Nyírvidék, 1886 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1886-04-18 / 16. szám

Melléklet a „Itfyirvidék" lS-ik számához, jólétét s ez által az állani pénzerejét, hatalmát és tekintélyét. Mely nemeit karolja fel az állam a biztosítá­soknak; é" mely nemeit hagyja meg a magán biz­tosító társulatok kezében: e két kérdésre csak rö­viden felelek. Az állami biztositásnak czélja, első sor­ban, nem lehetvén más, mint az állampolgárok va­gyonosodásának, anyagi jólétének előmozdítása és adóképességének fokozása: igen természetes hogy legelőször azokat a biztosítási ágakat kell köribe vonnia, amelyek a kis iparos és kis birtokos érdekeit vannak hivatva védeni. Ilyenek a tüz, jég, marha­vész, szállítási veszélyek elleni és a kötelező munkás­biztosítás, amelyek mind a nemzet gazdaság körébe vágnak. Ezeket kellene tehát az államnak első sor­ban az állami biztosítás körébe ölelni. A biztositás­nak egyéb, üzemben levő ágai még most megmarad­hatnának a magán társulatok kezében. A biztosítás államosítása nem agyrém, mint ezt a magán biztosító társulatok kürtölik. A biz­tosítás államosítása már is nagy vívmányokat ért el Németországban, Francziaországban és Svájczban. Ausztriában szintén megindult a mozgalom egy hatalmasan szervezett pírt kebelében. Ez tehát csak időkérdés ma már. Igen nagy baj nálunk az, h)gy a fővárosi te­kintélyesebb lapok nagy része mindennel foglalko­zik inkább; mint a magyar állam pénzerejének fejlesztésével, adósságának törlesztési eszközeivel és módozataival; amelyeknek érvényesítése nélkül pe­dig soha sem fog az állami teljes fügetlenség ma­gaslatára emelkedni. Alig vau az országban tekin­télyesebb magán pénzintézet, vállalat, kouzorczium, auielyuek rendes tízetett sajtó-organuuia ne volna; amely orgánumok az után mindent elkövetnek gaz­dáik érdekében, csakhogy az államra és a nemzetre nézve üdvös pénzműveletek és vállalatok kezdemé­nyezésétől a kormányt és a közvéleményt elijeszszék. Meg mozgatnak minden követ, hogy a legjövedelme­zőbb vállalatok az őket pártoló és támogató egyesek vagy társulatok kezébe jussanak, nem törődve a nép zömének, a nemzetnek s a kormánynak szegényedésével és hanyatlásával; sőt inkább, a legnagyobb rendszeres­séggel, és következetességgel ők magok készítik azt elő. Magyarország ma egy nagy liaiczbaa áll. A kis iparnak, a birtoknak és a imrikának harcza ez a nagy tőkével. Ha a kormány és a nemzet tovább is össze­tett kézzel nézi e harczi küzdelmet; ha nem igyekszik, ugy a számitó józan ész mint a szükség által czélhoz vezetőnek elismert eszközök kézberagadásá­val, az ország pénzügyeit rendezni, s a kisipart és birtokot a tőke hatalma alól kiszabadítani, s ezek által az állam és nemzet létszervezetébeu a nor­mális vérkeringést visszaállítani: Magyarország csak volt, de nem lesz! Kmethy István. Községi élet. Mélyen tisztelt képviselő testületi közgyűlés !*) Van szerencsém az 1885 étről szóló jelentésemet a következőkben előterjeszteni: 1 A közegészségi ügy állapota a mult 1885 év­ben fttalában jó volt, habár a gyermekek közt az úgy­nevezett kanyaró járványos betegség a tavasz kezdetén elő fordult is; mindazon által, a gyors orvosi intézkedés következtében, sikerült azt teljesen ártalmatlanná tenni; a mennyiben ezen járvány ideje alatt csak egy halál­eset fordult elő. És miután ezeu betegség leginkább az iskolás gyermekek között fordult elő, az orvos rendőri intézkedés folytán, mind két iskola 1885 febr. 28 tói 1885. évi áprilhó 8-ig zárva tartatott. A vezetett statistikai kimutatás részint ezen betegségben volt 85 gyermek, kik |fpzzUl felgjógyult 84, meghalt 1 gyermek. Az állat egészség ügy az egész év folyamán, ki­véve egy pár véletlen esetet, rendben volt; a mennyiben seflptui az állatok között kiütni szokott kór jelenség elő nem fordult. 2. A népesedési mozgalomra vonatkozólag beadott lelkészi jelentések a következő adatokat tüntetik fel az 1885-ik évről u ai. r. katb. született összeseu 56 ebbM fi 32, nő 24, halva az. fi 4 gör. » » » 37, » » 14, » 23, » » — református » » 3, » » — » 3, » » — izraelita > » 5, » » — » 5, » » — összesen született 101, » » 46, » 55, » >4 b) Meghalt; r. kath. összesen 49, ebből fi. 21, nő. 28, gör. » » 31, » » 10, » 21, református » 6, » » 5, » 1, i zraelit a » 6, > > — > 1. összesen meghalt 87, » » 36^ » 61". Itt megjegyeztetik, miszerint az 1876 évi XIV t. c/.. kellő végrehajtása következtében a tek. járási szolga­bíró úr által a 7 éven alóli gyermekek orvosi Begély nélküli elhalálozás megakadályozása czéljából alkalmazásba vett büntetések, az az előtti évekbeu tapasztalt szám­arányt uagybau csökkentették ugy annyira, hogy az év közepétől kezdve indokolatlan orvosi segély nélküli el­halálozás alig fordult elő. Önzehasoulitva a születési és halálozási eseteket, kitűnik hogy a község 14 lélek számmal szaporodott, a mennyiben ö-szesen született 101, s meghalt 87, c) házasságra lépett róni. katb. 9, gör. kath. 8, ref. 1, izr. szert, szerint — összeken 18 pár. *) Napkor község jegyzője ez évben is beküldvén az 1885-ik közigazgatási évről összeállított évi jelentését: a községi élet moz­galmainak megörökítésére való tekintetből, és buzdításul közöljük azt egész terjedelmében. Szerk. 3 Nevezetesebb mozanatok, melyeket itt felemlitésre méltónak találok, első sorban a községi tisztujitá^ok vol­tak és p°dig először a 6 évvel ezelőtt megválasztott kép­viseleti tagok helyett 8 rendes és 4 póttag megválasz­tása eszközöltetvén; ez alkalommal szavazat töbséggel megválasztattak SpiDhér János, ilj. 8. Támba János. Vadán János, Pápai Mihálv, Jeszenszki András, Deck Fereocz, Tamba Antal, Som István rendes; Pal Ignácz, Zeneokó Mihály, Keninger József és Kéninger Mihály póttagoknak. Másod sorban a községi elöljárók választása ejtet­vén meg, ez alkalommal közfelkiáltással megválasztat­tak Spinhér János főbírónak, Deck Ferencz törv. bírónak, Rokosinyi György pénzkezelőnek, Pápai Mihály közgyám­nak, Keminger Józset rendórbirónak, Vadán János, Fébi Istvá n, Orosz Elek, So n István, Krivinyi Mihály, Jeszenszki András, id. Orosz Gergely és Keller Mihály, hiteseknek. Az 1885 évben rendeltetett el felsőbb rendelet folytán az, hogy a község még egy harmadik bikát sze­rezzen be, melynek alapján anuak beszerzésére 80 frt szavaztatott meg, mely összeg a legelőre kihajtott marhákra kivetettvén ; a befolyt összegből ez év tavaszán fog a bika bevásároltatni. Ugyancsak 1885. évben a nagy-kálló-máté-szalkai vasút létesítése czéljából Napkor község részéről a va­sút Napkorra nézve czélszerü felépítése esetében 10 évi törlesztés mellett 500 frt összeg szavaztatott meg. S minthogy a jelen viszonyok között a vasút kiépítése iránt már a műszaki munkálatok kezdetét vették, szükséges­nek mutatkozik ezen összeg bes/erzíse irtot a kellő lé­pések megtétele. A mult évben a község az annyira és uiár évek óta uélkülözött közc/.élu és kegyeletes czélra szükségelt uj temetkezési helyet is megvásárolta s az uj temető területet a hitfelekezetekuek használatába lélek szám arányban át adta. Egyszer jmiud ez évben a temető őr és sírásó alkalmazásba vételét is elhatározta; s ennek végrehajtását a községi elöljáróság a közigazgatási szolga­bíró ur erélyes rendeletére foganatosította. Ezeu elmúlt évben a nyírvíz csatornára a község által három híd építtetett, melynek költsége a rés/.letet, számadásban szabályszerű okmányokkal igazolva VAU. Valamint a mult 1885 évben alkottatott meg a péuztárügykezelésre vonatkozó szabályrendelet is, m-lynek kapcsán a számvizsgáló bizottság tagjaiul Káli tv Leo­pold, Dózsa József és Czukor Iguácz képviseleti tag urak választattak meg. Ugyancsak ez évbeu, a köz lakosok érdekének elő­mozdítása szempoutjáből, egy képviseleti határozat hoza­tott a Nyíregyháza város vásárvám bérlőjéuek a vám­szedésnél elkövetett vissziéléseiuek inegakadályoztatása tárgyában, mely képviseleti határozat a nyíregyházi ka­pitányi hivatalhoz is megkühietett; azonban sajnosan kell tudomására hoznox a tisztelt képviseleti közgyűlésnek, hogy azon határozatnak közlése után sem tétetett semmi intézkedés arra nézve, hogy a megállapított vámszedési tarifa a községnek kihirdetés végett megküldessék, ha­bár erre a nyíregyházi váto«i kapitányi hivatal a hatá­rozat kapcsán általunk felkéietett. A l özegészség ügy érd kébeu a tekiutetes alispáni hivataluak 4605/885 k. sz. rendelete folytán állaudó hus­látóuak id Orosz Gergely községi hites választatott meg s az 1886 évi költségvetés keretében a vágóhíd felépíté­sére szükséges költségvetés is megtétetvén; a vágóhíd felépítése a jelen év folyami alatt fog végrehajtást nyerni. Fontos intézkedést foglal magában a tisztelt kép­viselő testületi közgyűlésnek 1885. szept. 15-én 21. sz. alatt hozott az a határozata is, mely szeriut a telekkönyvi ügyekben a körjegyzői és ügyvédi kéuyszer működés el­len az országgyűlési képviselő úrhoz egy feliratot intézett, melyben annak közreműködését kérte ki ama czéllu v-tt törvényjavaslat ellen, mely a körjegyzői és ügyvédi kény­szer behozatalát akarja törvényoyé emelni, hogy az a törvényhozó testület által el ne fogadtassák. A közcsend és rend, kisebb kihágásokat kivéve, meg­zavarva nem volt. 4. Az 1885. évi adófőkóuyv tanúsága szerint, az adó főkönyvben összeiratott 357 adófizető, kÍK a mult évről áthozott hátralékokkal együtt összesen 7327 frt 64 krral tartoztak. Ezeu összegből vízkár és jégkár, valamint b'.'vehe­tetleuség cziméu leíratott 1048 frt 62 kr., melynek le­ütésével maradt 6279. frt 02 kr. Ezeu összegből a közvetlen fizetőket 3209 frt 63 »r. illetvén, a kö/.sági hiko->o'< terhére marad 3069 Irt 39 kr. Ezeu tartozásra a községnél fizető adófizetők ál tal fizettetett a mult évi túlfizetés betudásával 2671 frt 39 kr.; hátralékban maradt 1886. évre 398 frt. 5. Hadmeutesiégi dij, a mult évről áthozott hátri­i lék s az 1885 év folyama alatt törtéut szaporodásokkal együtt, előírva volt 547 frt 60 kr. Ebből leíratott be te­hetetlenség cziuaén 34 frt.; maradt tényleges tarto'.ás 514 frt 60 kr. Ebből a közvetlen fizetőkre esett 140 irt. a községnél fi/.etők terhére mardt . . 374 frt. 60 kr, mely összegre törlesztetett ... 228 frt j^l kr, hátralékbau maradt. . . . 140 trt, 49 kr. (Vége köv) A nő a khinaiakuál.*) A khínai asszonyt reudesen nyomorék tereintésnek tartják, aki még járni is alig tud s nem érintkezik más­sal, mint cselédeivel és férje ágyasaival. Ez is amaz ábráudképek közzől való, melyeket szét kell rombolnom ; bármily szeretettel csüngnek is rajtok az utazók. Ugy vagyunk a khinai szokásokkal is, mint a rákkal, amelyet egy hires szótár hátrafelé járó lás vörös halnak nevez. Nehéz dolog ugyan megváltoztatni egy régóta megrögzött véleményt, de azért megpróbálom. A rák nem vörös s nem is volt az soha. Körülbe­lül igy áll a dolog a kbinai asszonyoyal is, aki ép ugy tud járui, mint én, vagy az olvasó, sőt még szalad is, ha kell s még csak fátyolt sem visel, hogy arczát elt.a­kárja az iudiszkrét tekintetek elöl. Valóban pompás könyvet lehetne irui a khinaiak *) E köclést Cseng-Ki-ToDg ezredesnek, a párisi khinai kö­vetség attacbéj&nak »Khíu* és a kbinaiak« cziniü könyvéből sze­meltük ki, amely sok tekintetben tanulságos is lehet Szerk számára mind arról, amit felőlük beszél a világ. Meny­nyire csodálkoznának, ha megtudnák, hogy mily kevéssé ismerik őket, uoh i számtalan utazó látta városaikat és élvezte vendégszeretetüket. Legkevésbé hízeleg neküuk az a tévedés, mely szeriut az asszony befolyás nélkül való nevetséges groteszk teremtés, a ki csak arra való hogy gyermekeket szüljön. Bizony ez uagyon sajátságos felfogás Igaz ugyan, hogy a mi aszonyaink nem hason­lítanak a nyugatiakhoz, de azért ők is É»a leányai mind : ha ez elnevezés alatt azt az ösztönszerű hajlandóságot értjük, mely a nőt arra sarkalja, hogy a teremtés ura felett uralkodjék. Az asszonynak akkor teszünk legna­gyabb szolgálatot, ha vezetjük s elhitetjük velp, hogy ő vezet. Hagyományaink megengedik nekünk, hogy bol­doggv tegyük a nőt, mert nálunk a férfit a nap, a nőt a uold ábrázolja. Az egyik világit, a másik megvilágit­tatik. Az egyik vakitó fénynyel ragyog, a másik neki kö­szöuheti halavány visszfényét. A nap a jótékony nagy­lelkű csillagzat, s a fény, melyet a holdnak kölcsönöz, szintéu világit. Szelíd ragyogása enyhíti a gondokat és lecsillapítja a szenvedélyeket. Feltűnt nekem, hogy a n»p a legtöbb nyelvben hímnemű, kivéve a németet, melyben a hold uŐDemü. Ez nagyon ritka kivétel, mely a menyei birodalom tudó­sát gondolkozásra ösztönözné. Azt hihetné, hogy akkor Németországban a politikát és az állam kormányzását asz szonyok végzik; tűig a férfiak leányaik kelengyéjéről gon d-iskodnak, ami persze ellenkezik a valósággal. De hát a kivitelek szentesitik a szabályt s igy a férfiak fölényét törvénynek vehetjük. Kbinában ez a törvény természeti erő hatalmával bir. Alapját teszi számos kötelességnek és szokásnak. Mint a család tagjainak, férfinak é* nőnek különös kötelességei vannak, melye't a nevelég rendszereivel fiig nek össze. Társadalmi feladatuk már jó előre szabá­lyozva van s nevelésüket e szerint vezetik. A férfit s a nőt tehát külón-külön neveli; amaz olyan tanulmányokat fog választani, melyek öt államhivatalba segítik, emez hasznos ismereteket szere', s laegttuulj* a háztartás tu­dományát. Mi ugy vélekedü ik, hogy a mélyebb tudomány ha­szontalan terhe az uszonynak. A világért sem mondjuk, hogy a nő kevésbé képes a tudományok és művészetek ápolására, mint a férfi; de azt tartjuk, hogy ez eltéríte­né őt valódi hivatásától. Az asszony ueui szorult rá, hogy magát tökéletesítse, mert már tökéletesnek születik s a tudományban nen találná meg soha a, kellemet és a szivjóságot, a ház* tűzhelynek a természettől sugalina­zot eme korlátlan parancsolói!. A kbinai asszonynak nem kuli sajnálnia, hogy nem ismeri sem a miniszterek előszobáit, sem a társas,tg el­fogadó termeit; hol az európai nő nemének minden va­rázsával fölékesíti magát, hogy mégigézze a férfiikat. Ennek nincs jelentősége a politikára nézve. Ez i<gé szen a férfiak dolga. Azoban, ha átlépjük a ház küszö­bét, bejutunk a nő birodalmába, amelyben oly nagy te­kiutélye vau, a minővel az európai aszszony bizonyár t nem d csekedhetik. Fr inczíaországban a férfi állásához alkal naztatik a nő tekintélye, de a világnak egyetlenegy országáb in sincs alárendelve. A házasság révén gyámság alá kerül a nő s vele szemben a törvéuy olyan fegyve­reket ad a férfi kezébe, a melyekkel szabadságát is kor­látozhatja 8 vagyonával is r mdelkezhetik E/.ek olyan furcsaságok, melyek fölött a kbinai asszony őszintén cso­dálkoznék; mert ő a társasélet minden körülméuyei közt helyettese férjének. A törvény megengedi neki, ho,'y vegyen és eladjon, közös tulajdonaikat árúba bocsássa, szerző­déseket kössön, leányait kiházasitsa s nekik tetszése sze­rint adjon hozomáuyt. Szóval, a kbinai nő szabad s ezt egészen megértheti, aki tudja, hogy nálunk niucsenek se ügyvédek, se jegyzők; s igy nem volt reá szükség, hogy törvényes kivételeket teremtsenek, hogy azoktól törvényes eljárás utján ismét megszabaduljak. A családi életet a khinai nő maga alkotja s egész törekvése arra irányul, hogy tudós legyen a család kor­mányzásának művészetében; ő ueveli gyermekeit, örül, hogy övéinek élhet s ha isten még jó férjet is adott ne­ki, ugy bizonyára legboldogabb asszonya a világnak. Mondtam már előbb, hogy a férj állásának diszé­b'U neki is jut, sőt gyermekei által kielégítheti hiúságát is, az emberi Szívnek azt a gyöuge<égét, melyet minden­ütt megbocsátanak. Leá íyait férjhez adva. emelheti raugját. Ne u volna érdekes könyvemnek e fejezete, ha nem beszélnék az ágyasokról is. Ez adja ínég tanulmányomnak pikáns ingerét. Nem számitok ri, hogy részrehsjlatla i olvasót találok, mert a férfi tartson inkább ezer szeretőt miut egyetlenegy ágyast. Maga a szó meuti a dolgot ha azt moudanók, hogy a khinaik maitresseket tartauak, senki sem botránkoznék meg rajta. Az ilyen finom kü­lönbségeket nehéz megérteni. A khinai ágyas vagy uiai­tress abban különbözik az európaitól, hogy el van ismerve. Afféle törvényes szerető. Vaunak, vagy legalább lehetuek viszonyok, melyek közt a házasság megszüni'; az len .i, aminek lennie kell. Lehetnek bizonyos okok, ameiyek megzavarják a házas felek viszouyát, amit megtehet egy pillanatnyi szeszély és váratlan betegség is. Európában köunyen találnak sze­retőt a férfiak és a kettős háztartás éppen nem ismeret­len intézmény a keresztény vílágbau. A mi szokásaink szerint a gyermek sorsa minden­nel jobban érdekli a családot, s ezért a házasságon kivül született gy°rmekek nem is élnek kiilönállva a többitől. A család befogadja az ágyast s igy megkíméli a férfit attól a fáradságtól, hogy házán kivül keressen kalando­kat Ezt az intézményt első pillanatra bajos helyeselni ; s az európai bizonyára erkölcstelennek is tartja, ámde az érzékenység ürügye alatt jóval súlyosabb büntettet is követnek el; a gyöngéd viszonyokból származó gyerme­keket homlokukon örökös bélyeggel kilökik a világba, a hol támasz és család nélkül tengőduek. Eu ezt sok kai gouoszabb dolognak tartom, mint az ágyasok intéz­ményéuek brutalitását. Az utóbbit leginkább menti az a körülmény, hogy a törvényes nő megiüri, noha ismeri áldozatának értékét; mert az igazi sorelem két rossz közül a kisebbiket választja — a család érdekében. A monogámia alapja a khiuai házasságnak. A tör véuy szigorúan bünteti a második házasságot, amíg az első érvényben van. Az ágyas jelenléte nem csökkenti a bá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom