Nyírvidék, 1886 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1886-04-25 / 17. szám
VII. évfolyam. 17. száín. Nyíregyháza, 1886. április 25, VEGYES TARTALMÚ HETI LAP. SZABOLCSMEGYE HIVATALOS LAPJA. A SZABOLCJSMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE. Megjelenik; hetenkint egyszer vasái-napon. Előfizetési feltételek : , 4 . . , , A lap szellemi részét képező küldemények, a i Hirdetési (lijak : Az elöfizetesi pénzek, megrendelesek s a lap ,, , , . .. ' , postán vagy helyben házhoz hordva: .... v szerkesztő uzinie alatt keretnek bekilldetni. Minden négyszer liasábzott petit-sor egyszeri r. • A r.., '"tküldese tárgyában leendő fölszólamlások „. ...... , . , . közlése 5 kv tiihhs7nrl közlés esetében s kr Egész evre 4 Irt. ' Bermentetlen levelek esak isinertt kezektől to- KO Z'ese o KI . lonnszon Kozies cseteuen 4 KR Félévre 2 > ODH. Elolt kiadótulajdonos könyvnyom- Jt t • k 1 Kincstári bélyegdij lejében, minden egyes hirdeNegyedévre I » idájához (nagy - debreczeni - utcza 1551. szánt)! tés után 30 kr fizettetik. A községi jegyző és tanító araknak egész évre intézendök. kéziratok csak világos kívánatra s az illető A nyílttéri közlemények dija soronkint 15 csak két forint. | | költségéri! küldetnek vissza. ! krajczár. Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó hivatalban (uagy-debreczeni-utcza 1551. szám): továbbá: Goldberger A. V. által Budapesten. Haaseustein és Yogler •«njyU^V' irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban is. Dorn & Coinp által Hainburgbau. u —i —a ű 1 ; , • . ... 't , | . . .... Szabolcsmegye közig, bizottságának h. elnökétől Megyei hivatalos közlemények. 283. K. B. "7886. A járási szolgahiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elüljáróinak. A nagyméltóságú m. kir. földinivelés, ipar és kereskedelmi miniszter, 16338. sz. alatt kelt leiratával megküldött pályázati hirdetmény, szabályszerű közhírré tétel végett, tudomásukra hozatik. Költ Nyíregyházán, 1886. április 6. Főispán helyett: Zoltán János, alispán. (Másolat.) Eöldmivelés, ipar és kereskedelmi m. kirínini.ster. 16338. sz. Pályázat. Erdősítési jutalmakra : a földmivelés, ipar és kereskedelemügyi m. kir. minisztérium, az országos erdei alapból, a magasabb hegységek fennsíkjainak, tetőinek, ős gerinczeinek, vagy meredek oldalainak, s illetve a közgazdasági érdekből, erdészetiig mivelendő oly területeknek beerdősitésére, melyeken hegyomlások, hó vagy hógörgetegek megakadályozása, szélvészek és vizek rombolásának, valamint a futó homok tovább terjedésének meggátlása végett az 1879. évi XXXI. t. cz. 1£5. §-ában megjelölt erdősítés közgazdasági szempontból szükséges, s amelyeken létre jövő erdők, véderdőkül fognak szolgálni, a folyó 1886. évre 3 uagy jutalmat és 3 elismerő jutalmat tűz ki. Az 1-ső nagy jutalom A 2-ik . A 3-ik „ Az 1-ső elismerő jutalom A 2-ik A 3-ik 1000 800 500 400 200 100 frank aranyban Ezen jutalmakra, versenyezhetnek mindazon erdősítések, amelyek a folyó 1886. évben, nem állami költségen foganatosíttattak ; még pedig a nagy jutalmakra, ha egy tagban legalább 25 (huszonöt) kat. holdra, az elismerő jutalmakra pedig, ha egy tagban legiább 10 (tíz) kat. holdra terjednek. Ehhez képest verseuyző lehet, minden erdőbirtokos, vagy birtokos testület és illetve polgári, egyházi vagy úrbéres község. A kiadandó jutalmakban azon erdőbirtokosok s illetve azon erdőtisztek részesülnek, kiknek költségén, s illetve, kiknek tanácsa szerint, és felügyelete alatt az erdősítés teljesíttetett, feltéve, hogy a jutalom odaítélésének idejében azok a jutalmazott uj erdőnek még birtokában vannak, illetve azt erdőtiszti minőségben kezelik, s az erdősitett területet, a beerdősités biztos sikerének elősegítése végett, a folyó évtől vagy az első munkálatoktól kezdve, a jutalom odaítélésének idejéig, állandóan gondozták s a versenyző területen netalán pótlólag szükséges ujabb erdősítési muukálatokat is évenként eszközölték. A jutalmak az 1890. évben szolgáltatnak ki, s azok két harmadrésze az erdősítés költségeit viselő erdőtulajdonos, és egy harmad-része az erdősítést teljesítő erdőtisztet illeti. A jutalmakat a földmivelés-, ipar és kereskedelemügyi m. kir. miuisteriuni által, az országos főerdőtnester vagy helyettessének elnöklete alatt, erdőtisztekből alakított öt tagu bizottság ítéli oda, még pedig a beerdősités, s illetve a szükséges állab alakulás biztosításának megtörtént, igazolása alapján, a teljesített erdősítés közéraekü becsének sorrendje és minősége szerint. A birálő bizottság ítéletének alapjául szolgálnak az illetékes közigazg. erdészeti bizottságnak, s illetve a kir. erdőfelügyelőuek a verseuyző erdősítések felett adott javaslatai, és a bíráló bizottság részéről esetleg teljesítendő helyi szemlék. Felhivatnak tehát inindazou erdőbirtokosok, kik a folyó 1886. év tavaszi vagy őszi erdősítési ideje alatt a kezdetben megjelölt minősítéssel biró erdősitést teljesítenek, s a kitűzött jutalmakra pályázni kiváunak : hogy a folyó évi tavaszon történő erdősitést illetőleg, legkésőbb folyó évi juliushó végéig, a folyó év őszén történő erdősitést illetőleg pedig legkésőbb folyó 1886. év deczember 25-ig az erdősítés helyének, telekkönyvi számának, a terület nagyságának (kat. holdakbanj, az erdősítésre használt fanemnek, illetve fanemeknek, s utóbbi esetben azok elegyarányának pontos megjelölése mellett, annál bizonyosabban jelentsék be, a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minisztériumnál; mert a pályázati feltételeknek bármely legkisebb részben való meg nem tartása esetében, a versenyben részt nem vehetnek. Budapesten, 1886. évi mártiushó I7-én. A földmivelési-, ipar ét kereskedelemügyi m. kir. minisztérium. Szabolcsi/legye alispánjától. 3303. K. " 1886." A járási 'zolgablrákuak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községi elüljárókuak. A m. kir. belügyminiszter 14,425/11. sz. alatt kelt körrendelete, tudomásvétel és a legszigorúbb alkalmazkodás czéljából, tudomásukra hozatik. Kelt Nyíregyházán, 1886. áprilishó 6. Zoltán János, alispán. (Másolat.) M. kir. belügyminiszter. 14,425/11. szám. Köriendelet. Tapasztaltatott, hogy egyes portomentesSéget élvező hatóságok és hivatalok, különösen pedig a községi elöljáróságok, portómentes leveleiket ős küldeményeiket, nem mindig az állam hivatalos nyelvéu szokták czimezui, sőt hogy azokon gyakran, még a portómentességi záradék, vagy is a jogezim, melyen a dij mentesség kedvezménye élveztetik, és a rendeltetési helymegjelölése sem az állam hivatalos nyelvén történik. Miután a jelzett eljárás következtében az illető levelek és küldemények, többször elkésve jutottak rendeltetési helyükre, sőt sok esetbeu a portómentessóg ellenőrzése is lehetetlenné vált.: ugy a posta szolgálat, mint a jó és gyors közigazgatás érdekében, a közmunka és közlekedésügyi miniszter úrral egyetértőleg, felhívom a törvényhatóságot, hogy saját hatáskörében a szükséges intézkedéseket haladéktalanul tegye meg aziránt, miszerint a portómentes hivatalos levelek és küldemények jövőben az állam hivatalos nyelvén czimeztessenek. Végül megjegyzem, hogy a jelen rendeletben foglalt meghagyás, csak is a hazai hatóságok és hivatalok egymásközt váltott portótnentes levelei és küldeményeire vonatkozik. Budapesten, 1886. évi márcziushó 21-én. Tisza Szabolcsmegye alispánjától. 3J98. K. 1886. A szolgahiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének s a községek elöljáróinak. A m. kir. honvédelmi miniszter által 8087/XIV. 886 sz. a a f. évi fegyvergyakorlatok tárgyában kiadott körrendelet másolatát, oly felhívással közlöm a tisztviselő urakkal, hogy az intézvényben körvonalozott teendőiket pontosan teljesítsék, s a községi elüljárók eljárását ellenőrizzék. A községi elüljárók a miniszteri intézménynek legkiterjedtebb módon való közhírré tételére, ennek alapos áttanulmányozására és megfelelő eljárásra utasíttatnak. Nyíregyháza, 1886. áptil 11. Zoltán János, alispán. (Másolat.) Magyar királyi honvédelmi miniszter. 8087. szám. XIV. Szabolcs vármegye közönségének. Az 1882-ik évi 39-ik törvényezikk 10-ik szakasza, valamint az 1873 ik évi 32-ik törvényezik értelmében fegyvergyakorlatokra kötelezett tartalékos tisztek és katonák, úgyszintén szabadságolt állományú honvédtisztek és honvédek folyó évi fegyvergyakorlatai tekintetébén a következők tétetnek közhírré, és pedig: I. A közös hadsereg kötelékébe tartozó havidijasok és legénység fegyver gyakorlataira nézve. 1. A fegyvergyakorlatokra behivatnak: а) az 1881-ik, 1879-ik és 1877-ik sorozási évfolyambeli tartalékos tisztek; б) a többi sorozási évfolyainbeli egy éves önkéntesekből előléptetett oly tartalékos tisztek, kiknek tartalékbeli szolgálati kötelezettsége, a tényleges szolgálatnak huzamosb időre történt elhalasztása következtében, a szabályszerű hét évnél rövidebb időre terjed és a kik ennélfogva még több fegyvergyakorlatra köteleztetnek, miut a velők ugyanazon sorozási évfolyamba tartozók; c) azon tartalékos tisztek, a kik az elmulasztott 1885-ik évi fegyvergyakorlatot után pótolni tartoznak; d) az 1881-ik, 1879-ik és 1877-ik sorozási évfolyambeli tartalékos legénység; e) a többi sorozási évfolyamokba tartozó és a tartalékosok legénységi állományába áthelyezett, volt egy évi önkéntesek, a mennyiben azok a fentebbi b) pont alalt jelzett körülmények között vannak; /) a tartalékos legénységnek azon része, a mely az elmulasztott 1885-ik évi fegyvergyakorlatot utánpótolni tartozik. A fentebb jelzett osztályokba nem tartozó egyének a fegyvergyakorlatokra nem hivandók be. 2. Az egészségügyi csapatok azou tartalékos tisztjeinek, akik a gyalogsági, lovaglási tanfolyamot'(Equitatiot) megfelelő sikerrel saját költségükön elvégezték, ezeu idő egy tartalékbeli fegyvergyakbrlat gyanánt számíttatik. A szolgálati idő sorrendje szerint, a szabadságolásra igéuynyel birt, azou altiszteknek és őrvezetőknek, kik az altiszti minőséggel nem biró legénység átalános szabadságra bocsátása idején tul is, az elfoglalt tartományokban és déli Dalmatiában létező csapattestükhöz szállított ujonezok kiképeztetése czéljából a tényleges szolgálatban visszatartattak, ezen szolgálatuk szintén egy fegyvergyakorlatnak számíttatik. A nyilvános, avagy uyilvánossági joggal felruházott tanintézeteknél alkalmazott tanárok,- helyettes tanárok és tanulóknak az időszaki fegyvergyakorlatokra való behívásánál ez évbeu is az eddig fenállott szabály s gyakorlat bir érvéuynyel. A fegyvergyakorlatok alól való további felmenté seknek csak a katonai szolgálati viszonyok körüli utasítás 1-ső része 33-ik §-ának 8-ik, illetőleg ft-ik része 26-ik §-ábau felsorolt esetekben van helye. 3. A folyó évben a tartalékos tisztek, továbbá azon tartalékos hadapródok fegyvergyakorlata, ákik tartalékos hadapród tiszthelyettesekké való kineveztetésüket kiérdemelni iparkodnak, a törvényszerű 4 hétig, a tartalékos legénységé pedig az alább említendő kivételével. költségkímélés tekintetéből, csak 13 napig fog tartani. A gyalog és vadász csapatokhoz tartozó legénység azon részének fegyvergyakorlati időtartama, amely az őszi nagyobb fegyvergyakorlatokhoz fog bevonulni, később határoztatik meg. Az őszi nagyobb fegyvergyakorlatokra bevonulók kivételével, a fegyvergyakorlatokra behívott és a meghatározott állomány fölötti létszámban vezetendő gyalogsági legénység, ide nem értve azokat, akik á* fegyvergyakorlat teljesítése végett a törzsállomástól kivételesen távolabb fekvő csapatjaikhoz küldetnek, a 13-ik élelmezési napon ismét szabadságra fog bocsáttatni. A többi fegyvernemekhez tartozó csapatoknál a behívott legénység menet napjai, a jelentkezési helytől a fegyvergyakorlat teljesítésére kitűzött állomásig és viszsza, a 13 napi fegyvergyakorlati időtartamba nem fognak beszámíttatni. 4. A külföldön tartózkodó s hadgyakorlatra köteles tartalékos tisztek és tartalékos legénység behívására nézve az eddigi gyakorlat irányadó. 5. Előfordulván azou eset, hogy a nyilvántartási illetőségi területükön kivül tartózkodó tartalékos legénységnek azou része, amely a tartózkodási helyükhöz közelebb fekvő hadkiegészítési kerületnél óhajtja a fegyvergyakorlatokat teljesíteni, nem azon időben vonul be, a midőn a fegyvergyakorlatok ezen hadkiegészítési kerületben megtartatnak, hanem azon időben, a mely időre a nyilvántartási illetőségüknek megfelelő csapathoz beidéztettek: figyelmesekké tétetnek az érdekeltek hogy maguk tartoznak tudomást szérezni arról, hogy a tartózkodási helyükhöz közelebb eső csapattestnél az időszaki fegyvergyakorlatok mikor veszik' kezdetűket, s ott a kellő időben jelentkezni el ne mulaszszák. 6. Azou idő, melyet valamely tartalékos, vagy huzamosab időre szabadságolt katona a fegyvergyakorlat ideje alatt, esetleg bekövetkezett betegsége miatt katonai kórházban tölt, a fegyvergyakorlat időtartamába nem fog beszámíttatni. Fogságbüntetések, melyek a gyakorlatra behívott tartalékos s huzamosabb időre szabadságolt katonákat a fegyvergyakorlat ideje előtt, vagy annak tartama alatti cselekményekért terhelik, a mennyiben a, fegyelem fentartása megengedi — csak a gyakorlati idő — lefolyása után foganatosíttatnak. 7. A legénység azou része, mely ellen büntetés alá eső cselekmény miatt hadbírósági vizsgálat indíttatott, ezen vizsgálat befejezéseig, esetleg a z egy évet tu l nem Mai számunkhoz fél iv melléklet van csatolva.
