Nyírvidék, 1886 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1886-12-25 / 52. szám

„GAZDASÁGI ÉRTESÍTŐ". »NYIRVIDÉK" MELLÉKLETE. A közgyűlés a tervezett kivitelt jóváhagyja azon módosításai], hogy a magas törzsű fák osztá lyában a sorok távolsága 80 cm, a sorokban a fák egymástóli távola 65 cin.-ben, a törp°fák osztálya ban a sorok távola 70 cm. a fák távola a sorokban 50 cm. ben vitessék keresztül. Egyúttal a betelepítés és földforgatás költségeire a földmivelési miniszter Ő uagyméltóságától nyert 600 frt. államsegélyből a szükséges első évi részlet felhasználását engedélyezi. 9. Egyleti titkár bemutatja a kertben levő titkári lakás kijavításának 174 frt 90 krban előirányzott költség-jegyzékét. A közgyűlés a kijavítást szükségesnek találván, a felszámított összeget folyóvá teszi s a javítás eszközlésével a titkárt megbízza. 10 Elnök ur Őméltósága jelenti a közgyűlésnek, hogy az elnökség ás választmány mandatuma lejárván, elnök és alelnökök választásáról gondoskodjék. A közgyűlés elnökül ismét Gróf Dessewffy Aurél Őméltóságát kiáltja ki egyhangúlag, alelnökül Miklós Ferencz és Nyíri János urakat, kéri fel, de Miklós Ferencz ur helyett, tekintettel ismételt kérése s előhaladott korára, Pscherer József egyleti tag és megyei közgazdasági 6lőadót kiálltja ki egyhangúlag. 11. Nyíri János alelnök ur indítványozza, hoay tekintettel azon körülményre, hogy ugy a magas földmivelési minisztérium, mint a megyei hatóság gyakran tesznek át az egyesülethez fontos ügydarabokat véleményezés végett, amelyekre a vélemények csak későn adhatók meg azon körülmény miatt, hogy azzal a választmányi ülésekig kell várni. Kéri tehát, hogy egy véleményező bizottság állíttassák fel, amely az ilyen ügydarabokra választ adni legyen hivatva. A közgyűlés az alelnök ur inditváuyát magáévá teszi s a véleményező bizottság tagjaiul kijelöli Njiri János alelnököt, helyettes elnökül Bodnár István urat, tagokul Haas Mór, Propper Samu, Nyiri Fe rencz, Klár D.'zső urakat s egyleti titkárt. 12. A közgyűlés az egyleti választmány eddigi tagjai közül kitörleni rendeli: Bittó Miklóst halál eset mi att, Bory Bélát, Fereuczy Emilt, ifj. gróf Lónyay Menyhértet halál eset miatt, Mandel Lipótot, Pscherer Józsefet alelnökké válas2tatása miatt. Pilissy Lászlót és Zoltán Ferenczet, s helyettök választmányi tagul beválasztja Mik lós Ferenczet, Kállay Leopoldot, Zoltán Siudort báró Vay Arnoldot, Bleuer Samut, Mandl Gusztávot és Klár Dávidot. 13. Titkár bemutatja a Heves megyei gazdasági egyletnek a megyei hatósághoz is megküldött s cnnan az egyesülethez véleményezés végett áttett indítványát, hogy Fiúméban egy export és import társulat alakíttassák. A közgyűlés minden ilynemű s ehhez hasonló törekvést hasznosnak és üdvösnek talál s ugyan azért e törekvést is pártolni véleményezi. 14. Propper Samu a megyei dohánytermelők érdekében egy igen czélszerü indítványt terjeszt a közgyűlés elébe, amely szeriut felirat intéztetnék a nagyméltósága pénzügyi minisztériumhoz, hogy a dohány beváltás, már deczemberhó elején kezdetét vegye ; amennyiben az ez évi rendkívüli száraz időjárás miatt a dohány legalább vidékünkön korán beért s hogy a minisztérium hasson oda, hogy a dohány simítása ott kezdődjék, a hol a törés kezdetét vette. A beváltási szabályzatban elfoglalt »tetemes nagyságára szintén megemlíteni kívánja, bogy az a száraz időjárás miatt s a különben is nagyra nem fejlődő »szamos-háti< dohány fajnál ne alkalmaztassák, mert igy a legjobb dohány sem vétetik be az első osztályba. A közgyűlés ezen indítványt igen alkalomsze rünek találja s elrendeli a felirat szerkesztését s azzal Bleuer Mór, Nyiri János és Propper S;<mu urakat bizza meg. A tárgysorozat kimerítve levőn, elnök ur őméltósága a közgyűlést feloszlatja. Kelt mint fennt. jegyezte : Szentkirályi János, e. titkár. Jegyzőkönyv. Felvétetett Nyíregyházán 188H. évi szeptemberhó 25-én, a „Felső tiezavidéki gazdasági egylet" második sorsolása alkalmából. Jelen voltak: a hatóság képviseletébpn Miklós László megyei főjegyző, Fehér Imre, megyei alűgyész urak, a gazdasági egylet részéről Nyiri Ferencz és Klár Gusztáv sorsoló bizottsági tagok, Szentkirályi János egyleti titkár. Szentkirályi János, a gazdasági egjlet titkára bemutatja azon jelentést, amelyet az egyleti sorsoló bizottság a sorsjáték második húzása körülményeire nézve egybeállított. Ezen jelentéssel együtt beterjeszti az elkelt s húzásra felvett sorsjegyek sorszám jegyzékét, minden egyes sorsolandó tárgyról külön kiállítva s a migas miniszteri engedély alapján a kellő számban osztályozva. A jelentés felolvastatván, annak alapján a hatósági képviselő urak az urnába teendő sorsjegy számok s bemutatott számivek közt vizsgálatot eszközölnek, próbákat tartanak s miután az összeállítást kifogástalannak találják, elrendelik az egyes tárgyak sorsolását. A sorsolás megejtetvén, kihúzattak a következő számok: egy darab uni-versal ekére az 1785 szám, egy darab I. Howard boronára 889. szám, egy darab Backer rostára 912. szám. A sorsolás ezzel megejtetvén, az iratok eredeti példányai a hatóságnak adatnak át. Kelt, mint fennebb. Hitelesitik : Miklós László, Nyiri Ferencz. Jegyezte: Szentkirályi János, e. titkár. Jelentés a felső tiszavidéki gazdasági egyletnek, a m. kir. pénzügyi minisztérium 339,62. számú rendeletével engedélyezett második sorsolásáról tek. Szabolcsmegye alispáni hivatalához, mint a magas pénzügyi ministerium megbízottjához. A magas pénzügyi minisztérium fenn idézett számú rendeletével engedélyezett tárgy sorsjáték II ik búzását illetőleg, a következőkben teszszük meg tiszteletteljes jelentésünket : Ezen második sorshúzáson azon sorsjegy számok játszanak, amelyek az I-ső sorsolásról, mint már el keltek, de mennyiségöknél fogva az engedély értelmében húzásra nem elégségesek; fenmaradtak, továbbá azon elkelt számok, amelyek a második elárusitásból befolytak. Ez alkalommal kisorsoltatik 1 drb. universal eke az engedélyezett 200 számmal. Az ezen tárgyra vonatvonatkozó sorsjeg/ekh 'l 207 dirab árusittatott el, 7 szám tehát, mint az engedélyezett 200-on felül eső a sorsjegy tulajdonosoktól az előmutatandó sorsjegy értékének megfelelőleg, visszaváltatik. Ezen fennmaradt s visszaváltandó számok a következők: 1985, 1995, 1996, 1997, 1998, 1999, 2000. Kisorsoltatik egy darab Backer rosta az engedélyezett 200 számmal. Ezen tárgy sorsjegyeiből elárusittatott 216 szám, tehát az engedélyezetten felül 16-al több. Ezen 16 szám az előmutatandó sorsjegy valóságos értékének megfelelő összeggel az egylet, vagy megbízottja által visszaváltatik. Ezen számok a következők: 412, 906—910, 991 — 1000. Kisorsoltatik 1 drb I. Howard borona az engedély értelmében 200 számmal. Ezen tárgyra vonatkozólag jelentjük, hogy felesleges, tehát visszaváltandó sorsjegy nincs. Az I

2/i és l'/j-es sorvetőgépikből az I. és II-dik sorsjegy elárusitáson befolyt összes sorsjegy pénzek, minthogy e tárgyak még most sem játszhatók ki mind visszafizettetnek. A kettős ekéből a II-ik elárusitásból befolyt pénzek. minthogy a kellő sorsjegy mennyiség el nem kelése miatt sorsolni nem lehet — visszafizettetnek és pedig a következő számú sorsjegyek tulajdonosainak: 1—3, 6—9, 11- 13 146, 157, 162, 281—285, 735-739, 320, 390, 492—496—30 drb. A II. számú Howard borona sorsolásából az első húzáson fenmaradt 865—878, 894-896, 928, 938, 984995 számok, összesen 31 szám, valamint a második elárusitásból befolyt: 28, 44 50, 111, 116, 119 — 120, 738, 747—748, 139, 150, 168, 173, 175, 181, 246, 248—254, 766 -767, 480—483, 772-773, 485-487, 491—493, 494, 512, 514, 516, 520, 588—561, 564, 563—570, 572, 578,579—588, 609-613, 615-619,630,633,635,637 -638, 640 — 642, 644—649, 651, 652—656, 664—667, 673, össszesen 99. szám, minthogy nem teszi ki (gy tárgyra engedélyezett sorsjegyek mennyiségét, a sorsjegyek birtokosainak az egylet, vagy megbízottja által teljes értékben visszafizettetik. A kapáló és töltögető első sorsolása után fennmaradt következő számok: 2943—2956, 2941, 2939, 2937, 2936, 2836, 2869, 2890, 2800 összesen 22 szám valamint a második elárusitásból befolyt: 58—61, 73—78, 324, 329, 394-395, 401, 412, 498. 551 — 553, 618, 914- 923, 924—926, 929, 932—933, 960, 962, 10161026 — 1035, 1104, 1106-1114, 1131, 1141, 1143 — 1146 és 1152—1166 42 számok, összesen 91 szám, miuthogy nem teszik ki az egy tárgyra engedélyezett sorsjegy mennyiséget: a sorsjegyek tulajdonosainak az egylet, vagy megbízottja által — a sorsjegy előmutatására vissza fognak fizettetni. A bika sorsjegyek az I ső húzáson mind ki húzatván, II ik húzásra nem árusittattak. Kiváló tisztelettel Nyíregyházán 1886 szept. 22-én a gazdasági egylet sorsoló bizottsági nevében: Nyíri Ferencz. Klár Gusztáv. Községi norm.il kemleráztató. A községi normál kenderáztatók, noha nem pótolják a magasabb műszaki igények szerint építendő gazdagabb műáztatókat, raidemellett szerkezetük és egész berendezésük oda van irányítva, hogy a legdrágább és legtökéletesebb mümedenczéknek lehető legtöbb és legszükségesebb sajátságait egyesítsék és magukba foglalják úgyannyira, hogy ha egy ilyen normál áztató gödörhöz a viz be- és levezetését — a vidék vizlejtési viszonyaihoz képest — kellőleg alkalmazhatjuk, ezen olcsóbb rendszerű áztató gödrök a czélszerüaég szempontjából semmi tekintetben uem maradnak a drágább mintaáztatók mögött. Ha tudjuk, hogy a kenderáztatók legfőbb előnyei mind oly mellékeseknek látszó körülményekben és okok ban rejlenek, amelyek az áztatok elkészítésénél tulajdonképeu semmi fölösleges költséget nem okozhatnak ; igy egy okszerüleg elkészített ilyen községi normál kenderáztató gödör úgyszólván a miutaáztatásnál is, minden fölösleges aggodalom nélkül, alkalmazásba hozható. A községi normál kenderáztató gödrök létesítésénél mindeuek előtt oda kell törekednünk, hogy elégséges, folyton szab ilyozható be- és kifolyással biró tiszta félállott, lágy vizünk legyen. Szükséges, hogy a gödrök feneke és old ilszéleik valami szilárdabb anyaggal (kavics, homok, téglatörmelék stb. effélével) beburkoltassanak, nehogy a viz a benne járás és dolgozás által mocsároasá tétessék. Hogy a kév.-sorok jól rakhitók legyenek, a csatló gerendákat tartó oszlopoknak kellő reudbtm kell elhelyezve leuniök. Hogy az áztató gödrökben ezek széleinél elégséges hely maradjon a kiázo.t kender tisztára mosásához, s hogy ezen a mosásra fentartott gödörrész talajmagassága annyira változatos legyen, hogy a kisebb vagy nagyobb karmetü munkások — nők vagy férfiak — szükségszerént mélyebb vagy sekélyebb víibeu dolgozhassanak, s hogy ezeu mosóvíz bizonyos megkívántató esetekben tisztább vízzel vegyíthető vagy éppen felcserélhető le»yen, s hogy esetleg a vízben fölöslegesen jelen levő avagv hiányzí Nyíregyházán nyomatott Jóba Elek könyvnyomdájában. vegyi elemek ellensulyoztathassanak illetve pótoltathassanak. Másrészt ezen a mosásra föntartott sekélyebb vizű gödörszélek egyszersmind az oldalvizeknek a légköri hő szabadabb behatása folytán vízmelegitőül is szolgálnak ; hidegebb időben pedi? ezen oldalakról hőtartó szalmatakarók alkalmazhatók 8 ezáltal az erjedési hő által nyert melegség időeiőtti elillanásának elejét lehet venni : ez annál inkább szükséges ; minthogy ezen melegségnek mennél gyorsabb és behatóbb hatására okvetlenül szükségünk van ; ennek tudatában a bácskaiak a szalmatakarót a káros földburkolat által elég roszul pótolják. Nem ide tartozik az áztatás műtéteiéről bővebben szólani, ami úgyis a vizek és az időjárás minőségéhez képest lényegesen változik s amire nézve a kenderkórók osztályozott tövén hegyén levágott s levelétől lehetőleg megmentett földetleu tisztasága is nagy befolyással van. Erre nézve a gyakorlati fogásokat, úgyszintén a berakás és mosásra nézve is egyebütt a gyakorlatban kell magyarázgatnunk, amennyiben bármely előirt szabály, mely az egyik esetben igen jó lehet, egy másik esetben mint káros mellőzendőnek bizonyult. Hogy a községi normál kenderáztatókban minél kevesebb viz veszelődjék el, s bogy a szabályok pontos betartása s egyéb közgazdasági s jövedelmezőségi szempontok betarthatók s ellenőrizhetők legyenek, — ott, ahol bőséges vizzel rendelkezünk, mentül nagyobb — tehát egész 100 méter hosszúságig terjedő — de a könnyebb berakás és kiszedés szempontjából — mindig csak legfölebb 12 m. gödörfenék szélességgel biró áztatok ásandók. A 3.3 méter hosszú oszlopok 16 —18 cm vastag ságban 1.5 méter mélyen földbeásva, 1.8 méter földfölötti 20 cm. ví/.fölötti magasságban alkalmazandók. Minthogy a tölgyfa a vizet barnára festi — más fanemek pedig kevésbé tartósak, az oszlopokat — a többszörös újítás költségeit elkerülendőleg — ákáczfából kell készíteni. Az oszlopok 20 cm.-el felső végük alatt egyirányban, ezen alól 15 om.-el ellenkező irányban 60 milliméter átmérőjű kerek lyukakkal láttatnak el, s e/.en lyukakba eper- vagy ákáczfából való 65 — 70 cm. hosszú, 60 milliméter átmérőjű rudacskák — a lefeszítő vagy csatló gerendákat tartó szegek oly módon veretnek be, hogy azok innen a használati időn kivül kiszedhetők s a 10—14 cm. erős és 2.8 méter hosszú csatló gerendákkal együtt száraz helyre elrakhatok legyenek. A felső szorító szegeknek— minthogy ezeknek gyakran az alsó csatló hevederek nyomását is tartaniok kell — valamivel erősebbeknek kell lenniök. Szükséges, hogy a gödörfenék magassága lehetőleg a legközelebbi völgy- vagy mocsárfenék magassága fölött álljon. A gödörfenék a viz befolyásától a kifolyásig 1: 1000 lejtésnél többet nem nyerhet. Ahol a víz a gödörbe befolyik, a csatorna beesési pontja alatt a fenék a földbe beszorított 4 • méternyi nagyságú 52 milliméter erős fenyőfapallóból készült táblával borítandó be, amely tábla a földbe két karó által kötendő be. Az oszlopok a gödör hosszában 2.5 méter a gödör szélességébén pedig 2 méter központi távolságban ásandók le. A gödör vízszintes fenekéből az oszlopsorok külső széleinél egész körül 1 méter szabad vizfolyási tér hagyandó. Az áztató gödrök lehetőleg északtól délnek fekvő hosszaságban helyezendők el, hogy a napsugarak jobban beléjük szögelljenek. A partok magasságának enyhe emelkedéssel való fokozása előnyére van az áztatónak, mert nyugodtabb és magasabb hőfokú vizet nyerünk a gödörben. Az áztatógödör pontjainak a vízvonalon felüli részét tartós évelő fűvel vetjük be. Az áztatok mellett lehetőleg nagy szárító mezőket kell hagyni. Ennyi tartozik a »községi normál kenderáztatók < alkotása és elhelyezésére ; magáról az áztatásról, mosásról külön kell szólani. Bakay Dezső, gépészmérnök. Vegyesek. — A felső tiszavidéki gazdasági egylet által reubezett s folyó hó 25-én megtartott sorsolás alkalmával kihúzattak: az universal ekére az 1785 dik, az I-ső osztályú Howard boronára a 889-dik, a Backer rendszerű rostára a 912-dik sorszámok. — Szükséges-e a vörös bort többször lefejteni. E kérdésre a Weinlaube következő feleletet ad. A rendes borkezelés abban áll, hogy a szőlőnek kiforrt nedvét önmagától tisztulni engedik s aztáu megfelelő időközökben 3-szor 4-8zer lefejtik. E szabály a vörös és a fehér bornál egyaránt alkalmazandó. Mivel azonban a vörös bor a levegő iránt érzékenyebb, mint a fehér bor; vagyis más szóval a vörös bor gyorsabban öregszik, annálfogva azt e tulajdonságnak megfelelően máskép is kell kezelni. A ki azt akarja hogy vörös bora a második vagy harmadik évben teljesen érett és palaczkozható legyen, annak a bort bizonyos mértékben a levegőnek kell kitenni. Az első évbeu kétszer-háromszor lefejtik, a másodikban talán még egyszer s czélszerü a bort inkább kisebb edényekben tartani. Aki ellenben azt akarja, hogy vörös bora lassan és csak későbben öregedjék, az az első évben csak kétszer fejtse le, meggyődvén előbb arról, hogy a kis edények egészséges bort tartalmaznak. A lefejtés nagyobb hordókba megtörténvén, a bort a pincze legmélyebb és leghidegebb részébe helyezze. Hatszáz literesnél nagyobb hordókat azonban, semmiesetre sem czélszerü használni.