Nyírvidék, 1886 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1886-12-25 / 52. szám

,IN Y 1 II V 1 ü É K.' irátok megindítására, folyamodott Szatmármegye törvényhatóságához jegyzés végett, további eljárásában pedig folyamodott a Nagyméltóságú m. kir. közmunka és közlekedésügyi minisztériumhoz a posta ingyenes szállt tása fejében hozzájárulásának megállapításáért és a magyar kir. központi dohányjövedéki igazgatósághoz vállalatunk támogatása végett. Az utóbbi két folyamodvány alapul az 1881 : XXXIV t. cz. 13-ik §-án, mely szerint az állam a hol kincstári vagyonnal érdekelve van, a helyi érdekű vasút épitési költségeihez érdekaránylag hozzájárulni kö eles. Hálával kell elismernünk, hogy az állami központi hatóságok mindkét folyamodványunkat, tekintettel a törvény-rendelte korlátokra, teljes megelégedésünkre intézte el. Mielőtt a pánzbeszerzés körül kifejtett eljárásunk izámszerü eredményét feltüntetnök, kötelességünknek tartjuk ez alkalommal köszönetünket kifejezni az északkeleti vasút igazgatóságának, mely vállalatunkat több irányban, nevezetesen pedig 25.000 frt kölcsönnel segé lyezte és hálával emlékezni meg Szabolcs és Szatmár megyék alispánjai erkölcsi támogatásáról, melyben bennünket részesíteni és ez által vállalatunk létrejövetelét hathatósan előmozdítani szívesek voltak. Az összeg pedig, melyet vasútunk kiépítésére öszszehoztunk, mintegy 494,000 frtot tesz. Ebből esik törzsrészvények fejében tett aláírásokra, az ezennel bemutatott kötelező nyilatkozatok és ezek alapján készült törzsrészvényköuyv szerint: Szabolcsmegye jegyzése • 50,000 frt Szatmármegye jegyzéze 10 éves részletekben 5000 írtjával tőkésítve, mintegy . 40 000 frt Nyíregyháza város jegyzése 20,000 frt Nagy-Kálló » » 1

2.0°° fr

t Nyírbátor > » 25,000 frt Mátészalka » » 10,000 frt 25 kisebb község » 11,000 frt Magánosok és pénzintézetek jegyzése . . 108,000 frt Kisajátítandó terület ingyen, vagy törzsrészvények fejében történt felajánlása 3,000 frt Összesen: 279,000 frt. Az itt felsorolt törvényhatósági, városi és községi jegyzések helybenhagyvák a nagyméltóságú m. liir. belügyminisztérium im felmutatott 54,432/86. és 66,065/86. sz. rendeleteivel és illetve a nagyméltóságú magy. kir. közmunka és közlekedési minisztérium szintén felmutatott 26,939/86. és 41,331/86. sz. rendeleteivel. Ehhez járulnak a következő pénzsegélyek : A postakincstár 50 éven át fizetendő 6900 forintnyi járulékai alapján fölveendő kölcsön 120,000 frt A dohányjövedéki igazgatósággal létrehozott megállapodás alapján, a dohányért fizetendő viteldíjak terhére felveendő kölcsön, mintegy ........ 70,000 frt Az északkeleti vasút kölcsöne 25,000 frt Összesen : 494 000 Irt. Meg kell jegyeznünk, hogy a szatmármegyei évi járulékok és a dohánykincstár által fizetendő viteldijak alapján felveendő kölcsönökuél, az alkalmaz »udó kamat láb szerint, különbözet állhat be. Igy a hazai pesti első takarékpénztár 5'/a kamatláb mellett, a szatmármegyei járulékok leszámítolásánál a folyóvá teendő kölcsönt csak 38,765 frtra, a dohánykincstári járulékok leszámítol-sánál csak 66,251 frtra teszi. A postakincstár járulékai alapján felveendő kölcsön után is a kamat majd előre lévén félévre fizetendő, ez által ismét némi hiány fog beállani. Reméljük azonban, hogy a czélba vett leszámítolásoknál a kamatláb folytonos alászállása folytán, kedvezőbb kamatlábat lehet majd elérni. A mégis beállható hiányt pctolbatónak véljük részint azzal, hogy a kisajátítandó terület a felvett 3000 frt értékűnél több fog törzsrészvények fejében, vagy ingyen felajánltatni, részint pedig még törzsrészvények további elhelyezésével, melyre olég alapos kilátás van. tek házának ápolónője lépett be jelentvén, hogy a lefolyt éjjel 11 — 12 óra között a nagyuéne meghalt. — Szegény nagynéuéd meghalt. — Az álomkép eme szavai jutottak eszébe Ilonkának és megrázkódott. S habár ez metsző fájdalommal tölté el szívét, a Zoltánról mondott varázsjóslat a boldogító jövő szép reményeit hlvá életre sokat sokat szenvedett kebelében. Elhagyá a szobát s kiment a kertbe. Zoltánhoz mint legszentebb gondolatainak eszméin képéhez fűzött érzelmei ellensúlyozták szivében a gyászos hír lesújtó fájdalmát elannyira, hogy csaknem szemrehányásokat tőn magának azért, hogy azt mélyebb megindulással érezni nem tudja. Most egészen élénken visszaemlékezett az álomképre s teljes bizonyossággal hitte, hogy az álomjelenésnek, a hű nővérnek \ élt fehér szelleműek be szédét csakugyan teljesedésbe menő emlék-zálogként kell tekintenie. Ezért nem sokára az is be fog következni, amit a fehér szellem Zoltánról elmondott. Karjait egymásba fonva huladt 'tovább a kertben magáról és környezetéről megfeledkezve, s tűnődve az éjjeli jelenésen, hogy mindeu egyes szórt még egyszer vissza emlékezzék, amit Zoltánról hallott. Azutáu szelíden mosolyogva egy kis ibolya mellett megállott, elme rengett . . . Amint merengéséből szemeit fölemelé, titokteljes sejtelmek között esett tekintete a kis ibolya mellett emelkedő myrtus fára, melyet egykor születésnapjára kapott ajándékul s mindig valami megfejthetetlen titkos vágygy&l és reménynyel oly gondosan ápolt, s melynek legszebb fehér bimbója az álomjelenés forró éjjelén nyílott fel. * * • Az álomjelenés jóslata beteljesedett. Zoltáu magas rangú állásra emelkedett, s oltárhoz vezette Ilonkát. A fehér szellem záloga igy lőn megszilárdítva az örökké tartó frigy oltára előtt egymásnak mindvégig hűséget esküdő boldog pár sziveiben. Esztelneki. De még azon eshetőséggel szemben is, hogy a beállbató hiányt az emiitett módon pótolni nem lehetne, nem vehettük a felelősséget magunkra, hogy a vállalatot a beállható hiány aráuylag nem nagy volta mellett egészen elejtsük, vagy létesítését késleltessük és ez által magát a vállalatot váratlan esélyeknek kitegyük; hanem czélszerübbnek láttuk az idővel gazdálkodni, az építést megkezdetni; bízva feltétlenül az érdekeltség azon részének további áldozatkészségbn, mely bennünket már eddig is támogatni és támogatásával buzdítani szives volt. Ezekhez képest törzsrészvényekből elhelyeztünk ed digelé tényleg 279, 000. frtot További 30.000 frt. törzsrészvényt akként helyeztünk el, hooy felajánlottuk amagyar kir. államvasutak igazgatóságának mintegy 3 9 kilometer kisajátított terület és töltés megváltása fejében a nyíregyházi kiindulásnál; 50,003 Irt törzsrészvényt pedig felajáulo'tunk a nyíregyházai pályaudvaron belül szükségessé vált válto.-.tatások létesítése fejében, az államvasutaknak ós az északkeleti vasútnak, mint e pályaudvar közös tulajdonosainak E szerint 640,000 frtra tévén a törzsrészvények fejében beszerzendő alaptőkét: elhelyeztüuí ebből összesen 359,000 frt névértékű törzsrészvényt, míg 281 000 frt névértékű törzsrészvény egyelőre tartalékba helyezhető. A pénzbeszerzéssel párhuzamosan gondoskodtunk vasutunk előmunkálatainak létesítéséről is. Erre nézve szerződtünk Gregersen Gr. úrral, a ki 1885 végén és a folyó év első felében a részletes terveket elkészítette, amelyek alapjáu a közigazgatási bejárás f. é. juliushó 26 és következő napjain, közbeujöttüuk mellett, megtartatott. Miu*án pedig az engedélyezési tárgyalás is f. é. augusztus 20-án megtartatott, szerencsénk volt a Nagyméltóságú m. kir. közmunka és közlekedésügyi minisztérium 34640 sz. rendelete folytán kinyerni a vasút engedély okmányát, mely szerint elfogadtatott feutemlitett ajánlatunk 30,000 frt és 50,000 frt törzsrészvény elfogadására vonatkozólag, 3.9 kilóm, kisajátított terület és töltés megváltása és a nyíregyházai pályaudvarban teendő változtatások fejében. Ügyünk előrehaladásához mérten kiírtuk a törzsrészvényekre jegyzett összegek befizetését is. Ennek folytán az ím felmutatott pénztári kimutatás szerint befolyt eddigelé, Szabolcsmegye és Nyírbátor városa az egész jegyzett összeget egyszerre Vetvén be, összesen 131,876 frt 89 kr. Ez összegből eddigelé kiutalványoztunk 10,000 frtot, az engedély okmány értelmében leteendő 60,000 frt óvadék kiegészítésére és 65312 Irtot az első kereseti kimutatás részletes törlesztése fejében, a részletes tervek kidolgozásáért eső összeg kifizetésére. Másnemű kiadásunk nevezetesen alapítási vagy irodai költségünk nem volt. A vasút kiépítésére vozatkozolag több vállalkozóval voltunk érintkezésben; mig végre Schwarz Ármin úrral szerződtünk, ígérvén neki a vasút teljes kiépítéséért és felszereléseért 494,000 frt készpénzt és 960,000 frt névértékű elsőbbségi részvényt 72% árfolyamban összesen 1,185,000 frtot. Az elkészítendő vasút üzlete tárgyában az üzletvitel végett tárgyalásokba bocsátkoztuuk a magyar északkeleti vasút igazgatóságával, a tárgyalások befejezése az alakítandó részvénytársulat törvényes képviseletének tartatott fenn. Vállalkozó Schwarcz Ármin ur, az épitési engedély kieszközlése, utáu az építést f. é. uovember 17-én megkezdette és a munka teljes erővel folyamatban vau. Az ezen eljárásuuk közben keletkezet végzéseket, szerződsseket és egyéb iratokat a közgyűlés folyamában lesz szerencsénk, a megállapított napi rend szerint be mutatni. És most tisztelettel kérjük az alakuló közgyűlést, hogy eljárásuukat és az alaptőke elhelyezőéről tett ezen jelentésünket helybenbagyólag tudomásul venni és ben nünket eljárásunkból eredhető mindeu további felelősség alól feloldani méltóztassék. Budapest, 1886 deczember 17. Herczeg Odescalchi Gyula, m. p. Tisza István, m, p. dr. Mandel Pál, m. p. Ezen jelentés, valimint az azzal kapcsolatos szer" ződések ugy az alapszabályok, utóbbiak Miklós László és dr. Meskó László által indítványozott módosításokkal, elfogadtattak és Nagy János, valamint Szálkái Sándor indítványára a végrehajtó bizottságnak sok és önzetlen fáradozásaért jegyzőkönyvileg köszönet nyilváníttatott. Majd az igazgatóság és felügyelő bizottság megalakítására került a sor. Az első igazgatóság kinevezésére a törvény értelmében az alapítók jogositvák. Az elsőbbségi részvények átvevője azonban az igazgatósági tagok felének kijelölését magának tartotta fenn. Két tag kijelölése pedig az északkeleti vasutat illeti Igy az érdekelttel kel egyetértőleg, a következő'* lettek az igazgaságba kinevezve: Hg. Odescalchi Gyula, Tisza István és Mandel Pál, mint alapítók; továbbá Ivánka Imre, Grötschl Imre, Pósch Gyula, Heller Gábor, Mandel Eduárd, er. Török Napoleon és Szálkai Sándor. A felügyelő bizottságba pedig beválasztatak P cberer József, Tokaji Nagy Lajos és Kolozsváry Lajos. A jelenléti jegyek ülésenként 10 frtban állapíttattak meg. Ezzel az ülés véget ért. (b.) Néhány szó a férfias jelleniről. XI. (Vége.) Azokból, amiket e lap legközelebbi számában elmondottunk, önként következik,hogy kinek kinek oly működési kört kell választania, mely az egésznek, az egyetemes muukának egy-egy részét képezi. Nagyon természetes, hogy az igy felvállalt működési körre mindenkinek képeznie kell magát, hogy hivatásszerű képzettsége legyen ; ezt pedig igen sokszor nom csupán a külső formalitás, a néhány évi gépiesen lemorzsolt elméleti tanulmány, hanem a folytonos gyakorlat és mélyre ható huzamos tapasztalat szerzi meg számunkra. Igy jutunk aztán oly képzettséghez, mely kellő biztonságot nyújt az iránt, hogy működési körünkben mindig alapos megfontolással, a körülmények körültekintő figyelembe vételé vél, kötelmeinknek az egyetemes tevékenységre való vonatkozásával s ezek szoros összefüggésének megszivlelésével végezzünk mindent. Da ezt csak u^y érjük el, ha működési körünk tárgyába, annak léuyeg^i és szellemébe behatoltunk; azt mint valóban emberi ügyet fogván fel saját lényünkbe olvasztjuk és a szorgalmas gyakorlás által igy benuünk mintegy megcsontosodott ismeretkört az életbe visszük át s abban teszszük reális értékűvé. Mindezekhez azonban jellemünknek oly tulajdonokkal kell birnia, melyek hivatásszerű teendőiukhez mig egyrészt kellő kedv és tevékenységről, másrészt a szükségelt ügyességről is biztosítanak. Önként értetik, hogy az egyéni képzettség, bármilyen legyen is, többé-kevésbé általános tisztán enberi képzettséget tételez fel; inelybeu amannak, hogy valóban sikeres eredményhez vezető és gyümölcsöző legyen, gyökereznie kell. Kinek ily általános műveltsége ninc-<, annak ismeretei nagyon korlátoltak, egyoldalúak, sok tekintetbeu mondhatnók, szellemtelenek. Épen ezért Í»Z ilyenek legtöbbnyire ciak közönséges s nem épan nagyszerű eredmenyeket mutatnak fel. Végül bármilyen legyen müködésüuk köro, mindenben világos tiszta értelemmel, finom érzéssel, nemesen érző szívvel, a jó s/.ép ó

s igaz iránt való fogékonysággal kell eljárnunk. Tevékenységünknek továbbá tervszerűnek is kell lennie és pedig ugy, hogy minden egyes esetben bensőleg s erősen meg legyünk győződve arról, hogy az ami történt, nem lehet más mint aminek történnie kellett. Ily tervszerűség nélkül soha sem juthatuuk kellő eredményhez. Sőt e nélkül elhanyagoljuk nem csak a legszükségesebbet, hanem megsemmisítjük még azt is, amit fáradsággal szereztünk meg. Ezért folytonosan csak znvarba jutunk s több kárt okozunk mint hasznot. Nem csoda aztán, ha az igy folytonosan növekedő rendetlenség mellett munkára való kedvünket is mindinkább elveszítjük, sőt magát a munkát is teljesen megutáljuk. Legyünk továbbá munkálkodásunkban kitartó szorgalmuak. Az, ki szívvel-lélekkel iparkodik betölteni hivatását, soha semmiben sem lesz hanyag. Az ilyen még azon időt is, mely különbeu nyugalom és szórakozásra van engedve, alkalmas tevékenységben tölti el; mert ezen időt is csupán felüdülése, felvidámitása és uj erők gyűjtésére használja fel. Okosan osztja be idejét; ami aztán lehetővé teszi, hogy még különben foglalkozás nélküli idejéből is hasznot merít. Hogy a szorgalmas egyúttal kitartó is tevékenységében; azt ugy hiszem mondanunk sem kell. A fönnebb mondottakon kivül szükséges még, hogy működésünkben lelkiismeretesek is legyünk; mit légin kább az által érünk el, ha működésünket magasabb szempontból fogjuk fel, ha összes tevékenységünkét a haza- és emberszeretet által nemesitjük meg. Soha se feledjük, hogy részei csupán tagjai vagyunk az emberiségnek. Ezért folytonosan ennek szolgálatában állunk. Gyakran saját anyagi jólétünkkel is áldoznunk kell, ha ezt tőlünk a közügy haszna megkívánja. Haza és emberiség : ezek azon nagy eszmék, melyek a nemesen érző embert lelkesítik s lángra gyullasztják és fáradalmait önzéstelenekké teszik. Kit a hon és emberiség szeretete lelkesít, az bi zonyára meg lesz^védve mindenkor a világi dolgokhoz gyakran fűződő erkölcsi veszélyektől is. Mert nemesen érző fogékony s?ive mindig nyitva áli az emberiség ügyének indokai előtt. Lelkét sem rútítja el az önzés soha; mert szokva van ahhoz, hogy saját egyediségénél tovább is tekintsen s magát csak az egészben találja jól. Vállalatainak sikere sem teszi őt egykönnyen büsz cévé, mert az egyetemes hasznot mindig többre becsüli az egyedinél, sőt csupán annak gondolata, hogy ő az egyetemeshez tartozik, képezi az ő legnagyobb büsz Tevékenységünk ezért, mint ezt különben megelőző számunkban is mondottuk, csak ugy helyeselhető, ha az egészért történik. Ezért az elzárkózottság mindig egyoldalúság, eszme-korlátoltság, kedély lehangoltság, elzárt határán kivül levő ügyek iránti hanyagságot, közömbösségét szül s gondolkozásunk, cselekvéseink, valamint egész jellemünkben a legridegebb gépiességet idé/i elő. Mitől hogy magunkat megóvhassuk, alapos szakismeretek mellett törekedjiiuk minél több oldalú műveltségre annyival is inkább, mert gyakran találkozhatunk az életben, fájdalom, oly rideg pedáns egyénekkel, akik ben a szakma gépiessége csaknem teljesen elölte az embert; mivel annik u<y szólván egészen rabszolgái lettek s elhanyagolták önmagukban az etnberképzér nemes munkáját. Bármily irányú tevékenységünk mellett mindig kellő gondot kell fordítanunk életűnk belvilágának képzésére is; mit különösen üdülésre szánt időnk czélszerü felhasználásával mozdíthatunk elő. Igy pl. a keresettebb, tanulságosabb, finomabb társalgással, szel lemes olvasmányokkal, az emberiséget érdeklő ügyek feletti komoly gondolkozásai vagy a szép művészetek gyönyörködtetésével. Dí hi valami, ugy bizonyára egyik legalkalmasabb mód erre a müveit hölgyekkel való társalgás, akik életre keltik szunnyadó érzelmeinket, élénken elénk varázsolják képzeletünk vidám játétait, kedvteli örömre hangolják szivüuk rezgő hurjvit, felryitják az élet iránti kedvet s szeretetet, s helyreállítják erőink megzavart egyensúlyát és összhangját. Tegyük végül működési körünket minél hasznosabbá. Ne elégedjünk meg azzal, hogy kötelességünknek eleget tettünk. Tegyünk ezen felül is. A nemesen érző s gondolkozó embernek elég ideje és alkalma nyilik, anélkül hogy e mellett hivatalos köret elhauyagolná, mindig valami jót művelni. S valahányszor erre ideje és alkal ma vau, kötelessége teljesítésén kivül a körülmények kívánsága szerint, erre is hivatva érzi uoagát. Mert egyeoül a jóért él, a jónak szenteli összes erejét. Nem hagyja ezért másra teherként, amit maga meg tehet. Sőt keresve keresi azon helyeket, ahol a legnagyobb és legtöbb munka, ds egyúttal a leg csekélyebb anyagi jutalom van. Hiszen tudjuk jól, hogy csak annyit élünk, amennyit tettünk s életünkben csak annyi a méltóság, amennyi az erő, bölcseség, szeretet és komolyság tetteinkben. Elmúlik minden ; de az örökké való nem enyészik el soha.