Nyírvidék, 1886 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1886-04-25 / 17. szám

Melléklet a „Itfyirvidék" 17-ik száméhoz. No de ennek is, még pedig szerencsésen vége. Vessünk is azért, a inint mondani szokás, fátyolt a múltra. Egyesüljünk szeretetben, egyetértésben, lelkesedésben és áldozat-készségben, hogy az immár főgymnásium számára emelendő épület mielőbb felállítva legyen ; hogy az immár főgymnásium áldásos működését az új épületben mielőbb megkezdhesse! Midőn a fentebb jelzett örvendetes tényeket constatáltuk, nem politikai korteskedéstől indíttatunk akkor, amikor a magas kormánynak nyíregyháza városa iránt tanúsított jóindulatát kedves kötelességünknek ismerjük megköszönni s kifejezzük egyszersmind nagyrabecsülésünket azon férfiak iránt is, akik a kormányhoz közelebb állva, hathatós befolyásukat érvényesíteni, Nyíregyháza városa érdekében, szívesek voltak. A hála és köszönet kifejezése nemcsak kötelesség, de egyéni jog Ezt teljesítjük, e joggal elünk. M f. Községi élet. (Vége.) 6. A községi házipénztár állása voltai 1885 érben az 1884 é.ről áthozott pénztári maradvány nyal együ t Előirányzói bevételekben . . 5025 frt, 28 >/J kr, » kiadás .... 4734 frt, 82 — kr, Pénztári m radvány 290 frt,, 46 '/a kr, Valósággal befolyt készpénz . 3608 frt, 64 — kr, » kiadatott . . . 3162 frt, 04 — kr, készpénz mstadvány volt .... 446 frt 60 — kr, mely ösaregböl takarékpénztári kezelés alá adat ott 400 frt. Tényleges hátralék átadatott 1416 Irt 64 '/a kr, mely összegben 435 frt 32 kr tak rékpénztári betét adósság « 600 frt még a nyírviztársulatnál lev > adósság képezi a jelentékeny összeget. Ki nem fizetett követelés vad a pénztár irányában 1572 frt 78 kr.; melyek közt a bidalap javára tőkésítendő 856 frt 41 kr; szegény alap javára tőkésítendő 104 frt 48 kr s az épületek kiépítésére 9 éven át megszavazott 500 frt összegek is ben foglaltatnak. Az 1884. évi községi számadás a tekiutetes megyei törvény hatósághoz jóváhagyás végett fel lett terjesztve s a jóváh giási záradékkal megerősített számadási ira'ok a p*iiztárnoki felmentvéuynyel vissza kü'dettek. 7. Megyei közmuuka tartozás volt 467 frt 80 kr. Ezen' összegre befizettetett 464 frt 20 kr. hátralékban maradt, 3 frt 60Tr, mely hátralék összeg bevehetetleuség folytán nem volt behajtható; miért is annak leirása iránt az elöljáróság által nz intézkedés megtétetett. A községi közmunka a megállapított megyei szabály reudelet értelmében, a megyei közmunka fele arányában, leszolgáltatott s a község határán átvonuló közlekedési utak jókarban tartására fordíttattak. 8. Az 1885. évi iktató könyv tanúsága szeriut beérkezett 1203 ügy drb,, a mult 1884. évről eliutézetlen átjött 171 drb. összesen: 1374 drb Ebből elintéztetett ^302 dj^. Átjött 1886. évre elintézetlenül ... 72 drb. 9. Marha levél kiadatott 248 drb.l összesen Ló és sertés levél > 385 > J 633 drb. 10. Hivatalos levél pos'.ára feladatott 732 drb. Ezeu kivül gyalog posta küldönczség igéuybe vétetett, a tolonezok kíséretéhez kirendeltek számával együtt, 24 esetbeu. 11. A birtok változási esetek az 1885. év folyama alatt az egyéni felszólalások alkalmával uyertek elinté zást, amikor is mindenik M részére az értesítés arról, bogy mily összeg adóval vau az uj kataszteri munkálat szerint megróva, külöu-külön elismervéuy mellett ké/.hesitve lettek s igy felszólamlását mindenki megtehetvén, a felszólamlások folytáu a földadó ismét 297 frt. 68 kr. összeggel apasztatott. A „NYÍRVIDÉK*

4 TÁRCZÁJá. Lakmározás Magyarországon a XVII. században.*) Magyarországban a XVII. szazadban semmiféle társas összejövetel, még ha a legszomorúbb alkalomból történt, nem eshetett meg hatalmas lakomák, zajos vég teleu evések nélkül. Az étlap a migyar nemzeti konyha minden npecziáliitás,\t felölelte. Szalonnás, zsíros, fűszeres ételek — füszerszAmból aránylag rengeteg mennyiségek fogytak el, mert a legtöbb ételt anyira teletömték vele, hogy a mai gyomor alig biruá megemészteni — meglepi változatosságban, s még nagyobb tömegben kerítitek asztalra, s a hus, liszt, tojás s más eleségezikk, melyet egy-egy ilyen lakomán elfogyasztottak, bámulatot ébreszthet a XVII. századbeli emoer evőképességa iráut. Ezt csak egy multa felül, az óriási ivóképesség. A nehéz ételek még több italt, bort, sört, savanyvizet igényeltek. Férüak, nők, sőt gyermekek ittak kegyetlenül, s a mértéktelen ivás, valamint a vele járó testi és erkölcsi bajok amaz idők komolyabb gondolkodóit minduntalan keserű panaszra és gúnyra fakasztják. Sem az egyházak mértékletességi törekvései, sem a szatira vagy a gyakorlati élettapasztalás nem bírtak a szesze* italok élvezetének ez elfajulása elé korlátot vonni, A pap intő szava, a verselő élezei és az orvos tilalma egyaránt elhaugzotiak hatástalanul. Ebéd és vacsora összefolytak az ivás köz ben, mely azután eltartott reggelig, hogy délben újra kezdődjék. A társalgás, melyet az ivók folytattak, nem lehetett valami választékos. A bor megnyitotta az emberek száját s a beszélgetés olyan tárgyakról és oly fesztelen modorban folyt, hogy sokszor ama kor egyáltalán el nem kényeztetett hölgyei sem halgathatták. A nők csxkhamar elmenekültek az ivószobából, hol mint a sza*) Mutitváuy Dr. Acsády tguáczuak .Magyarország Bu.lavár viii»fogl&)&itt korában, czimú milvéból. 12. Árva ügyünk érdekeben a uagyatéki javak tisz tizása tárgyában az 1885. év folyama alatt felvétetett 17 haláleset. Ezen hagyatékok iái érdekelve volt 23 kiskorú s a leltári becslések szeriut a hagyatéki vagyonok értéke 6986 frt. 83 kr. volt. 13. A községi lakosok hitelviszonya. Az általa u vezetett jegyzék szerint a nagykállói takarékpénztár hitelezése igénybe vétetett 62 egyén által, 3490 frt. erejéig. A mult évben igénybe vétetett 63 egyén által 3960 frtig. Ez évben az adósságszerzés apasztatott 470 frttal. 14. Katouattgy. Az 1885. évben az I-ső korosztályból (elhivatott 47 köteles A » » a II ik » > 23 » A > » a III ik » » 18 » Törvényellenes távollevők jegyzékében volt . 2 » A teljeseu ismeretlenek jegyzékébeu volt . . 18 » Összesen: 108 köteles. Ezek közül besoroztatott 2 » Testi fogyatkozás miatt mindenkorra töröltetett 4 » Elhalálozás miatt töröltetett ...... 22 » Korosztályok szerint visszahelyeztetett. . . 80 » Oaszessn: 108 ember. A közös hadseregbeli katonákról vezetett nyilvántartási jegyzőkönyv szerint változás végett jelentkezettek száma volt 20, a honvédek száma 18, összesen 38. 15. 'Cselédkönyv megszerzése vegett kiadatott 26 községi bi/onylit. 16. Tüzeset az 1885-ik évben előfordult 2-szer, az okozott kár értéke 430 írt-ban volt megállapítva; minthogy pedig miudkét épület biztosítva volt, a biztosító társulat részéről 400 foriut kártérítési összeg fizettetett ki. 17. Iskolaügy. A törvényes iskolai idő, mely uáluuk 10 hónapot tesz ai, kezdetét vette 1884. szept. 9-én s bezárólag tartott 1885. juuiushó 29 Ez idő alatt a rendes szünidők, vsl itnint a már itt szokásos egy heti szüreti szünidő is megtartattak. Ezen kivül szünetelt az iskola a kanyaró járványos betegség miatt 1885. lebruár 28-tól april 8-ig. Az iskolában az év folyamán az alapítványi tőkék kamataiból s a kö.segi elüljaróság által behajtót, pénzbírságokból, valamint B.euer Lajos bérlő ur altal a tilalom rontások következtében általa beszedett s átadott pénzbírságokból összeseu 73 frt. 64 kr értékű ruhaneműek vásároltattak, melynői mintegy 40 tanköteles gyermek láttatott el a száks'ghez mért ruhanemüekkel. A félévi vizsgák 188 •. l'ebr. 14 — 15-éu, valamint a zárvizsg ik juuiushó 28 áu és 29 én t irtattak m g. Az 1885. évbeu megejtett községi összeírás szerint inindenn pi isxolaköteles összeiratott 204, ismétlő iskolaköteles 57, őszesen 261. Ezek köz/.ül rendes járt a mindennapi iskolába, mégpedig a róm. kath. iskolába mi olenn p 44 fi, 52 leány, ös«zesen 96. a gör. > » » 45 » 24 » » 69. Összesen: 165. Nem járt 39 mindennapi tanköteles. Az ismétlő iskolába járt: a rum. kath. itkoíaba ismétlő 11 ti, 15 l ány, összesen 26 a gör. » > » 9 » 1 » 10 összesen : 36 Nem járt 21 ismétlő tauköt'les. Os^zehasoulitva a mult évi adatokat, kitűnik, hogy az 188

4/s iskolai évben több tanköteles járt iskol.iba 22 gyermekkel, a r emyíbeu a tnost iskolába j uók száma 201-at tesz ki, addig a mult 188

3/« iskolai évben csak 179-et tett ki. A nem járt tankötelesek összes száma 60. Itt azon ban meg kell jegyezni, hogy a mulasztások a nagyszegénységuek tudhatók be, amennyiben a legtöbb gyermek ruha hiáuy miatt nem látogathatta az iskolát s ezek leginkább a cselédek gyermekeit képezik, kik uem képesek munkájuk után anuyit szerezui, hogy gyermekeiket kellőképen ruházni kép-sek volnának. Végre uem hallgathatom el azt, hogy i?kola iigyüuk virágzásának előmozdítás t érdekébeu a község inte ligeus tagjai között dalegylet létesült, melyuek működése folytán a szegény iskolás gyermekek felruhá ására nézve több mint 200 frt. tőke összeg gyűlt be azon czélból, hogy ezeu összeg tőkésítve, anuak k.»matii éveuként a jelze t czélra fordíttassanak. tirikus moudja, annyi trágársá^ot lehetett hallani, a meuuyit a legu'.olsó parasztházbau sem. Egymást érték a pohárköszöntők, mikor is az öblös kupákat fenékig ki kellett üriteui. A toaszto/.ás divatja virágkorát élte, s már akkor élesen ostorozták e szokás túlzásait. A vigjátékbeli Giude uram a törzsökös nemes ember már akkor igy c-ú olódik: »H i ax ellenséget italbeli köszönetekkel megverbetnéuk, hamarább végben mehetnének az ország dolgai:* E mondás olyan közkedveltségre jutóit, hogy még népszerű könyvekbe, a naptárakba is átment. A mértéktelen ital hatásai az emberi szervezetre, a sokféle betegség, melyet szült, senkit sem tett bor nem is--zává. Ivett mindenki ur és paraszt, pap és mesterember, polgár és ka toua egyaránt, de természetesen többet és gyakrabban az, kit nem vont el a lak >mázástól a mindennapi munka. A főurak közzül kevesen áltak elleut e rut szenvedélynek ; ámbár miudnyájokra ráillet az, amit a bires gróf Thököly István irt Vitnyédy István jószágkormányzójáuak: »Ugy látom, mikor kedvetek tartja, annyit ig/.tok a mennyit akartok; ha pedig megbetegedtek a bortól, annyit^ kell szenvednetek, a mennyit nem akartok.* Életmódjából következtetve a magyar főúri osztály a XVII. század második felében is főleg nyers-nyakas, féket fegyelmet tűrni, önuralmat gyakorolni nem tudó emberekből állt; vígan élték világukat, könnyen kocz káztatták életöket, de a másokéval sem igen törődtek. A zajos lakomák nem egyszer vérontással végződtek. Borgőz hevítette fővel a vendégek olykor-olykor összekaptak s néha a kard csengése vegyült a mulato'.ók zajába. Máskor a részeg urak valamely szolgájokat vagy jobágyukat ölték meg, a mit különben józan állapotban is megtettek s a harag pillanatnyi föllobbanásában olyan lelkiismereti furdalás nélkül szúrták agyon, a mint ma ös3eszidják iuasukit. Jó szivü, éppeu nem kegyetlen főurak mint például Bethlen Péter, Wesselényi Farencz, Zrinyi Péter grófok nevéhez füíődnek ily vérengzések. Büntet lenül tehették. A szegény jobbágyot uem reklamálta seuki; Ezek ama mozzanatok, melyek a mult év lefolyása alatt községünkben előfordultak s igy a midőn évi ieentesemet befejezem, felkérem a t. képviseleti közg/üest, hogy jelen'ésem tudomásul vétele után a kapcsolatban beterjesztett községi számadást megvizsgálás végett a szabályrendelet érteimébea megválasztott számvizsgáló bizottságnak kiadni szíveskedjék. Ezek után a község czélszerü vezetésében kellő támogatasukat kérve, tiszteletem nyilvánítása után maradtam a t. kepviseleti közgyűlésnek alázatos szolgája Simák István, községi jegyző. Közügyek. (A megyei pénztárakban kezelt pénzek és értékek feletti leliigyelet gyakorlásának szabályozása) tárgyában a belügyminiszter közelebb az összes megyékhez körrende etet fog kibocsátani, melyben a belügyminisztérium kebeleben megtartott előzetes tanácskozás megállapodásaihoz képest névszerint felsoroltatnak a megyei pénzárban kezelt egyes alapok, melyekről az évi számadási kivonatok külön jelentés kíséretében terjesztendök fel és pedig a körrendelethez csatolt minta szerint, a mi azt, bogy ezen számadási kivonatok teljes egyöntetűséggel állítassanak ki, lehetővé fogja tenni. A számadási kivonatok minden évben legkésőbb május hó vegéig terjesztendők fel, valamiut ugyanezen határidőre lesznek bemutatandók a pénzkezelési és számviteli szabályzathoz képest összeállított főkimutatások is. Felhívatnak a megyék, hogy ha a pénztárban a miniszter hUáskörét illető oly alap is kezeltetnék, mely az 1884. évre szerkesztett főkimutatásban nem fordul elő, ezt pótlólag jelentsék fel, s ha idővel uj alap jönne létre, illetőleg vaiamely alap megszűnnék, vagy pedig rendeltetése változást szenvedne, arról is a minisztériumban vezetett nyilvántartás kiigazítása végett tegyen jelentést. Az ezen körrendeletben contemplált intézkedések már a folyó számadási évvel életbe fogaak lépni. Az árvapénzekre vonatkozólag a fennálló külön rendszabályok érvéuye fenmarad. (A tőzsde megadóztatása) tárgyában Istóczy Győző által beadott törvényjavaslat, a közgazdasági és pénzügyi bizottsághoz utasíttatott vélemény adás végett. (Az illetékszabáshoz szükséges adóbizonylatok téves kiállitasa miatt), az illetékügyi panaszok igen gyakoriak. Sok zavart okoz különösen az, hogy a községi jegyzők niucseuek mindenütt tájékozva arról, hogy az illetékszabályok 63. §-a értelmében, az 1884. évi januárhó l-seje előtt megnyílt hagyatékoknál, illetőleg létrejött jogügyleteknél, a pengi pénzben számított régi, a jelzett időponton inneni hagyatékoknál és jogügyleteknél pedig az osztrák értékű uj kataszteri tiszta jövedelem tüntetendő ki. Apróságok. Pasteur-iadák. Ma alig lehet hallani mást, mint hogy inoen és innen, ez és ez utazott Párisba Pasteurhöz, hogy a képzelt vagy ráfogott veszett kutya harapás iszonyú következményeitől megmentse magát, ha ugyan lehetséges. Valóságos divat, sport lett Pasteur neve. Megengedem hogy erre érdemeket is szerzett a derék doktor ur. De ha a mi doktoraink szét néznének az országban és megfigyelnék azt a sok magyar Pasteurt, akik évtizedek óta gyógyítják a veszettséget Magyarországon: aligha kellene anuyi kutya-harapta embert Párisba utaztatni s a költségek viselésével még az állam pénztárát is terhelni ; amiut ezt az e vonatkozató miniszteri rendeletből tudjuk. * * * Egyébiránt semmi sincs uj a nap alatt. Megmondotta már ezt bölcs Salamon. Bebizonyította ujabb idő beu Stern Izsák, az „Egy a mi népünkből" czimü szinműbeu, ahol oly szeretetre méltó kedélyességgel ismétli, hogy : „a világon minden ismétlődik". Mióta Pasteur a veszettség elleni védőoltással foglalkozik, egy ánglius tudós ennek alapján bebizonyította, hogy: ,,a veszettség nem egyéb, mint egy olyan külsőmegölésével legfölebb önmagát károsította a földesúr. Sőt, ha az áldozat nemes ember volt, akkor sem gondolhattak megtorlására a rokonok, mert a befolyásos főúrral szemben megszűnt a törvény büntető hatalma » még szerencsések voltak, ha némi vérdijat vagy anyagi kárpótlást nyerhettek tőle. Az ilyen emberölés akkor általában más büntetőjogi és morális beszámítás alá esett, mint ma. De gvakori voltuk jellemzően megmondja, hová fejlődtek a kor erkölcsei, még a legmagasabb társadalmi rétegekben is. Az uri osztály szórakozásai közt szerepeltek a koczka, kugli, ostábla és kártyajátékok, melyekben néba nők is szenvedélylyel szoktak résztvenni. A kártyázás Németországból hatolt át hozzánk s Gaude uram a maga humoros modorában azt mondja, hogy addig volt jó világ, inig csak kártyán látta a magyarember a németnek képét, mi azt sejteti, hoiy a használatban levő kártya német gyártmány volt a Bécs fedezte az itteni fogyasztást. De finomabb, előkelőbb szórakozások sem hiányoztak Rendeztek balleteket,fényesfarsangos lakodalmat, álarezos jelmezes mulatságokat,a mostani élőképek mintájára, melyekben a környék uri társaságának ezine java szokott szerepelni s a mulatságra számos néző kipott meghivást. A legtöbb szórakozást azonban a vadászat és halászat nyújtotta. Ez volt a lakosság minden rétegének legkedvesebb időtöltése ; roppant vadállomány volt erdőn, mezőn és vizeken s úr és paraszt egyaránt vadászott, vagy halászott, természetesen kiki a maga módja szerint. A közönséges szórakozások közzé tartozott a nyulászás; mindenütt volt agár, melyeket néhol a jobbágyság tartozott adóképp a földesúrnak nevelni és beszolgáltatni. A főuraknál gyakran gyűlt össze nagy vadásztársaság s akkor hatalmas hajsza iudult meg lovakkal, kutyákkal, peczérekkel, hajlókkal, trombitásokkal. A vad elejtéséhez lőfegyvert használtak ugyan, de a vadásjat régi módja sem ment ki a divatból s a kor költöje, Gyöngyössi István egy ilyent nagy elevenséggel örökít meg. Amiut az ur kimondta,