Nyírvidék, 1886 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1886-12-25 / 52. szám

A >NYIRVIDÉK' ; MELLÉKLETE. .GAZDASÁGI ÉRTESÍTŐ" Alig vau gazdasági növény, mely oly válogatós vol­na talajban, miut az árpa; természet-s tehát, hogy nem­csak a talaj általános lulajdouságait kell jól ismernünk, sikeres termelés elérése czéljából, de a módosítható ta­laj\iszonyokra főleg tekintettel kell lennüuk. S jól kell kiválasztanunk az árpa helyét a fordában; nagy súlyt kell fektetni a trágyázás mivelés mikéntjére, főleg a ve­tés előtt. Az árpa lehetőleg gazmentee, minél hosszabb időn át nyitva t irtott, tápdús talajt kiván. S ezzol ki van je­lölve helye a fordában. Előző évben kapásnövények által tartjuk nyitva a földet, a gaszt* a 2—3-szoros kapálás irtotta ki, s mi után gumósnövéuyek alá legtöbbször trágyázni szoktunk, — kivéve a czukovrépát, — igy a föld is második évé­ben még elég termőerővel bir. Tulkövér löldben az árpa megdűl, rosszul fejlődik, a bő s/almatermés a szemtermés rovására megy. Sovány földben telt, gömbölyű szemet ritkán uye­rünk, s a mennyiség is igen kívés leend. Legjobb tehít oly földbe vetni árpát, mely előz'í évben czukor és czéklarépáuak; csövestengerinek vagy burgonyáuak volt álláshelye. Ez esetben a föld ősszel felszántandó, még peditf — a talajviszonyokhoz mérten — lehető mélyen; tavaszszal grubherolva leend 15 % mélységig, Hacsak lehet, a tavaszi szántás kerüljük, de felületes könuyü fogasolással se elégedjünk meg. Sovány természetű talajt az áipa alá is msgtrágyáz­hatjuk, csak nrra legyünk figyelemmel, hogy a trágya még őszszel hordassék ki és szántassék alá, miáltal a tavaszi szántást elkerülhetjük. Ö->zi gtbona után táperős talajban elég jól terem az árpa; de hi lehet, két kalászost ne vessüuk egymás­után. Here után náluuk majd mindenütt búza következik, és jobban is való oda, miut az árpa. De viszont az árpa kitűnő védnövény a herére. Amennyiben nem vethetnénk őszire — főleg rozsra — herét, mindig legalkalmasabb árpára vetni azt. Kövér földbeu az árpa második vagy harmadik évben jöhet a trágyázás után. Az erős trágyázás a talaj­ba sok nitrogént hozván, emeli a szemtermés nitrogén­tartalmát vagyis a proteint. Sörárpára ez hátrányos; a takarmányárp i pedig olcsóbb lévén, proteindűs terméket czélul nem tűzhetünk magunk ele. Éppen ez okból uem tartják czélszerünek a műtrá­gyák közül is olyanokat alkalmazni, melyek kizárólag nagy nitrogén tartalommal birnak, mint péld. a chilisa­létrom. De chilisalétrom, superpho^phatokkal keverve, al­kalmas a műtrágyázás sikeres keresztülvitelére. Kísérletekről, melyek az 1886. év folyamán foguak végrehajtatni, jövő évben gyakorlati eredményekkel fo­gunk szolgálni. * * * E helyen hosszasabban akaruuk még kiterjeszkedni Hí.on földmivelési eszközökre, melyeknek segélyével z árpa alá szánt területet sikeresen átívelhetjük. Úgyszól­ván speciális árpatalaj-mivelő eszköz a grubber-borona. Ezen földmivelési eszközről, mely, — sajnos — nem csak elterjedve nincs hazáukban, de melyet legtöbb ma­gyar gazda nem ismer: nem tartottuk fölöslegesnek, a mult év folyamán egy különálló ismertetést adni ki «Né­bány cultivátor ismertetése összehasonlítható kísérletek alapján* czim alatt. Saju»s, e munka, melyiyel hézigot véltünk pótolni, rát kapnak hozzá, de a darát, attól az egy pár hízó ökörtől sem sajnálom, mert azt akarom, hogy ezek jók leg) enek és ne éu járjak neki vevőt keresui, hanem a vevő keresse meg azokat az istállómban. — Szép, szép, tanitó barátom, de azt csak uem akarja velem elhitetni, hogy r.z a két süldő bika, me­lyet a nánási elöljáróság tegnapelőtt elhajtatott, töreken és rípán nőtt volna olyan nauyra. — Nőin bizony, Dagytiszteletü uram, ettek azok is répát, de kaptak uiiudea napra gyertyaszentelőtől az el­hajtá» napjáig négy liter zabot és elhajláskor azt uiou dotta a nánási biró, hogy elfelejtsék a tanitó istállóját, adat nekik ezentúl hat litert. — Haj, tanitó uram,, nem sok hasznot hajtottak akkor azok a bikák magának. — Én pedig ugy számoltam, hogy hajtottak. Lás­sa Bacsó bátyám, az a másik két tinó a bikákkal kö rül belül egykorú, látta őket teg'nap, becsülje meg, uieuy­nyit adnáuak most értök. — Bizony tauitó ur, amint én becsülöm, mert hát lesz belőlük jó rudas ökör, — ügy tartom, meg hát szép csákószarvu jó-zágok, ha az enyém lenne, 170 fo rintért nem adnám a kettőt. — No lássa Bacsó, én meg 200 forintért sem adom oda és ha számolok és ehhez vetem a bikák árát, azt hiszem, még sem vesztettem. Megettek a bikák elválasztásuktól kezdve, mig a náuásiak el nem vitték, vagy 30 métermázsa szénával többet, mint a tinók. — Menyire becsüli az éu szénámat, biró uram ? — Az megér 3 forintot. | alig uéhány példányban vau forgalomban s az óta alig néhány grubber-borona adatott át a gazdaközönség használatába; 8 e nélkülözhítleu eszköz ma éppeu oly idegen nálunk, amilyen volt évek előtt. Pedig elmoudhatjuk, hogy akinek talaja ne n árpa­talaj, azután grubberboronája nincs: az árpát ue ter­ineljeu. E helyen nem lehet feladatunk a grubber-boronák féleségeit, egyenkint ismertetni. Utalunk a fent jelzett füzetkére. De leírjuk újra a grubber-boronák legtökéle­tesebb példányát: a J. & P. Howird L 3 jegyű grubber boronát. Az olső eredeti J. & F How mi L 3 jegyű grub­ber-boronát Nieholson W. Fülöp é-i társai budapesti czég szállította részemre 1884-ben. E czég a bedfordi J. & F. Howard-czégnek fóügy. öksége hazánkban. Azóta ujabb pé'díuyok rendelése által teljeseu fölszereltem gazdasá­gomat hasonló grubber-borouakkal, úgy hogy az 1886. évben két tábláról hét táblára fokozott árpatermelésemet, az .nkivül az ö-^zes tavaszi gabonát (zabot,) továbbá a takar.-nányféléket, gumósnövényeket, mind a grubber-ho­rouával mivelt földbe vethetem el. Az elmondandók alapján ki fog tűnni, hogy ennél olcsóbb és jobb műszer tavaszi munkálatra nem is kí­vánható. A J. & F. Howard grubber-borona négy nagyság­ban készül; L,, L 2, L 3, és L 4 jegyekkel jelölve. Mindesetre a/. L 3 jegyű a legczélszerü'ob. Az L[ nem is igen van forgalomban. Az L 2 két vonóbarouira nagy, négyre kicsi. Az L 3 teljeseu megfelel két pár jó ökör vagy ló­erő kifejtésének. A gép szélessége 1.90 "f lévén, köriilbe lül 6 láb széles tért mivel. Az L 4 2.20 széles, de legalább hat ökröt igé­nyel s igy az egy pár vonóállat (vagyis '/s rész) emel­kedés a vonó erőben nem áll arányban a végzett mun­kához, mely csbk '/ 3-dal lesz nagyobb. A grubber-borona munkája legjobban megfelel azon tavaszi munka kívánalmainak, mit okszerűen adunk az árpatöldnek. Talán egyetlen növény sincs mezőgazdasági termé­nyeink közt, mely anuyira megkívánná a tala| nedvességi viszonyainak helyes alakítását, mint az árpa. S alig vau eszköz, mely alkalmasabb a talaj nedvességi viszonyaiuak czélszerü megváltoztatására, mint a grubber-borona. A feltalaj nem túlságosan mély, de tökéletes fel ­porhauyitása, oly mérvű vizet óv meg az elpárolgástól az altalajban, hogy csakis ezen körülméuyuek tulajdo­níthatjuk ama rendkívüli eredményeket, mit a gru''ber­boronával való mivelés által elérhetünk. De ez annyiszor kifejtetett már e folyóirat hasáb­jain, hogy hosszasabban kiterjeszkedni reá fölösleges. A grubber-borona teljes porhauyitást eszközöl, inert az egyes kapák képzelt középvonala haladás közben 87 '"fm-re van egymástól, a kapák pedig uj állapotban 94 szélesek; igy minden kapa nagyobb tért munkai un g, miut amennyire okvetlen szükség van, hogy a porhauyi­tás teljes legyeu. A porhanyitás oly mérvű, hogy a grubber-borona utáu a vetőgép azonnal eljárhat ; kötött h intos talajon bt teljes megaprózást tüzünk ki czélul, a grubber-borona utáu a vasfogast járatni neui fölösleges. Meg kell je­gyeznüuk, hogy a legnagyobb eredményt úgy érjük el, ha mindig a szántás náuyára keresztben grubberolnuk, mert a porhanyitás igy a legtökéletesebb. — No, nem bánom, pedig nagy árat mondott, ez leuue tehát 90 forint; megettek tavaly télen meg az idén 15 hektoliter zabot, igen jól eladta a zabját biró uram, kapott hektoliterjeért 2 frt. 85 krt, ez tesz 42 frt. 70 krt, ÍLZHiZ Üj bikák a tinóknál többe vaunak 132 frt. és 70 krajczárral. Kaptam a táblás szarvuért, pedig az volt a jobbik 235 forintot, a Tulipánért pedig 247 forintot, ez összo seu 482 forint, ha ebből most leszáiniiom a tinók érté­két és amivel a bikák uekem többe jöttek, 332 frt. 70 krt, akkor mégis a bikanevelésből 150 frt. 30 krajczár­ral került több a zsebembe. — De hát akkor kár volt a két tinót is bikának nem hagyni. — Nem volt kár Tóth uram ; nézze meg jól a ti­nókat, az egyiknek nagy feje, apró szemei és vastag szar­vai vaunak, a másik meg kötésben nem olyan, amiuőnek a bikának lenni kell, ezért heréitettem ki őket és tanulja meg azt: »jó bikát nevelni haszon, nem jót nevelni pe. dig kár«, mert ez a nyakunkon marad. Hauem hát elég a bikákról meg a répából ennyi. — Lassabban, tisztelt uram öcsém, nem oda Buda, esik tizenegy az óra és adósunk még valamivel; mondja csak el szaporán, hogy oda lent a kertje lábjábau miért volt olyan szép a maga répája, meg ugy láttam, a szom­szédjáé is ? — Igazság, nagytiszteletü uram, ezzel még adós vagyok, elmondom tehát még azt is, hogy a biró, mert — ezé volt a másik darab, meg én azzal az elmúlt nyáron hogyan cselekedtünk : A grubber-borona sokkal nedvesebb talajra vihető rá, mint az eke DJ túlnedves talajon—péld. sárban gázolódás által— poly mérhetlen kárt okozhatunk, mint a roszkor alkalmazott szántással. Grubberolni lehet, ha a fold nem ragad a gép fogaihoz, s ha az elmaradt mivelt föld nem ragadós, hanem kisebb-nagyobb mérvben zúzódik és porhanyó természetű. Az árpa oly növény, mely—úgy elbokrosodásánál, mint a szárbaindulásnál —legkevésbé bir megküzdeni a földet borító gazfélékkel; ez egyik ok arra, hogy kapás­növény után vetjük. A grubber-borona specziális gazirtó eszköz ; ürü s elég mélyen járó fogaival kiszedi a gyo­mok gyökereit, tehát ezeu szempontból is rendkívüli szolgálatot tesz. A grubber-borona mint culiivátor abban különbö­zik a nehéz fogasoktól, hogy a mivelés mélysége itt nem függ sem a talaj ellenállásától, sem a gép súlyától. Ké­re kekre lévéu szerelve, a lefelé irányuló kapák belehúz­zák a gépet a földbe addig, mig a kerekek ezt engedik. A kerekek emelése, vagy alászállitása pedig az emeltyű segélyével egészen hatalmunkban van. A grubber-borona művelésének mélysége mindig egyforma aszeriut, amint azt beállítottuk; a nehéz fo­gasé változik, a talaj ellenállásához képest. Nem áll te­hát, hogy a nehéz fogas helyettesíti a grubber-boronár. Kötött talajon — különösen árpa alá — az egyszerű togasolás nem elégséges, mert csak felszínes munkát ad. A J & P. Howard L 3 grubber-boroua ezeukivül sok megb'cülhetlen előnynyel bir nem csak a nehéz fo­gasok, de a másrendü grubber-boronák között is. (Vége köv.) A gyümölcstermelők országos értekezlete. (Vége.) Lobosicz és vidéke százezreket, de sőt milli­ókat vesz be gyümölcsterméséből, melyeket mind észak felé viszuek el és e vidék, mely különben szegény volna, gazdag, mert mindenki aki dolgozni akar, jólétnek örvend, a birtokos megtalálja dús számláját a termésben, a napszámos pedig kere­setében. Ottan a gyümölcsöt részben nyersen adják el, részben megaszalják, ízzé főzik, leginkább pedig Lobosiczon a gyárban, melyben 300 embernél töb­bet foglalkoztatnak, befőzik, jegeczesitik s minclen lehető módon értékesitik. E vidéken járva, 1000 frtnál olcsóbb aszalót nem találtam, de találtam Híps testvéreknél, mely 1 ti,000 frtba került s bizonyára ezen tetemes kia­dást nem tennék, ha a feldolgozott gyümölcs azt dúsan meg nem fizetné. Szászországban, Poroszországban sok helyütt szintén vannak igy berendezett gazdaságok, de a gyümölcs már itt helyenként nem igen tenyészvén, cserépben inivelik olyfélekép, mint nálunk a na­rancsot. Nyáron a virágzás utáu a cserépbe ülte­tett gyümölcsfákat kiteszik kertekbe s télire ismét \agy arra való házakba, vagy szobákba teszik. És miért nevelik ily fáradsággal és költségek daczára a gyümölcsfát? Azért, mert meggyőződtek arról, hogy a gyümölcs az egészség fenntartására szük­seges s hogy még az ily nagy gonddal termelt gyümölcs is megfizeti tulajdonosának a fáradságot Ausztria, Bajorország, Württemberg és Fran, cziaország is nagyban űzi a gyiiniölcstermelést­Laposabb és nedvesebb oda lent a talaj és azért más veteménynyel ott mindég megkésik az ember; igy, mikor kint már javában kapáltuk a répát, akkor tud­tuk a lapot csak jól szántani, de ezt emberül meg is cselekediük, a jól elkészített földben a töltögető ekével csináltunk kis bakhátakat és az egyezéskor a szántóról meg a kertemből egy ágyból került palántákat furdancs­CI.l a bakhátak gerinczére ültettük ki. Kiültetés utáu pedig két izben az emésztőből min­deu egyes paláutát megöntöztünk öntöző kupából ganaj lével; ezulán tisztáu, porhauyóan tartottuk a talajt, nem leveleztük le a répát, mert ez routja meg a termést és olyan lett a répánk, aminőnek azt nagytiszteletü uram látta. — Tehát biró uram nem sajnálta meg, hogy igy pepecselt a répájával ? Nem bizony, nagytiszteletü uram, mert ha a jó Isten reám bizta volna, hogy éu kedvemre csináljam meg ott a termést, szégyenlettem volua azt olyan nagy­ra szabni. De hát mennyi is volt hát azon a darabon? _ Az a darab 900 • öl és termett rajta 427 kosárral megmérettem tiz kosarat, abban volt ugy-e bár tanitó úr? — 430 kiló és ezután a tanitó ur ugy szá­mította ki, hogy egészben termett ez a darab, vagy 180 métermázsát. — No de bíró uram, elég ennyiből ennyi, meg azután csúnya idő is kezd lenui, ugy látom, ebéd ütán melegebb gúnya kell, csak valami baj ue következzék ebből a szélből, szegéuy határunk azt igen megsinylené (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom