Nyírvidék, 1886 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1886-12-25 / 52. szám

VII. évfolyam. 52, szám. Nyíregyháza, 1886. deezeraber 25. T VEGYES TARTALMÚ HETI LAP SZABOLCSVÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA. A SZABOLCSVÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE. M-egjelenili hetenkint egyszer vasárnapon. Előfizetési feltételek : postán vagy helyben házhoz hordva: Egész évre 4 frt. Félévre 2 > Negyedévre 1 » A községi jegyző és tanitó uraknak egész évre csak két forint. Az előfizetési pénzek, megrendelések s a lap szétküldése tárgyában leendő fölszólamlások J óba Elelí kiadótulajdonos könyvnyomdájához (nagy - debreczeni - utcza 1551. szám) intézendök. A lap szellemi részét képező küldemények, a szerkesztő czime alatt kéretnek beküldetni. Bérmentetlen levelek csak isi'pertt ke/.i-litöl fogadtatnak el. A kéziratok csak világos kívánatra s az illető költségérc küldetnek vissza. Hirdetési dijak : Minden négyszer hasábzott petit-sor egyszeri közlése 6 kr ; többszöri közlés esetében 4 kr Kincstári bélyegdij fejében, minden egyes hirde tcs után .'!() kr tizettetik. A nyílttéri közlemények dija soronkint 15 krajczár. Hirdetések elfogadtatnak lapuuk részére a kiadó hivatalban (nagy-debreczeni-utcza 1551. szára): továbbá: Goldberger A. V. áital Budapesten. Haaseusteiu és Vogler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban is. Doru & Coiup által Hamburgban. A mi programm mik. Mint minden dolognak, ugy a hírlap irodalomnak is kezdete nagyon szerény volt. A Ráth Mátyás által ez előtt száz évvel megindított első magyar hiriapaak a „MagyarHírmondó" nak nem volt annyi olvasója, mint amenuyi ina a magyar hírlapok száma. Mily szerény név alatt jelent meg az első velenczeí hírlap, a „Gazetta„ (Fillér.)? Mily büszke hirdetője a világ véleményének a Times

11 (Idő), amely világra szóló hírnevét és fontosságát a velenczei Gazettáuak köszöni ? Mily más az idők alakja ma ! Oda jutottunk ma már, hogy művelt ember hirlapolvasás nélkül nem élhet. Aki ma el tud lenni hirlapolvasás nélkül, az a müveit jelzőre igényt nem tarhat. Igaza van C&rlyluak, aki azt mondja, hogy: „minden kitűnő szerkesztő egy-egy uralkodója a világuak, amennyiben anuak rábeszélője, vezetője és irányadója, a társas élet minden terén," De melyik szerkesztőről lehet ezt elmondani? Arról, aki sajtójának ügyét, a közérdeket függetlenül, meggyőződésből szolgálja; aki nem tányérnyaló, de igazság szerető; aki helyzetének és hivatásának érzetében a köz véleménynek olyan rugója, amely külső nyomásnak nem enged, hanem csakis az igazság-érzet áital engedi magát befolyásoltatni; aki nem ringatja magát a csalatkozliatlauság hiu ábrándjában; aki midőn tiszteletet követel saját véleményének, mások véleményét is tiszteli; aki Kaszaudrai bőlcseséget soha sem arrogál magának. Az ily szerkesztő azután igazi szerkesztő. Megérdemli a kitűnő jelzőt és azt, hogy alatt valója — olvasó közönsége fölött uralkodjék. De mit szóljunk az olyan szerkesztőről, aki előtt nem a lap tartalma, nem a mű belértéke, hanem a pénz, az üzlet a ezél; aki a nemesebb ügybuzgalomról, magasabb ambiczióról fogalommal sem bir; aki az oltárt, amelynek zsámolyánál egy Kölcsey, Vorösmarthy Eötvös és a többi jelesek ragyogó sora leborulva áldozott,, vásári bódévá aljasitja? Még olyan szerkesztők is akadnak, akik jó pénzért mindenre vállalkoznak; ma dicsőíti

1; a bűnt, lioluap lerántják az érdemet; neki mennek magának az Is. tenségnek is, és materiális érvelésükkel detronizálják; tárczaczikkeket írnak a szédelgő irodalmi válla latokról, és elküldik a vidéki lapoknak ingyeu. És akad élhetetlen vidéki szerkesztő, aki kapva-kap nz ily silányságokon és közli. Egymás után indítják meg az erkölcstelen nuterialisztikus tendencziáju képes és képtelen pikáns lapokat. Ott vau például az „Érdekes Lapok" czimü pikáns lap, amely uj évvel szándékozik megindulni a nagy útra — az erkölcsök rombolására, az anyagiasság terjesztésére, a szivek és lelkek megmérgezésére. E lap férczelői elég arczátlanok, bár névtelenül, a materialisztikus irányt inaugurálni; és világgá bocsátani a legaljasabb modorba i, hogy : „legérdekesebb olvasmány az, ami egyszersmind pikáns is; hogy szebb költészet nem létezik, mint amit az élet nyújt; hogy az élet a szerelemnek működési tere; s hogy az „Érdekes Lapok" ezt a műfajt (a materialis szerelmet) fogja felölelni". Igy lopják be e modern irodalmi iparlovagok a fiatal leánykák és ifjak szivébe az állatiasság, a pusztulás magvát. És nincs nagy Magyarországon lap, amely leálczázná e szédelgőket "s felvilágosítaná a magyar közönséget afelől, hogy kik ezek az erkölcs gyilkosok, és tulajdonképpen mit akarnak. Teheti-e ezt, vagy tete-e ezt valaha magyar iró és szerkesztő ? Nem valóságos szédelgés-e és rosz le'kti fellevezetése a hiszékeny közönségnek?! Szinte taudlmarktön képzeli magát az ember, ahol rongyos kabát fölött czivódnak és köpdösik egymást a fölkent (?) apoitolok — a szellemi csalók. És a vidéki lapuk nagy része, ismételve mondjuk, ahelyett hogy undorral, megvetéssel fordulna el az ily zsibvásári szédelgésektől, Kihasználtatni engedi magát s közli az ily irodalmi szemetet; ami által nemcsak saját reputácziójának árt, hanem bűnösen visszaél hivatásával is. amidőn helyes tájékoztatás helyett, maga vezeti felre közönségét. A „Nyirvidék" fölemelt fővel elmond'iatja, hogy még eddig ily szédelgőknek nem ült fel és uem is fog felülni, mig a magyar nemzeti irodalmat kultiválja és Szabolcsniegye .érdekeit szolgálja; sőt amenyire lehet, küzdeni fog ezentúl is az ily kóros állapotok ellen. Ezt kellen ie te^ini valamennyi vidéki hírlapnak: nehogy a tisztességes irodalom is teljesen alásülyedjen tekintélyében. Útját kell állani az ily szégyenletes hírlapi szédelgéseknek: ha százszor, ezerszer Budapestről indulnának is ki! Lapunk nem politikai lap lévén, politikával, valamint eddig, ugy ez után sem foglalkozik; sőt még a politikai pártmozgalmaknak helyi tendeacziáit is határozottan kizárja kebeléből. Czélja, minden politikától távol állva, első sorbau olvasóinak látkörét bővíteni, a megyei és községi társadalomnak napi renden levő kérdései fejtegetése által; távolabbi czélja másodsorban, olvasóinak jó barátja lenni. Szóval czélja: a megyei érdekeket közmegelégedésre szolgálni Igyekezni fog tehát a „Nyirvidék", ugy mint eddig is tette, felkölteni az érdeklődést a megyei és községi önkormányzat iránt; fejleszteni a hazafias szellemet, szorosabbra és erősebbre fűzni ama gyöngéd viszony szálait, amely hírlap és olvasója között szövődik. Mi részüukről a jól teljesített munka öntudatával s folyton szaporodó közönségünk szellemi és anyagi támogatásával, a jó és igaz ügy győzelmében bi/.v.i: folytatjuk hírlapírói pályafutásu ikat. Igen jól tudjuk mi azt, hogy nem lehet mindenkinek tetszeni; mert uem minden einbjr vau abból az anyagból gyúrva, hogy az igazság szavát higgadtan meghallgassa. Igen jól tudjuk, mert tapasztaljuk naponként, hogy nem lehet minden érdeket támogatni, egy másik érdek sérelme nélkül. Igen jól tudjuk, hogy bármily jó akarattal szóljon is a hirlap egyik-másik ügyben: mindig akad olyan, aki azt félremagyarázza. Igen jól tudjuk, hogy a hírlapírónak nem egy nemes és boldogító gondolata hangzik el nyom nélkül a pusztában. Nem egyszer volt alkalmunk tapasztalni, hogy egy akaratlanul vagy e'nézésből elkövetett hibát, mily zokon vesznek az illetők; de a szépet, a jót. és nemest, amit a sajtó tesz ; a küzdelmet, aminek a sajtó munkása kitéve van, alig veszik észre. De azért a sajtó nemesen érző gondolkozó és hivatott munkásai nem alkalmazkodnak a szeszélyes közönség szája izéhez. Mennek a kijelölt uton, a kitűzött czel felé bátran, öntudatosan. Mert tudják, hogy a sajtó szava, ha legtöbbször a pusztában hangzik is el, nem vész el végképpen; befurakodik a közgondolkozásba, át megy a vérbe, gyökeret ver ott és előbb-utóbb kihajt, ha alapja az igazságait. Mindezeknek élénk tudatával lépjük át az uj év küszöbét, hogy folytassuk tovább a küzdelmet a közügyek, a közművelődés és az általános jólét érdekeben. Nagy szavakkal ném állunk elő. Nem Ígérünk sokat, de teszünk amenyit csak lehet. Az előfizetési föltételek maradnak az eddigiek. Nyíregyháza, 1886. deczemberhó '23. A szerkesztőség és kiadóhivatal. Hivatalos kösl$móny$k, 11,256. K. oi,~""l8~86 ozabolcsvarme<)ye alispanjatol. A járási fószolgabirakuak, Nyíregyháza város polgármesterének s a községek elóljáróiuak. Borsodvánnegye alispánjának f. évi 5472 és 552a sz. a. kelt átiratai szerint Mező-Csáthon 1 db kincstári ló lépfenében elhulioti, Sajó-Kazáu 1 4b. íühes ló találtatolt, Kuiittyáuban pedig 1 db. sertés veszettség miatt kiirtatott. Miről nevezettek tudoinásvétel esetleg megfelelő intézkedés végett értesíttetnek Nyíregyháza 1886. deczember 3-án. Zoltán Jáuos, alispán. tízabolcsvármegye alispánjától. 11,287. K. 1886. A járási föszolgabiráknak és Nyíregyháza város polgármesterének. Zólyom megye járási beosztását feltüutető kimutatást tudomásvétel és alkalmazkodás végett közlöm. Kelt Nyíregyházon 1886. decz. 3. Zoltán János, alispán. (Másolat.) 11287/86 K. szhoz Zólyomvármegye Járásokra-beosztása. Besztercze bányai járás: 1 Bdin, 2 Balázs, 3 Beeső, 4 Csécsény (Gsassin.), 5 Cserény (Cserény (Cserén Závoda.) 6 Dóval (Üonoval.) Hulló, Jánoska (Harez.) Misőd (Misud.) Mesterhely (Mistrik.) Mocsár. l'alánka (Poláuka.) ós Szalacs (Szliacsan) telepekkel. 7 Dubravűza. 8 É.esd (Kosztivjarszka) 9 Farkas falva. 10 Garainszegh. 11 Gönczölfalva (Kinczelova.) 12 Hermáiul (Heniiauecz.) 13 Hédel (Hjadel) 14 Illésfalva. 15 Jabrikó (Jabrikova.) 10 Jakab falva. 17 Kallós (Kalistja l 18 Királyfalva. 19 Királyka (Králik.) 20 Kordéháza (Kordik.) 21 Keieincse (Körmöcske.) 22 Libetbánya. 23 Lipcse utcza, 24 Lenzatő (Lucsatiu.) 25 Luskócza (Luskovicza.) 20 Majorfalva. 27 Malakó (Milachó.) 28 Micsiuye Alsó. 29 Micsiuye-Felső. 30 Mócsa (Muolcsa.) 31 Mosód (Mostenicz.) 32 Motyók (Motuskó.) Bükkös (Bukovecz,) Duvó (Duvodnó,) Gyorgz í (Jergaló,) Móez (Muocz,) Stubnyó (Stubnó) telepekkel. 33 Uheg.y. 34 Olmányfalva. 35 OróCi. 30 Padkócz (Podkovicz.) 37 Pallós (Pocllavicz.) 38 Perecsi'uy Alsó (Pzsáu.) 39 Perecséuy Felső (Pzsáu ( 40 PerliU (Prechod ) 4 1 Petőfalva. 42 Pouiék (Pojnik.) 43 Pónik-Kis (Poiuik Leliota.) 44 Ponik Kokó (Pojnik huta) 45 Póráz (Poóiaznik.) 40 Radváuy (Radván.) 47 Rakolcz (Rakitócz.) 48 Récske (Ríecska.) 49 Rudló (Rudlova.) 50 Salfalva (Salkova.) 51 Sebő (Sajba.) 52 Szik bény (Szkubin.) 53 Szászfalu (Szászova) 54 Szelese (Szelecz.) 55 Szénás (Szeuűz.) 56 Tajó (Tajova.) 57 Urvöígy. 58 Zólyom-Lipcse. 59 Zólyom-Németi (Nemeze.) Breznóbányaí j írás: l Beuesház i (Benyus.) 2 Biliás (Bajakovó,) 3 Boroszuó (Biusznó.) 4 Cseipatak (Oszrblia.) 5 Erdőköz (Polhora.) 0 Fekete Bilog (Balogh.) 7 Garam Hidvég (Záinosztja.) 8 Garam-Sz. Miklós (Dubova.j 9 Jaiabó (Janiba.) 10 Jeczenye (Jaszena.) 11 Kis Garam(Rónícz.j 12 Lehota-Alsó. 13 Lehota-Felső. 14 Lopér (Lopéj.) 15 Mezőköz (Medzibrod.) 16 Mihálytelek (Mihalova.) 17 Német falva (Neineczka.) 18 Olaszka (Valaszka ) 19 Péteri (Predajna.) 20 Itásztó (Rá«ztoka.) 21 Sebesét- (Bvsztra.) 22 Szent András. 23 Szikla (Szilila,) 24 Vaczok (Baczuk.) 25 Vámos (Mytó.) Zólyomi járás : 1 Bábaszók. 2 Baczüi. 3 Berezna (Breziui.) 4 Bozók Leliota. 5 Bűcs. 6 Budás (Budicska.) 7 Dobó (Dubovó,) 8 Dobrónya 9 Dobró-Királyi (Dubran Kálova.) 10 Dobni-Várai ja. 11 Garam-Berzencze. 12 Hajnik. 13 Halászi (Ribár.) 14 Kassa Lehota. 15 Kecskés (Ko/.emik.) 16 Kovács falva, 17 Lakócza (Lukovó.) 18 M Uy.is falva (Mustyova ) 19 Miháti (Mihalkova.) 20 Mogyor

ód (Lieszkócz.) 21 Mai számunkhoz egy iv melléklet van csatolva. V