Nyírvidék, 1886 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1886-04-18 / 16. szám

NYÍRVIDÉ K" A m. kir. földmivelés- ipar éa kereskedelmi miniszter f. évi 1220. sz. alatt kelt leirata másolatban a debreczeni kir. erdőfelügyelőségnek kiadatik. Miről Szabolcsmegye közig, bizottsága, a nyíregyházai kir. törvényszék, ügyészség és járásbíróság, a n. kallói, ny.-bátori, kis-várdai és t.-löki kir. járásbíróságok, a járási szolgabirák és Nyíregyháza város kapitányi hivatala, végül a »Nyírvidék< szerkesztősége, az »Erték és árszabályzat* 1 —1 példányának megküldésével, jegyzőkönyvi kivonaton értesíttetnek. Kelt Nyír -gyházán, Szabolcsmegye közigazgatási bizottsága erdészeti albizottságának 1886. év márc/.ius 11-én tartott üléséből. Kiadta : Vidovicli László, aljegyző. I. A) A) Épület és szerszámfa. Épületi fa 8 mtr hosszuságon és 34 cm. átmérőn felül kbm. tölgy, szil, kőris és akáczfa 4 frt 10 kr; nyír, uyár és fűzfa. 2 frt 30 kr; épületfa 8 mtr hosszúságon és 34 cm. átmérőn kezdve s azon alul kbm. t. sz. k. és a. 3 frt 45 kr, ny. ny. és f. 1 frt 85 kr. B) Tűzifa. Hasáb fa jó minőségű kbm. tölgy szil kőris és akaczfa 1 frt 75 kr, nyír nyár és fűzfa 1 frt, hasábfa selejtes minős. kbm. t. sz. k. és a. 1 frt 45 kr, ny. ny. és f. 80 kr, dorougfa jó min. kbm. t, sz. k. és a. 85 kr, ny. ny. és f. 65 kr, dorongfa selejtes min. kbm. t. sz. k. és a 50 kr ny. ny. és f. 30 kr, düh fa 2 fog. szekér t. sz. k. és a. I 50, ny. ny. és f. 85 kr. diiltfa taliga v. kézi szán t. s/. k. és a. 38 kr. ny. ny. és f. 21 kr, dtiltfa férfi teher t. sz. k. és a. 15 kr. ny. ny. és f. 9 kr, dültfa női teher t. sz. k. és a. 10 kr. ny. ny. és f. 6 kr, dültfa gyermek teher t. sz. k. és a. 7 kr. ny. ny. és f. 4 kr, szára/, és galyfa 2 fog. szekér t. sz. k. és a. 1 f. 10 kr. ny. ny. és f. 55 kr, s/áraz és galyfa taliga v. kézi szán t. sz. k. és a. 28 kr. ny. ny. és f. 14 kr, száraz és galyfa férfi teh. t. sz. k. és a. 11 kr. ny. ny. és f. 6 kr, szár. és galyfa női teh. t. oz. k. és a. 8 kr. ny. ny. és f. 4 kr, szár. és galyf. gyermekteher t. sz. k. és a. 5 kr. ny. ny. és f. 3 kr, tusak fa két fog. szekér t. sz. k. és a. 60 kr, ny. ny. és f. 35 kr. tusak fa taliga v. kézi szán t. sz. k. és a. 15, kr. ny. ny. és f. 9 kr, tusak fa férfi teher t. sz. k. és a. 6 kr. ny. ny. és í. 4. tusak fa női t. sz. k. és a. 4 kr uy. ny. és f. 2 kr. tusak fa gyermek t. sz. k. és a. 3 kr, uy. uy. és f 1 kr, forgács és száraz kéreg 2 fog. szekér ny. ny. és f. 20 kr. forgács és sz. kéreg taliga v. kézi szán ny. ny. és f.5 kr, forg. «-s szár. kér. férfi teh. ny. ny. és f. 2 kr, forg. és sz. k^r. női teh. ny. ny. és f.l kr, forg. és sz. kér. gyerm. teh. ny. ny. és f. 1 kr. C) Vékonyabb épület, szerszám és mezőgazdasági fa. Szarufa 1 darab tölgy szil. kőris es akácz 65 u^ir nyár és fűzfa 30 kr, távírda pózna 1 db.t. sz. k. és á. 75 kr, vendég oldal 1 drb. t. sz. k. és a. 40 kr. uy. ny. és f. 20 kr, szekér v. taliga rúd 1 drb. t. sz. k. ós a. 25 kr. ny. ny. és f. 15 kr, kútostor v. lógó 1 db. t. sz. k. és a. 20 kr. ny. ny. és f. 10 kr, rfikoncza 1 db. t. sz. k. és a. 8 kr. ny. ny. és f. 4 kr, ásó, lapát, kapanyél 1 db. t. sz. k. és a. 10 kr. ny. ny. és f. 4 kr, borouafa 1 db. t. sz. k. és a. 20 kr. ny. uy. és f. 8 kr, szőllőkaró 1 db. t. sz. k. és a. 3 kr, piszuykaró 1 db. t. sz. k és a. l.

s kr. ny. ny. és f. 1 kr, gú/snak való vessző 1 kéve ny. ny. és f. 15 kr. D) Ultönczök, csemeték és sarjak. 1—5 éves ültöuczök 1 • öl tölgy, szil. kőris és ákác/. 21 kr, 6 — 8 éves ült. 1 • öi t. sz. k. és a. 30 kr, 1 — 5 éves iskolázottak 1 • öl t. sz. k. és a. 24 kr, 1—5 éves isk. 1 db. t. sz. k. és á. 1'

5 kr, 6—8 éves isk. 1 • öl t. sz. k. és a. 36 kr, 6—8 éves isk. 1 drb t. sz. k. és a. 2'

3 kr, 1 — 5 éves csemeték é» sarjak 1 kat. hold t. sz. k. és ». 56 frt 32 kr, 1—5 eves esem. és sarj. 1 • öl t. sz. k. és a. 3V kr, 1—5 éves esem. és sarj. 1 dr . . sz. k. és a. 0'

9 kr, 6 — 10 éves esem. és sarj. 1 kat. hold t. sz k. és a. 84 frt 48 kr, 6 —10 éves esem. és sarj. 1 Q öl t. sz. k. és a. 5'a kr, 6 —10 éves cs^m. és sírj. 1 drb. t. sz. k. és a. r

4 kr, 11 —15 éves c.em. és sarjak 1 kar. hold t. sz. k. es á, 112 frt 64 kr, 11—15 éves esem. és sarj. 1 • öl t. szék. sarj. 7. kr, 11 —15 éves csemet. és sarj. 1 drb. t. sz. k. és a. 1*8 kr. Ha a csemeték ós sarjak cserzésre alkalmas kérget szolgál,atuak, a kéreg értéke is ktilöu állapítandó meg az érték és kártérítés kiszabásánál. E) Kéreg. Tölgycser kéreg 1 ürkö áuiéter t. sz. k. és a. 1 frt 50 krajezar. F) Melléktermékek. Gubacs 1 hectoliter tölgy, szil és ákácz 6 frt, makk 1 hect. t. sz. á. 3 frt, más erdei magvak 1 liter vegjes termékek 15 kr. mogyoró 1 litr. v. t. 10 kr, moha 1 zsák v. t. 50 kr, szamócía v. málna 1 lit. v. t. 10 kr, gomba 1 lit. v. t. 10 kr, vad alma, körtve 1 hec 1. v. t. 70 kr, erdei zöldfalom.t> v. lü 2 fog. szekér v. t. 2 frt. erdei zöldfal. v. fű tiligi v. kézi szán v. t. 50 kr, erdei zöldfal. v. fű férfi teli. v. t. 20 kr, erdei zöldfalomb v. (ü női teli. v. t. 13 kr, erdei /ö.dfal. v. fű gyermek teh. v. t. 10 kr, Bzáraz lomb 2 fog. szekér v. t. 1 frr, sz. lomb taliga v. k zi szán v. t. 25 kr, sz. lomb férfi teh. v. t. 10 kr, sz. lomb női teh. v. t 7 kr, szár. lomb gyermek teher v. t. 5 kr, korhadé : told 2 fog. szekér v. t. 2 frt. korh. f. taliga v. kézi szán v. t. 50 kr, korh. f. férfi teh. v. t. 20 kr, korh. f. uői teh. v. t. 13 kr, korh. f. gyermek teh. v. t. 10 kr. G) Igás és napszám bérek. Egy igás napszám 2 fogatú vegyes termékek 2 frt, egy kézi napszám férfi teh. v. t. 50 kr, egy kézi napsz. női teh. v. t. 35 kr, egy kézi napsz. 14 éven alóli gyerm. v. t. 25 krajezar. Legeltetési kihágás esetében a kártérítés következő aráuyban fizetendő: Egy db. szarvas marha után tölgy, szil, kőris és ákácz állabokban 52 kr, nyir, nyár és fűz áll. 30 kr, hajtópénz 50 kr, egy darab, kecske után t. sz. k. és á. 52 kr, ny. uy. és f. 30 kr, h. p. 20 kr, egy drb. ló, sza nár, öszvér után t. sz. k. és á. 44 kr, ny. ny. és f. 25 kr, h. p. 50 kr, 1 drb. ser tés után makkoltatási időben t. sz. k. és á. 35 kr, uy. ny. és f. 20 kr, h. p. 20 kr, 1 db. sertés után makko.tatási időn kivül t. sz. k. és á. 18 kr, ny. ny. és f. 10 kr, h. p. 10 kr, 1 juh után t. sz. k. és á. 18 kr, ny. ny. és f. 10 kr, h p. 10 kr, 1 szopós csikó utáu t. sz. k. és á. 5 kr, ny. ny és f. 3 kr, b. p. 5 kr, más baromfi utáu l. sz. k. és á. 1 kr, ny. ny. és f. '/a kr, h. p. 1 kr, lúd után t. sz. k. és á. 2 kr, ny. ny. és f. 1 kr, h. p. 2 kr. A kitüntetett kártérítési összegek kétszeresen teendők, ha a legeltetés 15 évesnél fiatalabb állabokban v. laza talajú erdőben történt, vagy ba a legeltetés 1 nttpuál tovább tartott. Ha a legeltetés alkalmával fák és c.e meték is megsértettek, vagy hi értékkel biró íü, vagy a vágásba elvetett takarmány, gabona stb. is lelegeltetett, a kártérítés ezen károsításért, az árjegyzék megfelelő tételei szerint, külön állapítandó meg. Kelt Nyíregyházán, 1885. uoveiuberlió 12-én. Bothó Imre, Liptay Károly, kir. erdő felügyelő. az erdészeti bizottság elnöke. 1220. sz. Az 1882. évi 13,079. sz. rendeletemmel jóváhagyott ezen érték és árszabály továtibi intézkedésig érvényben marad. Budapest, 1886. Január 21 éu » ininister megbizásából. Bedö Albert. 16. E B./1886. »Érvényes 1886. évi Áprilhó 1-étől kt zdve.« Kelt Nyíregyházán. Szabolcsmegye közig, bizottsága erdészeti albizottságának 1886. ^v tnárcziushó 11-én tartott r ndes üléséből. albizottság elnöke helyett: Vidovich László, jegyző. II. B) A) Épület és szerszámfa. Épületi fa 8 mtr. hosszúságon es 34 cmtr. átmérőn felül 1 köbm. tölgy, szil és ákáczf' 5 frt 50 kr, nyir, nyár és fűzfa 2 frt 70 kr. épületfa 8 m>r. ho.szus gon és 34 cmtr. átmérőn kezdve s azon alul 1 kbm. t. sz. és á. 4 frt 60 kr, nv. uy. és f. 2 frt 20 krajezár. B) Tűzifa. H isabfa jó minős >gü 1 kbm. tölgy, szil és ákáczfa 2 frt 35 kr, nyir, nyár és fűzfa 1 frt 15 kr, hisábfa selejtes min. 1 kb n. t. sz. és á. 1 frt 80 kr, ny. ny. és f. 88 kr, dorongfa jó min. 1 kbin. t. sz. és á. 1 Irt 65 kr. ny. uy. és f. 85 kr, dorongla selejt, min. 1 kbm. t. sz. és á. 95 kr, ny. ny. és I. 45 kr, dültfa 2 fog. szekér t. sz. és á. 2 frt, ny. uy. és f. 1 frt, dültfa talua v. kézi szán t. sz. és á. 50 kr, ny. uy. és f. 25 kr, dültfa férfi teh. t. sz. és á. 20 kr, ny. ny. és f. 10 kr, dültfa uői teh. t. sz. és á. 13 kr, ny. ny. és f. 7 kr, dültfa gyermek teh. t. sz. és á. 10 kr, ny. ny. és f. 5 kr, száraz és galyfa 2 fog. szekér t. sz. és á. 1 frt 10 kr, ny. ny. és f. 60 kr, sz. és gslyfa taliga v kézi szán t. sz. és á. 28 kr, ny. uy, és f. 15 kr, szár. és galyfa férfi teh. t. sz. és á. 11 kr, ny. ny. és f. 6 kr, sz. és galyfa női teh. t. sz. és á. 8 kr. ny. ny. és f. 4 kr, sz. és galyfa gyerm. teh. t. sz. és á. 5 kr, ny. ny. éj f. 3 kr, lusakfa 2 fog. szek. t. sz. és á. 1 frt, ny. ny. és f. 50 kr. tusakfa taliga v. kézi cZán t. sz. és á. 25, uy. ny. és f. 12 kr, tusak fa férfi teher t. sz. és á. 10 kr, ny. ny. és t. 5 kr, tusakfi uői teher t. sz. és á. 7 kr, ny. ny. és f. 3 kr, tusakfa g>er;n. teh. t. sz. és á. 5 kr, ny. ny. és f. 2 kr, forgács és száraz kéreg 2 fog. szekér t. sz. és á. 85 kr. ny. ny. és f 60 kr, forg. és Sz. kér. taliga v. kézi szán t. sz. és á. 21 kr. uy. ny. és f. 15 kr, forg. és sz. kér, férfi teh. t. sz. és á. 9 kr, uy. ny. és f. 6 kr, forg. és szár. kér. női ieb. t. sz. es á. 6 kr. ny. ny. és f. 4 kr, forg. és sz. kér. gyerm. teh. t. sz. és á. 4 kr. ny. ny. és f. 3 kr. C) Vékonyabb épületi és m-zőgazdasági fa. Szarufa 1 darab tölgy, szil, kőris és ákácz 1 frt 15 kr. nyir, nyár és fűzfa 70 kr, tavirdapózna 1 db. t. sz. k. és á. 1 frt 20 kr. vendé; oldal 1 db. I. sz. k. és ». 50 kr. ny. ny. és f. 35 kr, taliga v. szekérrúd 1 db. t. sz. k. és á. 45 kr. ny. ny. és f. 40 kr, kútostor v. lógó 1 drb. t. sz. k. és á. 30 kr. ny. ny. és f. 20 kr, rakoncza 1 drb. t. sz. k. és á. 20 kr. ny. ny. és f. 15 kr, ásó, I pát v. kapanyél 1 drb. t. sz. k. és á. 10 kr, borojufa 1 db. t. sz. k. és á. 20 kr, bot v. páleza t. sz k. és á. 1 db. 10 kr, szőllő karó 1 db. t sz. k. és á. 3 kr, paszuly karó I db. t. sz. k. és á. 15 kr. A D) alatii Ultönczök, csemeték és sarjak, az E) alatti kéreg, az F) alatti melléktermékek ós a G) alatti igás és napszámbérekre vonatko/Ó díjtételek u^y inazok, mint amelyek az I. A., alatti hasonló czimeknél meg vannak állapítva. Leg 'ltetési kihágás es tébeu a kártérítés ég hajtópénz a következő aráuyban fizetendő: 1 db. szarvas marii i utáu tölgy, állapokban szil, kőris és akácz 70 kr. nyir. uyár és fű', áll 35 kr. hajtó pénz 50 kr, 1 db. kecske után t. sz, k. és á. 70 kr. ny. ny. és f, 35 kr. b. p. 20 kr, 1 db. ló, szamár, ös/.vér utáu t. sz. k. és á. 58 kr. uy. uy. és f. 29 kr. b. p. 50 kr, 1 db. sertés után makkoltatási időben t. sz. k. és á. 47 kr. ny. ny. és I. 23 kr, h. p. 20 kr, 1 db. juh után t. sz. és á. 23 kr, uy. ny. és f. 12 kr, b. p. 10 kr, 1 drb. szopÓ3 csikó után t. sz. k. és á. 7 kr. ír. uy. és f. 3 kr. h. |>. 5 kr, l drb. lúd után t. sz. k. é< á. 2 kr, ny. ny. és f. 1 kr. b. p. 2 kr, más baromfi után t. sz. k. és á. 1 kr, uy. ny. és f. 1 kr. k. p. 1 kr, 1 db. s

urtés után makkoltatási időn kivül. t. sz. k. és á. 20 kr. ny. uy. ég f. 12 kr h. p. 20 kr. A kitüntetett kártérítési összegek kétszeresen veendők, ha a legeltetés 15 évesnél fiatalabb állabokban, vagy laza talajú erdőben történt, vagy ha a legeltetés 1 nap aál tovább tartott. H.i a legeltetés alkalmával fák, vagy ha értékkel biró fü, vagy a vágásba elvetett takarmány, gabona stb. is lelegeltetett, a kártérítés ezen károsításokért, az árj >gyzék megfelelő tételei szeriut külön álla pitaudó meg. Kelt Nyíregyházán, 1885. év novemberhó 12-én. Bothó Imre, Liptay Károly, kir. erdő-felügyelő. az erdészeti bizottság elnöke. A záradékot lásd az I. A) alatt. Az országos nyomot' gyógyító szerei. (Beft-ji-ző közlemény.) Az állami biztosítással szemben azt mondhatják, sőt mondják is a magán biztosítás barátai, hogy az állami biztositásnál mutatkozó előnyök inkább csak látszólagosak s egyáltalában nem reálisak; sőt nagyon is hátrányosak. Ilyen mindenek előtt már maga az a kényszer, amelylyel az áHatni biztosítás rendesen járni szokott. Ilyen továbbá a verseny hiánya, ami a biztosítási dijt nagy mérvben felcsigázza. Az állami biztosítás helyett tehát azt tanácsolják, hogy az állam egyáltalában engedje a biztosítási ügyet a magánosokra, és ő maga csak a felügyeleti, vagy ha talán szükséges a kezdeményezési és a támogatási joggal éljen. Ez tekintélyét is jobban emeli, miut az üzérkedéshez való ragaszkodás. A magán biztosítás barátai feledik, hogy az államnak első feladata az összes állampolgárság érdekeinek és boldogulásának minden törvényes eszközökkel való előmozdítása. Mig ellenben a részvényekre fektetett magán természetű biztosításoknál egyedüli czél: csak a részvénye-ek osztalékának minden áron való emelése. Az állam magának elengedheti az adót és a bélyeg-illetéket; tehát a biztosítási dijt tetemesen leszállíthatja.. A magán társulatokkal szemben azonban mindezt az állam nem teheti; a társulatok magok pedig még kevésbé tehetik. Az ő okoskodásuk tehát nagyon sántít és igen is önös. Ami az állam tekintélyét és annak az üzérkedéshez való kevésbé compatibilis vagyis összeférhető ragaszkodását illeti; ennek ellenében csak a lotto-monopoliumot hozom fel. H,t az állam nem találja rangján alulinak, tehát tekintély-ellenesnek a lotto-monopoliumot, amelynek pedig csakis pénz ügyi, de semmi államgazdászati czélja és előnye sincs; még kevésbe tekintheti olyannak a biztosításnak állami monopolium alá vételét. Sőt a lottó erkölcsi tekintetben még káros is; mert a játék iránti szenvedélyt annyira fokozza, hogy általa már nem egy ember és család jutott koldusbotra. E játék szenvedély veszélyes továbbá azért is, mert egyeseknél a józan takarékosság szellemét elfojtja; a dologtalanságot táplálja s mint napjainkban is nem egy példa igazolja, közhivatalban levő egyéneknél a sikkasztási bűntényt elősegíti. Sőt még pénzügyi tekintetben sem oly előnyös, mint más állami egyedárúsági ág. Mert abban az esetben, ha a betételek és nyereségek kö/.ött helyes arány áll be; vaayis ha a vesztési és nyerési remény arányban áll: a lotto-regal sokat nem jövedelmezhet az államnak. Belátták ezt a franczia, angol és a bajor kormányok is, ahol a lotteriák már régebben eltörültettek. Bizony nálunk is jobb volna, ha a kormány felhagyna a lotto-inonopiliiimm.il, és helyébe a biztosítást álamositaná. Hogy mennyire előnyös mouopol-ág a biztosítás, mutatja az „Első magyar általános biztosító társulat" 1885-dik évi forgalmának eredménye. Az elmúlt évben ugyanis a tüz- és szállitásbiztositási díjtartalék 36 006 forinttal 1.84!),487 forintra emelkedett; a/, életbiztosítási díjtartalék 817,412 forinttal 10.999.459 forintra emelkedett; a nyereség-tartalék 145,739 forinttal 1.806,771 forintra. Az árfolyam-különbözeti tartalék 1885, végén 372,959 forintot tett, a tisztviselők segély- és nyugdijalapja 452,765 forintot, a Lévay alap 58 248 forintot. Az életbiztosítási ágban az uj akvizicziók a múlt évben 7.532,011 forintott tettek ki. A fötiálló biztosítások összege, a megelőző évhez képjst, 1.250,924 forinttal emelkedett, és 1885. végén 54.212,460 forintra rúgott. A halálozási összeg az elmúlt évben is kedvező volt; mert a számításon alapuló előre látásúak mögötte maradt. A/, évi nyereség 7 95,192 frtot teit, amelyből osztalékul 498,000 forint fog kifizettetni a részvényeseknek. E szám-tételeknél nem szabad feledni még azt sem, hogy e társulat jótékony czélokra éveukint egy-egy kis vagyont szokott kiosztani. Tehát a részvényesek nem csak lto y állandó és pedig jelentékeny ine.iyiségü osztalékot húzhatnak ; nem csak 100 meg száz hivatalnokot fényesen tízet a i társulat; nem csak hogy tekiuté'yes összegeket adományoz évenkint jótékony czélokra: de sőt a tartalék-tőke is folytonosan gyarapodik. Pedig az adóés bélyeg-illeték szintén sokat el nyel évenkint. Mindezen tételek hatalmasan agitálnak a biztosításnak államivá való tétele mellett Mily uagy áldást és jólétet teremtene például az iparos, a földmives és a kisbirtokos osztály életében: ha a biztosít is utján begy ülendő nyereményből rendszeresített tartalékösszeg évenkint olcsó kölcsönként osztatnék ki az országban az arra rászorult. kisbirtokosok és ip irosok közt' A 'uiztositási-egyedáruság életbe léptetése még mást is eredményezne. Ekkor ugyanis a magán természetű részvénytársulati biztosításoktól a tőkéket elkelletvén vonniuk a tőkepénzeseknek: más, az államra nézve is hasznosabb czirkuláczióba hozatnának; például nagyobb iparvállalatoknál, gyártelepek felállításánál helyeztetnének el; ami azután nem c-:ak a hazai kézmű és gyári ipar emelkedését mozdítaná elő, hanem csökkentené a külföldi iparczikk-importot, útját vágná a pénz kivándorlásának; tehát elősegítené ben az állampolgárok anyagi Folytatág a, mellékleten.