Nyírvidék, 1886 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1886-12-12 / 50. szám

N Y I R V I D É K.'« ' Szabolcsvármegye alispánjától. 1886. A föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének s a községi elöljáróknak. Kis-Várda községnek, a nagyméltóságú földmlvelésipar- ós kereskedelmi miniszter által, jováhagyott vásári helypénz-tarifa másolatban, szabályszerű közhírré tétel végett, tndomására hozatik. Nyiregyháza, 1886. november 29-én. Zoltán János, alispáu. (Másolat.) Kis-Várda város vásárvámdij-szabályzata. Az állaudó bódékban árulók bódénként fizetnek országos vásárban 10.) frtot. Nem bódébau áruló: posztókereskedők orsz. vás. 50 krt, heti vásárban 30 krt, vaskereskedők o v. 50 krt, het. vás. 30 krt, füszerkereskedők o. v. 50 krt, h. v. 30 krt, kartonkereskedők o. v. 50 krt, h. v. 30 krt, sáfrányosok vagy csipkések o. v. 50 krt, h. v. 30 krt, mézes-kalácsosok o. v. 50 krt, h. v. 30 krt, szalonna árulók o. v. 50 krt, h. v. 30 krt, kalmárok o. v. 40 krt, h. v. 24 krt, gyolcsosok o. v. 40 krt, h. v. 24 krt, férfi vagy női divat árulók o. v. 40 krt, h. v. 24 krt, pipere-árusok o. v. 40 krt, h. v. 24 krt, sapkások o. v. 40 krt, h. v. 24 krt, festett vászon kereskedők o. v. 40 krt, h. v. 24 krt, rézművesek o v. 40 krt, h. v. 24 krt, timárok (német, varga) o. v. 40 krt, h. v. 24 krt, asztalosok o. v. 40 krt, h. v. 24 krt, üvegesek o. v. 40 krt, h. v. 24 krt, porczelláu árulók o. v. 40 krt, h. v. ,24 krt, gubások o. v. 40 krt, h v. 24 krt, sztirszabók o. v. 40 krt, h. v. 24 krt, perecz árulók o. v. 40 krt, h. v. 24 krt. ló árulók o. v. 40 krt, h. v. 24 krt, egy hec toliler szeszért o. vás. 40 krt, h. v. 24 krt, faedényt és eszközöket árulók o. v. 40 krt, h. v. 24 krt,, üres bordót, abroncsot árulók o. v. 40 krt, h. v. 24 krt, fenyő kosarat árulók o. v. 40 krt, h. v. 24 krt, cserép edényt árulók o. v. 40 krt, h. v. 24 krt, gyapjút árulók o. v. 40 krt, h. v. 24 krt, meszet árulók o. v. 40 krt, h. v. 24 krt, bádogosok o. v. 30 krt, h. v. 18 krt, sárgarézöntők o. v. 30 krt, h. v. 18 krt, esztergályosok o v. 30 krt, h. v. 18 krt, szappanosok o. v. 30 krt, h. v. 18 krt, magyar szabók o. v. 30 krt, h. v. 18 krt, szűcsök o v. 30 krt h. v. 18 krt, csizmadiák o. v. 30 krt, h v. 18 krt, vargák o. v. 30 krt, h v. 18 krt, finom kalaposok o v. 30 krt, h. v. 18 krt, szíjgyártók o. v 30 krt, h v. 18 krt, suszterek v. o. 30 krt, h. v. 18 krt, czinöntők o. v 30 krt, h. v. 18 krt, szitás és rostások o. v. 30 krt, h. v. 18 krt, fehérkenyér és kalács sütők o. v. 30 krt, li. v. 18 lat, pecsenye sütők o. v. 30 krt, h. v. 18 krt, gyékényt áruló szekerek o. v. 30 krt, h. v. 18 krt, egy hordó túróért o. v. 30 krt, h. v. 18 krt, keuder v. lent, áruló szekér o. v. 30 krt, h. v. 18 krt, apró eleséget árúlók o. v 20 krt, h. v. 12 krt, kendőket áruló hátasok o. v. 20 krt, h. v. 12 krt, vésnökök o. v. 20 krt, h. v. 12 krt, fésűsök o. v. 20 krt, h. v. 12 krt, lakatosok o. vás. 20 krt, h. v. 12 krt, paraszt kalaposok o. v. 20 krt, h. v. 12 krt, kötélverők o. v. 20 krt, heti v. 12 krt, nád és veszszőt áruló szekerek o. v. 20 krt, h. v. 12 krt, életet áruló szekerek o. v. 20 krt, h. v. 12 krt, halat áruló szekerek o v. 20 krt, h. v. 12 krt, csíkot áruló szekerek o. v. 20 krt., h v. 12 krt, főzeléket áruló szekerek o. v. 20 krt, h. v. 12 krt, káposztát áruló szekerek o. v 20 krt, h. v. 12 krt, dinnyét áruló szekerek o. v. 20 krt, h. v. 12 krt, gyümölcsöt áruló szekerek o. v. 20 krt, het. vás. 12 kft, gömölyét áruló szekerek o. v. 20 krt, h. v. 12 krt, olajat áruló szekerek o v. 20 krt, h. v. 12 krt, dekecset vagy kulimázt áruló szekerek o. v 20 krt, h v. 12 krt., hagymát és zöldséget áruló szekerek o. v. 20 krt, h. vás. 12 krt, kast áruló szekerek o. v. 20 krt, h. v. 12 krt, szekéroldalt és szekeret áruló szekerek o. v. 20 krt, h. v. 12 krt, könyvkötők orsz. v. 20 krt, h. v. 12 krt, gombkötők o. vás. 20 krt, h. v. 12 krt, fehér kosarat háton árulók o. v. 15 krt, h. v. 10 krt, pántlikát áruló hátas o. v. 10 krt, h. v. 6 krt, fűzfakosarat és szakasztót áruló hátas o. v. 10 krt, h. v. 6 krt, gyűrűt áruló hátas o. v. 10 krt, h. v. 6 krt, bádogos hátas o. v 10 krt, h v. 6 krt, képet áruló hátas o. v. 10 krt, h. v. 6 krt, szalma kalapos hátas o. v. 10 krt, h. v. 6 krt, késeket áruló hátas o. v. 10 krt, h. v. 6 krt, egyes szekérkasért o. v 5 krt, h. v. 5 krt, ócska ruhát áruló hátas o. v. 10 krt, h. v. 6 krt, csehüveget és apró edényt, áruló hátas o. v. 10 krt, h. v. 6 krt, 83/

]0

0 hectoliter bottól o. v. 10 krt, h. v. 6 krt, egy szekér tűzi fától o. v. 10 krt, h. v. 6 krt, egy szekér széna szalmától o. v. 10 krt, h v. 6 krt, egy ló vagy szarvasmarhától o. vás. 10 krt, h. v 6 krt, talut árulók o. v. 10 krt, h. v. tí krt, o ajat háton áruló o. v. 10 krt, h v. 6 krt, 3'/,

u

u hectoliter (uj véka) használata o. v. 10 kr, h. v. 6 kr, két lovas vagy ökrös szekértől o. v. 10 krt, h. v. 6 krt, egy darab csikótői vagv borjutói o. v. 5 krt, h. v. 3 krt, keudert v. lent háton áruló o. v. 5 krt, h. v. 3 krt, egy darab sertés v. juhtól o. v. 5 krt,, het. vás. 3 krt, hagymát és zöldséget háton áruló o. v. 5 krt, h v. 2 krt, két, kerekű taligától o. v. 5 krt, h. v. 3 krt. tojást, vajat, tejet árulók o. v. 5 krt, h. v. 2 krt,, egy ló- vagy marhabőréit o. v. 2 krt, h. v. 2 krt, 3/« méter (uj rőf) használatáért o v. 3 kft, h. v. 2 krt, egy csikó- vagy borju-bőrért, o. v. 2 krt, h. v. 2 krt, libát v. pujkát áruló hátas o. v. 4 krt, h. v. 2 krt, kacsa, kakas, tyúk v. csirkét áruló hátas o. v. 4 krt, h. v. 2 krt, egy drb. juhbőrtől o v. 1 krt, her, v 1 kr, egy drb gyékénytől o v. 2 krt, h. v. 2 krt. Helybeli lakosok bármit és bódéban vagy azon kivül áruljanak, nem fizetnek dijat. Kelt Kis-Várdáu, 1885. ápril 21 éu, a közs képviseleti ülésből. Sarvay Klek, főbíró, tíyuricskó Ferencz, jegyző. ('*. H ) 56,240. szám. „Jóváhagyom." Budapest, 1880. október 22-éli. A miniszter megbízásából : Schnierer. Szabolcs vár megye közönsége által 1886. évi deczemberhó 1-én Nyiregyházán tartott közgyűlés jegyzökönyvének Kivonata. 446. Bgy. 11,811. K. Olvastatott a megyei igazoló választmány jelentése, melyben azou niegyebizottsági tagok helyett, kiknek megbízatásuk a folyő év végével lejár, választás elrendelését kéri. Határozat. Azon választott megyebizottsági tagok helyeinek betöltése végett, kiknek megbízatásuk az 1886. év végével lejár, és akik elhaltak vagy lemondottak, a választás folyó évi deczemberhó 2l-re kitüzetik. A választás vezetésével megbízattak: Kís-várdai kerületben elnökül: Liptay Károly, aleluökül Harsányi Menyhért. A f.-litkei kerületben: ein. Szesztay Károly, aleln. Liszkay József A dotnbrádi kerületben : ein. Nozdroviczky Jenő, aleln. Moravek Gusztáv. A gyulaházai kerületben: elu. Csajkos Miklós, alelu. Márky Elek. A thassi kerületben: elu. Vidovich Antal, aleln. Detrich Pál. Az eszeuyi kerületben: eluök. Szabó József, aleln. Jármy Miklós. A máudoki kerületben: elu. Pilissy Lajos, aleln. Szmrecsányi Elek. A t. pálczai kerületben: ein. Pilissy László, aleln. Szalánczy Bertalan. A I.-petrii kerületben: ein. Lövey Sándor, alelu. Sziny Pál. A gyiirei kerületben : ein. Ilosvay Kristóf, aleln. Sulyok Elek. A napkori kerületben: elu. Kállay Leopold, aleln. Dósa József A bogdányi kerületben: ein. Székely Benedek, aleln. Takács János. A kemecsei kerületben: ein. Kállay András, aleln. Szaláuczy Ferencz. A búji kerületben: ein. Héczey László, aleln. Audó Sámuel. A szabolcsi kerületben: ein. Szentmáriay Dienes, aleln. Horvát Gyula. A rakamazi kerületben : ein. Liptay Ede, aleln. Kauzsay Dániel. A b-szt.-mihályi kerületben: elu. Oláh József, aleln. Frank Imre. A t.-löki kerületben: ein. Borús Lajos, aleln. Szomjas Sáudor. A t.-dobi kerületben: ein. Szomjas László, aleln. Csiha Béla A polgári kerületbeu: elu. Eperjesy Ferencz, aleln. Adriányi Géza. A baáji kerületben: ein. Kozma János, aleln. Virág András. A balkányi kerületben: elu. Gaál Elek, alelnökül Gencsy Béla. A ny.-adonyi kerületben: ein. Szentmiklósy László, alelu. Katona András. A geszteréüi kerületben: elnök. Nyiry Jáuos, aleln. Simándy Dienes. Az ujfehértói kerületben: elu. Szoboszlay József, alelu. Szunyoghy Imre. A u.-leállói kerületben : ein. Bleuer Miklós, aleln. Nagy János. A ny.-bátori kerületben: ein. Milotay Gábor, aleln. Várady István. A uy.-bélteki kerületben: ein. Bory Béla, alelu. Erőss István. A m.-pócsi kerületben: elnök. Gencsy Bertalan, alelu. Gergel.vfy Ferencz. A p.-petrii kerületben: elu. Kállay Ferencz, alelu. Szalatuay László. A ny.-madai kerületbeu: elu. Eperjesy Pál, aleln. Péchy Béla. A ny.-baktai kerületbeu: elu. Huuyady Ferencz, aleluökül id. Mikecz János. A nyíregyházai I. kerületben: elu. Bodnár István, aleln Beucs László A nyíregyházai II. kerületben: elu. Krasznay Gábor, aleln. Meskó László. A nyíregyházai III. kerületbeu: elu. Vidliczkay József, alelu. Sáry Pál. A nyíregyházai IV. kerületbeu : elnökül Kerekréty Miklós, alelu. Korusteiu Ignátz megválasztatnak, s részükre jelen határozat kapcsán a megfelelő választói névsor, a kerületek beosztására vonatkozó kimutatás, a választási jegyzőkönyvi minta megküldetik; a vármegye alispánja megbizatik, hogy a választott eluö kök és alelnökök időközi lemondása esetén a szükséghez képest, belátása szerint intézkedjék. II,092. K. . ........ ozaoolcsviirmegye auspanjatol. 1886. A járási föszolgabiráknak, Nyiregyháza város polgármesterének és a községi elöljáróknak. A magyar kir. belügyminiszter f. évi 18,881. sz* alatt kelt leiratát és a postatakarékpénztár által nyújtott előnyök jegyzékét, tudomás vétel, alkalmazkodás és szabályszerű közhírré tétel végett, tudomására hozom. Kelt Nyíregyházán, 1886. deczember 2-áu. Zoltán Jáuos, alispáu. (I. Másolat.) Magy. kir. belügyminiszter. 18,881/1. sz. Körrendelet. Ismeretes a törvényhatóság előtt azou üdvös czél, amelyet a kormáuy első sorbau a közönség érdekébén a magy. kir. postatakarékpénztár felállítása által elérni óhajt. — Hogy a postatakarékp énztár ezen kitűzött czélját miuél iukább elérhesse, felette kívánatos, hogy a nagy kö/.öuség és külöuöseu annak napi keresményből élő része, mely mindenütt a betevőknek igen tekintélyes részét képezi, ezen iutézméuy felől kellőképen tájékozva és annak létezésére figyelmeztetve legyen. Evégből a postatakarékpénztár az intézet ismertetését uépszerü niódou tárgyazó röpiratot készített, mely minden hazai nyelvre lefordítva, immár megjelent. Ezen röpirat magyar kiadásából egyelőre hároiu példányt ide csatolok oly czélból, hogy a szóban levő intézményt a hatósága alá tartozó hivatalok és közegekkel megismertetni és azokat az intézmények minél tágabb körben való támogatására buzditólag felhív.ii szíveskedjék. A postatakarókpénztári intézménynek a földmivelő osztály és a kisebb iparosok közt leendő terjesztésére, a községi elöljáróságok ós a községi, vagy körjegyzők közreműködése hathat legjobb sikerrel: ennélfogva a törvényhatóság eze.i rendeletem iutentiójánik az által fog leginkább megfelelui, ha a most említett közegeket látaudja el ily röpiratokkal és azokat az intézmény érdekében közreműködésre buzditaudja. S miután a törvényhatóság a fentebbi irányban teeudő intézkedésre ezen röpiratból több és esetleg a magyaron kivül más hazai nyelvű példányra is leend szüksége; ezeu pildáuyokért, hivatkozással jeleu rendeletemre, a m. kir. közmunka és közlekedési minisztériumhoz kell fordulnia. Végül szem előtt tartva azon előnyöket, melyeket a postatakarékpénztár erkölcsi és jogi személyekuek nyújt az által, hogy egész pénzkezelésüket ingyen teljesiti s a jeleuleg kamat uélkül heverő pénz készletekért is kamatot fizet, a községi elüljárók, községi jegy/ők és körjegyzők utasitandök, hogy a postatakarékpéztárak eme üdvös és czélszerü intézkedését, az általuk kezelt községi és egyéb pénzekre uézve is minél gyakrabban vegyék igénybe. Budapes en, 1886. évi októberhó 18 án. Tisza. (II. Másolat.) 11,092/86 számhoz. A magy. kir. postatakarékpénztár állal betevőinek nyújtott előnyök. Altalábau halljuk a szegényebb sorsuaktól a panaszt, hogy nem képesek a legcsekélyebb vagyonra se szert tenni, v.igy legalább uehány fillért megtakarítani, melyet azután a szükség perczeiben, előre nem látott esetek bekövetkeztével, hasznukra fordíthatnának. Azt szokták moudaui: a jövedelem gy.ikrán nem elegen ló a legsürgősebb szükségletek fedezésére sem, vagyis más szóval: néhány forint elég lett volna megmenteni valakit a foglalástól, mely őt koldusbotra juttatja. Senki sem akart kölcsönözni neki; mindenki panaszkodott, hogy csekély keresményéből maga is alig tud boldogulni s igy a legjobb akarat mellett sincs abban a helyzetben, hogy másuak segítségére lehessen Váljon jogosultak-e ezek a panaszok? Közelebbről vizsgálva a dolgot., kitűnik, hogy miudeu ember képes volt, habár csekély összeget is, félretenni; de a gyakrau nélkülözhető dolgokat követelő szükséglet gyanánt véve, az ennek fejébeu megtakarítható összeget kiadta; a szükség esetére pedig uem tartott feuu idejekorán még csak néhány fillért sem s igy miuden támasz nélkül maradt a döntő pillanatban. Különben a legtöbb emberben meg van a szándék takarékoskodni; takarékoskodnak is s félreteszik pénzüket, hogy a legközelebbi alkalommal valamely magán takarékpénztárban helyezzék el; de mire magára az elhelyezésre kerül a sor, azon okuál fogva, hogy a helyszínén uincs takarékpénztár, vagy pedig ez egy forinton alul betéteket nem fogad el — ezt a kis félretett öszszeget is csakhamar elköltik. Hogy tehát a magyar korona országainak összes lakosságának alkalom nyujtassék nem csak nagyobb tő kéiket, de igen csekély megtakarításukat is miudeu költség és különös nehézség uélkül gyümölcsözőleg elhelyezni, a in. kir. közmuuka és közlekedésügyi miniszter, sok más országok példájára, ahol ily intézmények már léteznek, postatakarékpénztárt létesített., hogy ez által felébreszsze a takarékosság iránt való érzéket s útját egyengesse az általános jólétcek. E postatakarékpénztár már 1886. február 1-én megkezdte működését; székhely® Budapesten van s a külső szolgálat postatakarékpénztári közvetítő hivatalok által fog elláttatni. E közvetítő hivatalok száma egyelőre 700-bau állapíttatott meg, de az ily hivatalok folytonosan, havonként szaporittatni fognak. Mily előnyök tehát azok, amelyekben a postatakarékpénztár betevőit részesiti. 1. Miudeu egyes közvetítő hivatalnál betétek eszközölhetők 50 krtól kezdve tetszés szerinti összegig. Miutáu azonbau nem minden betevő van nzou helyzetben, hogy egyszerre 50 krt fordicsou betétre — ezekre való tekintettel léteznek a takaréklapok, amelyek darabonként, 5 krjával miudeu postahivatalbau és bályegárusuá I kaphatók. Mihelyt a betevő levélbélyegekben további 45 krt ragaszt a takaréklapra, a közvetít i hivatal a takaréklap átadása fejébeu, egy 50 kros betéti könyvecskét szolgáltat ki neki. Aki hetenként egy ily takaréklapot szerez, az év végével már 26 frt fölött rendelkezik a tak rékpénztár bau; aki naponként, csak 5 krt takarít meg, az év végével már 18 frtnyi elhelyezett tőkét vallhat a magáénak s azon felül a kamatokat Bizonyára csak kevés betevő lesz, aki komoly akar.it mellett, képes nem volna naponkéut 5 krt megtakarítani. 2 Az állam a betéteket 3

6 ,,,%-kal kamatoztatja, de csak 1 frtuál kezdve; épp azért, bizonyára mindenki aki a betétet egy 50 kros takaréklappal, va^y pedig 50 kr. készpéuzzel kezdi, igyekezni fog egy második takaréklappal, vagy egy második 50 kros készpénz betéttel gyarapítani betétjét, nehogy az 50 krig terjedő első betét után a kamatokat hosszas ideig nélkülözni legyen kénytelen. 3. A postatakarékpénztár állal nyújtott kamatok csekélyebbek ugyan azoknál, amelyeket a magántakarékpénztárak nyújtanak. Csakhogy e kamat kevesebbletért bőven kárpótol a betétek elhelyezésének biztonsága, miután az állam kezességet vállal ugy a tőke, miut a kamat kifizetéséért. Eszeriut a betevő biztosítva van, hogy tőkéjehez, az esedékes kamatokkal együtt, mindeukor hozzájuthat; sőt könyvecskéje elvesztése, vagy ellopása esetén is meg fogja kapui pénzét. 4. Nem veszti el péuzét a betevő még akkor sem, ha betéti könyvecskéjét elveszti, vagy azt ellopják tőle; nem kell egyebet tenuie — még ha könyvecskéje számát sem tudja — mint az egyik közvetítő hivatal által erről értesíteni a postatakarékpénztárt; csupán nevét és a postahivatalt jelölje meg, ahol első betétét eszközölte. A postatakarékpénztár a betéti könyvecske elvesztésének bejelentésekor rögtöu megindítja a megsemmisítési eljárást s a megsemmisítés tényétől számított 30 uap leteltével a betevő — azon esetben, ha elveszett könyvecskéje idÓÁÖzbeu elő uem kerül — egy másodlati könyvecskét, kap, amelyben addig eszközölt összes betétjei és a felvett visszafizetések pontosan be vannak jegyezve. 5. Az összes betéteket a postatakarékpénztár kezeli s pedig kettős ellenőrzés mellett; azonfelül külöu felügyelő bizottság őrködik a takarékpénztár helyes működése feett. 6 Az egyes betétek 1000 frtig bezárólag le nem foglalhatók; sem az adóvégrehajtónak, sem a váltó- vagy pedig más törvényszéknek nincs joga ezen összegre nézve a foglalást foganatosítani. Az 1000 frtot meghaladó betételekre, vagy a letéteményezett értékpapírokra azonbau e kedvezmény ki nem terjed. 7. A betétkönyvecske a betevő nevére állíttatik ki, amiért is az első betét alkalmával, a személyazonosságnak a későbbi visszafizetéseknél való koustatálása kedvéért, a betevő személyére vonatkozó általános adatok közlés j kívántatik meg Oly egyéneknél, akik irni tudnak, elegendő ez adatok közlése s az illetők önkezű aláírása; de oly egyéneknél, akik irui nem tuduak, tanura van szükség, aki a betevő személyazonosságát a postaalkalmazott előtt igazolja. Cselédekuél, munkásoknál, katonáknál különben elégséges, ha felmutatják cseléd, vagy munkakönyvüket, illetve katouai igazolványukat, amelyek személyük leírását, tartalmazzák. A második betétet a betevőnek nem kell személyesen eszközölni, hanem bejegyeztetheti azt könyvecskéjébe egy más személy által, akit, ezzel megbiz. 8. Gyermekeik javára a szülők is eszközölhetnek betéteket, de megkívántatik, hogy az illető község hatósága, vagy lelkésze bizonyitványnyal igazolja, mikép a gyermek, akinek javára az összeg betétetik — a szülőnek saját, mostoha, vagy fogadott gyermeke. — Ilyenkor a gyermek helyett az apa, vagy anya írja alá a betéti l olvtfitliM ii mellékleten.