbbiakban más-más népfajok kerültek absolut, vagy relatív többségbe, mint amelyekből elnevezve vaunak. Igy: a) A magyar népről elnevezott közs'tgek száma 146; ebből ma is magyar jellegű 79, nem az 67. Ez utóbbiakból oláh jellegűvé lett 47, németté 8 és szlávvá 9. L) Az oláh vagy román népről elnevezott községek száma 91. Ebből ma is oláh jellegű 83, nem az 8. Ez utóbbiakból magyar jellegűvé lett 4 és szlávvá ismét 4. Németté egyik sem. c) A német népről elnevezett községek száma 169. Ebből német jellegű ma is 66 község, nem az 103. Ez utóbbiakból magyar jellegűvé lett 39, oláhvá 32, szlávvá 21. d) Végül a szláv népfajokról elnevezett községek száma 213. Ebből máig megtartotta eredeti jellegét 95, elvesztette pedig 118. Ez utóbbiakból magyar jellegűvé lett 56, oláhvá 41 ég németté 14. Már most ha a veszteséget a nyereséggel egybevetve, a mérleget megcsináljuk, a következő eredményekre jutunk : A német elem vesztett 83, a szláv elem vesztett 83 községet, ellonbeu a magyar elem nyert 32 s az oláh nyert 112 községet. (I) — Ezen négy számadat körülbelül a mértékét nyújtja e népfajok exp msiv, illetőleg ellenállási erejének. Az oláh nép tehát e tekintetben messze felülmúl valamennyi hazai népfajt. Az oláh nép valamennyi közt magára nézvo a lege mservativabb H a többiekre nézve a legexpansivabb. Ezen tény okainak fejtegetésébe itt most nem bociájtkozunk; csak azt kívánjuk constatálui, miszerint azt, hogy az imént kiemelt eredmények reális alapoi mozognak, igazolják a népszámlálási statisztikának a nyelvismeretre vonatkozó ad ttai is. Ime: örmény beszél csak örményül . 6 17% czigány > » czigányul . 1908 német » » németül . . 61 '70 liorv.-szerb » » horv. szerbül 74 95 vend » » vendül . . 8090 magyar » » magyarul . 81'82 tót » » tótul . . . 85-52 ruthen > » ruthenűl . . 89 51 oláh » » oláhul . . 92-17 Ez adatok is bizonyítják, hogy az összes hazai népfajok közül az oláh nép az, mely legkevésbé sajátít el más nyelvokot; egész tömegében compict és jóformán változatlan, miért is maga legkevésbé assimiláltatik, de annál inkább assimilál más elemeket. Ebbeli munkájának legnagyobb részét az erdélyi részekben végezte, melyekre az oláh jellegűekké lett 112 községből 67 esik (a sajátképi Magyarországra csak 45). Es pidig a magyar népről elnevezett községek közül oláh jellegű ina az erdélyirészokben 39 (Alsó-Fehérben 8, S olnok Djbokában 6, Kolozsmegyében 14, stb.); — a német ('ulnyomóan szász) névről elnevezetlek közül pedig oláh jellegű 28 (K.-Küküllőben 4, Szebenben 4, Kolozsbau 6, Szolnok-Dobokában 7 stb.) Oly tények és viszonyok ezek, melyek bizonyára nagyban igazolják ama védekezési akciót, melybe az erdélyrészi magyar cultur egyesület fogott. másságánál fogva erős szél esetén az egész alkotmány bizonyos fokú ingást végez. Ez ingás a talapzat közelében észrevehetetlen csekély, de a torony csuc3a egy negyed méterre is elhajolhat eredeti állásától, a mint azt a számítások is igazolj ik. 0 iszedüléstől azonban nem lehet tartani, mert az építmény sokszoros biztosságára van számítva. A »L'Astronomiet czimü franczia szak közlöny a toronyról terjedelmes leirást közöl, melyből átveszük a következőket : Az építmény négy óriási pilléren nyugszik, milyet • nek egymástól való távolsága 125 méter. E négy pillér ogymástól vasivek által vau összekötve, melyeknek nyílása 70 méter, magassága pedig 40 m. Ez óriási vas boltozatok tartják aztán a torony felsőbb részeit. 70 m. magasságban ezéleH, üvegezett folyósó veszi körül a tornyot. A folyósokon belül pedig egy 4200 négyzet méter területű térség van, mely a legkülönfélébb termek létesítésére alkalmas. A toronynak ezen első emeletét kivül gyönyörű architectoralis diszitmények fogják körül. 150 in. magasságban van elhelyezve a második emelet. Itt ÍH üvegezett folyósok vaunak, melyoknek hossza 30 méter. Ezen kivül még két emelet van s a negyedik emelet fölé diszus kupola borul, mely az egészet betetőzi. A negyedik emeleten kívülre helyezett nyilt balcon van, melyről 120 kilometer átmérőjű térséget lehet belátni. Flammariou Oamille hozzá teszi még: »E magasra helyezett balconról pompás kilátás kínálkozik. »PárÍ9 panorámája már száz méter magasról nézvo is elragadó. Több ízben, a nap és éj külömböző szakaiban, a világosság más és máB foka mellett volt alkalmam Tanügy. É r t e 8 1 t é ». A szabolcsmegyei általános tanító egyesület központi választmánya tavaszi közgyűlését f. é. május hó 11-én Nyíregyházán a városi felső leányiskola egyik tantermében fogja megtartani, miről a választmány tagjai tisztelettel értesíttetnek. A választmányi gyűlés tárgysorozata. 1. Elnöki megnyitó beszéd és jelentés. 2. A nm. vallás és közoktatásügyi minisztérium által kiadott s az egylet tagjai között kidolgozás végett újból kiosztott neveléstani tételek beadása 3. B.zottsági jelentés az ungmegyei tanító egylet javaslatára. 4. A somogymegyei tauitó egylet választmányának átirata. 5. A nyíregyházai tanítói járáskör jelentése a megalakult önsegélyző egyletről. 6. A tanító egyesület rendes évi közgyűlés idejének meghatározása. Indítványok. Kelt Nyíregyházán, 1886. évi április hó 27-Sn. Elnöki megbízásból közli: Pazár István, t. e. alelnök. Figyelmeztetés a t. közönséghez. Alólirt gazdasági egylet elnöksége felhívja mindazokat, akik az általa 1886-ik évben rendezett sorsjáték kétszeri húzására sorsjegyeket vásároltak s ezen vásárolt sorsjegyekből több darab nem levén, az engedély értelmében kellő számmal visszaváltásra tűzettek ki, azokat a teljes sorsjegy érték visszafizethotése végett legkésőbb 1887. évi juniushó l-ig aunál inkább mutassák be, minthogy az egylet ezen határidőn tul senkitől sorsjegyet vissza nem váM. Visszaváltatnak a következő sorsjegyek : 1. Az iy

t, 1'/, m. Sack-féle sorvető-gépre elkelt összeg sorsjegy számok, amennyiben azok eddig is már vissza nem váltattak. 2. Sack-féU uniuersal eke sorsjegyeiből: 412, 900 — 910, 991 —1000 számok, amenyiben eddig még visszaváltva nem lennének. Sack-féle kettös-eke sorsjegyeiből: 1—3, 6—9i 11 — 13, 146, 157, 162, 281—285, 735—739, 320, 390, 492—496 számok, aunuyibeu eddig még visszaváltva nem leunének. 4. II. szám Howard borona sorsjegyeiből az első sorsolásról fenmaradt 865—878, 891—896, 938, 934— 995 számok, a második sorsolásról fenmaradt: 28, 44, 50, 111, 1 16, 119 — 120, 733, 747—748, 139, 150,168, 173, 175, 181, 246, 248-254, 766—767, 480-483, 772 -773, 485—487, 491 -494, 512, 514, 516, 520, 561, 588, 664, 563 -570, 572, 578, 679—588, 609-613, 615-619, 630, 633, 635, 637—638, 640—642, 614-649, 651—656, 664—667 számok, amennyiben azok még vissza váltva nem lenuéuek. 5. Kavíló töltögeti} sorsjegyekből, az első húzásról fenmaradt következő számok: 2943—2956, 2939, 2941 2936, 2937, 2369, 2300, 2890, a második húzásról fenmaradt: 58—61 73-78, 324, 329, 394--395, 400, 412, 498, 551—553, 618,914-923, 924-926, 929, 932 — 933, 960, 962, 1016 -1026, 1035, 1 104, 1106 — 11 14, 1131, 1141, 1 143-1 146,1152 — 1146 számok, amennyiben azok eddig visszaváltva nem lennének. 6. Backer-rend szeril rosta sorsjegyeiből: 412, 906-910, 991 -1000 számok, amennyiben azok eddig visszaváltva nem lennének. A beváltandó sorsjegyek a nevezett idő-pontig az egylet titkárságánál mutatandók be, ahol azok teljes értékükben visszaváltatnak. Nyíregyházán, 1887 évi április hó 15-én. A „Folsö tiszavidéki gazdasági egylet" elnöksége. Folytatáa a mellékletei a messze kékségbe szárnyaló léghajóról kéjes gyönyörrel alátekinteni. Az óriási város nagy kőhalmaznak látszik, melyet végnélküli zöld mező vesz körül. A terek ég monumentális épületek nem zavarják a látvány egyhangúságát. »A horizont körülbelül 60 kilométernyi távolságra terjed körülöttünk; de nem kell hinnünk, hogy ily messzeségre tis/tán láthatunk s hiába való reményeket táplálnánk, ha azt gondolnók, hogy 300 méter magasból 60 kilométer távolságot beláthatni. Csak kivételes körülmények közt, ha az atmosphéra ragyogó tiszta s akkor is csak nap fölkelte, vagy lenyugatkor számithatunk a teljes látkör áttekinthetésére; legtöbb esetben a horizont a ködös távolban vész el. >De rendes légköri állapotok mellet is megláthatjuk Etampes, Romdonillet, Mantes, Pontoige, Chantilly, Meaux és Melun városokat. >Kedvező feltételek mellett s kellő eszközök segélyével azonban igen nagy távolságokat áttekinthetünk; szemünkbe tűnnek majd R mon és Lrion dombjai, az or leansi föusik t talán Bourgogne hegyei is.t Azoubin e torony nem csak mint építmény bir fontossággal, hanem azért is, mert a legkülönfélébb tudományos kísérleteknek fog alkalmas helyül szolgálni. A csillagászok és phyzikubok tömegesen fogják fölkeresni ezt a föld felett 300 méter magasan fekvő s számos kellemetleu befolyástól izolált helyet, hogy eacporiinentatiojukat a kínálkozó kedvező feltételek mellett megtehesék. A torony 1889-ben lesz csak készen, da már vitatkoznak azou, vájjon a kiállítás elteltével lebontsák-e vagy föutartsák örök emlékezetül.