Nyírvidék, 1887 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1887-04-24 / 17. szám
N Y í B V I D B K" 4' 255- K' Szabolcsvármegye alispánjától. 1887. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községi elöljáróknak. A m. kir. földmivelés-, ipar és kereskedelmi miniszter f évi 17,030. sz. alatt kelt leirata szabályszerű közhírré tétel végett, tudomására hozatik. Kelt Nyíregyházán, 1887. április 16. Zoltán János, alispán. (Másolat.) Földmivelés, ipar és kereskedelemügyi m. kir. miniszter. 17,030/V. sz. Valamennyi törvényhatóságnak. Mult évi februárhó 23-án 9689 sz. alatt kelt rendeletemnek azon intézkedését, mely szerint a HorvátSzlavonországból szemlélő bizottsági eljárás nélkül vasúton beszállított sertések lerakáskor 10 uapi veszteglés alá veendők voltak, ezennel hatályon kivül helyezem, megjegyzem azonban, hogy ily sertés szállítmányoknak mindenkor szabályszerű marhalevéllel ellá'va kell leuui. Erről a czimet tudomásvétel s további eljárás végett, értesítem. Budapest, 1887. április 1. A miuiszter helyett: Matlekovich. Egészségügyi mizériák. Nem valami uj dolog ugyan, de azért mégis hasznos talán, megemlegetni a nagy Széchenyi Istvánnak híres mondását: „Olyan kevesen vagyunk, hogy még az apagyilkosnak is meg kellene kegyelmezni." Mennyi mindent gondolhatott a/, a nagy ember, midőn e kijelentést tette. Látta a 15 millió népességű Magyarországot, a maga sokfele széthúzó nemzetiségeivel, beékelve faji és nyelvi tekintetben élesen különböző hatalmas államok közé. Jövőbe látó szemeivel fölismerte azt a sok veszedelmet, mely ez or zágot, mint magyar államot, mely e népet, mint magyar nemzetet fenyegeti, ha teljes erejével nem igyekszik fenntartani és szaporítani faját, s beolvasztani abba magyar államiságának minden eszközeivel az idegen nemzetiségüekct. Es Széchenyi István bizonyosai) rágondolt arra is, hogy micsoda eszközökkel lehet és kell ezt a czélt elérni. Akkor még, ezelőtt 40 esztendővel, államferfiainknak és politikusainknak nem állott rendelkezésére a statisztika, mely a számok csalhatatlan kétszer kettő négy-évei állítja most elibénk gyarapodásunknak és fogyatkozásainknak, haladásunknak és elmaradozásunknak minden egyes jelenségeit. Azok a rideg számok együttvéve egy egész történelem, állami és kulturális életünknek, az egész nemzeti élet lüktetésének hű fotográfiája a gondolkozók előtt. És valljuk meg, hogy forgatva e statisztikának lapjait, a legszomorúbb kép tárul föl előttünk, ha Magyarország közegészségügyi viszonyai felől szerzünk azokból fölvilágosítást. Bud ipest, a főváros, mindjárt legelői áll a szomorú példával. Félkörben lankás hegyláncz övedzi. keresztül vág rajta a hatalmas Duna, s mind e kedvező egészségügyi tényezők daczára a legegészségtelenebb fővárosa F/trópínak. Az okot tehát másutt kell keresnünk. Megtaláljuk népünknek ama közös jellemző sajátságában, mely más irányban való hátramaradásunknak is okozója: az indolenciában. Kérdezzük meg csak itt nálunk, a vármegyében az orvosokat, jegy őket, birákat s általában azokat, kik a megrendelt egészségügyi intézkedések végrehajtására és ellenőrzésére hivatvák, hogy mily A „NYÍRVIDÉK4 TÁRCZÁJA. Népfölkelés. — Énekli egy elsó osztályú uépfólkeló. — No ezt is megcsináltuk, hála IsteD, Oly szépen, pontosan, hogy híja nincsen, A sok adó, a sok teher után E változatosság jó lesz talán. Népfölkelés! E szó, e hang maga, Nem szebb a fülemüle dallama, S oly bájoló, hogy a napfölkelés Minden varázsa, bája is kevés. Elláttuk tisztességgel ezt a népet., Törvényt adáuk nemcsak sokat, de szépet, Oly boldog, oly szerencsés otthonába, Hogy az egész világot összejárva, Párjára az elégedett magyarnak Az opereucián tul sem akadnak. Hát még eztáu mily szép lesz élete, Öröm, derű, karöltve jár vele, S borult csak akkor lesz az ég felette, Ha felkelő-mundérját levetette. Igen bizony, más lesz a nagy világ, Ki járni tud, ki hall, ki szó , ki Iá 1", Elhagyva édes otthonát, inegyen, Ha megdördül az ágyú keleten. S mi szép lesz azután itt honn az élet! Pardon, hogy egyet-mást igy elbeszélek, Di már is oly visszás minden köröttem, Hogy nemcsak egyszer már zavarba jöttem, Vájjon én jómtgam nem vagyok józan, Vagy más talált becsípni az ivóban. tapasztalataik vannak e tekintetben. Hihetetlen dolgokról fogunk tudomást szerezni. Hogy a hólyagos himlőben beteg gyermeket egy ágyba fektetik az egészséges másik gyermekkel; orvost nem is hívnak, de még el is titkolják az elöljáróság előtt betegeiket, s az orvosnak, ha megjelenik valamelyik faluban, hol járványos betegség uralkodik, liázrólházra kell járni kikémlelni, hogy hol van beteg. A család egészséges tagjai együtt maradnak egy szobában a ragadós betegségben levővel, s ha az meghal, még annyit se tesznek m ;g, hogy kimosnák a beteg által használt ágyneműt, — belefekszik azon módon valaki a családból abba az ágyba, amelyből a ragadós nyavalyában elhunytat épen eltemették. Az is egy szomorú tapasztalat a mi népinkről, hogy gyermekeit, mig kicsinyek s dologba nem állhatnak, nagyon kevésre becsüli, egészségével, testi épségével igen keveset gondol, s jobban szomorítja és elkeseríti egy rúgott bornyujának az elhullása, mint ha kis gyermeke meghal. Ez a nagy gyermek halandóságnak egyik legfőbb magyarázata. Azokban a statisztikai kimutatásokban, melyeket a megyei főorvos úr a népmozgalmi viszonyokról hónapról hónapra a közigazgatási bizottság elé szokott terjeszteni, a legszembeötlőbb a hét éves koron alul elhalt gyermekeknek száma, s az a másik számadat, mely arról tesz tanúságot, Itogy ez elhalt gyermekeknek 70—80% ka ugy költözött el a másvilágra, hogy orvos meg se nézte, gyógyítani meg se próbálták, legfeljebb valami se nem lusznál, se nem árt liizi szerrel. É< a megyei főorvos úr havi referádáiban hónapról hó,iap.-a megtaláljuk a kifakad ist e rettenetes állapotok felett, s a közigazgatási bizottság hónipról hónapra, csaknem kivétel uélkíll, h itározatokat lnz, melyek a közigazgatásnak a közegészségügy terén észlelhető hiányait pótolni vaunak hivatva; a megyei hatóiig, a szolgabirák el is rendelik a határozatok foganatosítását, a jegyzők és bírák a rendelkezésükre álló eszközökkel a legtöbb esetben a legnagyobb buzgalommal és jóakarattal igyekeznek azokat végrehajtani: és a sok üdvös intézkedés mégis nagyon sok esetben írott malaszt marad, mert minden buzgalom, minden jóakarat, minden erély megtörik a nép indolenciáján. Ezt a közönyösséget megtörni, népinket a saját jóvoltának, a ni iga érdekeinek fölismerésére rávezetni — ugy m >ndják — a népnevelés lenne képes. Igen, ha a nép épen szívós közönyösségével nem zárná el magától a népnevelés áldásait. Mert sok idő fog még eltelni addig, amikor az iskola valósággal az lesz, aminek lennie kellene: a nép erkölcsi és anyagi jólétének forrása, amelyből az egymásra következő nemzedékek kiviszik magokkal az életbe boldogulásuknak biztosítékait. Nagyon szomorú, de elfogultság nélkül bizony el nem tagadható tény, hogy a népiskolai nevelés ma még nem az a tényezője a nemzeti közművelődésnek, melynek lennie kellene, mert mai fejletlen állapotában a nép szellemi és anyagi életére nem elég erős befolyása van. Hisz maga a népoktatásról szóló törvény is legnagyobb részében nincs még végrehajtva, annál kevésbbé lehet szó tehát arról, hogy mikor például közegészségügyi viszonyaink megjavításáról gondoskodunk, hogy akkor, mint a czél felé vezető egyik faktorra, a népiskolára, a népiskolák nevelő hatására nagyobb Az én sok, vén megőszült jó barátom, Alig van egy hajszál a koponyákon, Mind tánezol, ugrál, széles jó kedvében, Mankó helyett kis bottal a kezébeu. A gomb-lyukában nefelejcs vagy rózsi, Az opoponax messze érzik róla, S az a pár szál egészséges bajusz, Mit birtokosa jobbra balra huz, Olyan büszkén kapaszkodik a légbe, Egy csillagot tűzhetne fel az égre, Hova nem jártak, sziuház, bálterem, Most egyszerre vénektől eleven, S kik hajdan a várakat ostromolták, A hölgyeket most ostrom alá fogják. A rheuma, csúz, eltűnik hirteleu, A sánta sétál büszkén, délezegen, A vak egyszerre mindent észrevesz, Eljut a szó a süket fülihez, Miként ha az idő megifju't volna, Télen virít ki a pünkösdi rózsa, Őszszel süt a tavaszi napsugár. És mindez a népfelkeléssel jár. Hja, elmegyen a férfiak csapatja, S mi volna, hogy ha magára maradni Az a sok asszony, ifjú feleség, Mikor a férfi még igy setn elég. És érzi már az asszonyok hada, Hogy nemsokára itt marad maga, Hirdeti is nagy hűhót csapva egyre, Hogy az ifjak értéke el van veszve, És csak a hatvau éven túli vének Mentik meg az egész emberiséget. Hiába jő az udvarló kicsípve, Nem is tekint rá a kedves kicsinyke: „Hiszen maholnap, ha a muszkák jőnek, Elviszik ugy is önt népfölkelőnek, súlyt fektessünk. Talán a ránk következő nemzedék meg fogja érni, hogy a népiskolák valósággal alapvetői és terjesztői lesznek a nemzeti közművelődésnek; de azt a nemzedéket, mely az iskolának ezt az áldásos hatását magába fogadni képes lesz, nevelni kell. Erinek a nemzedéknek most kell fölnevelődni a népiskolákban. Ami épsn a közegészségügyi viszonyokat illeti, talán a lelkészek, az elöljárók s általában mindazok, kik egyéniségűk s hivatalbeli vagy társadalmi állásuknál fogva nagyobb befolyással birnak a népre, ha érdeklődnének ez ügy iránt s annak nagy fontosságát belátnák, esetről esetre, a fölmerülő viszonyok szerint, rávezethetnék a nép;t arra, hogy a saját és hozzátartozói testi épsége, egészsége iránt érzékkel birjou s ne térjen ki a.niz apró kellemetlenségek s nem valami túlságos költségek elől, melyeket a közegészségügyi viszonyok javítása talán tőle megkíván. A lelkész urak erélyes és tapintatos közbelépésétől lehetne a legnagyobb eredményt várni A szószékről elhangoztatott tanácsadás legkönnyebben megtalálja az utat ahhoz, hogy megjavítsa és helyes útra terelje a közfelfogást s megtörje azt a közönyösséget, melylyel népünk egyik legfontosabb érdeke: a közegészségügy iránt viseltetik. A törvényszéki palota ügye. Egész terjedelmében közöljük alább azt a szerződést, mely városunk közönségének egy régi óhajtását valósítja meg: a törvényszéki p lota létesülését. Hosszas tanácskozás után létrejött az egyesség az igazságügyi kormány és a város 1 özölt, s :< szerződésben megolvash itó egyi^ föltétel szerint a kormány már az őszszel, de legkésőbb a jövő év tavaszán hozzá fog az építéshez. Az pgyesség részleteire vonatkozólag utaljuk olvasóinkat a szerződés egyes pontjüra; (helyütt csupán ki akarjuk emelni azt, hogy az egyezkedés folyamata alatt a városunk által kamat nélkül előlegezendő 220,000 forintnak az állam által való visszafizetésire nézve, dr. Meskó László városi ügyész ur erélyes föllépése folytán olyan megállapodás jött létre, mely Nyíregyháza városára cézve LörülbelŐl 20,000 forint kamat m sgtakaritást jelent. A szerződés 9-dik pontja értelmében ugyanis az állam, nem mint idáig kilátásba helyezve volt: 10 év alatt, hanem 5 év alatt fogja visszafizetni a város által előlegezett építési költséget Minthogy pedig első sorban a fogház-épület fog megépíttetni, s egyelőre csupán ez épület költségeinek az előlegezését fogja kívánni az állam, a város is csupán annyi pénzt vesz fel kölcsön, amennyi e szükséglet fedezésére kívántatik. E pénzt az építkezés megkezdésétől számított öt év alatt fi'.eti vissza az állam, valamint szintén öt év alatt azt az összeget is, melyet a város a további építkezés megkezdésekor az államnak előlegezni fog. A város és az illető háztulajdonosok között a szó* beli egyesség létrejött már ama n.-orosi utczai telkek vétalára felől, hová a törvényszéki pilóta építtetni fog. Ez összeg, mint értesülünk 28,000 forint. A város és az igazságügyi kormány között létrejött szerződés a következőleg szól: Szerződés Mely egyrészről Kozma Sándor kir. főügyész, mint a Dm. m. kir. igazságügy-minisztérium meghatalmazottja, má srészr ől Nyíregyháza város közönsége között a NyírFolytatás a mellékleten. S egy hétig legyek a ház asszonya, Nem, inkább férjhez sem megyek soha" S az ifjú mit teszen elkeseredve, Az adósságát gyarapítja egyre S egész nyugodt lehet hitelezője Ilogy békés uton mitse kaphat, tőle De táu ha jól kiüt egy uagy csata,' S zsákmány nyal megrakodva tér haza. Ha kedve tartja, majd akkor fizet, De ma bolond, ki tőkepéuzt kivet. Már bélyeget se használ az ügyvédem, S nagyon bölcsen cselekszi, én ugy vélem Hiszen amíg reá tör a fináncz Megbomlik az a hármas alliáusz, b mikor az exekutor jő nvakába Már ott puskázik akkor ^ javába, S ha ezt a port sikerrel megnyeri Azt itthon bátran elveszítheti Az orvosomnak nincs egy hete?* Kinek baja van, nem go d f vf e Meghalni igy Vd" V na? * 1 .. e' , Megalkotá e szörnyű maf helyzet* Nem szülnek az anyák má,- „.,„ i . Neveltek a hazának elegeí gyenneke t' Ha ami van odadják szívesen ífhtyTa ífr f Ü k -ki sem. Mi megható lesz ha Tv, P6f l g , nagy0 n" Kiket siratnak hányok A frakkot és czilíudert féWnT ' Mundért borítnak 71 l el>edobva, Örömtől sírok, £ ^^okra. Ellent nem **va ,
