Nyírvidék, 1886 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1886-07-25 / 30. szám

fölv. szolg. Sztaukovics Lázár földb.. rosz termés esetébeu •20—30 párt máshova adhat; szükséglet 250 férfi és 230 nő, 4—12 hétre, alku szerint, fölv. szolg. Kovács Mihály közs. biró, Loósz Dezső s. jegyző, s az elülj. Kis-Küküllő megye törvényhatóságának területén, fölösleg 25 férfi és 30 uő, az aratás tartamára, férfi 50, uő 40 kr. és élelem mellett, fölv. szolg. Kelza Vaszilia és Millian Bazil. Vas megye Törvényhatóságán .k területén, bzoinbathelyi járás": fölösleg férfi 147, uő 91, munka idejére, 80 kr.—1 frtig napszám vagy alku szerint, fölv. szolg. az illető községek birái. Kőszegi járás; fölösleg férfi 61, nő 83, junius 29-től az aratás végéig, a férfiak 4, a nok 3 köböl gabonáéit három hétre, vagy ellátás ós 80 kr.— 1 frt napibér, fölvil. szolg. az illető községek elüljároi. Kis-celli járás: fölösleg 10 férfi, máj. 15—auguszt. 31-ig, ellátás és 80 kr. vagy 10-ik részért, fölvil. szolgál Szita Sámuel községbiró. Vasvári járás: fölösleg 7 férfi, bármeuyi időre, 2 frt 50 kr. napszám. Körmendi járás: tol. 36 férfi és 24 nő, munka időre, készpénz fizetés mellett, fölvil. szolgál Tamás Ferencz malomtulajdonos, Schmidt, József német-sárlaki plébános, Schlamatinger Róbert plébános. Muraszombati járás: fölösleg 800 férfi és 650 no és gyermek, munka időre, élelmezés és férfiaknak 1 frt 50 kr., nők és gyermekeknek 80 kr., vagy alku szerint, fölvil. szolg. az illető községek elüljárósagai, Csaplovics Ferencz körjegyző Pucincon, Lülik János biró, Benkó Iván biró, Czelecz György biró. Szentgothárdi jár. föl. 100 férfi ós 100 nő, bármely időben és időtartamra, alku szerint, fölv. szolg. az illető közs. elülj. Felső eőri járás: fölösleg 365 férfi és 336 uő, tavasztól őszig, szakmány vagy napszámba, fölv. szolg. az illető községek birái. Szabolcsmegye alispánjától. 7,007. k. sz. 1886. Járási szolgabirákuak és a községi elüljáróknak. Közhirré tétel végett tudomására hozom, hogy az Eszeny község részére engedélyezett Tisza révi vámszedési szabadalom gyakorlata f. évi julius 1-én vette kezdetét. Nyíregyháza, 1886. julius 20. ' Alispán helyett: Miklós László, főjegyző. 7,047. K. 1886. Szabolcsmegye alispánjától. A községek elüljáróinak. A in. kir. földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister 37,545. számü leirata, tudomásvétel és szabályszerű közhirré tétel czéljából, másolatban kiadatik. Kelt Nyíregyházán, 1886. julius 20. Alispán helyett: Miklós László, főjegyző. (Másolat.) Földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minister. 37,545. sz. Szabolcsmegye közönségének Nyíregyházán. Folyó hó 5 én 6,650. sz. alatt kelt felterjesztésére, a csatolmányok visza zárása mellett, értesítem a közönséget, hogy a kis-várdai vásár-jogosultak kérelmét, amely szerint a nevezett községben f. évi május 3l-re és junius 2 l-re kitűzött országos vásárok helyett, egy folyó hó 19-én tartandó pótvásár eugedélyezéseért folyamodnak, figyelembe nem vehettem ; mert az említett vásárok, mint az iratokból kitűnik, habár kedvezőtlen eredmény nyel, de mégis tényleg megtartattak. Ez alkalommal figyelmeztetem a közönséget, utasítsa nevezett községet, illetőleg adaudó esetben más hasonló ügyben folyamodókat, hogy ha jövőben egy előre látott akadály (mint jel. öszeütközés egy más vásárral) valamely vásár sikerét koczkáztatná, ez esetben előzetesen vásár áthelyezést, ne pedig utólagos pótvásárt kérjenek. Budapesten, 1886. julius 12-én. A minist r helyett: Matlekovics, s. k. 7,024. K. „W Y í R V I D E «

" (Másolat.) 1,407/bftő 1886. szám. Nyomozó-levél. Hivatali sikkasztás bűntettével jogosan gyanúsított mezőszakáli (Torda-Aranyos megye) származású, volt körjegyző Bakcsy József, aki 39 éves, nős, 2 gyermek atyja, közép termetű, vékony test alkatú, szőke, visel sárgás bajuszt és oly színű rövidre nyirbált szakált, Fejérd tartózkodási helységből ösmeretlen helyre eltávozott. Minek folytán a hatóságok felkéretnek megtalálása esetén elfogatni és a deési kir. törvényszékhez biztos őrizet alatt átkísértetni. Deésen, 1886. juniushó 22-én. A kir. bünfeuyitő törvényszék nevében: Miksa József s. k., vizsgálóbíró. (P- H.) _ 7,169. K. 0 , , — Szabolcsmegye atispanjatol. 1886. A járási szolgabirákuak, Nyíregyháza város polgár mesterének és a községi elüljáróknak. Borsodmegye alispánja 3477. sz. átiratában arról értesít, hogy Szakáld község sertés állományában a lépfene betegség egy neme, járványszerüleg fellépett. Ezen körülmény közhirré tétel végett tudomására hozatik. Kelt Nyíregyházán, 1886. juliűs 22. alispán helyett : Miklós László, főjegyző. (Másolat.) Borsod vármegye alispánjától. 3477/86. Értesítem, miszerint Szakáld község sertés állományában az „Antrax" betegség egy neme járványszerüleg fellépett ; miből kifolyólag az óvintézkedések megtétettek. Kelt Miskolezon, 1886. juliúshó 17. Melczer Gyula, alispán. Szabolcsmegye alispánjától. A járási szolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének s a községek elüljáróinak. Borsodmegye alispáujáuak f. évi 3478, 3479, 3450, 3511 számok alatt kelt átiratát másolatban, szabályszerű közhirré tétel végett kiadom. Kelt Nyíregyházán, 1886. julius 22. alispáu helyeit: Miklós László, főjegyző. (Másolat.) Borsodvármegye alispánjától 3478, 3479. 3450, 3511/86. a. i. További eljárás végett értesítem, miszerint Gelej és Ároktő községekben a torokgyík, Ostoros, Noszvaj, Geszt, T.-Darócz és Vatta községekben pedig az üszkös tüdő lob lépett fel a sertések között járványszerüleg ; — végül Gelej község határában a Fried Miksa tanyáján 7 darab szarvasmarha „lépfene" betegségben eldöglött; — a szigorú óvintézkedések megtétettek. Miskolcz, 1886. évi juliushó 17-én J.elczer Gyula, alispán. 7,059. K. ~~~~ . . 1886 ~~~ szabolcsmegye alispanjntol. Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elüljáróinak. Körözvén y. Bogdányi lakos Grünvald Benő kárára, a f. évi juliushó 8-áu, egy 8 éves szőke szőrű, hegyes szarvú, bélyegés jeg telen tehén elveszett, mely körülményt közhirré tétel végett tudomására hozom. Kelt Nyíregyházán, 1886. julius 22. Alispán helyett: Miklós László, főjegyző. 1886. Szabolcsmegye alispánjától. j 6,801

. K. A járási szolgabiráknak, Nyíregyháza város polgár mesterének és a községi elüljáróknak. A deési kir. törvényszék 1,407/86. szám alatt kelt nyomozó levelét másolatban, szabályszerű közhirré tétel és esetleg jelentés végett, kiadom. Nyíregyháza, 1886. julius 21. Alispán helyett: Miklós László, főjegyző. 1886. Szabolcsmegye alispánjától. A járási szolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községi elüljáróknak. Körözvóuy. Folyó évi julius 4-én Homolkay Imre tanyáján, Nagyfalu községnek „Nagyfalu község pecsétje 1884." felirattal ellátott pecsétnyomója elveszett. A „NYÍRVIDÉK4 TÁRCZÁJA. A közélet liíi munkása. Boldog emlékezeti! dr. Szsbó Dávid, előbb Szabolcsvármegye főorvosa, utóbb a megyei köskórház igazgatójának koporsója felett irta és elmondta N.-Kállón 1886. julius 5-én Görömbei Péter n.-kállói ev. ref. lelkész. A nyilvános közpályán fárudozó emberek élete olyan, miut a nyitott könyv, melybe joga van mindenkinek beletekinteni; arra alapos, vagy alaptalan megjegyzéseket tenni. Legalább az emberek igy hiszik, igy tartják és élnek is e joggal; de többnyire oly ua^y elfogultsággal, hogy mig a közpálya embereinek életében a szigorú erkölcsbiró modorával keresik fel a hibákat és róvják meg a tévedéseket és olvasnak még a sorok közt is: addig más rószről az érdemekről mélyen hallgatnak, vagy azokat felfedezni nem hajlandók. Ugy lesznek, mint a fekete vérű, ránczolt homlokú, zárkózott k blü kritikus, ki csak hibát keres s talál; de a jót, de a szép helyeket, az érdemet meglátni és beismerni nem akarja. Ilyen nyitott könyv volt eme közpálya emberének, eme jobb létre szenderült boldog emlékű dr. Szabó Dávidnak is, előbb majdnem két évtizeden át Szabolcsvármegye főorvosának, utóbb a megyei közrórház igazgató orvosának élete is. Halandó Társaim! E könyv ez élet, most a halál szavára, bezáródott. Nem ir ebbe többé senki; javítást, igazítást sem eszközöl többé benne >e borús földről a zöngelmes fénypalotába**) költözött lélek, e tanulságos könyv vezérszellejoe. A szív nem. érez, a lélek nem gondol, a karok uem mozdulnak többé. Á könyv bezáródott s folytatása nem következik e földön többé, soha! De tele is Íratott annak minden lapja. Egy ily hosszura terjedt, »nemesre törő szenvedelmekkel* (Kölcsey) kezdett, változatos és hányatott élet, egy ilyen tanulságokkal gazdag könyv egészen érdemes s méltó arra, hogy mielőtt végképpen megválnánk tőle, vegyük *) »Béla futása.« fel még egyszer, lapozzuk által még egyszer ; kiemelve, feltüntetve irány- és vezéreszméit, kipótolva, felemlegetve, felmelegítve a köztudatban, a közvéleményben, szinteszinte már feledésbe ment kitűnő tulajdonait. Nem lesz az én eljárásom ezen bezárt könyvvel szemben bírálat; hanem csak jóakaratú ismertetés, a könyv a bezáródott élet szépségeire való ujjal mutatás. Hiszem, hogy tanulságokkal válandunk meg tőle ; ismereteink gyarapodnak, érzelmeink nemesednek és emelkednek általa. Es illőnek tartom, hogy ma, midőn mindenki mintegy homlokán látszik hordaui lényének ismérveit, hogy : ki vagyok, mi vagyok, mit tettem, mi érdemeim vanuak, illő, hogy a boldogultnak ogy szakfüzetben nyilvánosan megjelent életrajza, írójának szavaival szólva, illő, hogy: »Dr. Szabó Dávidnak, e szerényen működő, de nagy tudomáuyu s magasztos eszmékkel foglalkozó hazánkfiának«*) életét legalább halála után megösmerjük s ősi szokás szeréut legalább halála után megtiszteljük és emléket illendően méltányoljuk. Eredetét vette dr. Szabó Dávid Zamplénvármegyé • ben, Mádon, S.;abó József és Kónya Zsuzsanna szüleitől, az 1808-dik év aug. 24-én. Az ismeretek elemeit az ottani iskolában elsajátítván, szülei őt 1820-ban a sárospataki anyaiskolába vitték, ahol 1827-ben, mint osztá lyában első kitűnő subscribált, aláirt az iskolai törvényeknek. Majd 1828-ban a miskolczi ref. lyceumba ment, tanulmányait folytatandó, honnan 1830-ban augusztus havában zarándok gyanánt utazva Miskolczról Pestre, a kebelében élő bálványszerü tiszteletnél fogva, személyesen kereste fel a hősköltészet fejedelmi alakját, a nemzet egyik halhatatlan, érdemekben gazdag dalnokát, Vörösmarty Mihályt. Az 1832-dik év őszén Pesten az orvosnövendékek közzé iratkozván be, megismerkedett a 30-as évek irói és költői nemzedékével, u. m.: Vajda Péter, Kűnoss, Garay, a szellemdus Kiracs Terézzel s az akkori irodalmi közlönyökbe, a Koszorú, Rajzolatok, Társalkodó, Athenaeum és Tudománytárba, leginkább • Borkúti* álnév alatt lyrai, eposzi, drámai, irodalom ör*) >Kertészeti és borászati fiizetek« Pest, 18GJ. I. kötet, 6. füiet 4. lap dr. Szabó Dávid életrajza. Ezen körülmény túdomásúlvétel és szabályszerű közhirré tétel czéljából tudomására hozatik. Kelt Nyíregyházán, 1886. julius 22. alispán helyett: Miklós László, főjegyző. 6,961. K. ~ 1886. Szabolcsmegye alisp ínjától. Járási szolgabi ráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községi elüljáróknak. A n.-váradi m. kir. postaigazgatóság f. évi 5784sz. a kelt értesitvényét, tudomásul vétel czéljából, másolatban kiadom. Kelt Nyíregyházán, 1886. julius 22. Alispán helyett : Miklós László, főjegyző. (Másolat.) 5784/1885. szám. Tekiutetes alispáni hivatalnak Nyíregyházán. Van szerencsém a tekintetes alispáni hivatalt tisztelettel értesíteni, hogy az eddig t.-dadai postahivatal forgalmi köréhez tartozott szabolcsmegyei Pthrügy községben rendszeresített uj postahivatal, melynek kézbesítési körét Pthrügy és eddig a tarczali postahivatal forgalmi köréhez tartozott TaktaKenéz községek fogják képezni, és összeköttetését napontai gyalog járás által a tarczali postahivatallal nyerni fogja, folyó év juliushó 15-ével életbeléptette tik. NagyVárad, 1886. juniushó 29-én. Dr. Novothny, m. kir. posta-igazgató. Az ember társadalmi szempontból. III. Egyedül, társulás nélkül nem felel meg az ember teljesen rendeltetésének. A természettől belé oltott társulási hajlama ösztönzi s vezeti őt embertársai körébe. Ezen természeti ösztöne legszorosabb összefüggésben vau, a nyert benyomások felfogásán és közlésén kivül, a családalapitói hajlammal. Ez okból a házasság kétségkívül első sorban foglal helyet a társadalmi élet összetartó kötelékei között. Épen ezért találjuk fel ezt nem csak a műveltség fokozatain álló népek életében, de sőt a vad állapotban lévő emberek között is. Habár kezdetben, a ínég műveletlen állapotban élt emberek között a házasság uem szerelmi, liánéin ösztönszerű egyesülés volt, mit az akkor szokásos több nejüség és felbonthatóság is eléggé igazol: mindazáltal ezen természeti ösztön volt csirája annak, melyben az emberi nem virága, az erkölcsiség gyöngéd érzete idővel kifejlődött. A férj szeretete a nő iránt, mindketőnek gyermekeikhez való gyöngéd ragaszkodása s viszont a gyermekek részéről a szülők szeretete és tisztelete: ezek azon gyümülcsök, melyeket a megnemesedett nemi ösztön teremtett. A család gyarapodásával szaporodnak a szükségek is. A férti, aki azelőtt életét nagyobb fáradság nélkül tartotta fönn, mint családapa megkétszerezi szorgalmát. Es kell e ennél fenségesebb motívum az emberi természet nemesítésére ? Nagyobb lesz a munka, melyben erőit mindjobban gyakorolja s fejleszti. Es e szép, nemes czélu munkásság az ő szeretettjei jóléte iránt részvevő örömének azelőtt nem ismert édes érzelmeit kelti föl szivében! Sokat lehetne mondani az emberről, hogy mint társadalmi lényt, minden oldalról kellő megvilágításba helyezzük. De mivel a társadalmi életnek s Folytatás a mellékleten. téneti és szónoklati müveket irogatott.*) Az 1838-dik év szeptember havában orvostudori rangot és oklevelet nyervén, mint gyakorló orvos, a Hegyalján telepedett meg szülőföldén. Később Sárospatakra költözvén át, és szelleme »az oly ábrándosan kedves költészetnek varázs világában kiröpködvén magát*, komolyabb érdekek vonzották s nemzetgazdászati szempontból, mint hegyaljai ember, az okszerű bortermesztés eszméjével kezdett foglalkozni. E közben a családalkotás vágya, egy csendes »otthon« után való sóvárgás által nyugtalanittatván, boldog családi frigyre lépett első nejével: Kun Magdolnával; de akit 1871.-ben elvesztett. — Sárospatakon, mint herczeg Breczczenheim Ferdinánd udvari orvosa, az okszerű bortermelés eszméjével tüzetesen és gyakorlatilag is foglalkozván; a bekövetkezett nemzeti átalakulás nagy munkájában, e téren szerzett kiváló szakismereteinél fogva, a Hegyalján lévő terjedelmes szőlők felügyeletével és igazgatásával bízatott meg; de a bekövetkezett gyás>.osz napok és viszonyok miatt semmit nem tehetett. Majd néhány év múlva szellemileg és anyagilag is érzékeny csapásokat szenvedvén, lakását a Nyírségbe tette át. jelesül Nyíregyházára. Itt előbb, mint gyakorló orvos, utóbb — mint már említők — mint Szabolcsmegye főorvosa és kórházi igazgató működött haláláig. Ezen közben Nyíregyházán másodszor is nősült, hitestársul vevén koporsója felett kesergő özvegyét Nagy Erzsébetet, kit most özvegyen hagyott hat neveletlen, árva gyermekkel. Nyomtatásban megjelent művei: „Az okszerű bortermelés kézikönyve 1855" ; „Kis gyermekes anyák könyve" a megyei orvos- gyógyszerész-egyletnél pályanyertes mű 1872; „Béla futása", hősköltemény 15 énekben, 1879. Tagja volt a Kisfaludy- és Természettudományi társulat könyvkiadó vállalatának; 1873-ban a szenvedő emberiség érdekében, a közveszély idején tanúsított buzgó fáradozásai elismeréseül, a koronás arany érdemkereszttel tüntettetett ki. Ily sok oldalú tevékenységben, tudományos érdemekben gazdag és közhaszuu élet utáu meghalt végelgyengülés következtében 1886. julius 3-án, *) » Kertészeti és borászati füzetek.* Pest. 1863. év 6. füzet.