Nyírvidék, 1886 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1886-12-25 / 52. szám

A „NYIRVIDÉK" MELLÉKLETE. „GAZDASÁGI ÉRTESÍTŐ" tartozom tehát ennak igazságos kijelentésé/el, hogy a tervezet a legpontosabban állapíttatott meg s oly összeget vett számításba a költségek fedezésőre, amely azt mondhitom, hogy minden emberi számítás szerint elégséges. DJ mig a sorsjátékra az összes számításba vett kiadások megtétettek, nem is egyszer, de kétszeresen, addig a tárgyak bevásárlásánál számításba vett s a költségek fedezésére szánt felesleg a legnagyobb részben elmaradt, mert a tervezett 49 darab nyeremény tárgy vásárlása helyett esik 10 drb vásároltatott s ezek közt is két tárgynál a bika és kettős-ekénél összesen 154 sorsjegygyei az egyletnek kellett játszani, hogy a kívánt sorsjegy mennyiség kikutatható legyen s miga már e körülmény a költségekre tervbe vett összeget 75 frttal apisztotta. 215 frt 65 krt teszen tehát asoa összeg amivel az egyletnek a sorsjáték költségeihez járulni kell. A sorsjáték részletes számadásai részben már a mult választmányi ülésnek be lettek mutatva s ez al talommal a végleges összeállítás is be íog nyújtatni, amint az a pénztár által egybe állíttatott. Egy másik nem kevésbé foütos tevékenységről kell továbbá megemlékeznem, amelynek részletei szinté i ezen t. közgyü'és elibe fognak terjesztetni. Ertem ez alatt az egylet és Nyíregyháza városa közt az egyletnek alapítványul, haszonélvezet mellett ajándékozott födterület feletti tárgyalásokat. Az alapitó város a kép/iselet egy része által már évek óta incitáltatik arra, hogy ezen alapítványát egyletünktől elvegye; mert állításaik szeréut azt az egylet uem ügy és nem azon C'.élra hisználja, mint a minő czélra az az alapitó város által tétetett. Bárha az egylet ezen állitás és ráfogás valótlanságát jól tudja s elég adattal is rendelkezik annak megezáfolására, mégis hajlandó volt az alapitó váro3 kívánságait ímeglullgitni. Ugy a város, mint egyletünk egy bizottságot küldött ki, mely bizottságok oly m ogállapodást létesítettek, tngyaz alapítványi terület jelenleg gazdálkodási czélra szolgáló része, amely 28 (1200 O

0) holdat teszen visszabocsáttassék a városnak s a feumaradó 22 hold terület mind addig amíg az egylet fenn áll, annak háborithatlan birtokában maradjon. Ezen 28 hold területrőli lemondást a választmány előtt indokolta leginkább azon körülmény, hogy az egylet oly területet mint ez az 50 hold csak közönséges gezdálkodással kezelhet; de korántsem ugy, amint azt a »minta gizdisság* fogalmi magával hízza. Több tekintetben a viszonyok a gizdálkodásuak határozottan nem kedvezők s az egész területnek megtartása az egyletnek évről-évre csak nagyobb terhére válna. Mig ellenben a reducált területen erejét összevoiva, sokkal kevesebb költséggel intensivebben bírna feladatának megfelelni. Az eddig fenállott kísérletező és magszaporitó telepek továbbra is fmmiradnak, ha bár nem az előbbi terjedelemben, de mégis oly mérvben, hogy egyletünk törekvései hiányt szenvedni nem foguak. Mindizoi okokat egyletünk választmánya vizsgálata tárgyává téve a kérdésas földterület visszabocsátását hitározta a t. közgyűlésnek ajánlani, oly feltétellel azonbau, h >gy az egylet sóba és semmi módon a megmaradt rész birtokában Nyíregyháza városa által ne háborittassék. Ezen kérdés feletti hitározás a tárgysorozat rendjén a t. közgyűlés elébe fog kerülni. Épen ezen fenti ügygyei kapcsolatban figyelmimet nem kerülte el a fenmaradó területen eszközleud5 némely változtatás és javítás, amelyek épen az említett intensivebb kihasználással függenek össze. Az egyleti titkárnak hozzám benyújtott jelentéseiből, de saját tapasztalatomból is alkalmam volt meggyőződni arról, hogy az eddig faiskolának használt terület már annyira nem alkalmas ezen czélra, hogy azoa helyeu további fentartása csak felesleges költekezést s idő veszteséget okosna. Utasítottam tehát a titkárt, mint a hely fekvése s a talajjal közvetlen ismerőst, hogy egy m igasabb ponton fekvő területet válasszon ki s azt kimérve nyújtson be egy teljesen újból s a fatenyésztés jelenlegi követelményeinek megfelelő tervezetet, különös tekintettel arra, hogy ezen uj faiskolában a magas és törpe fák nevelése teljesen elkülönittessék, egyúttal utasítottam arra is, hogy minden teendíkről, földforgatásról oly mód m gondoskodjék, hogy a felvett területből a m igas törzsű fák osztályában egy táblát migvités, egyet navelőü

1, egyet m nt a forgó első évet már benaui isitelt v idoac.o'tkal s egyet ismét, mi ít a forgó második évet már ezen év ő izéni betelepítésre előkészítsen s vad nezokk il a j ivő 1887 évi szem'.ésre beül'ettessn, ez m kivül a törp; fák osztályából is legalább az első évi forgót vadonc',o tkal berend;zze. Tehát ezen év be í már 80 cj

m rigolozással a felfogand ó terii'etből 5 tábla fog b u-and eitatni. Ezeu betelepítés költségeinek fedezetét találón azon 600 frlbm, amilyet a n igyméltóságu f ild nivelési minisztériumtól, állam segélyt ép u ezen s eh iz h isonlő C'.élik kivitelére nyertünk. Mig kell emléke/.uem arról is. hogy egyletüik ez évben, az előzóleg töób éveu át tartott borju-d jjazást megszüntette. A mu't években általában tapasztalt nagymérvű részvétlenség arról győzte mig a választmányt, bogy a közönség közönyösség) ínég pénzzel sam győ-.hető le s a némely kiállítási helyen bemutatott egy pár díjra ép )n nem érdem ÍS álla ért nem érd ímes ily mérvű áldó'atot hozni, amiért jo'ob idők és alkalmik bekövetkezéséig enemá tevékenységét megszüntette. Egyletüik egyéib tevékenységi kora ezen letelt évben is jobbára az volt, mint a mult években, megfelelt azon viszmyuak minden takiuíetban amily az egyletet a fóldaoivelési mmiszteriu n, megyei h'Uóság, testvér-egyletek, valamint tagjiihiz kötik. Mielőtt jelentésemet bezárnám mint több alkalomin il is tettem, u<y most sem mu'aszthito n el a jelen levő t. tagtárs urakuik szíves fig/elnéba ajánlani egy létünk erelyes gyáim olitását s kérni, hogy eg/létünk tig jaimk számit körükben szaporítani tartsák hazafias kötelességüknek, mift csak ha anyigilig kellően migarosodh itii )k, leszü )k képesek arra, hogy feladitaiokit teljesíti! issük. Nyíregyházán, 1336 é'i sep'.emberhó 15-én. tiszelett-el Grf De^ewffy Aurél, elnök. A közgyűlés a felolvasott elnö'ri jelentésbm foglaltakat tudomásul veszi. 2. Elnök úr őméltósigi a fdolvasot jelentésben foglaltak alapján tuditji a kü'.gyüéssel, hogy az egylet és Nyíregyháza város által kiküldött bizottságok közös értekezletén a gazdisági egyletnek örökös haszonélvezeti jogí&l ad i.máuyo'.ott fóld;erúletet illetőleg hozott meg állapod is e hó 14-én a városi képviselet elébe terjesztet'én, az a hízott hitározitával a kozÖ3 magegyezést oly irányban s oly, as egyesületnek, mint morális testületnek tekintélyét sértő módon módoútotta, amit az egylet esik a legnagyob) indignatióval utasithit vissza. Egyúttal • felolvastatván a hivatalo3iu megküldött épvisileti hitárojat, eluök úr a kérdést tárgyalás alá bociátj i, Emök úr őméltósága, Propper Simu, Nyiri Jinos, Bodnár István, Nyiri Ferenc: tagok hosszasibb érvelése, da különösan Pscherer József egyleti tag indítványára a közgyűlés egyhangúlag kimondja, hogy a felolvasott képviseleti h itázozato", visszautasitj i s ha tetszik a városi képviseletnek, a közösön kiküldött bizottságok által létesített megállapodásokat elfogidji, nevezetesen kéiz o'y foltétel alatt uj szerződést kötni, ha a visszaadni igért 28 (1200 • o) hold szántó föld után fenmaradt 22 holdnyi terület oly módon biztosíttati c telekkönyvilag az egyesü'et részére, hogy anuik sem haszonélvezete, sem m kénti kezeléséóe Nyíregyháza városa sohi és semmi oknál fogva bale ne szólhtsscm. M igj egyeztetik, hogy az egyesület a szerződésben semmiféle cUusnlát el nem fogid, főleg azokit, amelyek a képviselet határozatáéin foglaltatni'* s amelyek az egyesület tekiutéiyét sértik s a folytonos kellemetlenségek kú forrásául szolgálnál ik. E'iez való jogát az egyesület el nem ismeri a váróinak s kétségbe vonji azt, hogy falette, miit a megyei gazdai értelmiség egyesülete felett, épen nviregyháza városa gyakoroltatni ellenőrzést; vagy itteni tevékeuységéuek irányt adni, vagy az egyletet gazdálkodási módokra tanítani k

spes volna. Ha ezen közös bizottságilag is megállapított feltételeket a városi képviselet el nem fogadná, akkor ez ügyben az egylet miadennemü érmtkezéit megszakít s tetszésére higyj i a városi képviseletnek, hogy támasztott igényeit ott és úgy érvényesítse, ahol és a miként naki tetszik. A kö-.gyűlés meg'iizza az egyleti titkárt, hogy Nyíregyháza városa k-p/isaletét, illetőleg Krasznay Gábor p )!gárm ister unt érteiitsi. 3. Kn^zniy Gibor polgármester úr a közgyűlésnek bejelenti, hogy Nyíregyháza városát mint, az egylet választmányi tagját, a gyü'éseien a városi gazdasági tanácsos f>gji képviselni. Tulomásul vétetik s titkár megbi'.atik a szükséges intézkedések megtételével. 4. Egyleti titkár bemutatj i az »Első magyar általános bi'.t03Ító társasága által alakított »M igyar gazd ik jégbizto3Ító szövetségé*-nek alapfeltételei és ügy szabályait, valamint e tárgyban hozzá-iutézett levelét s az ig izgatóság előterjesztését a társaság választmányához, az 1386 évi junius 17-én tartott gyűlésről. Minthogy ezen eszme már általáno3an ismeretes s az említett irato t csaknem közkézen forognak, aköígyülás felolvasottaknak tekinti s az üdvös eszmére egyhangúlag kimondja, h)gy azt mind magi jónik tartji s elfogidji, in ml a megyei gazdiközöoségnek, mint ji'ára szolgálót felkarolásra ajánlj i. 5. Egyleti titkár bemutatja a', egyesület 1835 évi bizottságilag megvizsgált s választmányilag elfogadott zárszámadásait. A közgyűlés sajnos tudomásul veszi a nagymérvű hiáuyt s most a gizdisági rész megszüntetésével elérkezettnek látji a pillanatot, hogy az egyesület pénzügyi viszonyai gyökeresen rendeztessenek. A rendezéssel egy bizottságot biz meg, amelynek tagjaiul kijelöli Pscherer József, Nyiri Ferencz, Bodnár István, Propper Simu és Klár Gusztáv urat, valamint az egyleti titkárt a megbíz ii, hogy a pénsüjyre vonatkozó körülményeket bírálat alá véve, a lehető raductiők eszközlésével állapítsák m9g az 1837 évi előirányzatot, s minthogy az egylet pénzkezelését a közgyűlés igen költséges nek találja. gondoskodjék, a bizottság alkalmas módo .átokról, h )g / annak kezelése az egyleti titkárra bi/.assék s hogy a gizdiság megszüntetésével a költségek szűkebb kirre szoríttassanak. 6. Titkár bemutatja az »Első magyar általános biztosító társiság* átiratát, malybeu értesíti az egyletet, hogy az általa 1831 évben alapított két 400—400 forintos ösztöndíj, melyet olyan ifjak részére alapított, akik valamely hizai felsőbb, vagy közép gazdisági tanintézeten migokit gi'.dikká kép )z ii óhajtják, betöltés alatt van s hogy ezek egyikéra az ajánlás joga az egyesü • letet illeti ez évben s hogy ennek betöltésa érdekében a szükséges intézkedésedet mielőbb tegye meg. Az egyesület átint tartalmát örvendetes tudo násul veszi s elhatározsa, hogy az egyleti titkárt bi'.za meg a pályázat mielőbbi közzétételével, ( m>g pedig ugy, hogy a folyamodványok beküldésének hitár-idijéül f. évi október 5-ik napja tűzetik ki, mint utolsó nap s hogy az ajánlás az előhaladott idő m itt mielőbb megejtessék; ugyanazon hó 6-án választmányi ülést fog ez ügyben tartani. 7. Egyleti titkár bemutatji a', első és második sorsolás jelentéseit, valamint a sorsolás végleges számadásait, amely szerint 215 frt 65 krt teszen azon összeg, amelylyel az egyesületnek a sorsolás költségeihez járulni kell. A közgyűlés a titkár azon kijelentésére, hogy a költségek az által, hogy a második sorsolás is megtarthitó lesz s ezzel a költségek némileg mérsékeltetuek: a jelentéseket s bemutatott számadásokat is tudomásul veszi s a további sorsolást megszüntetni rendeli. 8. Egyleti titkár bemutatja az egyleti kertben alakítandó uj faiskola részletes tervezetét. az olyan községek, amelyekben ezeknek a tenyésztése lett elhatározva ? — Ennél is olyformán jár el a földmivelési minisztérium, tisztelendő uram. És pedig itt is azon vau, hogy nálunk legyenek nyájak, és e végből először is a m. k. ménes-uradalmakban állított tenyészdéket; van Bábolnán svájezi pirostarka, Kispéren kitűnő allgaui, Mezőhegyesen kuhlandi, Fogarason is állit fel egy törzset; azután a gazdasági iskolák gazdaságában és pedig Migyar-Ováron és Liptó-Ujváron szürke allgauit, Keszthelyen, Debreczehben és Rimaszombaton svájezi pirostarkákit, Kolosmonostoron pinezgauiakat tenyésztet. Azonban ez még korántsem elég. Hogy a tenyészkerületekbe sok olyan nyáj kerüljön, melyből bikákat — de üszőket is vásárolhassanak a gazdák, olyanoknak, kik azért folyamodnak, a földmivelési m. k. miniszter ő nagyméltósága egy hozzá értő és ott jártas emberrel bevásároltatja a szükségelt tenyész mirhát; ezt az ország költségén elszállíttatja a magyar határig ; onnét pedig olcsóbb áron a tenyésztő gazda lakhelyéig ; és az, aki a marhát megkapja, ennek az árát két vagy három félévi részletben törleszti. Magfeleltem tehát plébános ur kívánságának, elmondottam —» amennyire én tudtam — miként támogitja és segiti a földmivelési m. k. miniszterinm hizánkban a mirhatenyésztést — Lássák, szomszédok, mi ma sokat tanultunk ; és mint ennek a falunak a bírája, megígérem, hogy a lakos ság javára ki fogo n kérni részüukre a földmivelési m. k. minisztérium segítségét; meg azután meg fogom mutitni, hogy lesz itt miudeu 50 magtehéure egy zabozott bika ; meg az is meglesz, hogy a jó bika után való borjukat külön veszsszük számba. — Meg hát bélyegbe is, biró uram. — Helyes, Bacsó bácsi, igy fogunk cselekedni. — És most szépen megköszönvén tanitó úr elbes?élését és hozzánk való szívességét, egyúttal tiszta szívemből kívánom, hogy az Isten áldja meg azokat, akik a mi g izdálkodásunkat ilyeténképpen elősegitik. XVIII. — Azt ígérte nekem tanitó ur tegnap, hogy ugy, mint ma, a juhokról meg ezeknek a tartásáról és hasznáról fog egyetmást elmondani, most megkérem igen szépen, hagyjuk ezt a szíves ígéretet a jövőre ; cselekedjék az egyszer ugy Nádudvari uram, mint az újságírók szokták, kik arról elmélkednek, arról beszélnek ami éppen megtörtént. Náluuk is történt valami— biró uram mi reggel mondotti el nékem, miként károsodott a szegény Tóháti; azt h'szem, nagy hasznunkra volna, ha tanitó ur szíves lenne ezt a dolgot szóbeszéd tárgyává tenni. — Elmond iUm, mi történt tegnip; é, hiszem, hogy tanitó úr teljesíteni fogja kérelmemet. — Tehát hallja esik mag ezt az esetet a biró lesz szíves azt elbeszélni. — Kerekes Marcii, az a kup >cz; ki hol itt, hol másutt csivarog; kit jogosan mindanki a srosz Kerekesnek* nevez, bajtokozott a szegény Tóháti házánál, meghámozták Tóháti uramnál a sötét pejt, melyet Kerekes húsz esküvel a nyakába v arrt, mint második szőröstől bőröstől a gödörbe került mi a ssegény Tóháti szép sárga háti lova, és azt h-szan, a másik kocsis ló szintén utána vész. Nem felette sok ló van a falu ikbin, azért elég baj, ha ezek java elpusztul, ha rosz ember, kin nincs mit megvenni, ragályos bajt hoz a gazda istállójába és azt igy megrontja. Azt vélem, ha Tóháti ismerte volna a bajt, nem hisz a kupecz esküvésének, nem viszi haza a piszkos orrú lovat, és mert tudjuk, hogy tanitó ur ezt a bajt ismeri, mi gazdák is szépen kérjük, hogy bennünket e felől kissé oktatni sziveskedjéí. — Bizony, biró úr a mit elmondott, ez eléggé figyelmeztet bennünket, hogy a gazdának a házi állatokat veszélyeztető ragályos betegségeket, amennyire lehetséges ismerni kellene, mert csakis ha ismeri őrizkedhetik tőlük. Bennünket azon baj, mely ezen lovakat elpusztította, szintén érdekel; be látom, hogy pár péterfalusi szomszéd is átjött, kikre ezen betegség ismerete még sokkalta fontosabb, és azért ma készséggel azzal töltöm az időt, hogy elmondjam röviden, amit a lovak ezen bajáról tudok, és azután elbeszélem, mit kell az istállóval csinálni, hol ragadós betegségben sinlődött vagy ebben elpusztult ló állott. Azou ragadós baj, melyre fentebb czéloztam, mely Tóhátit megrontotta : a taknyosság ; azt gyógyítani nem lehet, ez megöli a lovat, ha beléesett, de ennél még nagyobb baj az, hogy nagyon könnyen elragad más lóra. de még—és ez borzasztó — az ember, lóval bánó is elkaphltja és ilyen rendaseu rettautő kinsk között szokott meghalni. A takony támadásáuak csak egy oka vin é3 pedig maga a takony, azaz megtaknyoaodik az olyan ló, mely taknyos lóval érintkezésbe jut, mely olyan helyre állíttatik, amelyen tiknyos ló állt és az elragadást legjobban bizonyítja, hl a takony olyan tiszta gazda istállójában garázdálkodik, mint Tóháti. (Folyt, köv)