Nyírvidék, 1886 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1886-02-28 / 9. szám

.NYÍR VIDÉK rakozó országos baj. amelyen szintén az államhatalom. illetőleg a törvényhozás van hivatva segiteni. E fontos országos baj abban gyökerezik, hogy igen sok állampolgár van hazánkban, aki viseli ugyan az országos közterheket, véradóval is járul a honvédelemhez; de állampolgári jogait nem gyakorolhatja. Azt mondja erre sok laikus jó hazafi: az lehetetlen; hiszen aki a közteher visélésben osztozik, annak a polgári jogok gyakorlásában is osztoznia kell. Igen helyes gondolkozás és észjárás; tulajdonképpen igy is kellene lenni: de fájdalom az élet, a tapasztalás az ellenkezőről győzi meg a figyelmes vizsgálódónak igazság-érzetét. A polgári jogok, jelesen pedig az úgynevezett politikai jogok gyakorlása nálunk bizonyos föltételekhez van kötve. É föltételek egyike, hogy röviden fejezzem ki magamat, a census (olv. czenzus). Minthogy a hírlapírónak, általában az irónak nem csak az a föladata, hogy olvasóinak unalmas óráit elűzze, és czikkeivel szórakoztassa; hanem az is, hogy olvasóinak kevesbé olvasott és tanult részét oktassa: nem állhatom meg, hogy a census szó és fogalom jelentőségével és történetével ineg ne ismertessem a „Nyírvidék" olvasóit, mint amely lap ma sok választó polgár kezén megfordul. A census tulajdonképpen latin eredetű szó. Censoroknak hívták Rómában azokat, akik a polgárokat osztály szerént összeírták. Magát az öszszeirást pedig censusnak nevezték. Aki magát a censusba be nem iratta, nemcsak hogy semmi féle polgári jogot nem gyakorolt, desőt rabszolgaként tekintetett. (Cicero Orat. pro Gaenica.). A frankok idejében a census szót igen szélesen értelmezték. Censusnak nevezték ugyanis a paraszt által a királynak, a papoknak es a földes uraknak fizetett adót; nem különben censusnak nevezték a vámot, amelyet az átmenők a kompon vagy a hidon fizettek. Censust fizettek az oly szabad emberek, akik királyi levél mellett szabadulván fel; nem nyertek teljes szabadságot, hanem fejpénzt (Censum in (Japite) fizettek (Montesquieu Esprit, d. Loi»). Ujabb időben a census alatt általában azon képességek és kellékek összesége értetik, amelyeket a törvény megkíván arra nézve, hogy valaki választó- és választható -képes lehessen. íme tehát ez az a census, az a föltétel, amely megfosztja egyik másik különben szintén adózó és a polgári jogoknak az egyén személyes és vagyoni viszonyaiból és társadalmi állásából kifolyó ténykedését szintén gyakorló polgárt, a politikai jogok gyakorlásától, vagyis más szavakkal az állampolgárnak az állami és községi kormányzatra való befolyliatási jogától. Menyiben fosztja meg a census az állampolgárság nagy részét politikai jogaiuak gyakorlásától; és miként lehetne e jogfosztásnak látszó viszásságon segiteni: elmondom legközelebb. Szabolcsmegye évnegyedes közgyűléséből. (Februárhó 23.) Elnöklő főispán ur ő méltósága, a legközelebb lefolyt évben tapasztalttak alapján, abban a reményben nyitja meg a beköszöntött év első évnegyedes közgyűlését, hogy a megye tisztelt közgyűlése ez évben is mindeut ei fog követni, hugy a megye anyagi jóléte és erkölcsi reputácziója gyarapodjék és emelked|ék. Végre a megye közönségének nagyra becsült támogatását részére továbbra is kéri: hogy az országos és megyei ügyek érdekében folytonosan egy színvonalon állva járhissanak el. Az alispáni jelentés olvasása előtt Zoltán János alispán szomorú kötelességét teljesiti, amidőn a m'gyei és orszáaos közügyek körül oly odaülő 1 uzgalmat és munkásságot tanúsító férfiúnak nagy-kállói Kállay János országgyűlési volt képviselőnek s a megye több éven át jeles szolgabirájáuak közelebb történt elhalálozását a közgyűlésnek bejelenti; indítványozván egyszersmind, hogy a derék férfiú iránti tiszteletének és kegyeletének jegyzőkönjvileg adjon a megye közönsége kifejezést. Zoltáu Jánosnak lelkes szavakban elmondott megemlékezését a közgyűlés meghatolt-ággal halgatia és indítványát egyhangúlag elfogadta. A tárgysorozat szeréut az aÜ3páni jelentés olvas" tátott fel. A jelentésnek a népnevelési és közegészségi ügyekre vonatkozó része megnyugtató tudomásul vétetett. A kórházi ügyről szóló rész elolvasása után Gaal EUk bizottsági tag azt a megjegyzést tesM, hogy tudtával a közkőrháznál felmerült visszaélések megvizsgálására egy küldöttség neveztetett volt ki a mult évben ; de a vizsgálat eredményéről jelentés máig sem tétetett, s az alispáni jelentés sem tesz említés* róla. Zoltán János alispán a felszólaló bizottsági tag ur megnyugtatásául előadja, hogy a kérdéses küldöttség küldetésében eljárt, a kórházi küldöttséghez jeleutést is tett ; a választmány pedig megtette a szükséges lépéspket. Minthogy pedig oly visszaélések, amelyek a közgyűlés beavatkozását szükségessé tették volna, nem derültek ki a vizsgálat folyamán : az eljárás befejezettnek vétetett. Gaal Elek az alispáni felvilágosítást tudomásul veszi. Előadja továbbá a jeleutés, hogy a közbiztonsági viszouyok általában meguyugtatók. A vörösmarti gyíl kosságon kivüi semmi közveszélyes merénylet nem fordult elő a megye területén. Megjegyzi továbbá a jeleutés, hogy Tiber és Sípos fegyházi szökevények is közelebb kézre kerültek. A? adózási viszonyokra vonatkozó pontja az alispáni jelentésnek örvendetes tudomásul vétetett. A megyei pénztári alapok állásáróli rész szintén megnyugvással vétetett tudomásul. Főispán ur ő méltósága is megelégedéssel fogadja a kielégítő befizetéseket, s nem állhatja meg, hogy a szolgabíró uraknak köszönetét ne nyilvánítsa ki buzgó eljárásukért. Az árvaügyekre vonatk-zó számszerénti kimutatás, illetőleg a tetemes hátrány általános aggodalommal fo gadtatott ; amely aggodalom eloszlattásául azonban főispán ur ő méltósága figyelmezteti a közgyűlést, hogy ő személyesen szerzett tapasztalatai nyomán lelkiismeretesen állithatja, hogy az árvaügyeknél észlelhető tetemes hátrálékok évtizedekkel előbbi időkből datálóduak és származnak, amiket néhány év alatt helyre hozni nem lehet. E tárgyhoz különben a tárgysorozat 2-dik tételé uél, ahol a tervezett árvaszéki pótülnöki állomás rendszeresítéséről van szó, lesz alkalma a t. közgyűlésnek bővebben szólani. A községi számadásokra vonatkozó része a jelentésnek kiemeli, hogy azok igen hanyagul érkeznek be a számvevőséghez ugy, hogy még az 1880-dik évet meg előző időkből is vannak kint beküldetlen számidások. E tekintetben utasittatik az alispán, hogy a legszigorúbb fegyelmi eljárás terhe mellett kötelezze a hanyag községeket számadásaikuak beterjesztésére. Az alispánnak azt az intézkedését, mely szerént a már huzamosabban bet

rgeskedő Hvezda Pál pénztári könyvelő teendőinek teljesítésére Jóna Elek végzett könyvelőt alkalmazta; s mely eljárását az ali-páui jelentés beterjesztése után érkezett leiratban a miniszter is helyben hagyta, a közgyűlés szintén jóváhagyja a maga részéről. Az alispáni jelentés a főügyész helyetteséül, mint minden évben törtéuni szokott, az alügyészt megerősíttetni kéri. A megerősítés megtörténuik. Végül az alispáni jelentéi a pénzes levelek s más értékes ügyiratok biztos elhelyezése czéljából, s a már feltünőeu elrongyolt alispáni hivatalos helyiség bútorzatának megújítására, a megtakarított alapból 1000 loriutot kér kiutalványoztatni. A kért 1000 forint a megjelölt czélokra és alapból kiaditnt rendeltetik. Az árvaszékhez szükségesnek bizonyult s a belügyiiiiuiszteriuin által is engedélyezett 4-dik ülnöki állomás, az állandó választmány javaslata s az árvaszéki elnök érvgazdag indokolása alapján, e yelőre ugy töltetik be, hogy az ülnöki teendőkkel Nóvák Gyula árvaszéki jegyző 300 forint fizetésjavitással, helyettes jegyzőül pedig egy közigazgatási gyakornok 600 forint fi/.etes es 100 frt házbér javadalommal biza--sék meg, illetőleg alkalmaztassék természetesen ideiglenes minőségben és a jegyzői állásnak Nóvák Gyula részére való fentartásával. A Borbély Gáspár és tízoboszlai Papp József lemondása folytán megüresedett két közigazgat, bizottsági tagságra, szavazó czédulákkal történt szavazás utján, Kornizs Ferencz és Szesztay Károly bizottmanyi tagok választattak meg első 76, utóbbi 53 szóval. A dadái felső járás gazdasági tudósítójául, a lemondott Virxnyi János helyébe, Darvas István buji lakos választatott meg. Olvastatott a m. kir. belügyminiszter 5965/IX számú leirata, melyben a gyámpénztári kezelés alatt álló árvapénzek összesített kezelése végett szükséges átalakítási munkálatok fuvar és napdij költségeiuek fedezésére vonatkozó 232/85 bgy. sz. határozatot, érdemi felülvizsgálat és jóváhagyás szükségtelen volta folytán, tudomásul veszi, a netalán fölmerülő költségek fedezésére vonatkozó határozatokat azonban felterjesztetui rendeli. A felolvasott miniszteri leirat tudomásul vétetik, a megyei árvaszék pedig utasittatik, hogy az összesített péuzkezelés, s a takarékpénztárakkal szemben követendő eljárás változott viszonyai folytán, árvapínztári ügykezelésünkben szükségesnek mutatkozó módosításokat sürg >seu hozza javaslatba s munkálatát Zoltán János alispánhoz nyújtsa be; aki azt egy kü'dö'tség által felülvizsgáltatván, a legközelebbi bizottsági közgyűléshez, kimerítő jeleutés kíséretében, beterjeszteni köteleztetik. Ezeu küldöttség tagjaiul Zoltán János alispán elnökleto alatt megválasztatnak: Szik

;z>y Pál fíügyész, Bégányi Ferencz árvaszéki e.nök, Okofcsányi Géza árvaszéki ülnök, Magyery Gábor pénztárnok, Kállay Ferencz főszámvevő, Mikecz János aljegyző, dr. BI°UPI- Miklós és dr. Meskó László bizottsági tHguk. Tárgyalás alá vétetett Nyiregyháza városának a Lövézeti vám jö.edelméről 1884 d-czember I-től 1885 évi novemberhó 30-ig vezetett szám idása a megyei számvevőségnek arra vonatkozó h vatalo-, j-leutése Nyíregyház-* város képviselő testületének a vámdij szabályzat módosítása, illetőleg a díjtételek felemelése iránt előterjesztett kérelme : A beterjesztett s szabály szerüleg felülvizsgált számadás H következő módosításokkal hagyatik helybeu. I. Bevétel. Bár a becsatolt bárczaköuy vek csak 13200 frt bevételt igazolnak, a vámszedőkkel megtartott számadás szerint azonban a vámszedőknek kiadott, de teljesen még ki nem haszuált, tehát be sem terjeszibetett bárczakönyvvekből is 1885 év november 30-ig 176 frt 19 kr ára jegy eladatott, s igy az összes bevétel 13376 írt 19 krajczárban álKpittatik meg. II Kiadás. A vámházak építéséhez felhasznált téglák ára s a napydebreczeni és dohányraktári sorompóknál levő vámházak értéke össz- fn 1693 frt 22 kr; minthogy a város az épület anyagokat sajátjából, a birtokában maradt és saját c/.éljaíra felhasznált oly épületekbe helyezte el. amelyek a vám szabadalom megszüutével is az ő tulajdonai leeudenek ; továbbá a pénzbeszedések alkalmával használt városi fogatokért elszámított 180 frtnak s végül az egyik fölö leges utkaparó fizetése czímén kiadásba helyi z -tt 180 frtnak, összesen tehát 2053 frt 22 krajezárnak el nem fogadása és levouása mellett, a kiadás 15361 frt 70 krban állapittatot meg. A bevétel és kiadás egybevetése után, pénztári hiány, illetőleg túlkiadásként 1,985 frt 60 kr. mutatkozik. Ezen kiadások egy része azonban az első évben felmerült s többé nem ismétlődő szükséglet fedezésére fordíttatván, a vámszedési jog egész tartamára eső évi átlagos tiszta jövedelem megállapításánál figyelembe nem jöhet; más és pedig jelentékeny része ellenben, a joggyakorlat egész ideje alatt használandó beruházást képezvén, az évi jövedelem átlag kiszámításánál annak csak '/jó része vohető fel számításba. Ezek szerént az állandó kiadás 11,572 frt 36 krban állapíttatván meg, ez eredményt összehasonlítva a mult évi bevétellel, az első 4 évben, mig t. i. a megyei közmunkapénztárba évenkint 5000 frt. kárpótlási összeg lesz befizetendő, egy évi tiszta jövedelműi 1803 frt 83 kr, a vámszedési jog gyakorlatának 5 dik évétől pedig évenkint 6803 frt 83 kr. tekintendő. A dij-tételek felemelése, illetőleg azok beszedési módjának részbeni változtatása iránt előterjesztett kérelem nem teljesíttetik; mert az első év hátrányos viszonyai s átmeneti nehézségei daczára is tiszta jövedelem mutatkozván, a forgalmi és közlekedési viszonyok fenmaradása, sőt alaposan remélhető fejlődése a tiszta jövedelem állandóvá létét sőt emelkedését emberi számítás szerént bizonyítja; mert továbbá minden kétséget kizárólag állítható, hogy a kezelési költségek leszállítása, esetleg a vámszedési jog haszonbérbe adása által, a tiszta jövedelem jelentékenyen szaporítható lenne; úgyszintén mert a vámjövedelem a Nyiregyháza városát környező egynéhány község, minden nemű közterhekkel túlcsigazott, gazdasági és kereskedelmi válsággal s a naprólnapra való megélhetés szigorú feltételével küzdő lakosai által lévén beszolgáltatandó, ezek terheiuek szaporítása pedig nagy visszahatás veszélye nélkül eszközölhető nem lévén: valószínű, hogy a díjtételek emelése által nem ho -y több tiszta jövedelem éretnék el, hanem a jogengedélyezés czélja, a városi kövezet tovább fejlesztésének kérdése veszélyeztetnék s az engedélyezett jog érték" szállíttatnék alá ; végül mert alkalmas és biztos közlekedési utakkal vidékünkhöz kötött más városok díjtételei Nyíregyháza városára méltányosan nem alkalmazhatók, mert jó utou félerővel két ttnyi teher lévén szállítható, a jó közlekedési viszonyok s ebből eredő közvetett haszon figyelembe vétele mellett, az itteni helyzethez és díjtételekhez viszonyítva, a felemeltnek látszó díjtételek is aránytalanul csekélyebbeknek tekinthetők. Ez indokok alapján a nml. in. kir. közmunka és közi. minisztérium felkéretik, hogy a Nyíregyháza város vámszedési jogának első évi gyakorlatára vonatkozó nzámadásokat jóváhagyni s a IS54

0/ss4- számú reudelettel ideiglenesen engedélyezett díjtételeket, a vámszedési jog egész tartamára véglegesen megállapítani méltóztassék. (Folytatása következik.) Köz ügyek. (Ha a korcsmabérlő a bérleti üzletet állandóan nem személyeden,) hanem megbízott által vezetteti, a záróra megszegése altal elkövetett kihágásért nem a korcsmabérló, hanem a megbízott vonmdó felelősségre. (Midőn valamely ingatlan tulajdonosa nem személyileg, hanem dologi kezesség czímén válik olv illetékre nézve tizetéskötelezetté, mely illeték az általa megszerzett ingatlant terheli: ez a dologi kezesség alapjáni fizetéskötelezettség csak addig áll fenn, mig az illetékkel terhelt ingatlant birja; ha pedig az illetékkel terhelt ingatlannak birtokosa megszűnik lenni, egyéb vagyonból a dologi kezesség folytán fizetni kötelezett illetéket törleszteni nem tartozik. (Pénzügyi közig, birós. 1885. évi 647. sz. a.) (A kereskedők és iparüzök között, saját kereskedelmük vagy ipu üzletek tárgyaira) vonatkozólag, kiállított s feltételesen illetékmentességben részesített levelekre nézve az illetékkötelezettség akkor is beáll, ha ezek a feltételesen illetékmentességben részesített kereskedelmi levelek a királyi közjegyzőknél abból a czélból mutattatnak be, hogy ez az 1884 évi XXXV. t.-cz. 98. §-a alapján a levelezés által megkötött jogügylet érdemének érvényesítése végett a megintést vagy fölmoudást eszközölje. (Pénzügyi közig, birós. 1885 évi 460 sz. a.) (Ha az anyakönyvvezető lelkész előtt a természetes apa kijelenti,) hogy a keresztelt törvénytelen gyermek az ó természetes gyermeke, s ez a kijelentés a lelkész által az anyakönyvbe (habár annak észrevétel rovatába) bevezettetik, avagy ha ajándékozási okiratban kifejezést ad anuek, hogy a ur gajándékozott az ajándékozónak természetes gyermeke: ez^k^el az apa részéről adott bizony itékokkal, illetékszabás szempontjából a vérségi, illetőleg rokonsági viszony kellően bizonyítottnak tekintendő. (Pénzügyi közig, birós. 1885 évi 2814. sz. a.) (Ha valamely iugatlan hagyatékra vagy annak egy részére nézve) a közös örökö-ök sorában történt haláleset folytán még mielőtt a hagyatéki bíróság által átíratott volna, uj öröklés áll be: ebben az esetben az ingatlantól járó l

5/io. l

9/io vagy Vi»%-tóli illeték csak egyszer, és mindenkor—a közben eső örökösödések figyelmen kívül hagyásával—az eredeti első örökhagyó és az életben maradt örökösök közötti rokonsági viszonyokra való tekiutettel állapi'andó meg. (Pénzügyi közig, birós. 1885 évi 1722. sz. a.) (Litin köriratu pecséteket községek nem használhatnak). Ezen kijeleutés a belügyminiszternek 1885. évi 15,193. sz. alatt f. é, január 12-éu Soprouraegye közönségéhez kibocsátott alábbi rendeletében foghltatik. A mult évi máju-hó 6-áu 5016. sz. kelt alispáni jelentéssel bemutatott pecsétnyom ito c tanúság i szeriut, Ruszt s/. kir. városban többek között egy latin körirattal bíró pecsétnyomó is vau alkalmazásban, mely a nevezett város tn nácsa által az alispáni hivatalhoz mull ápril hó 28-an 484. sz. a. intézett jelentés szerint a közönséges csomagok pecsétlésére sz ikott használtatni. Miután a községi pecsétek ez idő szeriut csakis az állam hivatalos nyelvén szövegezett körirattal lehetnek ellátva, a fentebbi szám alatt mult évi deczember hó 30-án kibocsátott rendeletem kapcsában felhívom a czimet, hogy Ruszt s^. kir. várost haladék nélkül utasítsa, miszerint a kérdésen latin köriratu pecsétnyomót azouaal használaton kivül helyezze, s helyette magyar körirattal biró pecsétuyomót szerezzen be. (Folytatás it mellékleten.)