Nyírvidék, 1886 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1886-12-25 / 52. szám

gazdasági értesítő A „NYIRVIDÉK" MELLÉKLETE. ezt nem tennék az emberek, ha számadásukat e gazdasági ág mivelésénél meg nem találnák. ürt.embergben azelőtt nem kelhetett senki házasságra még be nem bizonyította, hogy bizonyos számú gyümölcsfát ültetett s ezek megfogainzottak, törvény utján kényszeritették az embereket gyümölcsfa-ültetésre és ugy kényszernek, mint fáradhatlan iigybuzgó emberek fáradozásának köszönhetik viruló gyilmölcsészetüket és ez által jólétüket. De minek barangoljunk a messze távolban, mikor itt közelünkben van Sopron és Kecskemét! Elsőnek aszalványait messze földön ismerik, az utóbbi pedig oly hírre tett szert már is gyümölcseivel, hogy mihelyt a gyümölcsérés megkezdődik, a világ minden részéről odasereglenek a vevők. Szép gyümölcsük biztos vevőre talál, mivel alig van eset reá, hogy az összes készlet el ne fogyna, minden termelő biztos jövedelemre számíthat. Kecskemét városa gyümölcstermelésének köszöni nagyrészt azon jólétet, melyben lakosai élnek Vegyék el Kecskemét város gyümölcstermelését, inivé lesz? Tönkre ugyan nem fog menni, de vagyonosságában tetemesen alább fog szállani, hány gazda fog egy biztos és tetemes jövedelmi forrást elveszíteni, hány munkás fogja mindennapi kenyerét nélkülözni! Ma Kecskemét az alföld egyikgazdagabb városa, mig gyümölcsészete nélkül bizonnyal szegénységben tengődne. Termeljünk tehát mi is az ország minden vidékén s a hol csak lehet gyümölcsöt, rendezzük be gazdaságunkat gyümölcstermelésre, s szeretet szép hazánk határa ha nem is bőségnek, de mindenütt jólétnek fog örvendeni Hazánk majdnem minden vidékén megterem a gyümölcs, ezt bizonyítja nemcsak minálunk, de külföldön is ismeretessé lett gyümölcsészü ik Bereczky Máté, ki oly vidéken melyről azt hitték hogy ott gyümölcsfa nem tenyészik, hol a gyümölcsészet és gyümölcsfa minden ellenségeivel kell megküzdeni, mégis oly gyümölcsöst alakított, melyben örömét leli s számadását is megtalálja. A mi egynek sikerült, miért ne sikerülne az mindenkinek ? Csak ügybuzgalom legyen s szeretett hazánk egészen oly kertté alakulhat át, mely a föld majdnem minden gyümölcseivel, niint egykoron a paradicsom bővelkedlietik. Az elősorolt kérdések megvitatása után a nagyon fontos értekezlet befejeztetett. Jegyzőkönyv. Felvétetett a elsb-tiszavideki gazdasági egylet" Nyíregyházán 1886. február 9-én tartott igazgató választmányi ülésében. Jeleu voltak: gróf Dessewtfv Aurél egyleti eluök ur elnöklete alatt: Nyíri Jáuos egyleti alelnök, Botluár István, Haas Mór, Nyíri Ferencz, Buday Gyula, Ibrányi Zsigmond, Propper Samu, S. Kohn Hermán, Fríed Dániel, Klár Gusztáv, Szamuely Lajos, Kálmán János választmányi tagok, Kálnay László e. ügyész, Szentkirályi Jáuos e. titkár. 1. Elnök gróf Dessewtfy Aurél űr a választmányt üdvözölve a gyűlést megnyitja s felhívja az egyleti titkárt az 1885 szeptember hó 29-éu tartott közgyűlés jegyzőkönyvének bemutatására. A jegyzőkönyv, minthogy az már az egyesületi közlönyben közöltetett, ez alkalommal felolvasottnak tekintetik. 2. Egyleti titkár olvassa a pénztár vizsgáló bizottság 1886 február 2-án tartott ülésének az egyleti pénztár megvizsgálásáról felvett jegyzőkönyvét. A felolvasott jegyzőkönyv alapján s a bemutatott zárszámadások szerint, az egyesület 1885. évi bevételei: 6153.27, kiadásai: 7714.71 krt tettek s igy az 1885-ik év 1261 fit. 44 kr. hiáuyuyal záratott le. Ezeu jegyzőkönyv és zárszámadások szerint 1885. év végével az egyesület vagyona lett: 1. Be nem fizetett alapítványi tőkékben 17156 frt kr. 2. Befizetett „ „ 8755 „ — „ 3. Építkezésekre adott kölcsön . . . 1494 „ 43 4. Alapítványi kamat hátralék . . . 1434 „ 20 , 5. Rendes tagdíj hátralék 421 „ 50 6. Leltári ingók és ingatlanokbau . . 4400 „ — Összesen: 33661 frt 13 kr. A választmány a pénztár vizsgáló bizottság ajánlatára ugy Incze Józef könyvvivőnek, miut Szentkirályi János e. titkárnak a kifogás- és hiánytalan elszámolást illetőleg az 1885. évre a felmentvényt megadja. A bizottság által felsorolt s az 1885, évi hiánylatot előidéző okokat a választmány a maga részéről is helyeseknek találja s szükségesnek véli a megállapított előirányzat szigorú betartását s egyszersmind kimondja, hogy a bizottság által ajánlott kormány-segély kérést a titkári fizetés pótlása végett, eszközölni fogja. A bizottság által ajánlott „Egyesületi Értesitő" megszüntetése s a 150 frt. subventió megtakarításához a választmány nem járul hozzá s az „Értesítőt" továbbra is feutartani határozza. A péuztár vizsgáló bizottság által az 1886. évre megállapított bevételi és kiadási előirányzatot, a választmány tételenkénti átvizsgálás után, helyben hagyja azon megjegyzéssel azonbau, hogy a 150 frt. lap subveutió is utólagosan hozzá vétessék. Eszerint 1886. évre előirányoztatik a választmány által is 3657 frt,. 02 kr. bevétel és 5076 frt. 44 kr. kiadás, pénztár hiány nyal 1419 frt. 02 kr. A választmány a bizottság ajánlatára: 1. Elek Béla 100 frt. tőke 50 frt. %. 2. Korányi József 101 frt. tőke 45 frt. 45. °/

0. 3. Vecsey Oláh Károly 5 frt. — %,• tartozásaikat.. Továbbá Bleuér Lipót és id. gróf Lónyay Meny hért örökösei egyleti titkár által, Ibrányi Lajos, Ujfalussy József ós id. Zoltáu Ferencz örökösei e. ügyész által felszólitandók alapitváuyi tőkéjük s esetleges hátralékos kamatjaik befizetésére. Czincz Sámuel, Cziucz Iguácz, Feldheim Izsák, id. Krúdy Gyula, Vályi Fereucz volt rendes tagokat törölni, Duka Marczel, Grosz József, Petheő Ignátz, ifj. Vay István, rendes tagok tartozásait perelni Kovács Gerő volt rendes tagot tovább vezetni rendeli. Vidliczkay József, dr. Jósa András, Gergelvft'y Ferencz pereltetni rendeltetnek. Báró Vécsey Ahjos 100 frt. tőke és 20 frt alapítványi kamat hátralékáért beperesiteui határoztatik. Egyebekbeu a bizottsági jegyzőkönyv egyéb tételei kifogástalanul elfogadtatnak. 3. Egyleti titkár olvassa az 1886. évi január hó 28 án tartott sorsoló bizottsági ülés jegyzőkönyvét s jelenti, hogy felhívására a gépgyárosok s uyomda tulajdonosok ajánlataikat beküldötték, amelyek felett mielőbb határozni az idő rövidsége miatt szükséges. Eluök úr Őméltósága az egyesület ezen intézkedését a választmáuyi tag urak kiváló figyelmébe ajánlva, minthogy választmányikig ez ügyet tárgyalni uem lehet, indítványozza, hogy az a sorsoló bizottsághoz tétessék át. a részletek végleges megállapítása végett. A felolvasott jegyzőközyvet általában tudomásul veszi. 4. Titkár bemutatja Nyíregyháza város képviselőtestületének az egylettel közlött határozatot, a kert ügyét illetőleg. A választmány a határozatot tudomásul veszi s különösen Bodnár lstváu választmányi tag ur felvilágosításai után ezen ügybeu idő előttinek találja a magarészéről, valamit határozattá emelni aunál inkább, mivel ezen városi határozat a megyéhez fellebbentetvén, ott auuak sorsa felett ínég uem döntetett. Azonbau arra a czélra, ha netalán az egyesülettel ezen ügybeu Nyíregyháza város érintkezni óhajt, ezen ezelra a választmány egy bizottságot jelöl ki, amely bizottságnak elnökéül Nyíri János e. alelnök urat, tagjaiul Bodnár István, Nyíri Ferencz, Kálnay László ügyész és egyleti titkárt jelöli ki. 5. Bemutattatik Koháuyi János bérlő űr ajánlata, melyben az általa a pthrügyi határban bérelt l'atay-féle birtokon 240 hold legelő területet ajánl fel az egyesületnek három évre haszonbérbe vételre csikó-legelőűl, évenkénti 2400 frt. haszonbér mellett. A választmány örömmel fogadja az ajáulatot, de minthogy az idő rövidsége miatt a gazdaközöuség részéről a vállalatot biztosító részvételt uem puhatolhatta ki s addig vállalatba bele uem bocsátkozhatik, oly értelemben határoz, hogy hivassék fel mielőbb a gazdakö/öuség bejelenteni csikóit, amelyeket évi 14 frt. legeltetési dij mellett a megszerzendő csikó legelőre adni óhajt s ha ily módon 240—250 darab csikó biztosíttatik, azon esetben kész az egylet ajánlat tevővel szerződést kötni. 6. Titkár bemutatja Szabolcsmegye közönségének két rendbeli átiratát, amelyekkel a kis-várdai gazdakörnek a megye közönségéhez a biztosítás államivá tétele iráut benyújtott kérvényét s a Pscherer József közgazdasági előadó által szerkesztett „Szabálvreudelet"-et a községi faiskolák alakítása s kezelése iráut véleményezés végett átteszi. A választmány mindkét ügy feletti vélemény nyilvánításra egy bizottságot küld ki, amelyuek tagjaiul Haas Mór, Klár Gusztáv, Nyíri Ferencz és a titkár jelöltettek ki. 7. Egyleti titkár bemutatja a büd-szt.-mihályi és nyir-bátori gazdakörök jelentéseit az 1885. évi működésüket illetőleg. A választmány a jelentést tudomásul veszi s utasítja a titkárt, hogy azokat az egylet évi jelentéséhez mellékelve a minisztériumhoz terjeszsze fel s az egyesületi közlönyben tegye közzé. A szent-mihályi gazdakör köteles 30%-ából, tekintettel a gazdakört ért károkra, 15%-ot elenged. 8. Elnök úr őméltósága felhívja a választmány figyelmét a dohánytermelők számos sérelmeire s alkalmasnak találja az időt arra, hogy a termelők tömörülve, miiiéMnpozánsahb száminál lépjenek fel érdekeik mel.Nyíregyházán nyomatott Jóba Elek könyvnyomdájában. lett s indítványozza, hogy a szabolcsmegyei dohánytermelők gyűljenek össze egy értekezletre sérelmeik megbeszélése végett s válasszanak képviselőket Budapesten az orsz. gazdasági egylet dohányügyi szakosztálya értekezletére. A választmány a termelők értekezletének öszszehivását szükségesnek tartja s utasítja a titkárt, hogy az érdeklődőket a megye-gyülés első napjának délutánjára, azaz febr. 23-ára, elnök ur őméltósága nevében hivja össze, ahol a termelők gondoskodjanak érdekeik képviseletéről s azok részére adandó megfelelő utasításokról. 9. Kálnay László e. ügyész beterjeszti jelentését az egyesület peres ügyeinek állapotáról az 1885-ik évben. A beterjesztett jeleutés tudomásul vétetik s a Balogh-féle ügyben általa felszámított költségei 17 frt. 50 kr. és 31 frt. részére és nyugtájára az egyleti pénztárból kiutalványoztatok. Végre ezen ügyvédi jeleutés értelmében Leszkay Andrásnak a tagsági jog élvezete megadatik Tárgysorozat kimerittetvén, elnök ur őméltósága az ülést feloszlatja. Kelt, mint fentebb. Jegyezte; Szentkirályi János, e titkúr. Gyümölcsfa magcsemeték kiosztása. A fóldmives-, ipar- és kere kedelemügyi m. kir. minisztérium a folyó 1886. év tavaszán mintegy 92,000 darab gjümölcsfa magcsemetét (ojtóalanyul szolgáló vadonc/ o t) fog díjtalanul kiosztani oly községi faiskolák s/ámára, melyeknél a magvetés nem sikerülte vagy más elfog dbaló oknál fogva; nemesiteudő alanyokban hiány mutatkozil. A kiosztásra kei ülő vadcsemeték, mintegy felerész • ben vadalmx, felerészben pedig vadkörte, Cseresnye, sajmegy, maudola, birs, kajszin- baraczk s szilva csemetékből állanak. Ezeu magcsemetékből csak oly községi faiskolák részesülhetnek, melyek megfelelő talajjal és fekvéssel bírnak, kellőh-g bekeritve vaunak kúttal és a szükséges felszerelési tárgyakkal el vaunak látva; melyek kezelője kellő szakismerettel rendelkezik, s hol a munkáltatás akadályokba nem ütközik. Ezen leltételek létezése a tanfelügyelő vagy kerületi faiskola felügyelő, vagy a, 'ör/ényhatóság hivatalos bizonyítványával igazolandó. Végre n folyamodó községnek köteleznie kell magát arra, hogy a nyerendő magcsemetéket csakis az ezen miuiszterium által megállapított gyümölcsfajtákkal fogja nemesittetni A kellőb g felszerelt s a földmívelés-, ipar- kereskedelemügyi m. kir. minisztériumhoz intézett folyamodványok 50 krajezáros bélyeggel ellátva, megyénkiut az illető megye közgazdasági előadójához, legkésőbb február hó 20-ig benyújtandók. A folyamodványban az elősoroltakon kivül megjelölendő : a község neve, az utolsó vasút vagy hajó állom 8 és az utolsó pósta; és a nyerni kivánt inagouczok faja és fajonkénti száma, a f iskola területe és beosztási tervezete. Magáuosok, kik faiskoláikra nézve az említeti adatokat igazolni képesek, magcsemetékért sziutén folyamodhatnak, kérelmeik azonban csak másodsorban, azaz annyiban fognak figyelembe vétetni, a mennyiben a községi laiskolák igényeinek kielégítése után a kiosztandó készletből még fölösleg fogna fenmaradni. Ez utóbbiak kérvényei hasonlókép az emiitett határidőig a közgazdasági előadó utján leszuek beuyujtandók. Budapest, 1886. február hó 6-áu. A földmívelés . ipar- és kereskedelemügyi in. kir. minisztériumtól. Vegyesek. — A lovak kehessége ellen biztos óvszerrel nem bírunk ugyan, mivel annak oka többnyire szervibajou alapul; de mindamellett van egy szer, melylyel legalább azt enyhíteni lehet, miáltal mig egyrészről könuyitünk az ily állat szeuvedéseíu, másrészről pedig mérsékelt muukára használhatóbbakká válnak azok, mivel erősebb munkára használni azokat egyenlő az állatkínzással. E szer a mireuy (arzenikum) és pedig 18 czeut. grammal kezdve a naponkint ugyananuyival szaporítva oly módon,, hogy a hatodik uapon az adag már 108 czenti gramm r. erre három nap szünet áll be s a 10-ik uapou 30 cztgrammal kell újból kezdeui s uapoukint ennyivel emelui az adagot, ugy, hogy az 5-ik nap az adag 180 I cztgrnnnot tegyen. Az arzenikumot houieopathicus adagban magunk is használtuk és pedig jó sikerrel, az első diluezióban naponkint 3-szor 5 cseppet az abrakba; ily kis allopathikus adagban is meg lehetne azt kisérleni. — Javított kálybatapasz. A kályhák repedéseinek betömésére reudesen agyagot szoktak használni, minek azonban az a hátrányos oldala van, hogy az agyag, a mint megszárad, kihulladozik a repedésekből s a keniencze ismét csak füstölög. Ha e kellemetlenségnek elejét akarjuk venni s ki akarjuk kerülui azt, hogy egy télen több izben kelljen akár vas-, akár cserépkályhánknak repedéseit betapasztauunk, a tiszta agyagtapaszt következő átalakításnak vessük alája. Mintegy két maroknyi nem nagyon kövér agyagba gyurjunk be egy iv durva szürke itatós papirt, melyet előbb tejjel kissé meg kell nedvesítenünk; az agyagot pedig addig dagasszuk mig az itató papir rostjai teljeseu el uem oszlanak benne. Ilyképeu a papirmachéhoz hasonló anyagot nyerünk, melyben 1 dakagramm tört kouyhasőt s ugyauannyi vasas vitriolt kell még kevernünk s aztáu tejjel addig kavarnunk, mig a keverék a tapasztásra teljesen alkalmassá lesz.