Nyírvidék, 1886 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1886-03-14 / 11. szám

NYÍBVIDÉ K." Az országos nyomor gyógyító szerei. V. Czikksorozatom I. közleményében a többi országos nyomor közt érintettem volt, hogy a magyar kormány nem gondoskodik arról, hogy a szegény földmíves és munkás néposztály egészségi állapota és szaporasága, a korcsmai hamisított italok által, meg ne támadtassék s védképtelenné ne tétessék Aki azt hiszi, hogy ez érvet, illetőleg vádat az antiszemiták találták fel csak azért, hogy a zsidóság ellen tüntethessenek, nagyon csalódnak. Ez nem az antiszemiták vádja a zsidóság ellen, hanem a magyarság vádja a kormány, a regáletulajdonosok és a helyi hatóságok ellen. Korcsmáros, vendéglős keresztény is elég van hazánkban. Az igaz, hogy az izraelita korcsmárosok száma túlnyomó nálunk. Tehát a vád súlya akarva- nem akarva reájok nehezül Egészségtelen és hamisított ital azonban minden bormérésben találtatik, legyen a bérlő keresztény vagy zsidó. A hiba tehát tulajdonképpen nem is abban fekszik hogy, ki méri a hamis, az egészségtelen, a nép fizikumát gyökerében romboló italokat; hanem ott és abban fekszik, hogy egyáltalában vannak rosz, egészségtelen, sőt mondhatni mérges italok, és hogy azokat faluu-vár<óson egyaránt mérik. Nincs se itt se ott, aki az italokat erélyesen ellenőrizze; sőt a kormány, az úgynevezett műbor-gyártás engedélyezése által, maga nyújt alkalmat az italok meghamisítására. Hogy a műbőr gyártással leginkább izraelita kereskedők foglalkoztak és foglalkoznak még ma is, az igen természetes; ha meggondoljuk, hogy a tőke ma kizárólag zsidó kezekben van. A- műbőr gyártással foglalkozó tőkepénzeseknek nem uagy dicsőségére válik ugyan, hogy a magyar bor hitelét a külföldi piaczokon teljesen tönkre tették; és ez által a magyar bortermelőt megfosztották azon lehetőségtől, hogy tiszta termelésű egészséges borát csak közép árban is értékesíthesse. De ez első helyen a kormány hibája, aki jó-elve nem gondoskodott a műborgyártás eltiltása, a borral való kereskedésnek szigorú ellenőrzése és a megbizhatlan borkereskedők üzletének bezáratása által: a magyar borok hitelének megszilárdításáról. A műborgyártás veszélyes voltát végre is belátta a kormány, és az e tekintetben megindult országos mozgalomnak ő maga is élénk lendületet adott. Minden jel arra mutat hogy ezen, a magyar bortermelő vidékekre nézve életfontosságú kérdés, rövid időn meg lesz oldva. Igaz ugyan, hogy a kormány e tárgyú törvényjavaslata nem kivánja a műborgyártást föltétlenül eltiltani, sőt nem is czélozza ezt a javaslat azon okból, mert a mübort nehéz megkülönböztetni a természetes bortól. Pedig ez az ok éppen a feltétlen eltiltás mellett harc/ol; mert mig egyrészről a járatlan borfogyasztót a műborral megcsalják, beteggé teszik; más részről hivatott egyének, a gyakorlott izlés és vegytudomány segélyével, a természetes bort a mű-bortól határozottan megkülönböztetik. Felhozzák továbbá a műborgyártás eltiltásának ellenzői azt is, hogy az eltiltás korlátozza az iparszabadságot. Ugyan mi bűn van abban, ha az állam a csalással járó iparszabadságot, amely egyenesen az állam, az ország A „NYÍRVIDÉKI

4 JÁROZÁJ A. A bánfi - hunyadi eks/.pediczió.*) (Mellék-esemény Bem erdélyi hadjáratából.) V. Másnap csakugyan megtörtént az aranyok kiosztása. A piaczra vezényelt csapatok előtt egész ünuepé lyességgel adta át Koczok térparancsnok a Gsányi L szló országos főbiztos által küldött arauyakat. ; nekem 2, a két szekerésznek 1 — 1 darab aranyat nyújtván át, a kor mányzónál kieszközlendó jóváhagyás reményében, az általunk tauúsitott éber figyelem és katonás ön-tartás megjutalmazásául. Meg kell itt említenem, hogy a borsodi fél üteg parancsnoka Kna'l Antal főhadnagy nem a legjobb szemmel nézte kitüntetésemet. Az tz alkalomból hozzám intézett hivatalos levelében meg emlékezett ugyan kitüntetésemről, szerencsét is kívánt hozzá, de én a sorok közt tisztán láttam az elfojtott haragot és boszankodást; aminek különben kifejezést is adott azon rosszaló megjegyzésében, hogy kár volt a havasokon a drága ágyútöltényeket a levegőben elvesztegetuem. No de e rosszalásának semmi fontosságot sem tulajdonítottam; mert a lövéseket egyenesen az ekszpediczió parancsnokának meg hagyásából tettem. Nem is lelt semmi komolyabb következménye Knall Antal ross/alásának. Személyes ellenszenvét azonban folyvást éreztette velem, anyiri; hogy, az előléptetés helyett, még a lejebbités (degradálá-) szégyenében is részesített; amire mindjárt \isszatérek. A 4 darab arany kiosztása utáu pár nap múlva a bánfi-hunyadi ekszpedicziónális csapatoknak, mint ilyeunek, szerepe lejárván és működése beszüntettetvén : vissza veaényelvettünk Kolozsvárra. Ott sem maradtunk sokáig. Urbán császári ezredes ugyanis, aki a deczemberi dézsi *) Lásd: a .Nyírvidéki 8-ik számát. egy nagy részének elpusztítását vonja maga után, korlátozza, vagy éppen megtiltja és megszünteti?! Ehhez, azt hiszem, az államnak joga van. Már pedig azt, hogy egyik-másik műbőrgyártó az egyes jóhirű borvidéktől nevet lopva, gyártmányát ezek terméseként vigye a piaczra. egy jóra való kormány sem tűrheti. A bortermő vidékek lakói, a föld- és szőllőmíves nép érdeke elvárja az országgyűléstől, hogy a műbőr gyártás kérdésének tárgyalásánál határozott és teljes sikert biztosító álláspontra helyezkedjék, és a műbőr gyártás föltétlen eltiltását törvénybe iktassa. A hiza nem azoké az egyes tőkepénzes műbőr-gyárosoké, akik százezreket vágnak zsebre és midőn a hazát vész fenyegeti, össze szedik az adó alól eltitkolt pénzüket és más hazát keresnek; hanem azé a szegény föld népéé, aki a haza földjének göröngyeit verejtékével áztatja, aki hazája földéből és földjeért él-hal, aki e föld után adózik viseli a terheket és a haza földjének védelmére hadseregeket állit saját véréből. Erről nem szabad megfeledkezni sem a kormánynak, sem a törvényhozó testületnek. Nagy mulasztás volt továbbá ez érdekben a kormánytól az, hogy az itahnérési regále-jog megváltásáról már régebben nem gondoskodott. Ujabb időben azonban hála a magyarok Istenének egész komolysággal hozzá látott az italmérési regále-jog megváltása kérdésének megoldásához ! Most is jókor. Jobb későn, mint soha. Miként oldatik meg a kérdés, az nem tartozik jelen czikksorozatom keretébe. Én csak azt óhajtom s velem együtt minden jó hazafi, hogy mielőbb meg legyen oldva; hogy eleje vétessék az egészségtelen italok mérésének és hogy ez által a földnépének erkölcsi, anyagi, egészségi, szaporasági és védképessegi viszonyai kedvezőbb ; arányokat öltsenek. Szintén nagy hiba volt és hiba még ina is az italmérési jog bérbeadásánál, az illető jog-tulajdonosok részéről az, hogy minden más társadalmi, erkölcsi, nemzetiségi tekintetek mellőzésével, csupán a hasznot keresték és keresik. Nem gondoltak a holnapra, csak a mára Aki legtöbbet ígért az ital mérési jog gyakorlásáért, annak adták ki a jogtulajdonosok. A hatóságok szintén nem törődtek sem a bérlő annyagi viszonyaival, sem a kimért italok minőségével. És így lassan-lassan oda érlelődött a dolog, hogy az italmérési jog érteke évenkint alább szállott, a rosz italok miatt a nép egészségi viszonyai fenyegető alakot öltöttek, a közerkölcsiség megmételyeztetett a lelketlen jött-ment regálé-bérlők által. Bj kellett tehát következni az időnek, lio^y a regáljogtulajdonosok mago'; sürgessék a korcsmáltatási jognak megváltását. Adja az ég, hogy a föld népére minden tekintetben a legelőnyösebben oldassék meg a megváltás kérdése! Hiszen a legfőbb előny különben is az államra liá rámol belőle. Vagyonom, egészséges, elégedett, erőteljes és jó erkölcsű, uíp teszi az államot hat al mássá. Szabolcsmegye évnegyedes közgyűléséből. (februárhó 23. 24.) Olvastatott a m. kir. földmtvelési ipar és k Tesked. miniszter őnagyméltóságának a mértékhitelesités szabálytalan kezelése folytán hozott s a Klein Sámuel nyiregibázai mértékhitelesítő által megfölebbezet 49/885 b. gy. C'ita és Kolozsvár bevétele után Bukovinába mmekült, i

j

,nét betörvén Erdélybe ; a mi fél ütegüuk és a Tóth Ágoston alezredes p irancsnoksága alatti hadcsapjtok a bukovinai hitárszélen figyelő elkülöniimény képpan állott Riczko ezredesnek egy gyenge zászlóalj Sándor gyalogságból, egy honvédz iszlóaljból, a lengyel legio szintéu egy gyöuge zászlóaljából s néhiny ágyúból álló hadosztályának erősbitésére rendeltettek. Ebben az útban történt velem az a szégyen, hogy Knall Antal egy hóra megfosztott altiszti rangomtól; mert nem volt 2 pár csizmám. Nevetségesnek, tőt talán sokak előtt lehetetlen dolognak látszik; pedig igaz és megtörtént dolog. Egy napon ugyauis, egy igénytelen faluban szállásoltuk el maguukat; hogy részint pihenőt tartsunk, r'szint rendbehozzuk öltözetünket. Éi mint tizedes igen természetesen először ágyúm személyzetének ellátásáról gondolkodtam, s csak a után gondoltam magamra. Elvégezvén dolgomat, az üteg czipészéhez siettem, hogy lábbelimen a szakadásokat és fesléseket kiígazittassam. Alig h így elhelyezkedtem a czipész lakásán, hallom, hogy a 3-dik ágyú tizedesét az üteg parancsnok keresteti. A 3 dil; agyú káplárja történetesen én lévén, nem volt mit tennem mást, mint elvágatni topánomról a fonalat ós lábomra rántani; hogy az ütegparancsnokhiz mehessek. Az üteg parancsnok, aki nem volt más mint Km 11 Antai, azzal förmedt rám, hogy miért nem teszek nála jelentést, h i van-e valami baj az ágyú személyzetével. En tiszteletteljesen értésére adtam az ütegparancinok úriak, b g/ miután b-ij nem fordult < lő, tehát nem volt szükség a jelentésre. Különben is a pihenési időt uagyon fel kell használnom; mert iábbelim rongyos. — Tehát öuuek, altiszt létére, nincs két pár lábbelije? — K^rdé emelkedett hangon az üteg pararcsuok tőlem. — Igen is nincs, kérem alásan! -- Volt a feleletrészemről. számú határozatra kelt leirata; s ezrei kapcsolatban tárgyalás alá vétetett a megye főügyészének Nyiregjháza város képviselő testülete által a mértékhitelesités kezelése tárgyában hozott határozatra beterjesztett jelentése : A m. kir. földmiv. ipar és kereskedelmi miniszternek 63255/885 sz. a. kelt leirata tudomásul vétetvén; Ziltán János alispán utasittatik, hogy a Nyíregyháza város és Klein Sámuel mérték hitelesítő közölt létrejött szerződés alapján, szabálytalanul felk°zelt összeg behajtása iránt intézkedjék. A mérték hiteles tés kezelése Nyíregyháza városától ez idő szerént vissza nem vétetik; hanem Nyíregyháza város polgármestere utasittatik, hogy a megye területén a hamis mértékek s általában a mértékhitelesités ellenőrzésére nézve, szakértő egyének meghallgatási mel lett, a megye alispánjához indokolt javaslatot terjeszszjn, amelynek alapján mindazon intézkedések, amelyek a mértékhitelesités szabályszerű kezelése és ellenőrzése, végett, a törvény és gyakorlat igényeinek megfelelől-g, nélkülözh'Jtlen szükségesek, foganatosíthatók legyenek. A magyarországi szegény tanítók árvái részére építendő árvahiz ellőállitásához szükséges költség gyűjtésével foglalkozó egyesület segélyérti folyamodványa előterti s^t :tvén : Az egylet átiratának másolata a szolgabiráknak és Nyíregyháza polgármesterének, a gyűjtés foganatosítása végett, oly utasítással aditik ki, hogy az általok gyűjtött összeget Zoltán János alispánnak beszolgáltassák. Zoltán János alispán pedig felhivatik, hogy a bs gyűlt összeget az egylet részére átszolgáltatván, a gyűjtés eredményéről a közgyűlésnek jelentést tegjeu. Tárgyalás alá vétetett a községi és körjegyzők munkadíjának az egész megye területére érvényes megállapítása végett. 460/b. gy. számú bizottmányi gyűlési határozattal kiküldött bizottság részéről 1886 januárhó 16-án Nyiregyházán tartott ülés je »yyzőkönyve: A községi ég körjegyzők áltai felszámítható ma t tadij.k megállapítására vonatkozó küldöttségi véleuiéuy érdemleges elbírálásába a megye közönsége ez alkalommal nem bocsátkozik ; de minthogy a községekről szóló törvényjavaslat az orsziggyülés által legközelebb már tárgyaltatni fog; és a törvényjavaslat elfogadása esetén a megyei községek részére uj megyei szabályrendelet lesz alkotandó: ennélfogva ezen küldöttségi munkálat felhasználás végett, a szabályrendelet alkotásával megbízandó küldöttségnek fog kitdatni Zoltán János alispin, a megye közönségének mull évi 445/B. Gy. számú határozata folytán a Máté-Szalka Nyíregyháza között létesítendő helyi érdekű vasút kiépítésére felajánlott 50,000 forint kölcsöny fölvételére és törlesztésére vonatkozó véleményes jelentését előterjeszti, és egyszersmind oemutatja a szabolcsmegyei és nyíregyházai takarékpénztárak azon ajánlatát, mely szerént a két takarékpéuztar külón-külöu 25,000 forintjával hajlandó Szabolcsmegrének 10 év alatt 20 részletben viszafizeteudő 50,000 forint kölcsönyt adni; félévenkiut előlegeseu fizetendő 6%-i kamat és a kölcsönyuek kellő biztosítása mellett: Tekintve, hogy a hazai takarék pénztárral kötendő kölcsön ügyletnél, a kötvények jelenlegi árfolyama mellett, a megye közönsége minden 100 forintnál 5 forintot, tehát 60,000 frtnál 2500 foriu!,ot veszítene; tekintve továbbá, hogy a megyének évi közmunkája átlag 40,000 forintot tesz ki, amelyből 10 év alatt 20 részletben az 50,000 forint kölcsö.y s ennek 6%-i kamata, a közmunka pénztár alapjának veszélylye/tetése nélkül, kifizethető; s végül tekintettel arro, hogy egy helyben s a megye területén levő intézettel, a kölcsön ügylet megkötése é» a kölcsönyuek időnkint való törlesztése nem csak könyebb, de egyszérsmind lényegesen kisebb eljárási költség mellett vihető keresztül: ennél fogva a megye közönsége, a nyíregyházai és szabolcsmegyei pénztárak ajánlatait elfogadja; és utasítja Zoltán Jáuos alisp'mt, hogy azon esetre, ha h m. kir. közmunka és közlekedés ügyi miuiszter ezen ha tározatot jóváhagyja, ég ha az érdekeltség a vasút építéséhez szükséges összeget, a megye által felajánlott (Folytatás a. mellékleten.) — Mától fogva 1 hónapig közember. Elmehet. — Monda és hátat fordított. Tökéletesen megértettem az én lőh idiagyoaiat. Szalutáltam, sarkon fordultam és kilép'.em a szobából. Kiút már ott volt két kollegái', egy tűzmester és néhány közlegéuy, akik mindent hallottak. Sajnálattal vették a dolgot, de nem változtathattak rajta. Csupán az ily alkalommal szokásban levő kérelmi tisztet teljesíthették érdekemben; azonban eredmény nélkül. Az ütegparancsnok hajthatlan marad'. Nekem közembernek kellett lennem. Es már Bethlennél, ahol a királynéuieti csata után, amelyben Ric/.kó ezredes vitézül elesett, egész Bethlenig előre nyomult Urbánt feltartóztatni, tehát csatába bocsátkozni kelleit volna, az ágvúhozmint közlegéuy léptem; az irányzó-készüléket Knall Antal ütegparancsnoknak adván át. A parauosuok az irányzói kötelességet teljesítette volna is, ha Tóth Ágoston alezredes elég erősnek érezte volna magát, illetőleg hadcsap itát az ellentállásra. Tóth Ágoston tehát nem állta útját Urb innak; de nem is kellett, mert Urbán ueszét vévén Bem közeledésének, különben is megfordult utjá ban és Jaád felé vonult, ahol februárhó 23-án Bem által megtámadtatván, tetemes vesztességgel ismét Bukovinába menekült. Ez eseményt azért érintettem, mert az én közlegény>égemmel némi összeköttetésben állott. A jaádi ütközet után Bem Beszterczét, és a határ szélt meg zállotta; parauc-nokul Tóth Ágostont nevezvén l;i Ez után ami félütegünk e vidéken maradt egész addig az ideig; miguem S gesvártt B m had-eregéuek zöméhez csatlakoz unk, hogy Szebeu bevételének dicső ségébrn mi is osztozkodjunk. Előbb, sem mint Szebent bevennénk, amiről különben is egy más epizódbau szándékozom hosszasabb tu szólani; elmoudom Csányi László kormánybiztossal való találkozásomat és közlegénységem megszűnését, mint amely két esemény szoros összeköttetésben vau jelen mellék-történetemmel. (Vége kör.)