Nyírvidék, 1886 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1886-12-25 / 52. szám

„GAZDASÁGI ÉRTESÍTŐ" \ A „NYIRVIDÉK" MELLÉKLETE A szivarboriték válogatott és I. osztályból egy-egy csomóba 20—25, a II. III. és kihányásba pedig 30—40 leveleket kell tenni. A csomók a kocsányvégek alatt, mintegy 3 centiméternyire dohányból készült sodrott zsineggel összekötendők ; de arra különösen ügyelni kell, hogy a kötéshez használt zsineg nedves ne legyen, mert különben a forrásnál a levelek kocsány-rothadást kapnak. Rendszeres csomózás csak ott vihető véghez, hol a dohányosok e czélra berendezett csomózó házban együttesen csomóznak; ott a felügyelet nagyobb, s igy nem történhetnek visszaélések, mint azt felolvasásom elején ecsetelni szerencsém volt. Nevezetesen nem szükséges a zsinórokat kimérni, a dohányok nem lesznek megnedvesítve s a csempészet is lehetetlenné válik. A csomózott dohányok elrakása és bálozása. Az elkészült dohánycsomókat vigyük ki a pajtába, melynek alja ekkor már deszkával és szalmával ki van rakva s helyezzük el a bányákba. A bányák hossza a pajta térségéhez alkalmazandó, magasságuk azonban 69 centiméternél nagyobb ne legyen, mert a magas bányákban az erjedés gyorsabban áll be s a dohányokat minduntalan szét kell hányni. A csomókat egymás mellé két sorba r„kjuk, ugy hogy a levelek hegyei befelé, kocsányai pedig kifelé álljanak, a levélhegyek meg két ujnyira födjék egymást. Igy rakunk sort sor felé. A bálozásnál oda törekedjünk, hogy a levelek széleit a kötél ne érintse, mert a legszebb levél is, ha elszakad, értékét veszti. Ugyanazért a bálokba a dohányt akként rakjuk, hogy a kocsányok mind a négy oldalán kifelé álljanak. Egy-egy bálba 100—120 kilogram dohánynál többet ne tegyünk, mert a szerfölött nagy bál, mikor a mérlegre reá dobatik, könnyen széthull s az ott dolgozó ügyetlen napszámosok által össze lesz tiporva és besározva, mi a termelőnek sok kárt okoz ; mert az ily csomók, voltak légyen azok a legszebbek is, alsóbb osztályokba esnek, esetleg mint hasznavehetetlenek lesznek átvéve. * S ezzel befejeztem felolvasásomat. Mielőtt azonban köszönetet mondanék szives figyelmükért, a melyben értekezésem fonalán részesíteni kegyesek valának, legyen szabad kiemelnem azt, hogy én erősen hiszem, miszerint vállvetett munkával s együttes működéssel czélt érhetünk. Ha az egymástól ebben-abbau eltérőleg fejlett különféle, mondhatnám mindenfele eszméket egyikünk egy, másikunk más oldalról világítja meg, a különböző irányú és értékű nézetek utoljára is szép és nagy egészszé nőhetnek ki, s a mi ma talán^még hiányos, talán rossz volt, az maholnap kitartó forgalom mellett s egyáltalános elvre épitve, mindnyájunk közös érdekét ölelheti fel. S most igen tisztelt uraim, fogadják köszönetemet. Türelmüket sokáig vettem igénybe; de a tárgy, a melyről szólottam, szivemen fekszik. Jót akartam a jónak, s ha a közös egészhez csak egy parányi kis részszel is hozzájárulnom sikerül, ez a tudat lesz csekély fáradságom legszebb jutalma. Kleeberg Oszváld, a tisza-rotfi m. kir. dohánybeváltó hivatal főnöke. Itt a faluban minden gazda marhát tart, ezzel bajlódik, és becsülik is a mi marhánkat nnsszeföldöu. Ha van eladó, annak igen hamar kerül gazdája és a vevő rendesen megvan azzal elégedve, amit vásárolt. Ezt illetőleg a tenyésztőnek nem szabad a vevőhöz hasonlítani, ő ne legyen jószágával megelégedve soha, mindig jobbat kívánjon, mindig oda törekedjék, hogy jobbat állítson a vásárra. Ha más falubeliek is leunének itt közöttünk, — mert Kardos nagytiszteletü uramat már úgy tekintjük, hogy mi nálunk ide haza van — akkor nem beszélnék így, a mint beszélek; de mert csak magunk között vagyuuk, elmondhatom marhánk egynémely hibáját, baját, [ és ezeket megismerve, azután egyesült erővel törekedjünk, hogy ezen hiányokat tenyésztés útján megváltoztassuk. Lássuk tehát, miféle hiányosságok vaunak a mi marháinkban p A magysr-erdélyi fajta marhának — olyau helyeken, mint a mi falunk — olyan baromtartó gazdáknál, mint a oiidnk a minők, testi hibája nem sok van, de mégis kerül; például; a mi marhánknak sem mindig egyenesek első lábai sok térdes kerül közötte, és az ilyen tehén után nevelt ökörből szintén térdes marha lesz, mely dülöngélve jár, könnyen elfárad, és a járomban nyakát is jhamarább kirontja. A hosszú keskeny kötésű, meg a csapott vagy a rövid farú tehenek sem ritkák és az ilyen hibákkal bírókat sem szépeknek, sem pedig jóknak nem mondhatjuk. Másut még nagyobb hibák találkoznak, Gémesen például mind hegedünyakú marha van, aztán egy csepJegyzökönyv. Felvétetett Nyiregyházán, 1886. évi juliushó 1-én a felsötiszavidéki gazdasági egyUt igazgató választmányának ekkor tartott ülésében. Jelen voltak: gróf Dessewffy Aurél egyleti elnök ur elnöklete alatt: Miklós Ferencz, Nyíri János alelnök, Bodnár István, Propper Samu, Ibrányi Zsigmond, Nyiri Ferencz, F. ied Dáuiel, Zoltán János, Haas Mór, Kálmán János igazg. választmányi tagok, Szentkirályi János egyleti titkár. 1. Eluök ur Ő méltósága a megjeleni tagokat üdvözölvén, az ülést megnyitottnak nyilvánítja s felhívja az egyleti titkárt, hogy a folyó évi februárhó 9-éu tartott igazgató választmányi ülés jegyzőkönyvét mutassa be. A jegyzőkönyv felolvastatván, észrevétel nélkül hitelesíttetik. 2. Titkár bemutatja a sorsolás eredményéről a hatóság képviselője s a nagyméltóságú pénzügyi uiiniszteriifm részére szerkesztett jeleutést, s jeleuti hogy ízen felterjesztett jelentés tudomásul vétetett s a második sorsolásra az eugedély, a határidő bejelentése mellett, megad itott. A jelentés felolvastatván, a választmány által tudomísul vétetett 3. Egyleti titkár bemutatja a sorsjáték számadásait, amelynek adatai szerint az elárusított sorsjegyekből befolyt tényleg 823 frt 46 kr. künn levő követelés 80 frt 80 kr. összeseu 901 frt 26 kr. A kisorsolt gépek és eszközök, valamint nyomdai és postai kiadások tettek 824 frt 43 krt, az előre t. i. második sorsolásra-eladott sorsjegyek árában szereplő összeg 153 frt 29 krt. képvisel. A választmány, minthogy a végeredmény csak a sorsjáték befejeztével coustatálható valóságbau, ezen pénztári eredményt egyszerűen tudomásul veszi. 4. Titkár bemutatja az egyesület péuztári kimutatását az 1886 év I-ső felétől, mely szerint az egyesület bevételei 2295 frt 07 krt, kiadásai 49 66 frt 82 krt. tettek s igy a félévi pénztár hiány 2673 frt 75 krt, képviselnek. A választmány a kimutatást tudomásul veszi. 5. Titkár bemutatja Nyiregyháza város képviselő testületének határozatát, az egyletnek haszon-élvezettel alapítvány képen adott földterületre vonatkozólag, amely határozatával a város ezen földterületnek egy részét visszaköveteli, az egylet haszon-élvezetében meghagyandó részre pedig uj szerződés létesítését kívánja még pedig oly módon, hogy esetleges visszavétel esetére, az egyletnek összes beruházásait magának kívánja biztosítani. Kívánja továbbá a város azt, hogy az uj szerződés létesítése alkalmával a városnak megadassák azon joga, hogy egy három tagu ellenőrző bizottságot létesíthessen, amelynek feladata leune,"az említett területen történő mindeu tevékenység felett ellenőrködni. A választmány, elnök ur Ő méltósága Zoltán Jáuos és Bodnár István választmányi tig urak felszólalásai után, kimondja hogv igen nagy hála és köszönettel tartozik az egylet Nyíregyháza városának hazafias adományáért, de az adományozott földterület helytelenül kezelésének indokait el nem fog (dhat.ja; mert nézete szerint habár áldozattal is, de az alapító-levél szellemében jár el a terület hasz uálatánál. S bárha a gazdasági egylet Nyiregyháza városának egyoldalú iutézkedési jogát el uem ismeri, mégis a jó viszo iy állandó fentartása czéljából hajlandó a városnak esetleges kívánságát meghallgatni s a kért bizottságot kebeléből e czélra kijelölui. Ezen bizottságba a választmány kijelöli Nyiri János alelnök elnöklete mellett Miklós Ferencz társalelnököt, Zoltán Jáuos, Bodnár Istváu, Nyiri Ferencz urakat, Kálluay László e. ügyészt és Szentkirályi János e. titkárt. Megbízza egyúttal a választmány a titkárt, hogy ezen bizottság kiküldéséről Krasznay Gábor polgármester urat értesítse. 6. Felolvastatik Kálnay László e. ügyész jelentése az egylet peres ügyeiről. pet sem lebenyesek és a konczai az odavaló teheneknek nagyon keskenyek, a testük csekély, a lábak meg losszúk. Túraljában a marhák teste, faruk kivételével, megjárná; de a faruk förtelmes; keskeny a szarvak közé, vagyis a fej éle kicsi, a szarvak kecske állásúak és igen vastagok; neg hát gácsosak, az pedig én igen nagy hibának tartom. De azután sok jó tulajdonság is van, ami marhánkban, melyek elfelejtetik velünk p.z elsorolt hiányosságo kat, például: nevelhetünk olyan ökröt, hogy párját nem ismerem, ez tűri a sanyarúságot, habár lassan, de jól nevekszik, egészséges, nem válogat a takarmányban, szépen meghízik, és busa igeu jóizü. Azt mondja az én szomszédom, Bilta bátyám uram, hogy nem is lehet egy fajta marhától többet kivánni én pedig azt mondom: »lehet kivánni« hogy betelik-e kívánságunk, az megint más kérdés. En hazai marhánktól még kívánnék valamit, a mit rendesen alig szokott adni, és ha ád, még sem ád eleget. Amit én a mi marhánktól kívánnék, az volna, hogy tÍDÓnk egy évvel hamarább válnék be ökörnek és a teheneink — no, ezekkel ugy lennénk : hogy a borjú eltartásán kivül esztendőn át fejhetnénk átlag a faluban minden darab után 1000 liter tejet. Azt mondta a múltkor biró uram, hogy az én marhámat becsülik, mit gondol, mennyibea van nekem ezt illetőleg érdemem ? Érdemem eddigelé csupán abban állt, hogy nem sajnáltam tőle a takarmányt és különösen a borjúnak van módja a jóféle sirjuban. (Folyt, köv.) A felolvasott jelentés tudomásul szolgál azon kivétellel, hogy Elek Gábor és Nagy Ádám mint a kiknél a kielégítésre köztudomás szeriut semmi alap uem létezik, hacsak ügyész ur valamely biztos alapot nem ismer, a tagok sorából követeléseikkel eevütt. kitöröltessenek. 7. Titkár bemutatja Vitéz Antal l.-petríi körjegyző kérelmét, amelyben az egylettől liozzáküldött s általa j megtartottnak nyilvánított egyleti sorsjegyek árában be uem fizetett 38 frt három részletbeui befizethetését kéri. Minthogy a titkár által a részletfizetés elfogadtatott, de a legelső részlet fizetését is elhanyagolta felszólittatni rendeltetik, hogy ha a folyó évi augusztus 15-ig kötelezettségének, a teljes követelt összeg erejéig, eleget teuui elmulasztana, azounal a fegyelmi eljárás az illető szolgabiróságnál elleue megindittassék. 8. Bemutattatik az unghmegyei gazdasági egvlet átirata, amelyben értesíttetik az egylet, hogy a nevezett egyesület „Csapon" a vasút mentében, a földmívelési minisztérium támogatása s anyagi segélyezésével, csikó legelőt szándékozik a jövő évre bérelni s a bérletbeni részvételre felhívja egyesületünket is. A választmány semmi kötelezettséget nem vállalhat ez ügybeu magára, de örömmel értesiti e körülményről megyénk gazdaközönségét, ha értesítést nyer arról, hogy háuy darab csikót fogadhat be a testvér-egylet legelőjére s mily bért szab meg darabonként érettök. Titkár utasittatik hogy ily értelemben írjon az ungh-megyei gazdasági egylet elnökségének. Tárgysorozat kimerítve lévén, elnök úr őméltósága a gyűlést feloszlatja. Kelt, mint fennebb. jegyezte: Szentkirályi János, e. titkár. Csökkenti-e a szántóföldek közzé ültetett gyümölcsfa azok jövedelmezőségét. Mednyászky Sáudor e fontos tárgyban a következőleg nyilatkozik. Már többször emeltem fel igénytelen szavamat a mellett, hogy ültessünk minél több gyümölcsfát, gondozzuk és ápoljuk azokat ugy, mint a hogy azok természete azt megkívánja ; és bizouyosan meg leszünk elégedve a haszonnal, melyet azok aduak. Nem tudom, volt-e megyém határán tül szavaimnak némi eredménye ? nem tudóin nem-e, hangzott el szavam mint a pusztában kiáltóé. Trencsémnegyébeu mások és magam példájáu okulva s látva a gyümölcstermelés hasznosságát, a gazdaközön séguek nagyobb része, azt lehet mondani apraja és nagyja neki feküdt a gyümölcsfaültetésnek. Jelenleg még az uj ültetések haszuát uem igen látni, mert először pótolui kellett az 1879/80-iki tél által okozott károkat s ezen idő óta csak arra kellett szorítkozni, hogy ott, hol fáiuk elvesztek, ujakat ültessünk. Tehetsége szerint mindenki igyekszik, ültet, ojt és ápolja a fákat; mert nálunk már mindenki arról győződött meg, hogy a gyümölcsfa igen jövedelmező s hogy nagyon megfizeti a reá fordított fáradságot, de uerncsak hogy ezt megfizeti, hanem egyszer-másszor (mint hajdan az áldott alföldön a buza) megadja a telek árát. Itt csak a hegyek közt fekvő Zubak községet említem, a puchói szolgabírói kerületben, hol egy negyed telek ára 150, legfeljebb 200 frt. és ha rajta a gyümölcs megterem, ugy háromszázat és azou felül még sok forintot is kap. Mesztecsko községe szinte ezen] szolgabiróság területéu, szőröstől-bőröstől 40—45 ezer forinton megvehető és már gyakran megtörtént, hogy 50—55 ezer forintot kapott a termelt gyümölcsért ; s ilyen több eset van a megyében s ez annak buzdítására szolgálhat, hogy ültessünk minél több gyümölcsfát. És mégis senki sem hinné, hogy a gyümölcsfa ültetésének általáuosságbau véve — horrendum dictu! — még ellenségei is vannak. Ha bár ezek száma már kevés lesz, de vau sok indifferens ember, ki ugyan meg szereti a gyümölcsöt jó izüen enni, de termelni nem akarja; vannak ismét, kik ugyan ültetnek gyümölcsfát ugy Ádám és Éva módjára, de azután a gyümölcsfával nem gondolnak s ez a legrosszabb fajta, mert ezek többet ártanak a gyiimölcsfateuyósztésuek, mintha nem ültetnének. — Ezeknél ugyanis a gyümölcsfa nem gondoztatván, rendes jövedelmet nem ad, a fa már magában nem igeu tenyészik, közöuségesen nyomorék s azutáu fennen azt hirdetik, hogy kár volt a fát elültetni, mert nem nő s uem terem s ezen álpróféták előbb találuak hitelre, miut. azok, kik a gyümölcsfa okszerű ültetését hirdetik s jövedelmezőségét minden áron bebizonyítani akarják, mert a semmittevésnek mindig számos proselytái vannak. — I)e vannak olyanok is, kik kertükben gyümölcsfát ültetnek, vagy félig, vagy jól ápolják, de nem tudnak a gyümölcstermelés azon fokára felemelkedni, hogy nem csak kicsibeu, de nagybau is termeljék a gyümölcsöt; mert ezek képesek legkevésbé értékesíteni kévés gyümölcstermésünket. — Éu ugyan részemről megelégedném uémikép, ha szeretett hazánk minden vidékén legalább ilyen gyümölcstenyésztők volnának, mert azon reményben lehetnénk, hogy utóbb a gyümölcstermelés jövedelmezőségéről meg fognak győződni s nagyobb ültetésekhez menuek át s gondozván szokott módon gyümölcsfájukat jövedelmezni is fog. A mai kor igényei most olyanok, hogy mindenütt és mindeubeu nagyban vállalkozzunk; lehet bárkinek egy vidéken a legjobb és legszebb gyümölcse, azt jól