Nyírvidék, 1886 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1886-03-28 / 13. szám

Melléklet a .NYÍRVIDÉ K" 13-ili számához. (Folytatái

a a főla

pnak.) A kereskedelmi egyedáruságok a termelőkre nézve gyakran károsan hatnak; minthogy ezek termékeiket, az egyedáruságot gyakorló kormánynak, az ,ez által tetszés szerént kiszabott árak oiéllett adhatják csak el. De káros ez a fogyasztókra snézve is; miv-el ezek szintén az államtól kénytelenek vásárolni, az az által megszabott árakért. A gyártási egyedáruság pedig a most elmondott nehézségeken kivül, avval a hátránynyal is jár, hogy a gyártás reudszerént többe kerül az államnak, mint egyeseknek; s az előállított czikkek mégis roszabb minőségűek és drágábbak. Hátránya továbbá <az ^egyedáriBágnak még az is, hogy az által a polgároknak szabad ipari mozgása és tevékenysége akaüályoztatik és hogy a kormány, a polgárokkal való vereenynek s a kincstár megrövidítésének elhárítása végett, többnyire oly ellenőrzési eszközö k^t' hftsznii 1, amelyek a polgárokra nézve igen terhesek. Végre hátrányos az egyedáruság azért" is, mert azok kezelése igen költséges, és mert az egyedáruság az egyeseknek többet árt, mint amenyit az államnak jövedelmez. Szóval igen sok államgaz'áászati ok hurezol az egyedáruság ellen. Ha azonban az állam pénzügyi és erkölcsi viszonyait veszszük figyelembe, el kell ismernünk, hogy lehetnek esetek, amelyekben az egyedáruságoknak, legalább bizonyos időre való fentartása igazolható; -»amíg t. i. vagy az állam szükségletei • kevesbUliiek, vagy azok fedezésére más, az egyesekre nézve kevésbé káros források mutatkoznak, avagy a társadalmi kényszer-viszonyok, kedvezőbb átalakulások folytán, megszűnnek az állam-egységre és a kőz jólétre nézve veszélyesek lenni. ' Különösen helyeselhető az egyedáruság, a ke vésbé fejlett magán gazdassg fejlesztésére való tekintetből akor, ha a kormány által üzembe vett valamely ipari foglalkozás, terjedelmes volta miatt, egyesek által uem hasznosítható. A gazdászati viszonyok előhalad tával azonban, amikor már az ipar mélyebb gyökeret vert, ez egyedáruságokat lassankint meg kell'szüntetni. Az állami egyedáruságnál főelvül volua tekintendő az állam-hatalom részéről, hogy egyedárusági tárgyakul leginkább olyanok választassanak, amelyek nem anyira nélkülözhetlenek mint inkább -fényűzési czikkek ül liaszuáltatnak, vagy éppen veszélyeseknek bizonyultak a közhasználatban Nálunk, valamenyi egyedárusági tárgy közt. legterhesebb ós elvisellietleuebb a dokányegyedáruság nemcsak -Azért, mert ez által a föld szabadhaszrtálaía akadályoztatik, hanem azért is, mert az rendesen ja föJdinivelés okszerű fejlődését neheziti inig; ezei

1 kivül mig egyrészről az államnak Hwppaut kötteégébe kerül, másrészről a stermelők az elleu-UKzésláttabFaudkivül sok kellemetlenségnek és sokszwrjikuxélküli zaklatásnak vannak kitéve; s ami legfőttb«»ékdási,.va<$j(i&a beváltási árakat maga akormáuyiszabijasuiííg aaját tetsoésuszerént. Ez önkényfl árszabás pedig egyenesen a földmivefés tulajdonképpeni íö^ljáf,'t.'i. a tcrmesztméiiy nemesítését hiusítja tutíg. A földmives és földbirtokos csak iy*y boldogulhat, iia itíiaél kitűnőbb, tehát értékesebb termesztroényt vihet a piac/ra. .Ezt -pedig osak ugy érheti el, ha okszerű gazdálkodást üz. Okszerű gazdálkodást pedig nem lehet űzni ott, ahol a termesztmény árát önkényüleg határozzák meg, ahol a földet nés .a *termesztményt tetszés -szerént osztályozzák. Szabad föld és szakid verseny: emelik a mezei gazdálkodás értekét, és képezik a föld tulaj donws boldogulásának forrását. Egyetlen államnak sem léliet czálja az, hogy atiózó polgárainak megrövidítésével .fedezze kiadásúit; mert ekor önmagának tót-alapját támadj* meg és teszi ki az esélyeknek. Tagadhatatlan, hogy a dohányegyedáruság a kurmáuyra nézve jelentékeny és szamba-vehető jövedelmi forrásul sasulgál.; de mit ér az a jövedelem akor, "amikor az a teemelü jövedelmét csonkítja és a neiuzet-gazdás/jit fejlődését akadályozza. Tudva levő dolog jgjyaiiis, hogy a dohánytermelés, a regáltól mentes államban, sokkal több ösztöut talál, és uagyobb szorgalommal s tőkebefektetéssel űzetik; holott az egyedáruság alatt nyögő országban, a gazda igen sok termelési és eladási megszorításnak van kitéve; nem is értve ide a saját hibája nélkül is bekövetkezhető büntetések terhét. Továbbá igen természetes s a dolog lényegéből önként folyó tény -hogy ott, ahol a dohány-gyártássál magánosok foglalalkoznak, a dohány gyár művek nagyobb tökélyt érnek el, mint az az állami gyároktól várható; és a közönség sokkal olcsóbb s jobb dohánynyal s burnót-nemekkel láttatik el. Végül a magán dohány-gyártminyok külföldön is nagyobb keresletnek örvendhetvén, mint az állami dohánygyártmányok, több tőkét és muukát foglal koztatbatuak; következés képp az adózó közönség vagyonossága inkább előmozdittatik a szabad dohánytermelés és gyártás, mint a monopolium által. Éppen az állam, az ország érdekében kívánatos tehát, hogy a dohány-monopolium mielőbb szüntettessék meg. Mivel és miként kárpótolja magát az állam s mit tegyen dohány-hivatalnokaival: közelebb körvonalozni fogom. A szeszes italok hatásáról. (Vége.) Török Aurél egyetemi tanár mondja egyik értekezésében: »A pálinka valóságos isten-ostora az emberiségnek. Ez az egész emberiségnek a szégyenfoltja.* Igen, a pálinka mértéktelen használata vagyouilag tönkre teszi, erkölcsileg elaljasitja az embert; sőt elég gvasran megfosztja eszétől Isten e legszebb adományá tói, melynek segedelmével a föld urává tett. Hogy azután napi renden vannak az iszákosoktól elkövetett gyilkosságok, az ártatlan feleség és gyermekek elpusztítása, hogy téboly dák és börtönök hemzsegnek az iszákos gonosztevőktől: könnyen érthető. Morselli olasz tudós az öngyilkosokról irt munkájában statisztikai adatokkal azt is bebizonyította, hogy a részegek között igen sok az öngyilkos, főleg azok között, kik a sört és pálinkát iszszák mértéktelen mennyiségben. Az iszákosok bűneit meg sinlik az utódok is, és pedig nemcsak azért, mert jogos örökségüktől fosztja meg őket szüleik torkossága, hanem főleg azért, mert testben, lélekben gyöngébbek, mint az egészséges szülők gyermekei, elég gyakran kész elmebajjal, v így arra hajlammal jönnek a világra, sőt az iszákosság csiráját is, bogy ugy mondjam, öröklik. Ama ténynek, hogy az oszt. magy. monarchiában niucs elég kato iának való legény s már az V-ik korosztály sor alá bocsátása is szóban volt, nem túlozok, ha a pálinkaivás elkorcsositó hatását állítom egyik foutos tényezőjéül. Ét ism írek uép;s városokig melyeknél ezelőtt 20—25 évvel csak ugy ömlött a katonaságra alkalmas fiatalság s mi a'ig kerül ki 5—8 katona. Amaz időkben még, mint szavahihető emberek állítják, azt sem tudta e városok lakossága, mi fán terem a szokványos páliukaivás, most a rend őreiuek a pálinka-pestis hőseivel vau a legtöbb dolga. Egyéb tekiutetbeu, legalább egészségügyi szempontból a viszonyok még javultabbakuak mondhatók. A részegesség élete deléu, vagy még előbb megöl az embert s töménytelen iszákos pusztul el a halálos szeszmérgeíés beállta előtt olyau betegségben melyet egesaséges emberek, ugy szólva, fel sem veszuek. Családokat, néposztályokat seper el a pálinka a föld színéről. A rézbőrű iudiáuusok pusztulásának jelenlegi fióka a páliuka-pestis. Egyes szerecsen néptörzseket teljesen kiirtott uiir. Mondják, h >gy Oroszországb i>i 100 azer, Németországbm 40 ezer ember esik évenkint a szeszmérgezés áldozitául. Angolhonban -a viszonyok még roszabbak, miut Németországban. Ismerik már uapjainkbau önök tisztelt hallgatóim a szeszesitalok hatását, ismerik a jót és rosszat is, a mit ez italok élvezete nyújthat. Felemlítjük még most ama kérdésre, van-e az italoknak táperejük, vájjon helyes e állandó, de mértékletes használatuk ? Előadásom elejéu mondtam, hogy a szeszesitalok bor zesz tartalma, a szervezetben széusavvá és vízzé ég el. E vegyfolyamat alatt tartalék tápauyagaiuknak, lőleg a fehéruyéuek elhasználása — mint a bomblós termények kevesbedése mutatja — mérsékeltebb; következik ebb^l, bogy a szeszesitiloknak, ha nem is közvetlen, de közvet«tt tápértéke van, ez a tápérték azonban felettébb csekély. A szeszes italok mértékletes élvezésének jótékony hatása egészségeseknél is a szívműködés, főleg azonban az idegtevékenység fokozásában áll; ez a hatás a czivilizáczió mai magaslatán, mely mellett a többet észszel, mint erővel elve diadalmaskodott, mely mellett az emberiség egy része tisztán szellemi munka után él: (egyáltalán nem kicsinyelhető, annál inkább nem, mivel az étkezéseinknél szokásos itilok, miut az asztali bor és sör mértékleteseu használva, felnőtteknél eddigi tapasztalatok szerint az egszségre uem ártalmasak. Sajnos a pálinkafélék szokványos ivására vonatkozólag ez uem mondható, m rt mint dr. Bertillou franczia tudós krmutatta, ezek még mértékletesen baszuálvp is tetemesen megrövidítik az életet. Természetesen ha néhanélia iszik az ember egy-két pohár snapszot, az egészségére káros hatást nem gyakorol. Ezzel előadásom végére jutottam. Igyeke/.tem általáuosságbau megismertetni a szeszes itaiok hatását s fölkelteni becses figyelmüket amaz óriási ember-adóra, melyet a pálinka szokványos ivása követel. Szives engedelmükkel pár szót azólok még csak arról, mit tesznek ma az iszákosság terjed-sének meggátlására. Anglia, Svéd és Norvégország, Amerikának egyes államai drágán méretik a pálinkát s korlátozták a korcsma-jogot. A svájezi szövetségtanács múlt évben hozott törvényjavaslata a bor adót is a pálinkára ruházza át. Ujabban a német kormány is életbe akarja léptetni a szeszmonopoliumot. Egyes államokban a kormányok mellett mértékletességi egyesületek és gazdag ember-barátok küzdenek az alkoholizmus ellen. Az egyesületek megismertetik a néppel a pálinka káros hatását, intézeteket állítanak, melyekben a munkás ember olcsó áron, egészségére nem ártalmas, enyhe italokhoz és jó ételekhez juthat. Angliában egjes kisebb városok lakosai, mint a minap az »Egyetértés* tudományos apróságai között olvastam, elhatározták egy szép napon, hogy többet nem isznak pálinkát. Természetesen ez a határozat nagy küzdelembe került; lelkes vezetők kellettek annak kivitelére, akik tudtak a nép nyelvéu beszélni s megértetni a pálinka romboló hatását. Az elért eredmény azoubau busásan kifizette a fáradságot, mert e városok lakóinak egészsége, jóléte irigylésre méltó ma a többiekéhez képest. A kormányok és egyesületeknek az iszákosság elleni vállvetett küzdelme már is s-ép eredményhez vezetett, Svéd- és Norvégországban p. o. ezelőtt 20—26 évvel évenként egy emberre 50 liter jíálinka esett, mig ma csak 10 liter esik. Amerika egyik államában, hol a szesztörvény spártai szigorral hajtatott végre, a pálinka, hogy ugy mondjam, megszűnt létezni. Hazánkban a pálinka ivás napról-napra terjed s már is több embert ragad ki közülünK a legpusztítóbb betegségeknél. Ideje volna tehát nálunk is felvenni az iszákosság ellleni küzdelmet. Valószínű, hogy kormáuyunk is más államok módjára a közel jövőben megteszi e tekintetben a kellő intézkedéseket. Trefort vallás- és közoktatásügyi miniszterünk az egészségtan tanításának életbe léptetésével az alkoholizmus elleni küzdelmet is felkarolja, mert ez által módot nyújt ifjainknak — tehát szélesebb körben — a szeszes italok káros hatásával megismerkedni; azonbau bármily erélyes intézkedéseket foganatosítana is az állam, munkájának csak akkor lesz a kivánt sikere, ha a társadalom is macáévá teszi a kérdést s kiveszi a maga részét a küzdelemből. Ma gazda közönségünk jó része ama hitben látja el cselédjeit bőségesen páliukával — tekintet nélkül a korra — hogy azoknak hasznára van, emésztésüket, munkaképességüket fokozza. Ha tudná, hogy a szokványos pálinkaivás az emberirtásnak a legjobb módja, bizony mondom mara is a pálinkaivás ellen küzdők sorompójába lépne. E meggyőződésem alapján állítom, hogy ha nálunk olyan egyesületek létesülnének, melyek a páliukával való visszaélés káros hatását általánosan ismertté tennék: ezrek mentetnének meg évente a biztos haláltól s erkölcsi és anyagi baszuunk a jövőben megmérhetlen lenne Adja Isten, hogy ez mielőbb bekövetkezzék ! ÚJDONSÁGOK. (!!!) A községek elüljáróit még egyszer és ez uton utöljára figyelmeztetjük és kérjük a még mindig hátralékban levő előfizetési dijakunk szives beküldésére. Ne engedjék, hogy pauaszunkkal a tek. alispán úrhoz legyünk kénytelenek fordulni. ® ^ szabolcsmegyei közigazgatási tisztviselők, s a segéd-, kezelő és szolga-személyzet valamint ezek özvegyei és árváinak nyugdíjazási ügye végre teljesen bevégzett ténynyé lett. A miniszter által elrendelt s a megye részéről eszközölt .módosításokkal helyesbített alapszabályok a inult héten érkeztek vissza a minisztériumtól, a szokott jóváhagyási záradékkal ellátva. Szabolcsmegye büszke lehet rá, bogy a jó közigazgattásra nézve oly igen fontos nyugdij-kérdést az elsők közt oldá meg <t hazában. A nyíregyházai terménycsarnok elaöke Szamuely Aurél ur egy kérvényt nyújtott be a napokban a polgármester úrhoz, amelyben ogy valóban figyelemre méltó javaslattal, illetőleg panaszszal lép fel a társulat nevében. Feltűnt ugyanis a piaczi árak jegyzését ellenőrző választmány előtt, hogy a terménypiaezon a kicsinyben való eladásuál jelentékenyen magasabbak az árak, miut a nugyban való eladásnál; sőt, ami még különösebb, a kicsinyben összevásárolt árűk, ugyanazon vevők által, a vételárnál jóval olcsóbban adatnak el ugy, hogy a valóságnak megfelelő tényleges árak jegyzése csaknem lehetlenné válik. E viszásságokat a t. csarnok abban találja, hog, a piaczi vevők oly mérleget használnak, amelyuek segélyével bőveu kárpótolják magokat a kialkudott magisabb árakért. A terménycsarnok e visszaéléseket megszüntetni óhajtván, felhívja a polgármester ur figyelmét. hogy a piaczi kicsinyben való vételeknél alkalmazni szokott mérlegeket, a kimérésnél, hivatalosan ellenőriztesse s a vissza éléseket szigorúan büntesse; sőt az e czélból alkalmazásba veendő rendszabályok megalkotásánál « csarnok, küldöttei által, szintén kész közreműködni. Eme visszaélések megszüntetésének módozataihoz, alkalmilag mi is hozzá szólandunk. Ez úttal csak röviden registrálni akartuk a termény-csarnoknak eme dicséretes kezdeményezését, és kifejezést adni azon általános óhajtásnak, hogy vajba e bajon mielőbb segitve lenne ! (§§) A nyíregyházai ipartestület tisztújító közgyűlése folyóhó 25-én tartatott meg a nagyvendégló táncztermében óriási érdeklődés mellett.Megválasztattak : elnökül Jánószky János csizmadia, számvevőkül Jánószky András, Kozma György, és Pintér István, pénztárnokul Fass János. Eliiljárósági tagokul raegválasztattak : id. Prékopa Dáuiel, Kosecz Audrás, Szokol János, Soltész András, Vietórisz Dániel, Kövér Zsigmond, Márkus György, Misek András, Déry Dániel, Bogár Károly, ifj Lejtrik Stmuel, Ritkó György, Szilvási János, Papp Miklós, 'Kovács József, Fodor Gerzon, Sztopka Ferencz, Hricz Audrás Kerekes György, Babicz András, Sesztay Pál, Prok Lajos, Kovács Ferencz, Sonkolya János; póttagokul: Kiss Mihály, Pivnjik Audrás, Neubauer János. V A báró Vay-féle 300 holdból álló földbirtokot Kékesén,a mult héten tartott bírói árverés alkalmával, MandelPál országgyűlési képviselő és Kramer J. budapesti nagykereskedő vették meg, mint legtöbbet ígérők. (§) Az agy éves méncsikóknak az állam részére való bevásarlása ez idén f. évi aprilhó 5-éu fog Nyíregyházán a városház udvarában megtörténni. Ez évben c->ak a legjobb minőségű és árra nézve is megfelelő csikók fognak megvétetni, és pedig csak oly egy éves méncsikók. amelyeknek származása apai részről hiteles fedeztetési jegygyei kimutatható. Előnyben részesül az oly csikó, amelynek jó alkatú anyja is elővezettetik. o Az iparot tanonezok rajzoktatása. A kassai kereskedelmi és iparkamara fölkérte a közgazdasági minisztériumot, hogy az iparos tanonezokat, akik iparuk természeténél fogva a rajzoktatást nélkülözhetik, a rajztanítás alól mentse fel. E kérelemnek részben eleget tett a közoktatási miniszter f. é. márcziushü 3-án kelt rendeletével; amelyben meghagyta, hogy a mészáros, hentes, szappanos, borbély, fésűs, fodrász, kefekotő tímár, szalámi készítő, kéményseprő, sütő, kötélverő es ruhatisztító iparos tanonezok a rajztanítás alol mentessenek fel; azonban, a rajztanitásra megállapított tanórák alatt írásra, olvasásra és számolásra taníttassanak. •+- Hunyady Margit drámai sziuésznőről. megyénk szülöttéről, a „Délmagyarországi Lapok" szép elismeréssel emlékezik meg; amtt mi, mint megyei lap, el nem