Nyírvidék, 1886 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1886-12-25 / 52. szám

.GAZDASÁGI ÉRTESÍTŐ" A .NYIRVIDÉK" MELLÉKLETE. nyira fejlődik, hogy tavaszra kelve gyorsan magzásba indul. Hogy levelei izmosan fejlődhessenek, okvetlen megkívánják a tslevénydús gazdag talajt s e szerint a bő trágyázott földben érzik magukat legjobban. Rendesen 30—40 cm. távoli sorokban lesz vetve s később a tulsűrűség ellen kiritkitv*. Ezen ritkítás különösen a széles levelű válfajnál elengedhetlen, a mennyiben ennek rászái sokkal nagyobbra fejlődnek, s igy nagyo'.b térre is van szükségök. A laboda elvetése után legközelebb következik a téli salátának kiültetése. Ez is egyike azon kerti termékeknek, amelyre tavaszszal számítani szeretüuk s ez okból őszi kiültetését elmulasztanunk nem szabad. Téves a?on nézet, mintha az egyszerűen és ritkán vetett mag, ültetés nélkül is ugyanazon sikert eredményezné, mint a kiültetett. Ily esetben a saláta kitelel ugyan, de sohasem fog kellőkép megfejesedni s idő előtt magzásba indul. Egyik veszedelme a téli salátának az, hogy kemény, h deg időjárás mellett könnyen* kifagy. Ezt ugyanazzal szoktuk ellensúlyozni, hogy a télre szalmás trágyával betakarjuk. Csakhogy ezen eljárás sem egés-zen correct; mert míg egyrészt a szalmatakaró alatt rendesen az ege rek szoktak tanyázni, addig az is gyakran megtörténik, hogy nedves télen alatta a se.láta könuyen kipálik és megsemmisül. Legújabban gyalogfenyü-rőzsékkel szokták befedni s a tapasztalat azt mutatta, hogy ezen eljárás még a legjobb, amennyiben egyrészt a hideg ellen megvédi, másrészt az egyes rászák levegőhöz jutván, biztosabban telelnek át. Az őszi teendők közt nem kevésbé fontos a zöldségfélék veteményezése is. Vetünk ugyanis sárgarépát, petrezselymet és pásztinakot oly czélból, hogy az tavaszszal korábban kikelvén, a nyári és őszi szükségletre hamarább válik használhatóvá. Ezeu veteményezést rendesen november első felében ejtjük meg és pedig azért, nehogy a még őszkor kikeljen éi a téli fagynak marta lékül essék. A czél az, hogy a mag a földbe teleljen 8 csak kora tavaszszal keljen ki. Ezen veteményezés alá a földet jó apróra elkészítjük és mély müvelés által a fejlődő gyököknek tért és utat nyitunk. Figyelemmel vagyunk egyúttal arra is, hogy a talaj kellő erőben legyen, noha a frissen trágyázás nincsen előnyére. Igen jó eredménye f-zokott ily esetekben a fölültrágyázásnak lenni, a midőn is az elveteményezett földágyásokat teljesen elkorhadt trágya-, de különösen kompost-trágyával behintjük. A befedés ily esetnél fölösleges, mert a mag a földbe jutván, az elfagyás ellen biztosítva van. S miutáu igy a kifagyástól félnünk nem koll, nincs is indokolva azon bevett szokás, hogy az őszi vetés a szokottnál sűrűbben történjék. Ha azonban a fölültrágyázást alkalmazzuk, ugy a vetést nem szórva, hanem mindenkor sorban ejtsük meg; mert dy alkalommal tavaszkor reudesen több gaz és gyom stokott mutatkozni, melynek eltávolítása a sorvetés mellett sokkal könnyebben és sikeresebben eszközölhető. A borsőféléknek (czukorborsó) őszi vetése már ritkábban szokott sikerülni, a mennyiben szeszélyes időjárásunk mellett gyorsan csirzik s igy könnyen el is fagyhat. Ezt csak oly eseteknél ajánlhatjuk, a hol a kertnek egyes védett helyei vannak, a hol a gyors időváltozás kevésbbé idéz rohamos hatást elő. Ily eseteknél is kizárólag csakis a törpeféléket használjuk. Szoktunk még őszszel dugdosni vörös- és foghagymat is. Ezek a telei igen jól .kiállják s tavaszkor rendesen már korán kezdenek hajtaui. Azon körülménynél fogva, miszerint a tavaszi időjárást előre tudni nem lehet, és igy a földnek hozzáférhetlensége munkatorlódást és ezzel kapcsolatban megkésést idézhet elő, ezen őszi dugdosásnak határozott érteménye van s gyakorlása teljesen indokolt. A gazdasági egylet kertjéből a folyó év őszén eladásra bocsáttatnak : 1. Almafák fajok szerint darabonként 35 kr.—50 kiig. 2. Körtefák , „35 kr.—50 „ 3. Szilvafák „ „40 kr.—50 „ 4. Meggyfák „ „40 kr.—50 „ 5. Cseresznyef. „ „40 kr.—50 „ 6. Kajsziu baraczkf. faj. szer. darabouk. 40 kr.—50 „ 7. Őszi baraczkfák „ „ „45 kr.—50 „ 8. Diófák igen erősek „ 40 kr.—50 „ Almákból különösen ajánltatnak: Batul alma, téli angol arany pármén, Casseli uagy reuet, Oberdick reuetje, Anauas reuet, Orleausi reuet, Daru alma, Müller Einilia, Hubbardstou páratlaua, Sikulai alma, Szász pap-alma stb. Körtékből: Nemes Kolrnár, Napoleon vajoncza, Diel vajoncza, Hardenpout téli vajoncza, Josephina, téli esperes, Liegel téli vajoncza, Avrauchesi jó Louize kör ték stb. Szilvákból: Közönséges beszterczei, Muskotály beszterczei, Monfort Jetferson, Kooper uagy szilvája, Korai kedvencz, Fehér királynő, Fehér császárnő, Wallesi herczeg, Burdet Augeliua, Dáuiel, Cochet stb. Kertek alakitásához, olcsóságuk, ékes virágzatuk s mindig kellemes zöld lombozatuk miatt, ajánljuk az alább felsorolt fa- és cserje-féléket : 1. Acer campestois közönséges juharfa 1 2. „ platanoides hegyes levelű „ 1 3. „ negundo fol. variegat. tarka levelű nemesitett diszfa , . . 1 4. Acseulus hyppocastauum vadgesztenye, 1 méter magasságban 1 5. Ailanthus glandulosa (bálványfa) válogatott példányok . . . . 1 2 évesek 100—120 centiméter magas pr 100 6. Betúla alba, közönséges nyirfa 100 cm. magas 1 7. Bignonia catalpa (bige-beeső), terebélyes fa 1 8. Fraxinus excelsior, kőrisfa 1 méter magas 1 9. Liriodendron tulipifera, tulipánfa 1 10. Paulovnia imperialis . . . . 1 11. Platanus orientalic boglárfa . . 1 12. „ pyramidalis, piramis alakú boglárfa 1 13. Populus argentea, ezüstlevelü nyár 1 méteres 1 14. Populus pyramidalis, piramis nyárfa 1 méteres 1 Populus pyramidalis, piramis nyárfa 2 méteres 1 Populus pyramidalis, piramis nyárfa 3 méteres 1 15. Ákáczok: a) Válogatott 2'/a méteres 3 éves 1 b) „ 150 cm. . . 100 c) „ 100—120 cm. 1000 d) „ 100 ctméterig 1000 drb — frt 25 kr. „ - „ 30 „ „ - , 40 „ , - , 30 . „ — „ 15 „ 30 60 35 20 40 30 20 30 40 15 „ 50 „ 50 Dísz-bokrok. 1. Cornus alba 1 drb. 25 kr. 2. „ sanguinea 1 „ 25 „ 3. Cydonia japonica 1 „ 35 „ 4. Cytisus purpurea 1 „ 40 „ 5. Deutzia crenata li. pl 1 „ 30 „ 6. „ candidissima H. pl. ... 1 „ 25 „ 7. Forsythia furtunei 1 „ 35 „ 8. „ viridissima 1 „ 30 „ 9. Hibiscus palustris rosea 1 „ 30 „ 10. Philadelphus dianthiflorus .... 1 „ 30 „ 11. „ prymulaeflorus ... 1 „ 30 „ 12. Sophora japonica 1 „ 25 „ 13. Spirea argentea 1 „ 25 „ 14. „ van Houtti 1 „ 35 „ 15. „ Billiardi 1 „ 30 „ 16. „ callosa macrophilla .... 1 „ 30 „ 17. „ Douglassii 1 „ 35 „ 18. „ opulifilia fol. luteis. . . . 1 „ 25 „ 19. „ prunifolia fl. pl 1 „ 30 „ 20. „ Revesiana fl. pl 1 „ 30 „ 21. „ splendens 1 „ 35 „ 22. . „ Thunbeigi 1 „ 30 „ 23. Syringa rosea 1 „ 35 „ 24. „ Jozsikaea 1 „ 35 „ 25. „ persica alba 1 „ 35 „ 26. Sinphori carpus rosea . . . . * . 1 „ 30 „ 27. Weigelia amabilis 1 „ 35 „ 28. „ rosea 1 „ 40 „ 29. „ vau Houtti 1 „ 35 „ 30. Buxus sempervirens 1 „ 25 „ 31. Piuus strobus selyemfeuyő .... 1 „ 40 „ 32. Thuja orientális és occidentalis . . 1 „ 60 „ 33. Vad szőlő erős gyökeres .... 1 „ 20 „ » 1 éves „ .... 1 „ 10 „ Nagyobb vételeknél megfelelő ár- mérséklés!! Szíves figyelmébe ajánljuk azon t. gazda araknak, akik öszszel kívánnak ákáczot ültetni (ami sokkal jobb is), hogy egyletünknek igen szép és dús készlete van ezeu fanemből. Az egyleti kert régibb szőlő telepe, amely mintegy 50 faj csemege és borszőlőből van berendezve, a homoki szőlőfajok nagybani cultiválása szempontjából eladatik. A tőkék mind termők, erősek, egészségesek. Az árak a következők : 10 darab 1 frt. 100 „ 8 „ 1000 „ 75 „ Vegyesek. — A flllokszera ellen egyre-másra ajánlják a legkülönbözőbb szereket s daczára, hogy szá nuk már százakra megy, még sincs köztük olyan, amelyről azt lehetne mondani, hogy sikere föltétlenül biztos. Náluuk is aján lottak mér több féle eljárást, a szőlők ellenségeinek pusztítására, de szintén csak oly eredménynyel. mint másutt. Ujabban Arányi József bogyoszlói ref. lelkész közöl egy vidéki lapban felhívást, hogy aki a filokszera kiirtására vezstő úttal és móddal megismerkedni óhajt, az forduljon hozzá, amennyibeu ő a kiirth itóságot a fiziologia szempontjából vezeti le; mondván, hogy a rovar párosodása csakis a napon, tehát nem a földben a gyökereken, hanem fent történhetvén, ez időpont kitudásábau van a rejtély kulcsa, mert a szer^ mely pusztítására már ugy is Nyíregyházán, nyo natott Jóba Elek könyvnyomdájában. fel van találva, közvetlenül hathat a nélkül, hogy a nö vény rostjaira kártékony befolyást gyakorolna. — A franczia kertészet emelése érdekében ez évi májús 13-án Párislmn kertészeti kongresszust tartottak, melyen mintegy 200-an voltak s mindjárt az első ülésen a berni egyezmény ellen következő határozatot hoztak : A franczia kertészek kongresszusa kívánja, 1. hogy a venyigét kivéve, minden más növény származási bizo nyitványa töröltessék ; 2. más országok terményeit Francziaországba csak ama feltétel alatt boc-ássák be, melyektől az illető országok terményeinek bevitelét teszik függővé; 3. a franczia kormány diplomácziai uton ragadja meg az alkalmit, hogy a berni egyezmény; a szőlővesszőt kivéve, minden más nővén. re nézve megsemmisíttessék. A franczia földmívelési társaság pedig egyhangúlag a következő határozatokat hozta: 1. Tűzessék ki dij a legegyszerűbb ós legjobb kertészeti könyvre, mely a falusi iskolás gyermekek közt szétosztandó. 2. A községi és elemi iskolai tanítók gyakorlati és elméleti kertészeti ismeretekből vizsgát tario'zanak letenni. 3. Minden megyében, mely gyümölcsbort termel, a cziderkészitést és fanemesitést gyakorlatilag és általánosan kellene tanítani. 4. Az utak mellé mindenütt magas törzsű Iák ültetendők. — A vadrepeze irtása. A vadrepeze irtására vouatkozólag a következőket irja egy gyakorló gazda: »Pár év előtt kezelésem alá került eg/ majorság, melynek földeit annyira ellepte a vadrepeze, hogy nem csupán az árpa, de a zab is negyedrész annyi termést adott csak, mint a környéken. Aratás utáu az árpaföld szomszédságában egy táblát repeze alá készítettek elő s e közben egy béres véletlenül átment a fogas boronával az árpaföldön s észrevettem, hogy ezen a borona ayomou rövid idő alatt igen sok vadrepeze kelt ki. Ennek folytán az egész árpa- és zabtarlót jól átborouáltattam, mire augusztusban nedves, langyos időjárás következett, mely gyönyörűen kifejlesztette a vadrepezét. Mikor ez már jól megnőtt, a tarlót alá buktattam s még egyszer átborouáltattam, aminek az lett a következménye, hogy újra kikelt a vadrepeze, melyet még a tél beállta előtt alá lehetett száutani. Ily módon jártam el összes földeimnél s pár év alatt sikerült legyőznöm a veszedelmes gyomot.« — Takarmányozás uj szénával. Az uj szénának tudvalevőleg erős, intenzív szaga van, ugy, hogf kigőzölgése nemcsak az embereknek, hanem olykor, különösen szűk istállódban, a lovaknak is kisebb-nagyobb mérvű fejfájást okoz. A nagyobb vízmennyiség, melyet friss állapotban a behordásnál még tar almaz, a padláson, vagy a kazlakban kigőzölgése által egyre kevesbedik. A kigózölgésnél, ami 4—8 hétig tart, erős szagából és sajátságos izéből is sokat veszít a széna. Addig azonban az ilyen kellően ki nem gőzölt széna, tett tapasztalatok tanúsága szerint, ugy a lovaknál, mint a szarvasmarháknál emésztési zavarokat okoz, gyakran erős felfúvódással, minek következménye uem ritkán elvetélés is szokott lenni. — Borjak nevelése és répaetetés. Több gazdaságban tapasztalták, hogy ha a hasas teheneket répaszeletekkel etették, ezek igen gyenge emésztési szervekkel biró borjukat ellettek, melyek nagy hajlandóságot mutattak a hasmenésre. E miatt tanácsos, a hasas teheneknek a vemhesség utolsó idejében és az ellés után néhány napig répaszeleteket nem adni. Az első napokban a borjaknak oly tehenek tejét kellene adui, amelyek e c'.élből, különösen szénával stb. takarmányoztattak. Más tapasztalatok szerint pedig ugy is lehet egészséges, erős borjukat nevelni, ha négy hetes korukig nem kapnak répaszeieteket. — A széna megsőzása. Szénát, mely hosszabb ideig esőnek volt kitéve és átnedvesedett, a penészedés ellen sóval szokták megóvni. Egy métermázsa szénára '/< —'/» kilo sót szokás venni, melyet lehetőleg egyenletesen rétegenkint hintenek rá. Némely vidéken a lovak szénáját mindig meg szokták sósvizzel kissé nedvesíteni; az ilyen széna kevésbé porzik, jobb izü s a lovak szivesebben eszik. — Lószerszámok tartóssá tótele. A lószerszámokat az alább leirt kenőcscsel lehet tartóssá tenni. Elóbb olajszappant forrásig kell hevíteni. 9kkor agancszsirt keverünk bele, s addig forraljuk, mig ammoniak szagot nam érezünk. Ez által ammoniak szappint kapunk, A kenőcs következő részekből áll: 4 rész ammoniakszappau, 1 rész pálmaolaj, 3 rész közönséges házi szappan, 1'/, rész taninoldat (9 — 16 rész ciersav 4 rész vizben). Az ol j és szappan összeolvasztatik, ekkor ammoniakszappan s aztáu tanuinoldat kevertetik hozzá s kőedényekbe tétetvén, jól bedugaszoljuk. — Ötvenhárom éves tapasztalataim a hazai sertés tenyésztés és hizlalás terén czim alatt Fodor Antal somogymegyei földbirtokos tavaly kiadott munkája, mint értesülünk, második kiadást ért s most >57 éves tapasztalataim a hazai sertéstenyésztés és hizlalás terén* czim alatt átdolgozva és bővítve jelenik meg pár nap múlva. Az 5'/a ivre terjedő munka, világos előadásban tárgyazza saját t ap vzztalatok alapján a sertéstenyésztést és hizlalást és oly uji'ásokat ajánl, melyek szerző szerént a tenyésztést és hizlalást olcsóbbá, tökéletesebbé és jö vedelmezőbbé tenni hivatvák; azonkívül targyalja a malaczoztató katróezok szerző szetinti legczélszerübb készítési módját is. A könyv 2 frtért szerzőnél Pécsett, vagy Budapesten a nagyobb könyvkereskedésekben kapható. Nyíregyháza A gabonacsarnoknál bejegyzett árak. Buza 100 kl. 7 40 GABONA-CSARNOK. 1885. október 27-én. Barna k. 1 kl. —.— Burgonya 100 kl. uj Rozs » Árpa uj » Zal> » Kukoricza K. repeze Paszuly Szesz litk. 5 40 f>.10 4 80 4 8J 7.80 5 60 5 25 4 9J 4.90 6 50 7.— 28— 29— Piaczi árak. B<>rsó . 1 kiló 26 kr Lencse 1 kiló 24 kr. Mundl. 1 kiló 22 kr. Zsemlye » * 20 kr. Buza » >19 kr. hús hús Marha Borjú Sertés > > i Disznózsír > > : Szalouua > > Faggyú (nyers) » Zöldség > Paprika > írós vaj 1 liter Eczet » » Széna 100 kl. Szlm. (tak)» » Hikfa 1 köbmtr Tölgyfa » » kl. kl. U a.— 44 44 44 56 52 28 5 80 60 10 3.40 1.10 3.20 2.75