Nyírvidék, 1886 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1886-03-07 / 10. szám

N Y í R V IDÉ K" litikai jogait. Bizonynyal minden állampolgár szívesen fizetne több, mint kevesebb adót: ha ahhoz mértt vagyonnal bírna. De azért fosztani meg valakit jogától, mert 10—12 hold föld helyett csak 8—9 holdja van; és mert 10 frt 50 kr. adó helyett 9 frtot, vagy éppen 10 frt 49 krt fizet: egyáltalában nem egyeztethető össze a közteherviselés elvén alapuló jogegyenlőséggel. Ha már egyik-másik adózó polgárnak nem üti is meg adója a censusban meghatározott öszszeget; de mert mégis csak járulnak, és igen sokan nagyon is csekély különbséggel, az állani terheinek viseléséhez; a véradóhoz és a községi szolgálinányokhoz pedig a választási jogot élvezőkkel csaknem ugyanazon arányban: nagyon természetes igazság, hogy a jogok gyakorlatában is részesüljenek legalább abban az arányban, amily arányban járulnak az állami szükségletek fedez séhez. Például, ha azt a 10 frt 49 krt 6-an vagy 8-an fizetik: az a G vagy 8 adózó polgár válaszszon magok közzől egy választót; aki azután a fejszerénti választókkal együtt folyhasson be az egyenes választásba E szavazási módozat különben nem is egészen uj; amenyiben az, habár más alakban, Poroszországban és Bajorországban ma is gyakoroltatik a közvetett vagy nem egyenes választási cselekményben. A képviselő választásnak ugyanis általaban 3 nemét különbözteti meg az alkotmánytan; u. m. az általánost, a közvetlent vagy egyenest, és a közvetettet vagy nem egyenest. Az általános választásban (sufrage universel) minden nagykorú férfi részt vehet, tekintet nélkül adóképességére, műveltségi, vagyoni és hivatali állására. E joggyakorlat van elfogadva : Dániában, Francziaországban, Görögországban, Luxemburgban. Mexicóban. Németbirodalomban, Svájczban, Spanyolországban, Szerbiában és Sachsen-Weimar nagyherczegségben. A közvetlen vagy egyenes választásba csak bizonyos kellékekkel, úgynevezett választási képességgel bíró polgárok folynak és pedig személyesen. Hasonló joggyakorlat áll fenn Angliában, Belgiumban, Olaszországban, Portugalliában, Hollandiában, Svédországban és nálunk A közvetett, vagy nem egyenes választásba szintén csak választási képességgel bíró polgárok folyhatnak be, de nem személyesen, hanem csak bizonyos számú küldöttek közvetítésével; akiket megválasztanak magok közzől a végett, hogy helyettük a képviselő választasban részt vegyenek és a párt jelöltjére szavazzanak. Ily közvetett választás gyakoroltatik. mint már emlitém, Poroszországban és Bajorországban. íme ily közvetett valasztási joggyakorlattal kellene felruházni azokat a kis adótizetőket, akiknek állami évi adójuk nem üti meg a census-kivánta mennyiséget. Ezzel az állani és a kormány sokat nyernének. A közügyek iránti érdeklődés nagyobb kiterjedést nyerne; a kormányt is többen támogathatnák; az alkotmányosság iránti érzék s ez által a hazaszeretet és áldozat-készség is fejlesztetnék a népnél. Az alkotmányos érzület pedig, tudjuk, hogy sokkal jobban ápolja és fejleszti a törvény iránti tiszteletet és a hazafiúi erényeket, mint a szűkmarkú jogosztás és a hatalomtól való félelem. Ajánlom e közleményt az országgyűlési képviselő urak hazafias figyelmébe és gondjába. Szabolcsmegye évnegyedes közgyűléséből. (Februárhó 23.) A m. kir. honvédelmi miuÍ9zter, 229/X számú IDtézvéuye kapcsán, az 1886 évi lóavatási tervet oly utasitással küldi meg a megye közönségének, hogy az 1873. évi XX. t. cz. 6. §-a értelmében anyi lóavatási bizottságot alakítson, amenyi a tervben megállapít* a és számmal jelöl ve van. — Felhívja továbbá a m g)e közönségét, hogy az 1885-dik évre érvényes lóavatási tervet a mult évre megválasztott lóavatási elnököktől és járási tisztviselőktől bekivánja és hozzá fölterjeszsze : A lóavató bizottságok elnökéül megválasztatnak: Kisvárdára Liptay Károly, Nyíregyházára Kállay Jenő T.-Lökre Oláh József; tagokul, illetőleg főispán ö méltósága által kineveztetnek a kisvárdai bizottságba : Czóbel Imre, Jármy Miklós és Nozdroviczky György, a nyíregyházaiba: Székely Benedek, Jármy Márton és Bencs László, a t.-lökibe: báró Vay Arnold, Szomjas Sándor és Frank Imre. Állatorvosokul kineveztetnek: Kisvárdára Balla Antal, Nyíregyházára Szabó Károly, T -Lökre Dely József állatorvosok, Liptay Károly, Kállay Jenő, Oláh József és Gwal Elek bizottsági tag, mint az ujabb terv szerint törült nagy-kállói avatási kerület volt elnöke; továbbá a járási szolgabirák és Nyíregyháza város polgármestere felhívat uak, hogy azon lóavatási tervezetet, mely hozzájok 1884 májushó 4-én 2196 sz. alispáui rendelettel lett Elküldve s mely ma már hatályon kivül vau helyezve, az alispin hoz küldjék be. Olvastatott a m. kir. belügyminiszter ő nagyméltóságának a megyei tiszti, segéd, kezelő és szolgaszemelyzetének, valamint az azok özvegyeinek és árváinak nyugdíjazásáról és ellátásáról szóló megyei szabályrendelet egyes tételeinek megváltoztatására vonatkozó leirata. A szabályrendelet 2-dik §-a, a 16-dik §-nak 3-dik pontja, a 3-dik §-nak b) pontja, a 39-dik §-nak a) és b) pontjai, és végre annak 45-dik, §-a a belügyminiszteri észrevételek értelmében, módositandóknak mondatnak ki. A. 3-dik §. következő pontjának : »végre a megye közönsége a nyugdíj alaphoz 1886. januárhó 1 tfll 8 egymást követő éven át azon egy százalékos pótadóval járul hozzá, amely az eddig 2°/

0 megyei betegápolási pótadó beszámítása folytán rendelkezésére áll,« az 1883. évi XV. t. cz. értelmében való tárgyalá-ára f. é. márcziushó 12-én rendkívüli bizottmányi közgyűlés összehívása határoztatik el. E gyűlés megállapodási alapján lesz az eredeti szöveg meghagyaudó vagy változtataudó. Ami a miniszteri intézvéuyuek a szabályrendelet 5 dik éa 19-dik §§-ában jelzett 2%-os évdijnak 4°/

0-ra való felemelésére vonatkozó rendelkezését, és a szabályrendelet 44 dik §. egy részének mellőzését illeti, ezekre vouatkozólag következő határozat hozatik : »A méltányosáig és igazság elvének gyakorlati alkalmazása megkívánná, hogy a megyei tisztviselők, kiknek tevékenységét első sorbau az állami közigazgatás közvetítése veszi igénybe, kiknek javadalmazása a hasonló állás és tevékenységi körrel bíró állami közegek fizetésénél aránytalanul kisebb, a nyugdíj alaphoz való járulásnál, az állami tisztviselőknél nagyobb megterhelteiéssel ne sújtassanak. De a megyei ryugdijalapok megalkotása, az állam hozzájárulása nélkül, csak azon esetben volt kivihető; ha a megyei nytigdijjogosultak hozzájárulása, fizetéseik legmagasabb százalékában állapittatik meg. Ez indok vezetie a megye közönségét akkor, midőn a szabályrendelet megállapítása alkalmával évdij gyanánt az illetők fi/.rtésének kétszázaiékát állapította meg. A törvényhatósági tiszti, segéd, kezelő és szolgaszemélyzeti tagok a két százalékos évdij mellett akkor, midőn már teljes nyugdíj élvezésére lesznek jogosítva— feltéve hogy kor- és előléptetési dijat nem fizettek, — az általok élvezett fizetésnek 90 százalékai lógjak beüzetni; holott az állami nyu^dij-jogosulttak. az 1884 évi nyugdíj törvény értelmében, csak 33 és '/

3 százalékát fizetik be a nyugdijalapba a legutóbbi év alkalmával élveze.t fizetésüknek. De eltekintve a méltányosság követelményeitől, a megyei szeméi) zet által fizetendő évdijnak 4%-ra való felemelése tarthatatlan helyzetet idézne elő a megyei nyugdíj-jogosultak között; mert ezek, ha a miniszteri módosítás elfogadtatnék, az 1886 és 1887 évben különkülön belépési díj czim'in fizetésüknek 5%-át, kordij czimén 5°/o át, évdij czim-'n — az 1878-tól 1886-ig terjedő időre, a tagdíjak 4 év alatt lévén befketeudők, fizetésük 12% át fizetnék be a megyei nyugdijalapba ; hova az 1888 és 1889 években fizetésük 12—12 százalékának beszolgáltatására köteleztetnének. Ha ehhez hozzászámítjuk azon kiadásét a tisztviselőknek, amelyet évenkint fizetésük után az államnak adóban és nyugtabélyegekben fizetnek, s ami fizetésük háro n százalékát emészti fel: akkor feltéve, hogy az óvdijuak 4%-ra való felemelése elfogadtatnék, a megyei nyugdijjogosultak az intézmény megalkotásnak két első évben fizetésüknek 75—75 százalékát 3-dik és 4 dik évében 85—85 százalékát élvezhetnék. Azon esetre, ha a megye közönsége által alkotott nyugdijszabályzat odamódosittatnék, h 'gy a belépési és kordij is 4 éven át lesz fizetendő; még azou esetre is az első 4 év alatt 17% át lenne köteles a megyei nyugdij jogosult a megyei uyugiijalaphoz befizetni, amelyhez hozzá számíttatván az adó és bélyegre kiadott 3%-ot : ez esetben az első 4 évben fizetésének csak 80%-át élvezhetné. A szervezés alkalmával, S/abolcsvármegye közönsége a megyei tiszti, segéd és szolgaszemélyzet javadalmazását, a takarékosság legszigorúbb elvei szerént állapította meg ugy, hogy ezek fizetésük 75 illetve 80 százalékával családjaikkal együtt, egyéb mellékjövedelem nélkül, megélni képteleuek lesznek. Ha tehát az évdij 4%-ra emeltetik, akkor a uyugdij intézméuy által annak valódi czélji, a közigazgatás javítása, elérve nem lesz; mert a nyugdíj jogosulttak a megélés anyagi nehézségével küzdve képtelenek lesznek teljes odaadás hiányában az osztály rész .-kül jutott állás teendőinek helyes eliutéíésére. Ma a megyei tisztviselők teljes anyagi és szellemi erejüket igéuybe vevő tevékenységet kéuyteleuek kilejteni a végett, hogy a folyvást fejlődő közélettel arányosau emelked'5 közigazgatási igényeknek megtelelni képesek legyenek : ennél fogva teljes joggtl megkívánják a megye közönségétől, hogy a megélhetésükre s7ükséges javadalmazásban részesittessenek és ha már 40 év alatt, évifizetésük 90%-át a nyugdijalapra befizetik, akkor a részükre szabályrendeletileg megállapított nyugdíj számukra lehetőleg biztosíttassák. Ez a megg,őződés vezette a megye közönségét akkor, midőn szabályrendeletének 44-ik § ábm felvette azou iutézkrdes lehetőségét is, hogyha a nyugdijalap nem képes rendeltetésének megfelelni, a megye ujabb pótadóval járul annak leisegélyezésére. Miután a m. kir. belügyminiszter által ezen szakasz jelzett iutézkedésének mellőzése elrendeltetett; nehogy azon esetre, ha csakugyan nem lenne kép s a nyugdíjalap kiadásait fedezni, egyedül a tisztviselők nyugdijából való levonások által hozassák helyre az alap egyen súlya: a miniszter által törölt szöveg helyett a következő szövegezés állap

;ttat.k meg: »Esetleg a megye kö zönsége, a nyugdíj alap íizetésképességéne c emelése iránt előtte czélszeriinek vélt módon—i b lógyminisztrr jóváhagjása mellett —intéz .edend <i Olvastattak Heves és Aradme^yék közönsége által a köztörvényhatóságok rendezése tárgyában, a kepviselé ház elé terjesztett törvényjavaslat ellen intézett feliratok. A feliratok ellen nyilatkoztak Fráter Sándor és Graefl József főispin; mellettük: Gaal Klek, Vidliczkai József, Zoltán János alispá n. Székely Benedek, Lukács Ödön és Zoltán Aurél emeltek hangor. A szónokok beszédeinek elh .ngzása utáu, a többség felállás által elfogadja Heves és Aradé egyék feliratát; a következő határozatott mundváu ki: »Miután a törvényjavaslat a megvei önkormányzat megszorításával a főispánokat jogokkal és hitalommal ruházza fel, de ezekuek esetleges hatalmi túlkapásaikkal szemben a polgárok megfelelő biztosításáról uem gondoskodik ; mert sem a főispáui felelősséget nem sza bályozza, sem a főispáni állást minősítéshez nem köti s ez által nem csak a közszabadságot veszélyezteti, de kétessé teszi azt az eredményt is, melyet a minősítési töivénytől várni jogosítva vagyunk: ennélfogva Szabolcsmegye közönsége a m. kir. belügyminiszter által a köztörvényliitósigok rendezése tárgyában a képviselő ház elé terjesztett törvényjavaslatnak •elvetését kérelmezi. (Vége köv.) Népnevelési mozgalmak. Szabolcsmeg) e népnevelési ügyének emelése czéljából dicséretes ügybuzgóságáról tanúskodó éztekezlés tartatott e hó 23-án Nyíregyházán a megye háza kis termében. De a magyar ember sajátságos hibájától itt sem menekedhettünk. Az eszme magasztossága s az e téreu eitagadhatatlanul létező hiányok tudata anyira fölnyitotta a szó-ár zsilipjeit, hogy az értekezletet vezető elnöknek szinte lehetetlen volt azo'tai a rendes méretekre visszasznritani; minek folytán megesett, hog/ beszéltünk de omnibus et de quibusdam aliis. Mi lett az eredmény nem tudjuk, mert az idő nagy előhaladoltsága miatt az értekezlet végét be sem várhattuk. Óh ajtandó, hogy a sok szép eszme megfelelő keretben minoélelőbb megtestesülést nyerjen. Szavakkal ez ügyön nem lendíthetünk. Ha valahol, itt mondható el, hogy „tenni a jelszó"! nehogy mint a költő mondja »Megjővén a tavasz mezeinkre, minket alva találjon*. Addig is, míg a tervezett megyei népnevelési egylet szervezve lesz, készítsük előtte a talajt, egyengessük útját. Próbáljunk létesíteni kisebb községekben is népies olvasóegyleteket, vagy más társító köröket. Csak egy intelligens ember legyen is, aki kész kezébe ragadni a zászlót: tapintatos eljárás mellett a siker el nem maradhat. Példa erre Oros, a kikiáltott, hirh dt Oros, melyről sajnos volt idő, midőn így szóllak: jöhet-e ki valami jó onnét? Itt t. i. Oroson mult év végén »Polgári olvasóegylet* alakult 30 taggal, kik mind a nép embereiből valók. Két hónapos tnár ez egylet, de azért a tagok buzgósága ma sem csökkent; sőt az iránta való érdeklődés napról napra nagyobb hullámokban gyürődzi* a lakosság közt. Az erélyességéről s ügyességéről jól isinsrt Lányi Antal köz,égi jegyző áll az élén. Összejöveteleit a r. k. iskola helyiségében tartja ; hol minden este látható 15-20 tag. Hét órától nyolczig hangos olvasás vau,melyet mindenki tartozik haligttni. Azután következik az eszmecsere s az alapszabályokban megengedett társas szórakozás. Tíz órakor van a »bora canonici*. Szükségletei fedezésére legközelebb polgári bált tartott, mely 43 forint tiszta jövedelmet eredményezett. Ez lesz a népkönyvtár alapja. A másik példa Napkor. Oit dalkör alakult, mely lankadatlan kitartással egy év alatt odavitte, hogy a szegény iskolás gyermekek felruházására ma 200 frt tőkéve rendelkezik. Műit hó 18-án e kördal és szinielőadással egybekötött oly kedélyes és jól sikerült tánczmulatságot rendezett, mely nemcsak eddig kivívott jó hírnevét igazolta, de a nemes fáradozásnak is meghozta né ni jutalmát, beszámolváu a kitűző t czélra (a tantermek kipadoztatására) 70—80 frt tiszta jövedelemmel. Ezek tények, még podig ú*y hiszem, örvendetes tények. Vonjuk le belőlök az önként folyó következtetést. Ha siker koronázta a kitartó buzgó törekvést Orosou, Napkorou : miért ne lehetne azt remélni másutt is?. Csak a kezdet uehézségeitől nem szabad viszariadni. Ki minden tövistől megijed, sohasem fog az erdőn áthatolni. Tehát: »Kezdj buzgón s már sokra menél, halad a ki megindult, Míg porban fetreng a tunya, gyáva erő!* Péterfy. Köz egészségügyi adatok megyénkből. A hilottkémi kimutatásokat, amelyek egyedül vanuak hivatva hü képét mutatni fel a köz egészségügyi állapotoknak, még mindig rendetlenül, pontatlanul és hiányosan küldetvén be az illető községek által a megyei főorvosi hivatalhoz: nagyon természetes, hogy a főorvos úr sem képes te'jes kimutatást terjeszteni be az alispáni hivatalhoz. E hivatali hanyagság szomorú tapasztalatának lett azután következménye az, hogy a f. é. februárhó 11-ediki közigazgatási bizottsági ülésbea az alispán ur utasítva lett eme mulasztások okaiuak kipuhatolására és bejelentésére. A főorvo-i hivatalhoz beérkezett halottkémi kimutatások alapján a következő járásokból, községekből közölhetünk adatokat. A bátori járásban, Nyir-Lugason: 1885-ben elhalttak közzől 7 éven alúli gyermek volt 47 4 százalék; nem gyógykezeltetett 7 éven alúli gyermek 96'5 sz.; nem gyógykezelt. 7 év n felüli gyermek 7'67 sz.; 1000 lakos közzöl elha't 661 sz. Nyírbátorban 7 éven alúli gyermek elhalt: 42"3 sz.; nem gyógykezeltetett 78'6 sz.; 7 éven felüli gyermek nem gyógykezeltetett 25-3 sz ; 1000 lakos közzől elhalt 32 8 százalék. Pócs-Petriben: elhalt 7 éven aluli gyermek 89'1 sz. ; nem gyógykezeltetett 96 9 sz.; 7 éven felüli uem gyógykezelt 75'0 sz.; 1000 lakos közzől elhalt 28'0 százalék. Pilisen: elhalt 7 éven aluli gyermek 540 sz.; nem g) ógy kezeltetett ÍOO'O sz.; 7 éven felüli nem gyógykezeltetett 5 6'5 sz.; 1000 hkos közzől elhalt 56 7 százalék. A bogdángi járásban, Bogdáuyban: elhalt 7 éven aluli gyermek 55'5 HZ.; nem gyógykezeltetett 60'0 az.; 7 éveu felüli nem gyógykezeltetett 68'7 sz.; 1000 lakos közzül elhalt 25.4 százalék. N.-Halászban : elhalt 7 éven alúli gyermek 54"4 sz.; nem gyógykezeltetett 87'7 sz.; 7 éven felüli uem gyógykezeltetett 75'6 sz.; 1000 lakos közzől elhalt 33'0 százalék Kemecsén: elhalt 7 éven aiúli gyermek 45 6 sz.; nem gyógykezeltetett 78-3 sz.; 7 éven felüli nem gyógykezeltetett 52'2 sz ; 1000 lakos közzől elhalt 33"7 százalék. Oroson : elhalt 7 éven alúli gyermek 60

É5 sz.; nem gyógykezeltetett 82 5 sz.; 7 éveu felüli nem gyógykezeltetett 60.9 sz.; 100 lakos közzől elhalt 41'4 százalék. Nagy Kallói járásban, N.- és K.-Kállóbau : elhalt 7 éven alúli gyermek 59'2 sz.; uein_ gyógy

kezeltetett (Folytatás »i mellékleten.)