Nyírvidék, 1886 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1886-12-25 / 52. szám

.GAZDASÁGI ÉRTESÍTŐ" A „NYIRVIDÉK" MELLÉKLETE. szágaiban levő tiszta tenyészetek uyilvántartandók lesznek. 2. Az országos törzskönyvelés ügyét az Országos gazdasági egyesület és a nagyméltóságú földmivelési minisztérium küldötteiből alakult vegyes bizottság intézi. Azon tenyésztők, kik tiszta vérű tenyészeteiket törzskönyveztetni óhajtják, ez iránt az Országos gazdasági egyesület törzskönyvelÖ bizottságához (Budapest, Köztelek) forduljanak. Szabályok : 1. §. Az országos törzskönyvelés czélja: a tenyésztés minden ágában a tiszta vérű állatokat nyilvántartani, ekként tenyésztésüket biztositani és a tiszta fajtájú tenyésztési források ismertetése által az országos állattenyésztést fejleszteni. 2. §. Az országos törzskönyvben csak vérben jeles tulajdonok által kitűnő törzsállatok foglalhatnak helyet. 3. §. A törzskönyvbe iktatandó állatnál megkívántatik : a) hogy a tenyésztés főczélját képező fajta jellegét magán hordja, b) hogy közvetlenül oly szülőktől származzék, melyek mincjgyike ugyanazon fájtához tartozik. 4. §. A főtörzskönyv 4 könyvre szakad: I. lovak, II. a szarvasmarha, III. a juhok és IV. a sertések törzskönyvére. A lovak könyve 5 fö fejezetet nyer, u. m.: 1. igás: a) nehéz, b) könnyebb. 2 hámos: a) hintós, b) kocsiló. 3. hátás: a) nagy, b) kis. 4. málhás. 5. ponny. A szarvasmarháké 7 fejezetet: 1. magyar, erdélyi és ennek rokonai, 2. borzderes, 3. pirostarka hegyi és ezzel rokonok : a) simmenthali, b) berni, c) meiszkircheni, d) pinzgaui, e) kulilandi, f) möllthali. 4. lápmarha, 5. konnyenhizók. 6. egyéb fajták. 7. bivalyok. A juhoké 4 fejezetet: 1. Merinos. a) Elektorai negretti, 6) szövetgyapjas, c) fésüsgyapjas, d) meriuóhoz hasonló gyapjút termelő juhok (meztizek). 2. Angol juhok a) hosszú gyapjasok, b) rövid gyapjasok. 3. Raczkálc a) hosszú gyapjasok kevert, b) rövid gyapjasak. 4. Egyéb fajták. A sertéseké 8 fejezetet nyer: 1. kondor, 2. nagyfülüek és azzal rokonok, 3. angol irányú tenyészetek. XVI — Os zejöttüuk tehát, a m<nt látom, megint épp oly teljes számban, mint az elmúlt vasárnapon ; nem hiányzik senki, a plébános úr meg már ide mellém a falra akasztotta a földabroszt, tehát folytathatom a mondókám it, beszélhetek azokról a külföldi marhákról, melyeket ma egy hete már megemlítettem. De mielőtt ezekről szólnék, valamire figyelmeztetem az itt levő gazdákat. Ugy-e bár, az elmúlt vasárnapon a mi czimeres fehér fajta marhafajtánkról beszéltem, és mikor arra kerültem, hogy biz az jobbára még sem tejel úgy, a mint, mi szeretnénk, azt mondhatta volna egyik-mssik gazda : »ha tej kell, akkor ne bajlódjuuk a mi magyar erdélyi fehér marháukkal, hanem szerezzünk a nyugot felé eső országokban tenyésztett fajta marhákból teheuet, tejelnek azok bőven.« Ha tehát ezt moudotta volna valamelyik hallgatóm, azt felelném neki: »igen ilyet szereznék, ha fent lakuám a felső vármegyékben, vagy a Dunán túl, vagy pedig ha valamely nagy város közelében leuue tanyám, hogy a tejet mindennap a piaezra szállíthatnám, akkor bizonyára nem magyar, hanem ilyen fajták egyikéből tartanék marhát.* Tehát a mit most beszélek, az nem az alföldi parasztgazdáknak szól, hanem most csak azt fejtegetem, egyúttal ismertetvén a külföldi nevezetesebb fajtákat, mit csiuálnék, ha a fent emiitett helyek egyikén vagy másikán gazdálkodnám. Ma egy hete másodiknak emiitettem a lapály-marbákat, és mondottam, hogy ezek az éjszak-nyugotra eső azon országokban tenyésztetuek, melyek egyik határát a tenger képezi. A tengerpartokon ezen országokban na5. Azon tulajdonos, ki tenyészállatait az országos törzskönyvbe felvétetni kivánja, becsületszava lekötése mellett kezeskedik: a) hogy tenyészete tiszta vérű, b) hogy a bejelentett állatokra vonatkozó s a törzskönyvelő bizottsággal az alább meghatározott módozatok szerint közlendő adatai min| denkor hivek, azaz a valónak megfelelők lesznek. Ezen beküldött adatok alapján a törzskönyvelő bizottság határoz a tenyészet vagy egyes ál lat felvétele iránt. Visszautasítás esetén, ha annak felvételét a tulajdonos mégis kívánná, a tenyésztő költségére helyszíni szemle tartatik. 6. §. A tenyészetek időkénti vizsgálata a tcny ész-ál lat vásárokon, vagy ha szükségesnek mutatkozik, helyszíni szemle utján történik. 7. §. A tettleg megtörtént felvétel után az állat mindenkori tulajdonosa egyszersmind köteleztetik : évenkinti szaporulat és fogyatkozását érintő változásokról (bekövetkezett szaporodás vagy elvetélés idejéről), eladás esetén elszállítás ideje és helyéről; az állat elhullása esetén, a betegségről, mely az elhullást okozá, a törzskönyvelo bizottságot értesíteni. 8. §. A bizottság fentartja magának az egyesek által a törzskönyvezett állatokról vezetett magán törzskönyvelés ellenőrzését, melyhez minta lapokat szolgáltat. A mintalapok czélja a magán-törzskönyvelést megkönnyíteni és annak egységes alakot aditi. A mintalapok később közlendő árban fognak a gazdaközönség rendelkezésére bocsáttatni, és segélyükkel a törzskönyvelés terjedését gátló sok rovatozás mellőzve lesz. A mintalapok mellé könnyen érthető használati utasítás is lesz csatolva. ü. §. A bizottság, azon tenyészetek vagy egyedek törzskönyvelését, melyek az itt megszabott leltételeknek többé meg nem felelnek, megszüntetheti. 10. §. Az országos törzsköuyvelésből kizáratnak: 1) oly tenyészetek, melyek tulajdonosai elferdített vagy hamis adatokat nyújtanak be vagy ; 2) ha oly eseményeket, melyek a tenyésztésben lényeges változást idéznek elő, elhallgatnak; 3) ha bejelentéseiket elmulasztják, és azt kétszeri felhívásra sem teljesítik 11. §. A ló-és szarvasmarha-törzskönyvbe bejelentett minden tenyészállat-egyed utáu egyszer és mindenkorra a bejelentés alkalmával, a kezelési- és postaköltségek fedezésére, 50 kr. o. é. dij fizetendő. Ezen díjért az állatok nyilvántartatnak és a törzskönyvezett egyedről bélyegtelen törzskönyvi kivonat adatik ki. Nagyobb ménesek és gulyáknál elegendő, ha legalább 20 egyedből álló pepineria vezettetik csak be az országos törzskönyvbe, de ez esetben a többi létszám, kor és nem szerint felsorolandó és az abban előforduló változások évenkint bejelentendők. Ily nyájakért minden 50-drb. után évenkint 5 frt o. é dij fizetendő. gyobbrészt igen kövér legelök vannak, és ezekeu fejlődött ezen barom olyanná, a milyen; feje (például a hollandi fajtának) kicsi, s/áraz, szemei nagyok, szarvai kikicsik, elől összegörbülnek, nyaka hosszú, lebenye nincs, teste hosszú és mély, fara széles és rendesen kevéssé csapott, tőgye akorra, hogy olyan tőgy, miut a minővel közönségesen a magyar tehén bir, talán három is kerülne belőle lábai finom ik, de egyenesen állanak a teste alatt. Na gysága a hollandi marhának olyanforma, mint a mi tehen°inké, de hosszabbak és mélyebbek szoktak lenni. Sziue rendesen fekete-tarka, és olyau tejelők, elhihetik a mit mondok, Cséry Lajos úrnál láttam Pesten egy olyan fajta tehenet, melytől kis borjas korában 32 és fél litert fejtek egy 24 óra alatt, és az olyan telián nem ritka, mely egy esz'endőbeu 3000 liter tejen felül ád Ne képzeljék azouban, kedves barátim, hogy ezeu fajta teheneknek olyan jó tejük lenne, mint a minő a mi teheneinknek van; az én feleségem, ha őszszel jó mező vau, két-két és fél literes köcsögről fölöz egy liter tejfölt, és másfél liter tejfelből mindig vau egy fél kiló vaj. A hollandi tehéntől lejt tejből négy olyan köcsögről sem kanalaz le senki egy liternyi tejfölt. — De hát ha megmondaná tanitó úr azt, hogy inenuyi tej kell rendesen, hogy egy kilónyi vajat kapjunk ? — Azt is meg tudom moudaui. Jó magyar tehén tejéből 15 — 18 liter ad egy kiló vajat. Olyan borz-szinü vagy tarka hegyimarha tejéből kell 22 -25 liter. Megkívántatik azonban, hogy azokról a magán törzskönyv szabályszerűen vezettessék. Az 1000 drbon felül levő létszám után dij nem szedetik. A juh és sertések törzskönyvébe rendszerint csak egész nyájak vétetnek fel. Ily nyájak után a tenyészállatok számát tekintve 20 drbig 1 frt o. é., 20—50 drbig 2 frt o. é., 50—100 drbig 3 frt, azontúl pedig minden 100 drb után további 1 trt o. é. dij fizetendő. Törzskönyvezett ily nyájaknál megkívántatik, hogy legalább a pepineria egyedeiről vezettessék a magán törzskönyv; valamint az is, hogy a létszám és változások évenként legalább egyszer bejelentessenek. Ha valamely tenyésztő, tenyészetének egyes egyedeit is fel kivánja vétetni az országos törzskönyvbe, akkor minden tenyészállat után 5 kr. o. é. dij fizetendő. Az állami tenyészetek és az országos gazdasági egyesület tagjai a megállapított dijak felét fizetik. Az országos gazdasági egyesület törzskönyvelő bizottsága: Kostyán Ferencz, elnök. Bernolák Sándor, Lipthay István, Egán Ede. Máday Izidor, Kriusz Károly, Ordódy Lajos, Kovách László visontai. Tanárky Gyula Lejtényi György. Tormay Béla, Baranyay István, titkár. Körrendelet. 21531. sz. Földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyimagyar királyi miniszter. Valamennyi gazdasági egyesületnek. Beimel ós fia itteni czégnek a hazai babtermelés terén érzett hanyatlás orvoslása tárgyában ide intézett beadványát idemellékelve oly kéréssel küldöm meg az egyesületnek, hogy az abban foglalt és figyelemre méltó körülményeket és útmutatásokat a ga~daközinség tudomására hozni szíveskedjék. Budapest. 1886. május 11. én. Széchenyi. (Másolat a 21531 számhoz.) Nagy méltóságú Minisztérium 1 — Alázattal alúlirottak bátorítva érrik magunkat a Nagyméltóságú Minisztérium magas figyelmét hazai babtermelésünk teréu érzett hanyatlás orvoslására irányítani; lévén ez azon sok évi gyakorlat által támogatva, mely alatt az e téren létező hiányok nagy számát közvetlen tapasztalni alkalmunk volt. Statisztikai adatok bizonyossága szerint a babkivite] Német-, Franczia-, Angol-, Spanyol-, Svéd-, Norvég stb. országokra terjeszkedve meglehetős jelentékeny, de még sokkal nagyobb aráuyokat ölthetne, ha egyes bénitó körülmények az üzletek megkötését a termelő hátrányára meg nem nehezítenék. Igy az úgy nevezett egyenlő minőségű bab, minden teherbeni rakománya, egy és ugyanazon helységből, aunyira különböző, hogy minden rakmányt elküldés előtt minta által ismertetni és külön árral megszabni szükséges, a mi a kivitel folytonosságát és az üzletek gyors lebonyolítását igen hátráuyosan befolyásolja. — Másrészt pedig oly minőségeket termelnek, melyek külföldön semmi kelendőséggel sem birnak ; miből természetszerűleg következik, hogy az illető termelők az eladásnál csak oly áraAzutáu annak a fekete-tarka lapálymarhának a tejéből kell 30—34 liter tej, hogy egy kilónyi vajat köpülhessünk belőle. Lássák, ezt az utóbbi fajtát csak az olyan nagy városok mellékén tartják haszonnal, hol drága a tej, a hol elkapkodják, akár minő ritka is, csak tiszta és jóizü legyen. Másutt minálunk az országban, a hol a tejet azon módon a fejés után eladni nem lehet, és azért vagy vajat, vagy sajtot készítenek belőle, ott az ezen fajtabeli tehenek tartásából, — mert sok éa mellette jó takarmány kell nekik, niucs olyan hiszon, a minőt a gazda kívánhat. Meg az is, hogy a hazájukból hozatott hollandi tehenek, az igaz, nagyon tejesek, de az itt neveltek már uem tejelnek oly igen bőven, a sok takarmány mellett uem hiznak, azután sok tüdőlv.jba esik, ha nálunk rosz idő éri őket, mindezek miatt most már a gazdák nem igen kapnak rajtuk. Említettem a hegyi fajtákat. Ezeknek természetesen azon nyugati tartományokban van a hazájuk, melyekben nagy hegységek vaunak, ilyenek pSldáu'; Salzburg, Tirol, Stiria, B íjorország, s Svájcz stb. A Svájczból hoztak már hizzánk sok marhát, hoz* tak tarkákat, de hoztak borzszinűeket és kávészinü bar" nákat. A Svájciból hozott tarka marhákat látta a magyar gazda először és ezért, ha később tarka marhát látott, azt, bárhonnét került is légyen, mindig svájcziuak nevezte, pedig ugy-e bár ez téves, mert már az imént említettem egy uem a Svájczból eredt tarka fajtát. Olyan barna, pörkölt kávéhoz hasonló míg borzszinü marha van a Svájczban, van a Tirolban, van Stájer-