Nyírvidék, 1886 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1886-03-28 / 13. szám

VII. évMyttw. 13. szflrrt. Nyíregyháza, 1886. márczius 28 VEGYES TARTALMÚ HETI LAP. SZABOLCSMEGYE HIVATALOS LAPJA. A SZABOLCSMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE. Megjelenik hetenkint egyszer vasárnapon. KIöfizetési feltételek : postán vagy helyben házhoz hordva: Egész évre 4 frt. Félévre » Negyedévre 1 » A községi jegyző és tanitó uraknak egész évre csak két forint. Az elöfl/etési pénzek, megrendelések s a lap szétküldése tárgyában leendő felszólamlások tjoba Eleit kiadótulajdonos könyvnyomdájához (nagy - debreczeni - utcza 1551. szám) intézendök. A lap szellemi részét képező küldemények, a szerkesztő cziine alatt kéretnek beküldetni. Bérmnntetlen levelek '-s.-ik isinertt kezektől f<>ndtatnak el. A kéziratok csak világos kívánatra s az illetó liültséítére küldetnek vissza. Hirdetési dijak : Minden négyszer kasábzott petit-sor egyszeri közlése 5 kr ; többszöri küzlés esetében 4 kr Kincstári bélyegdij fejében, minden egyes hirdetés után 30 kr fizettetik. A nyílttéri közlemények dija soronkint 15 krajozár. Hirdetések elfogadtatnak lapunk rjszére a kiadó hivatalban (uagy-debreczeni-uteza 1551. szim) : továbbá: ttoldberger A. V. által Budapesteu. Haaseiistein és Vogler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország ós Sveioz fóvárosaioan is. Dorn & Coinp által Hamburgban. Megyei hivatalos közlemények. 3071. k. sz. „ , , . , —1886 Szabolcs-megye alisp<injatol. A járási ozolgaMráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községi elUljáróknak. A m. kir. belügyminiszter f. é. 16,198

t sz. intézvényével jóváhagyta, a megye közönségének, a tiszti, segéd, kezelő és szolgaszemélyzet, valamint, ezek özvegyei és árvái nyugdíjintézetének alapszabályai megállapítása tárgyában 144. bgy./2624. k. sz a. kelt szabályrendeletét. E szabályrendeletet tudomásvétel és kellő közhírré tétel végett, azon megjegyzéssel közlöm, hogy a szabályrendelet 3-ik §-a 6-ik pontjában körvonalozott pótadóuak községenként való kivetése tekintetéből, az 1883. évi XV. t. cz. alapján igénybevehető megyei pótadó kivetésérő), behajtásáról és kezeléséről szóló megyei szabályrendelet értelmében, legközelebb intézkedni fogok. Nyiregyház;i, 1886. márczius 24. Zoltán János, alispán. (Másolat.) 144. bgy./2624. k. 1886. szám. Szabályrendelet Szabolcsvármegye tiszti, segéd, kezelő és szolgaszemélyzete, valamiut ezek özvegyei és árvái nyugdíjintézetének alapszabályai megállapítása tárgyában. /. /I nyugdíjalap lébecitést, czélja és vészesei. 1. §. A választott megyei tiszti-, és kinevezett segéd, kezelő és szolgaszemélyzet, valamint azok özvegyei és árvái nyugdíjintézete cziméu alap létesíttetik, azon czélból, hogy a megyei tisztikarban rendszeresített állomásokra megválasztott, vagy állandóan kinevezett tisztviselők, segéd, kezelő és szolgaszemélyzet tagjai, nemkülönben azok özvegyei és árvái, az ezen alapszabályokban megállapított feltételek beálltának esetén, az alább meghatározott mérvű ellátásban, illetőleg nyugdíjban, vagy neveltetési járulékban részeltessenek. 2. §. A nyugdíjintézetnek feltétlenül és kötelezőleg részesei a törvényhatóság minden választott, vagy kinealá eső és rendszeres fizetéssel javadalmazott tisztviselője, segéd, kezelő és szolgaszemélyzetének tagjai. 3. §. 1. Minden jelenleg szolgálatban álló, úgy az ezután megyei szolgálatba lépők, megválasztatásuk vagv kineveztetéstik alkalmával, kötelesek rendszeresített egy évi fizetésüknek (ide nem éitve a lakbért, utazási, lótartási és irodái, átalányt,) tiz százalékával a nyugdíjalaphoz járulni. 2. Fizetésük további tiz százalékával kordij cziméu járulnak a uyugdijalaphoz azok, kik a nyugdíjintézet megalakítása, vagy abba való belépésük alka'mával 40-ik korévüket meghaladták. 3. Minden magasabb illetménybe lépéskor, id'e'értve aif esetleges személyes és fizetési pótlékot is, égy óvi fizetési többletük Tiarmiucz százalékát, a nyugdíjalapba fixetni tartoznak. Ugyanabba foltnak: 4. A tisztviselőkre esetlég kirovandó bírságpénzek: 5. A netaláni alapítási járulékok és adomái/vok. 6. Végre a megye' közönsége a nyugdijalaphoz 1886 januárhó 1-től, 8 egymást követő éven át_az£ui 1%,-as pótadóval járul hozzá, amely az eddig 2%-os megyei betegápolási pótadó leszáJlitása folytán, rendelltezésére-áll. Ezen 6 pont alatti járulékokból alakított nyugdijalap, az intézet alaptőkéjét képezvén, nyugdíjazásra nem fordítható: és e czélra csakis kamatainak 90%-a szolgáland. 4. §. A 3. § 1,2. ós 3. poiutjai alatti törzsjárulékok az illetők fizetéséből, a megye főpénztárnoka által, a nyugdijalap javára 24 havi egyenlő részletekben vonatnak le. 5. §. Az egyszer és mindenkori törzsjárulékon felül, állandó járulékképén a megyei szolgálatban levő és abba újra megválasztott, egyének, a rendszeres évi fizetés, valamint esetleges személyi és fizetési pótlék két százalékát tartoznak a nyugdíjalapba befizetni. Mely járulék a fizetésből havonkétiti részletekben vonatik le. II. A nyjdíj alap Lezeléso. 6. §. A tisztviselői nyugdijalap a törvényhatósági közgyűlés felügyelete és a belügymiuisteriuni főfelügyelete alatt áll; de ügyeit a jelen szabályok értelmében, a 7. §-ban elősorolt, tagokból álló választmány által, a nyugdijalap részesei maguk intézik. 7. §. A nyugdijalapot kezelő választmány, elnök, jegyző, pénztárnok és 8 választott tagból áll, kik közül négyet a törvényhatósági bizottsági közgyűlés négyet pedig a nyugdijiutézeti tagoknak, az alispán által minden hat évben, tisztújítás után összehívott rendes közgyűlése választ. A kezelő választmány elnöke az alispán, vagy ennek akadályoztatása esetében a főjegyző, vagy ennek akadályoztatása esetében a', I aljegyző, pénztárnolsa pedig a megyei péuztárnok. Az időközben elhalt, vagy leköszönt tagok helyett uj tagokat a törvényhatósági közgyűlés, illetve a nyugdijiutézeti tagoknak, a 13. §. értelmében egybehívott rendkívüli közgyűlése választ. 8. §. A fentebbi szakaszban elősoroltakból álló 11 tagú választmány feladata: I. Az alap vagyonának felelősség terhe alatt való kezelése. Az alap vagyona gyümölcsö-íés végett csak magyar állampapírokba, az állam által' Kamataikra nézve biztosított értékpapírokba, magyar földhítelintézeti záloglevelekbe és takarékpénztárakba helyezhető el. Magánfeleknek kölcsönképeu, bármely biztosíték mellett sem adható ki. • 2. Az ellátásért vagy nyugdíjazásért folyamodók kérvényének, az alapszabályok értelmében való elintézése s ellátási, illetve uyugdijilletméuyeikuek utalványozása. 3. A megyei, illetve nyugdijiutézeti páuzt.áruok által, a megyei házi pénztártól elkülönítve kezelt pénztárnak félévenkénti megvizsgálása, mely pénztárt azonban az alispán, a megyei pénzkezelésről és számvitelről szóló szabályzatbau, a meghatározott módon és időközben, egy választmányi tag felhívására pedig a felhívó jelenlétében azonnal, megvizsgálni tartozik. 4. A pénzintézetek megjelölése, a melyekbe az alaptőkék eihelyezendők és a bevásárolandó értékpapírok meghatározása. 5. Az ellátást vagy nyugdijat élvezők által, illetményeik kiszolgáltatására uézve emelt panaszok megvizsgálása és elintézése. 6. A nyugdijalap mult évi állapotáról s pénztárnak állásáról szóló kimerítő jelentésnek, a megyei bizottsági tavaszi közgyűlés elé való beterjesztése, s ennek utján közhírré tétele. 7. Minden ülésről rendes jegyzőkönyvet, vezet. Nem egyhangú szavazásnál, a szavazás a jegyzőkönyvbe névszerint iktatandó be. 8. Utalványozza az alap kezeléséből netalán felmerülő költségeket. 9. A választmány tagjai, a nyugdíjintézet körül, teendőikért, semmiféle díjazásra igényt nem tarthatnak. 10. Érvényes határozathozatalra, az elnökön kívül, legalább hat tag együttes jelenléte és általános szótöbbsége szükséges. A szavazatok egyenlő megoszlásának esetében az elnök szavazata dönt. 9. §. A választmány határozatai ellen beadott felfolyamodváuyok felett inásodfokulag a megyei bizottsági közgyűlés, harmadfokulag pedig a belügymiuister határoz. 10. § Az alispán, mint a választmány elnöke, képviseli a nyugdijalapot és választmányát, hatóságok ós magánosok irányában; összehívja a választmány üléseit, a megalakulás és minden tisztújítás után a közgyűlést, kitűzi a napi rendre kerülő tárgyakat, mire nézve minden folyamodvány hozzá nyújtandó be; minden esetleges indítvány a közgyűlés előtt neki bejelentendő. 0 irja alá a hitelesített jegyzőkönyveket, s minden a választmány uevébeu kiadott iratot. Ő tartja meg vagy rendeli el a pénztári vizsgálatot, melyet egy választmányi tag felhívására megtenni tartozik Akadályoztatása esetén a ; főjegyző helyettesiti. II. §. A főjegyző vezeti a jegyzőkönyveket, szerkeszti és ellenőrzi mindazon okmányokat, melyeket az elnöklő alispánnak kell aláírnia. A pénztáritokkal egyetértve összeállítja a nyugdijalap minden mozzanatairól, a megyei bizottsági tavaszi közgyűlés elé terjesztendő évi j jelentést. 12. §. A pénztárnok vezeti az alap összes számadásait, a pénztárt a választmáuv utasítása szerint s a megyei pénzkezelési és számviteli szabályzat értelmében kezeli ós kifizeti az ellátásban részesülőket és nyugdíjazottakat; a havi dijjárulékokat s esetleg máshonnan begyülendő összegeket, a havi kifizetendők levonásával három (3) nap alatt, takarékpénztárba elhelyezni köteles. A pénztárt bármikor vizsgálat aLá bocsátani tartozik. Az év végével számol a választmánynak s őrzi a főpénztár egyik kulcsát. Az alapúak reá bízott vagyonáért felelős s kárpótlásra köteles. Az ellenőr kezeli a pénztár másik kulcsát s vezeti a pénztári köuyveket. 13. §. A hat évenként — tisztújítás utáu — tartandó reudes közgyűlésen kívül, a nyugdíjalap részesei rendkívüli közgyűlését csak azon esetben hívja össze az alispán, ha azt valamely okból megüresedett választmáuyi tagságnak betöltése, vagy más rendkívüli körülmény tenué szükségessé. Az ily rendkívüli közgyűlésre az elnök az alap részeseit egyenként meghívja, kijelölvén a tárgyat mely felett határozni kell. A szavazás mindeu esetben titkos, és csak személyesen gyakorolható. Érvényes határozathozatalra legalább a tagok felének jelenléte, s azok általános szótöbsége szükséges. A nyugdijalap tiz részesének Írásban beadott kérelmére, az alispán rendkívüli közgyűlést összehívni tartozik. 14. §. Az alapszabályok csakis a tisztujitások után tartandó rendes közgyűlésen, az összes részesek általános többségének beleegyezésével, módosíthatók. Az ily megváltoztatás, a megye-bizottsági közgyűlésnek s ennek utján az országos kormánynak bemutatandó s csak ennek helybenhagyása után érvényes. 15. §. A közgyűlési jegyzőkönyv hitelesítésére, az elnökön kivül két jelen volt, de nem választmányi tag küldetik ki, akik a jegyzőkönyvet aláírják. Hl. Nyugdíjazási illetőleg ellátási szabályok. 16. §. Nyugdíjazásnak illetőleg ellátásnak van helye : 1 Ezen nyugdijalap létrehozásának kezdetétől számítandó tiz évi szolgálat után ; a) A megye szolgálatában álló egyén saját kérelmére, ha ez elaggulás, betegség, testi vagy szellemi fogyatkozás miatt, hivatalos kötelességeinek teljesitésésére véglegesen vagy tartósan képtelenné vállván, ezt főorvosi bizonyitványnyal igazolja; ez esetben a munkaképteleuséget a választmány állapítja meg; b) ha a megye szolgálatában álló egyén elaggulás, betegség, testi vagy szellemi fogyatkozás miatt, hivatalos állásának betöltésére képtelenné vállván, ezen indokokból hivatalától fegyelmi uton elmozdittatik; c) ha a hatósági szervezés következtében állomása megszüntettetik ; d) ha a tisztviselő közválasztás alkalmával állomásából kimarad. 2. Ha a megye szolgálatában álló egyén az alábbi §. értelmében beszámítható 40 évi szolgálati idő betöltése után, nyugdíjaztatását önmaga kérelmezi. 17. §. Ha a megye szólgálatában álló egyének valamelyike, hivatalos eljárása közben szenvedett baleset folytán válik szolgálatképtelenné, ha beszámítható szolgálati ideje még tiz évre nem terjed is, ő, illetőleg özvegye s árvái ugyanazon ellátásban részesitendők, mintha már tiz éve szolgált volna. Ha pedig beszámítható szolgálati ideje a tiz évet meghaladja, akkor az ellátás kiszabásánál szolgálati éveihez további 6 év számítandó. 18. §. A nyugdíjazás illetve ellátás mérvének alapját. a beszámítható szolgálati idő és a legutóbb élvezett rendszeres évi fizetés képezi. 19. §. A szolgálati idő azon részesekre nézve, kik az 1877-ben megtartott általános fisztujjitás alkalmával választattak meg, az 1878. évi januárhó 1. napjától; azon részesekre nézve pedig, kik később léptek megyei szolgálatba, megválasztatásuk vagy kinevezésük, illetve eskületételük napjától számíttatik. Ezen intézeti tagok azonban tartoznak az 1878 január 1 óta, vagy később megkezdett szolgálatuk ideje alatt járt fizetésük után két száztőlit 4 év alatt, egyeulő havi részletekben, a nyugdijintézeti pénztárba befizetni 20. §. A dijuoki és nem rendszeresített megyei állomáson, vagy az államnál, vagy más törvényhatóságnál töltött oly szolgálat, mely a beszámítható megy

ei Mai számunkhoz fél iv melléklet és Ferenczi Mór körlevele vau csatolva.