Nyírvidék, 1886 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1886-04-11 / 15. szám

I IV Y I R y I D É K" sitottak igényei nineeenek-e, vagy egyáltalában mennyiben rannak érintve. (Eb-adó.) Körmend nayy község képviselő testülete, f. é. iiiárcziushó 29-ki gyűlésében, rendszabályt alkotott a Táros területén levő ebek megadóztatása tárgyában. A rendszabály f. é. juliushó 1-én lép életbe. A rendszabály főpontjaiból közöljük a következő főbb pontokat ismertetésül és követésre való ösztöBzésül. Az ebadó, minden eb után, évenkint 2 forintban állapíttatott meg, amely egyszerre és előre fizetendő. Köteles ezen kivül minden ebiulajdonos minden évben, minden egyes eb részére védjegyet váltani. A védjegy nélküli ebek, a gyepmester által, elfogatnak és lebuukóztatnak. (!) Az idei fegyvergyakorlatokra behívatnak : 1) a) azon szabadságolt állományú honvéd-tiszte', akik a mult évi fegyvergyakorlatok óta neveztettek ki; b) azok, akik bármily okból mint tisztek fegyvergyakorlatban még rém nem vettek, vagy ennek rovására tettleges szolgálatot még netü t'ljesitettek; c) a mult évi deczember bó 31-vel a közös hadsereg tartalékából a honvéd-csapatok szabadságolt állományába áthelyezett tisztek; d) azok, a kik a mult évi fegyvergyakorlat alól oly feltétel alatt lettek felmentve, hogy ebbeli kötelezettségüknek, a folyo évi fegyvergyakorlat alatt tartoznak megfelelni; e) azok kik már nem védkötelesek, de azon kötelezettségüknek, mely szerint minden három évben egyszer tartoznak a fegyvergyakorlatban részt venni, nem tettek eleget a mennyiben ezen kötelezettségüknek a folyó évben kivannak eleget tenni, illetőleg a mennyiben erre már kötelezve vannak ; f) a többi szabadságolt állományú tisztek közzől azok, a kik p. fegyvergyakorlatokon legritkábban vettek részt, de csak azon mérvben, a mint a fegyvergyakorlat alatt alakítandó csapatoknak tisztekkel való ell ;tá9a ezt igényli; g) a honvédség legénységi állományiba tartozó egyének közzől azok, a kik az 1884. 1883 ik, 1881-ik és 1879-ik évekbeu avattattak lel és esetleg a hadsereg tartalékából a honvédséghez áthelyezett, s az 1873-ik évt XXXII. törvényczik 1 § a értelmében egy fegyvergyakorlaton résztvenni köteles legénység is; h)ahrboru esetére tiszthelyettesi szolgálattételre eknjegvzett honvéd altisztek, a menyiben az 1873 ik évi XXXIi. törvényczikk határozata szerint teljesítendő öt fegyvergyakorlaton még részt nem vettek, ha a fentebbi g) pont alatt emiitett évfolyamokba nem tartoznak is, de csak azon esetben, ha azt a honvédség szolgálati érdeke megkíván ja. Ezeknek azonban ezeu fegyvergyakorlat a teljesíteni tartozott öt fegyvergyakorlatba természetesen beszámittaiik. 2.) A szabadságolt állománybeli honvéd-tisztek ét honvéd-legénység fegyvergyakorUta 35 napig tog tartani. 3.) A tüzér- és vonatcsapitok tartalékából a honTéd busaár-ezredek szabadságolt allo nányába áthelyezett tisitek, a fegyvergyakorlat rovására, a f. évi nyár elején 36 napig tartó külön lovassági tanfolyamba fognak behívatni, mely tanfolyam összeállítására uézve külön intézkedás fog tétetni. X Kataszteri felmérések. A fulyó évbeu végrehajtandó kataszteri felmérések tárgyában a belügyminiszter a törvényhatóságodat köriratban felhívja, hogy az illető városi és községi közegek a felmérésekhez szükséges előkészületeket tegyék meg; és külőnöseu a mérnöki jelekhez szükséges faanyag azonnali beszerzése iránt intézkedjenek; a mérnöki osztályok részére természetben előállítandó lakásokat pedig, a melyek egyszersmind iroda helyiségül is szolgálnak, a kiadandó értesítéshez képest tartsák készen; nehogy a munkálatok, ezeknek hiánya mjat^, feltartóztatást szenvedjeuek. A belügyminiszter a törvényhatóságokat felhívj i még, bogy utasítsák az illető városokat és községeket a pénzügyminisztérium által közvetlenül kiosztott előirányzatnak isinéti és beható tanulmányozására. A munkálatok csak olyan községekre terjednek ki, amelyekben a kataszteri részletes felmérés óta tagosítás, rendezés, elkülönítés vagy egyéb változások történtek a birtokállapokban. (I) Jól égő és kellemes illatú szivarok kaph .tők 2, 4 és 6'/a krajczárjával Stern E nánuel fia dobány tőzsdéjében Nyíregyházin. E szivarok a közelebbi országos kiállításra gyártatván; igen természetes, hogy a legjobb faj..a dohány-levelek lettek hozzá válogatva. Csak magoknak szereznek tehát kellemes élvezetet a ok, akik eme szivarokat, megízlelik. *** A turnür száz óv előtt. Az oly sok oldalról ostromolt turnür nem egészeu újkori kinövése a női divatnak ; sőt volt idő, mikor az ellen még a templomi szó szélerői is folytattak harezot. A »Magyar Hírmondói 1785-iki év folyamában olvassuk a következő érdekes sorokat, amelyeket némileg mentsóggül idézünk. Lássák ezekből hölgyeink, hogy az újságírók már 100 év előtt is megmondták az igazat. Hogy mi nincs foganatja, ennek nem mi vag>uak okai. Az illető passusok így hang/anak : »Bécsbeu a nyavalyák kö/.önségessk, uralkodnak ne ezetesen a világ gyönyörűségének fekélyei, melyek közz^ számláltatik . a Bofána—Far nevelő-Párna a fő tetejére épült fil-gória és az angyali pofa festés »A közelebb mult vasárnap úgymint 10-ikben, itten (Poztony) a r katholika Anyaszentegyház minden templomaiban, a prédikáló székből a lelki pásztorok által azou felséges paraoosolat tetetett közönségessé, hogy a kik .mnek utána a K . . . nyerget, (holt nyelven Bifána) a cifrángos kalapot, mezítelen mejjet a bűnért haragvó Isten szent színe elibe a templomba fogják vinni, az arra ren deltetett templom komiszáro^ok által, mint botránkozta tók, akármínemü rangú személyek legyenek azok. gyalázatosan kivezettetnek. Ha pedig valamely fehér mejjü dámának mezítelensége elfedésére keszkenője nem lenne s maga költségén nem is vehetne, az ilyetén személy jelentvén magát az eklézsia előljáró előtt, keszkenő fog neki adatni.* így irt a »Mngyar Hírmondó 1785-ben a női divatról. A társadalomból. Meghívás. A nyíregyházai önkéntes tűzoltó egylet f. é. május hó 2-in d. e. 10 órakor, a városháza tanács termében közgyűlést szándékozván tartani: az alapító, pártoló és működő tagok a megjelenésre felhívatnak. Tárgyai a tanácskozásnak : 1. Elnöki előterjesztés. 2. Főparancsnokí jelentés. 3. Pénztárno^i jelentés. 4. A megüresedett alelnöki és segédtisati á lások választás utjáni betöltése. 5. A költség előirányzat. 6. A számvizsgáló bizottság jelentése. 7. Ne taláni inditváuyok. Kovács Gerö. e. elnök. Irodalom. •= „Auróra Kör" czim alatt, Budapesten irodalmi eg^esüiet alakult, kizárólag keresztény írókból, Andreánszky báró elnöklete alatt. Czélja, H kozmopolita irodalmi áramlattal szemben, a keresztény nemzeti irodüom fejlesztése. X Kis-Lexikon (egyetemes ismerettár 12 füzetben) 9-ik füzete most jelent meg* Nyiliuéreg* tői a »Polyporus* czikkig, 5 tömör nyomású íven (az 1448-ik lapig), négy lap képes melléklettel (Országos ezi nerek, Lombos dísznövények, Boszorkánytivornya, és Vasipar), melyek művészi kivitelre nézve a munka diszére válnak. Különös figyelmet érdemel az a következetteség, melylyel e munka »csekély téren oly rendkívüli anyagbőséget összehalraoz«, bogy szabatos és íővonásokban kimerítő tartalma által a tudni kívánót rövid modorbau a világ minden ismeretébe beavatja. Közmüvelédésü ik érdekébiu kiváunók, hogy a t. olva-ó közöuség e magyar nyelven és magyar szelle nben az ismeretek univer»unat képviselő eme munkát miuél általáuosabbau családi ag is főikarolná annál inkább, mivel megszerzése mindenkin; néz»e lehetővé van téve az által, hogy a 12 füzetből álló munka egyes fü zetei 30 krjval minden haz»i könyvkereskedésben kap hatók. Közgazdaság. A regale-kérdés a gazdakörben. A gazdakör regale-ügyi bi/.ottsága, Somssich Pál elnöklete alatt, ülést tartván ; elnök fölvetette a kérdést, valyou a kormányhoz intézendő föliratban a regaleinegváltás csak a léelvek hangsúlyozása mellett sürgettessék-e, vagy pedig a megoldás részleteibe is bocsátkozzék ? Bossányi László csak HÍ elvi pontok megjelölését és pedig a községi megváltást állami közvetítéssel ajánlja. A község tulajdonában az italmérés? jog jobbau kihasz nálhité, mint a földesúr tulajdonában. Teleszky István sziutén a község részére való megváltás mellett van. Ellenzi az állam részére való megváltást, mert a kiucstár nem képes e jogot oly &ÍKereseu kezelni, mint a községek. Huszár István ké ségbe vouja az állam jogosultságát a regale elvételére, de megnyugszik a megváltásban, hi a teljes érték szeriut törtéuik. Határozottan az állami megváltás mellett vau, mert a fölvidéki s erdélyi községek, ht maguk váltanák meg a regUét, tönkre mennének. Fenyvdssy Adolf illetékes helyről nyert falvilágisi • tás alapjáu jelentheti, ho^y a kormánynak uiucs szándékában a községi megváltásra alapított jivaslatátói egyáltalán eltérni; de gondjskodva lesz a jav islatb ia arról, hogy ba a forgalmi viszoayok változásai folytán egyik közs'g regalejövedelule csikkeuue a másik szomszédos község előnvére, e változás hatása kiegyenlittessék. S'ítár.ty Auul gr. szintén az állami megváltást pártolja. Audaházy Pál ugyan ebbeu a nézetben van. Csillag Gyula dr. etleuzi Hus/.ár eszméjét, h>;y a váltságpapirok jelzálogos tartozások törlesztésénél al p iri elfog idandók. Hi — minden egyébtől eltekintve — a megváltV-nak teljes értékben kell történni, hogyan kiváuliató, hogy a jelzálogos adóssígok törlesztése csak részleges legyen? A regálejog községi gyakorlasit anakrouizmusznak mondja. Az állam kezében az italmérési jog az egyenlő adóztatás eszköze s bő jövedelmi forrás lehet. Somssich Pál uaiivou elérkezettnek látja a megváltás idejét; jobb most békés időben s tőkebőség mellett, és a mikor a gazda e váltságösszeget jó haszonra fordíthatja, végrehajtani a megváltást; miutsem bizonytalan időre hagyni, midőn zavaros viszonyok közepette kártalanítás néikül, vagy igtri hiányos megváltás fejében töriiltetnék el ez idejét mult jog. Határozottan ellenzi Husz'r többször emiitett eszméjét, i naly igazságtalan és nem csupán a tökepénzes ell»n, haue n egyebek közt árvap-nzek ellen is fordul. Eilsnzi i községi megváltás', mert tapasztalatból tudja, mennyire helyeztetik át forgalmi változások következtébeu H regale-jövedaleia egyik községből a másikba. Elvül kimondaná: 1. az állítni megváliást, 2. a teljes kárpótlást, 3. a minél gyorsabb kerasztülvitelt. Az állam az után legjobb belátása s/.erint használja ki az italmérés jotát E'.eket fejtse ki röviden a kormányhoz intézendő fölirat. Az elnök e kijelentése elfogadtatván, a fölirat szerkesztésével, Csillag Gyula és Fenyvessy Adolf bízattak meg. (M. P.) GABONA-CSARNOK. Nyíregyháza, 1885. áprilhó 10-én. A gabonacsarnoknál beBírna k. 1 kl. — .11'/, jegyzett árak. Biiruonyu 100 kl. aj 1.80 Buza 100 kl. 7.4 0 7.60 Marba hús 1 kl. 44 Rozs » > 5.50 5.70 Borjú hús 1 kl. 44 Árpa uj » » 4 70 5.20 Sertés » » > 40 Zab » » 5.60 6.— Disznózsír > > » 58 Kukoricza » 4.80 5.— Szalonn i > » » 48 Köles » —. .— Faggyú (nyers) » 28 Paszuly » —. Zöldség > > 8 Szesz litk. » 24

2/, 25

2/* Paprika > > 80 Piaczi árak. írós vaj 1 liter 60 Borsó 1 kiló 22 kr Kezet > » 10 Lencse 1 kiló 22 kr. Széna 100 kl. 2.30 Mundl. ) kiló 22 kr. Szlm. (t»k)» > 1.10 Zsenit y« > » 20 kr. Bikfa 1 köhmtr 3.20 Buza » » 18 kr. Tölgyfa » » 2.75 Nyilt-tér*) Az „Ébredjünk" czimü nyíregyházi keresztény (?) társadalmi hetilap már holnapok óta izgat a budapesti keresítény önsegélyző s fogyasztási szövetkezet igazgatósága ellen. Folyó évi áprilhó 4-ik >aímában p»dig »Védegyleti ügy< czim alatt, oly durva sértésekkel illeti azt s oly gonosz szándékú rágalmakat szór ellene, melyek világosan arra czéloznak, h)gy a szövetkezetet békés fejlődésében gátolják » felvirágzását megakadályozzák. Ezen izgatással és rágalmtkkal szemben, szövetkezeti tagjaink megnyugtatása s belbékénk megőrzése czéljából, kötelességünknek ismerjük a síjtó utján köz tudomásra hozni, hogy a kérdéses lap izgata»aiuak megfékezése s az ellenünk szór; rágalmaknak törvényesuton való megtorlása iráut a sajtóbíróságnál megtett&k feljo lentésűuket. Budapesten 1886. április 7 é

n. A „Budapesti keresztény önsegélyző éa fogyasztási szövetkezet* igazgatósága. Hirdetmény. K. 1403 1886. Nyíregyháza város tégla-gyárába 500 méter öl kemény tűzifának beszerzése elhatároztatván, ezeunel felhivatnak minden tűzifa készlettel biró erdő tulajdonosok, vagy fa-kereskedők, bogy ez iigybeli ajánlataikat hozzám irásba zárva, áprilhó 20-lk napján d. e. 10 óráig beadni; vagy ugyanazon időben ezen ügybeu tar* tandó árlejtésre, Nyíregyháza városházánál megjelenni szíveskedjenek. A feltételek alólirottiiál a hivatalos órák alatt megtekinthetők. Nyíregyháza 1886. Április 6-árt. Sexty Gyula, (106—2 — 1) megbízott tanácsos. lejtiiztftk i SmTOJ-VJJT legjobb asztali- és üdítő ital, kitűnő hatásúnak bizonyult köhögésnél, gégebajoknál, gyomor- és hólyaghurutnál. Matíoui Henrik, Karlsbad és Budapest, "•W V. SZ. Árverési hirdetmény. Alulírott kiküldött végrehajtó, az 1881. évi LX. t. cz. 102. §-a értelmében, ezennel közhírré teszi, liojy a nyíregyházii kir. járásbíróság 173

,/ia8«' számú végzése által, Csáky Ármin budapesti lakos végrehajtató javára br. Btrkóczy Emil és neje királyteleki lakosok ellen, 103 Irt 75 kr. tóke, ennek 1888. év mártiushó 1-só napjától számítandó 6% kamatú és eddig összesen 62 frt 85 kv. perköltség követelés erejéig, elrendelt kielégítési végrehajtás alkalmával bíróilag le s felülfoglalt és 530 fiitra becsült házi bútorokból álló ingóságok nvilvános árverés utján eladatnak. Mely árverésnek, a M4

8/sa«- P- sz. kiküldést rendelé végzés folytán, a hely satuén, alperesek lakiián, a királyteleki vaspálya állomásnál leeiídó eszközlésére, 1886-ik ér áprilishé 2?-ik napjának délelőtti 10 órája határi dóul kitilzetik és ahhoz a venni szándékozók ezeunel oly megjegyzéssel hivatnak meg : hogy az érintett ingóságok essen árverésen, az 1881. évi LX. t. cz. 107. §-a értelmében, a legtöbbet igérónek becsáron alul is eladatni fogunk. Az elárverezendő ingóságok vételára, az 1881. évi LX. t. cz. 108. §-ában megállapított feltételek szeriut, lesz kifizetendő. Kelt Nyiregyházán, 1886. áprilishó 9. Horváth Márton, (107—1—1) kir. bir. végr. Árverési hirdetmény. V. 267 sz ~ 1886 Alulírott kiküldött végrehajtó, az 1881. évi LX. t. o?. 102 §-a értelmében, ezennel közhírré teszi, hogy a nyíregyházai kir. járásbíróság 9476/85 számú végzése által Rózeutüal H. budapesti lakos végrehajtató javára br. Barkóczy Emil Király teleki lakos ellen 102 frt 63 kr tőke, eDuek 1882 év február hó 15 napjától számítandó 6 % kamatai és eddig összesen 39 frt. perköltség követelés erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás alkalmával bíróilag le s felül foglalt és 530 frtra becsült házi bútorokból álló ingóságok nyilvános árverés utján eladatnak. Mely árverésnek a 1550 p./1886. sz. kiküldést rendelő végzés folytán a helyszinéu, alperes lakásán a királyteleki állomásnál leendő eszközlésére 1886. év április 27. napjának délelőtt 11 órája határidőül kitüzetilc és ahhoz a venni azáudékozók ezzennel oly megjegyzéssel hivatnak meg: hogy az érintett ingóságok ezen árverésen, az 1881. évi LX. t. cz. 107. §-a értelmében a legtöbbet Ígérőnek becsáron alul is eladatni fognak. Az elárverezendő ingóságok vételára az 1881. é'vi LX. t. cz 108 §-ában megállapított felvételek szerint lesz kifizetendő. Kelt Nyíregyházin 1886-ik évi ápri'ishó 9 napjain. Horváth Márton, (108 — 1—1) kir. bírósági végrehajtó *) Az e rovat alatl közlöttekért nem felelós a Sierk