Nyírvidék, 1886 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1886-03-14 / 11. szám

Melléklet n ,,N Y f R V I D É K' 11-llt számához. (Folytatása, a főlapnak.) 60,000 forinton kívül, már beszerezte, akkor a takarék­péuztárakkal a szerződést a megyei közmunka alap ak­koii állásának megfelelően 50,000 forint, avagy esetleg kisebb összegű kolcsönyre vonatkozólag kösse meg, a pénzt vegye fel és az 50,000 forintot az érdekeltség rendelke­zésére bocsássa, a törzs-részvényeket vegye át és a köz­munka pénztárban helyezze el; eljárásáról a megye kö­zönségének jelentést tevén. Gróf Dessewffy Aurél, rendszeréuti üg.\ védje, Bod­uár István utjáu, azou ajánlatát terjeszd a bizottmány i közgyűlés elé, hogy miután a megye közönsége, mult évi 226/B. gy. sz. a. kelt s a közmunkaügyi miniszter jóváhagyása által jogerőre emelkedett határozatával, a megyei közmunkai alapból, a T.-Bild és Szt.-Mihály köz­ségek által fizetendő, évenként legalább 2304 frtot tevő közmunka váltsági összeget 1886. januárhó l-jétől — 1895. év végéig teriedő 10 évi időtartamr.i lekötötte, il­letőleg a Náuás- Szt.-Mihály közötti helyi érdekű va­sút, v?,gy e' g dményese részére, az alispán utján időnkint folyóvá tétetni rendelte, a vasúti társaság vagy ennek engedményese által, a megyei közmunkái pénztárba be­szolgáltatandó megfelelő értékű törzsrészvényekért: en­nél fogva óhajtaudó a büd-szent-mihályi 10 évi közmun­ka váltság írjében 23,600 forintot előlegezni akként, hogy ez összeg m''g ez év folyama alatt törzsrészvény vásarlására foidittassék s a törzsrészvények a megyei közmuukapéuztár részére kamatoztassanak; de viszont a megye közönsége kötelezze magát arra nézve, miszerint az ő általa előlegezendő 23,600 forintnyi tő<ét, illetőleg az ennek arányában járó 2360 forintos törlési részlete­ket évről évre deczemberhó 30-ik napján, az esedékes 5°/ 0-os kamatokkal együtt részér* kifizesse : Miután a megye közönsége 226/B. gy. számú ha­tározatával a Szent-Mihály-Büd-H.-N.inás közötti heiyi érdekű vasút kiépítésére Szent-Mihály és Bűd községek évi közmunka-váltság összegét, 10 évi időtartamra, jog­érvényesen átengedte, s az évi közmunka váltság összeget legalább 2304 forintban állapította meg; miután tovati bá, a becsatolt hivatalos bizouylat szerént, Szent-Mihály Büd községek évi közmunka-váltság összege 3247 forint és r20 krajczárt tesz ki; végre miutáu folyamodó által a tíz évi közmunka váltság fejében befizetendő 23.600 frt. haladéktalanul a törzsrészvények bevásárlá­sára lesz fordítható: a megye közönsége a gr. D -ssewffy Aurél által tett ajánlatot elfogadja; de mert a 226/885 B. gy. számú határozattal csak a Szeut Mihály és Büd községek által 1886. januárhó első napjától 1895 év utolsó napjáig befizetendő közmunka váltság összeg lett felajánlva a kérdéses vasút törzsrészvényeinek vásárlása végett, a gr. Dessewffy Aurél által felajáulott és kifize­tendő összeg 5%-os kamata, a közmunka pénztárból csak azou esetre és csak oly mérvben lesz fizetendő, ameny nyiben a jelzett községek által befizetett közmunka-vált­ság összegből a kamat, a 23 600 forinton felül kitelik. Zoltán János alispán felhivatik, hogy ezen hatá­rozat jogerőre emelkedése után a 23,600 frt. értékű törzs­részvényeket gr. DissewfFy Auréltól átvegye; ezeknek át­vételéről elismervényt adjon ; ezeket a megyei közmunka pénztárába elhelyezze s az időnkint esedékessé válandó fizetéseket, e határozat értelmében, teljesítse. (100.) A szók hibás kiejtése s annak hátrányai. Aki hibásan tanul meg valamit, azt annak ismét újra kell tanulnia s így egyszeri munka és idő heiyett, kétszeri munkát végez s természetesen két-zer annyi időt kell reá fordítania. Az amerikaiak azt tartják, hogy az idő pénz. Aki valaminek az elvégzésére az időt nem hasz­nálja czélszerüen fel, annak nemcsak hátramaradása van, hanem időbeli vesztesége is. Valamint a p^nz szerzésnél az időt értékelni szokták, ugy a tanulásnál is kell érté­kelnünk az időt. Világos tehát, hogyha valamely studi­um részletét hibásan tanultattuk meg gyermekeinkkel, azt, mivel hibás, újra kell tanultatnunk velők, ami ter­mészetesen ismét időt igényel, amit tisztáu gondatlansá­gunk következtében vesztettek el gyermekeink. Az ilyen időveszteség a tanulásban igen gyakran előfordul a gyermek iskola előtti életében. Sok szülő nem ' tudja azt, hogy, ha gyermeke valamit hibásan sajátít el, mily nehéz azt a gyermekkel correktül sajátíttatni el. Innen magyarázható meg, hogy némely szülő gyermekét a beszélés elsajátítása közben hibás, mint mondani szok­ták, kényeztetve kiejtett szavak megtanulására segíti az által, hogy a gyermeket gügjögtetvén előtte a szavakat helytelenül ejti ki. Pedig éppen annyi idő és fáradság mellett ugyanazon szavakat helyesen is elsajátíttathatta volna gyermekével. Ha az ilyen szülők osak némileg is tudatával bírnának annak, hogy mily erőmegfewtés és nagy nehézséggel kell megküzdeui a gyermekuek, hogy a helytelenül, rosz megnevezéssel kipott fogalmakat he­lyesekkel cserélje fel: bizonyára másképp járnának el a gyermek beszélni tanulása alkalmával. Sokkal nehezebb & rosz szokást elhagyni, s azt levetkőzni, mint ugyanazon roBZ szokást jóvá változtatni. A gyermek lelkében az el­ső benyomások sokkal tartósabbak, mint a későbbiek. .Ezt igazolja a gyermekek bámulatos emlékező tehetsége. Hazánk nagy fia Kossuth Lajo 1, egyik levelében, igy nyi­latkozik: »Sokkal élénkebben puilékezem vissza gyermek éveim epizódjaira, mint a fértikorom-beliekrec. Ez is a mellett bizonyít, hogy a gyermek lelkében a legelső be­nyomások a legmaradaudóbbak. Az életben gyakran találkozunk olyan emberekkel, akiknek beszélő organuma teljesen ép, s mégis egyes más­salhangzókat nem tudnak hibátlanul kimondani. Dr. Nie­mayer megfigyelvén s megvizsgálván néhány ilyen hibá­san beszélő egyént, konstatálta, miszerint a hibás beszé­det az illető legelső gyermek éveiben szokta meg, s bár erősen akart tőle szabadulni, nem sikerült. Ily esetikben az első mulasztást, mint fentebb is emlitém, a szülők követik el. A mulasztást valakinek helyre kell pótolnia. Ez a valaki nem lehet más, mint a nevelésben a szülők helyettesitője a tanító. Az iskola teeudője tehát, hoiy a családi helytelen nevelés követ­keztében az,iskolába holott rosz szokásokat helyesekkel cserélje fol. A tanítónak számtalan ecetben kell tapasztalnia, hogy az iskolába adott gyermekek mily hibásan beszél­nek, ami természetesen a taniiást hátráltatja. Ezen rosz I szokás legfeltűnőbben mindjárt az olvasás tanításánál mutatkozik. Vaunak olyau gyermekek, kik az r hang helyet d-ét, az I helyett j-et stb. hangoztatnak. Helyteleuül cselekesznek a szülők akkor, mikor gyermekeiket a helyett, hogy helyes beszédre szoktatnák, éppen az ellenkezőt teszik. Ha a gyermek beszéd-szenei épek s előttök mindig tisztán beszélünk, lehetetlen, hogy a selyp beszédét szokja meg. Legtöbbször fiatal szülők esnek e hibába s bár később észreveszik tévedésüket, már nem segíthetnek a bajon. A fiatal szülők rendsze­rint első gyermeköket szokták selypelő beszédre tanítani s ezzel azt is elérik, hogy később született gyermekeik is a selypelő beszédet szokják meg. A kisebb gyermek a nálánál nagyobbat mujomszerüleg utánozza nemcsak a beszédben, hanem mindáu cselekvésben. Ez uton az első selvpitő gyermektől a többiek is eltanulják a selypelő beszédet. A hibás beszéd rendszerént akadályul szolgál, a különben hivatottsággal biroknál is, egyes magasabb állás elfoglalásánál. Val tin dy emberben meglehetnek mindazon képességek, melyekkel például egy egyetemi tanári állomás kívánalmainak megfelelhet; de ha hibás beszédű, már azon állomás betöltésére uem alkalmas. Ilyen s ehez htsonló mállőztetéssel jár a hibás beszéd, melyet egyenesen első gyermek éveiben szokott meg valaki. Ho^y a gyermekek a beszédbeb szavak tiszta ki­ejtéséhez szokjauak, s/.ükséges, miszerint a beszélni ta­nulás kezdetén a szülők és a gyermek környezetében élő felnőttek minden alkalommal tiszta hibátlan, kiejtés­sel beszéljenek. Ha következetesen ily eljárást követünk a beszélni kezdő gyermekek előtt, azok tisztán fognak beszélni, amely körülmény az iskola teendőjét nagy mérvbeu megkönyiti. Ámde, ha már a mulasztás megtörtént s a gyermek hibásan ejti ki a szavakat, miat el >bb is emlitém, az iskola teendője a bajt gyökeresen orvosolni. Ez orvoslás annál nehezebb, minél nagyobb mérvű a selypitís. Nagy mérvben a gyermek beszél ni uem ak ráta is, akadilyul szegődik tervünk keresztüi vitelénél. Óvatosan fogjon a tanító a gyermek ezen hibájanak orvoslásához. A gunyo­lás egyátalán uem vezet czélhoz, sőt okává l^sz annak, hogv a hibásan beszélő gyermeket a tanulótársak kine­vetik s ez félénkké teszi a gyermeket. S'.égyenleni fog beszélni az iskolában s ennek kiv 'tk+ztébea legjo'ib ak i­ritunk se n vezetend eredményre. Bő alkalma nyílik a taní­tónak az olvasás tanítása kezdetén, az egyes betűk han­goztatása alkalmával, szoktatni a gyermeket a hang tiszta kiejtésére. Kezdetben nem szabid a dolgot elhanyagolni. Türelemmel kell a hibák it javítgatni. Előbb han gonként kell a hibátlan kiejtést javítani s csak miután a hangokat magokban tisztán képesek kiejteni, kell ma­gánhangzók hozsá mondatásával rövidebb, lehetőleg egy tagu szavakat alkottatni s mindaddig gyakoroltatni, mig a', azelőtt hibásan kiejtett hangot is készséggel s hibát­lanul foglalják be az e^yes szavakbt. Hi valahol, ugy itt, e dolognál kell következeteseiknek lenuü ik. Minden alkalmat ragadjunk meg, hogy a hibis.10 kiejtett han gokat hibátlanul ejtessük ki. Minthogy az egyes hangok kiejtésénél lényeges szerepet játszik a nyelv mikénti elhelye^é>e a szájürben s a száj mikénti allása : a gyermeket ezekre figyelmez­tetni el ne mulaszszuk. Hi a gyermek önmagától a szá­ját alakítani s nyelvét elhelyezni az egyes hangok han­goztatásánál nem tudná, ne resteljük mi magunk adni meg a száj alakját s helyezni el a nyelvet. A karban való feleltetés is alkalmas e baj orvoslá­sánál, de ugy eszközöljük, hogy mi mindig a gyermek mellé állván, mintegy figyelmeztessük őt hibája elkerü­lésére. így és hasonló módon kell minden tanítónak eljár­nia, ho^y a helytelen cnaládi neveléi folytán az iskolába hozo:t ezen rosz szokást tanítványaival elhagyassa. Egy tauitó. Szabolcsmegye közigazgatási bizottsági ülé­séből. (Márcziushó 11.) Főispin ur O méltósága, a bizottsági tagok rövid sziv lyes iidvöziése után, az liléit megnyitja l/ t 10-órakor. Miklós László főjegyző miudenek előtt a Szobosz­lay Pap József lemondása által megürült árvaügyi fö­lebbviteli küldöttségi helyet s a Kállay Jeni lemondá­sával megüresedett fegyelmi választmányi pótállást, és az erdei kivágási bizottságból hiányzó tag helyét óhajtaná betöltetui. A fegyelmi választmáuyi pótállásra a törvény ér­telmében titkos szavazás utjáu, Szesztay Károly, az er­dei kihágási bizottsági tag helyére Komis József s az árvaügyi föllebh viteli küldöttség! tagságra szintén Szesz­tay Károly bizottsági taro'í vála-ztattak meg. Ez után Kállay Leopold, Kállay Jenő és Bodnir István bizottsági tagok elmaradása igazoltatott. Zoltán János alispin jelenti, hogy a közelebb le­folyt hó tartama alatt semmi oly fontos esemény sem merült fel, amely a t. bizottság figyelmét és intézkedé­sét igénybe vehetné. Bejeleuti további, hogy a debre­czeu-híjdunánási keskeuy vágányu vasút által tervezett, hajdunáoás-büdszentmihályi vasút közigazgatási bejárása folyó hó 3-án eszközöltetett, amely cselekménynél a me­gye szintén képviselve volt. A kir. adófelügyelö, az általa képviselt közigazga­tási ág állapotára vonatkozó havi jesentését, a követke zőkben terjeszti elő. Az 1886. januárhó végével hátralékban maradt adó tartozás kitett 513,288 frt. 12 krt. Ehhez utólagosan elő­iratott: 2,887 frt. 77 kr. Lett az összes tartozás: 5 16.175 forint 89 kr. Err i befizettetett februárhó folyama alatt: készpénzben 136,086 frí. 0t> kr. törlésekben 12,824 frt. 46 kr. Ö.szeaen 14S.010 irt. 52 kr. M trad februárhó végével tartozás: 367,265 frt. 37 kr. Ide. számítva a hadmentességi 25,621 frt. ti l '/ 2 kr. dijat, a jog- bélyeg­és egyenértéki 175,581 frt. 25Va kr. illetéket s az ár­téri és tiszaszibályozisi 230,450 frt. 14 kr. kölcsönyt; lesz az összes tartozás f. é. februárhó v :-gén: 798.718 frt. 38 kr. A hadmentességi tetemes hátralékra nézve meg­jegyzi a jelentés, hogy abból a legnagyobb összeg Nyír­egyházát terheli, ami annak tulajdonítható, hogy Nyír­egyháza város legutóbbi szervezése előtt oly közegek voltak megbízva a behajtással, akik eme kincstári köve­telést, hanyag eljárásuk folytán, úgyannyira összezavarták, hogy körül-belül 3000 forintnyi összeg, a hátralékos feleknek ismeretlen helyre történt eltávozásük miatt, alig ha lesz behajtható. A többi kincstári követelésekre vonatkozólag kie­meli a jelentés, hogy azok behajtása érdekében a lefolyt jauuár és február havakban, tekintettel a folyamatban volt dohánybeváltásra, az adófelügyelőséj által más intéz­kedés nem tetetett, mint csakis azo c egyszoü szorgal­mazása. Olvastatott a főorvosi havi jelentés, am ilyből a következő érdekesebb észleleteket hozzuk a közönség tu domására. Daczára a február havi nem igen kedvező időjá­rásnak, a nagy-kállói járást kivéve, ahol a beteg forga­lom nagyobb volt mint januárban, a közegészség állása megyénkben eb'ggé kielégítő. Járvány csupán Balsán és Nagy faluban volt, ameny nyiben még a mult év d^czember h vában keletkezett hólyagos himlő még februárra is átterjedt; de márczius 2-án már meg szűnt. E két községben 4422 lakos köz­zül megbetegedett a járvány kezdetétől fogva összesen 51 egyén, tehát a Ukosságnik 11%-ka meghalt 15; te­hát 3.5 ezer lakos közzül. Szórványosan előjött a kisvirdai járásban pár esete a roncsoló toroklobnak, az ujfehértói tauyákon pár havi hagymáz, N.-Kállóban pár kanyaró, K. Semjéuben 1 hó­lyagos himlő, a nyíregyházai sóskúti tanyákon hólyagos himlő pár esetbeu, ugyszmtén Polgáron 3, Szt.-Mihályon 3 Rakamazon 4 esetbeu észleltetett, amelyek azonban gyógyulással folytak le. A nem fertőző bántalmak kózzől: légc^ő-és tüdő­hurut, tüdő lob, maudula lob és gyomor bélhurut mutat­kozott. Az idült kóralakok közzől: bujakór, tüdővész ég csúzos bántalmaz kerültek kezelés alá. A kórnemtő ál­talában hurutos lobos volt. Törvényszéki bouc.ol is 2 esetben eszközöltetett, és pedig az orosi világos tanyán egy férfinál, kinél ütés következ'ében agytályog volt a halál oka; Nyíregyházán egy nőn, kinél állítólag vegyi szerekkel eszközölt magzat­elhajtás volt a halál oka. Rendőri hulla-szemle 3 volt; jelesen : Takta-Kenézen 1 iszákosság miatt guta-ütött egyénen, Leveleken egv szekér által elgázolt egyénen, Nyír Adonybau egy ön­gyilkos phosphor-mérgezett nőn. Orvosi látlelet 2 könnyű és 2 súlyos testi sértésről állíttatott ki. Véletlenség áldozata volt Ibrányban egy férfi, kinek a s'.ecska-vágó jobb karját vágta el, minek következtében pár óra alatt elvérzett. Bánházán egy gyermek vizbe fult. NyiregyházáQ 3 gyermek maratott meg állítólag veszett kutya által. A sebek szabály szerént kiégettettek és gyógykezelés alatt állanak. A halottvizsgálati jegyzőkönyvek 103 községből 183,781 lakosról érkeztek be; 35 községből 30.327 la­kosról nem érkeztek. A 7 éven alúl elhalttak közzől uem lett gyógyke­zelve 60 3% >; 7 éven felül elhalttak közzől uem gyógy­kezeltetett 49'7%-i; szám szerént elhalt a 183,781 egyén közzől 498, tehát 2'7 p. mille. A 7 éven alúl elhalt és nem gyógykezelt gyerme­kekről vezetett nyilvántartási könyvnek kivouatát csak a nagy-kállói és a dadai felső járások szolgabirái küldték be. A hasznos házi állatok közzől, takony kór miatt, kiirtatott Csobajon két, Oroson egy ló. Gyanús orr folyás miatt zár alá helyeztetett Qé­gényben 3 ló. Kehesség miatt elkülönittetett és kezelés alá vétetett Ibrányban 4, L.-Petriben 4, Gemzsén 1, Varsányban 2, Eszenyben 2 ló. A főorvosi jelentés tudomásul vétetett. Az árvaszéki elnök jelen ése szerint januárhóról elintézetlenül átment februárhóra; 3714 szám. Ehhez érkezett februárban: 1691 szám. Elintézendő lett 5405 s?ára. Ebből intéztetett 1307. Elintézetlenül átment már­cziushóra : 4098 szám. Az elintézett számokból feldolgo­zón: Péchy Gyula üln. 329, Okolicsinyi Géza 350, Bö­szörményi Kornél 326, Nóvák Gyűl i jegyző 302 számot. A kir. ügyészi hivatal kimutatása szerint le volt tartóztatva februárhó 28-áu a központi fogházban: el­itélt 151, fölebbezés alatti 47, vizsgálati 47, összesen 245, akik közzöl férfi 228, nő 17. Haláleset uem fordult elő. Rabmunkából a kiucstár részére befolyt 80 frt. 43 kr. A nagy kállói járásbíróságnál le volt tartóztatva; vizs­gálati fogoly 2, (1 nő és 1 férfi.) A kisvárdai járásbí­róságnál: elitélt 13, vizsgálati 8, összesen 21. (19 férfi 2 nő). A nyírbátori járásbíróságnál: elitélt 18. vizsgálati 2, összesen 20, (14 férfi, 6 nő.) A tisza-lóki járásbíró­ságnál : elitélt 3, vizsgálati 6, összesen 9. (7 férfi 2 nő). Olvastatott a mi gy. kir. államvasutak miskolczi üzletvezetőségének 1289/1886 számú megkeresése, amely szerint ugy a Nyíregyháza város közig, tanácsának ülé­séből 532/1886 sz. a. hozzá intézett átiratban kérelme­zett, a nyiregybázai-debreczeni v»sutvon»lon Ujfehértó felől, a 157 számú levő vasúti átjáró áthelyezése, vala­mint ezzel kapcsolatban egyúttal a nyíregyházai állomás Ujfehértó felőli vége melletti egyik útátjárónak beszün tetése és az állomás alatt elvonuló viz átérsz felhagyása ügyében helyszíni tárgyalás tartására, egy bizottság ki­küldését kéri. A közigazg. bizottság ez ügyben a következő ha­tározatot hozta: Az üzletvezetőség megkeresésében, valamint a csa­tolt kérvényben felhozott indokoknál fogva, a m. kir. államvasutak nyiregyháza-debreczeni vonalán a 157 számú őrbázuál levő útátjáró áthelyezése, továbbá a nyíregyhá­zai állomás mellett fekvő egyik útátjárónak beszüntetése és az állomás alatti vizáteresz felhagyása ügyének, az érdekeltek hozzá járulásával, f. é. márcziushó 28-ik nap­ján d. e. 9 órakor tartandó helyszíni tárgyalásra Lukács

Next

/
Oldalképek
Tartalom