Nyírvidék, 1886 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1886-10-24 / 43. szám

Melléklet a „Itfyirvidék" 43-ik számához. (Folytatása a főlapna k.) pl. Gégényben 30 közzül 27 meggyógyult, 3 ápolás alatt maradt, egy sem halt meg. Pócs-Pelriben 22 közzül csak 2 halt el. A fertőző ragályos betegségek járvány alakot sehol Bem öltöttek. Szórványosan előfordult a hólyagos himlő Nyíregyházán 7, Szakolyban 1, K.-Semjénben 1, Ó-Fe­hértón 3 halálesettel. Halálozás csak is be nem ojtott egyéneknél lordult elő. Minthogy Nyíregyházán hólyagos himlőben legtöbben haltak el, az iskolába járó gyerme­kekre nézve az újra ojtás rendeltetett el: nehogy a ra­gály járványossá fajuljon. A nem fertőző bántalmak közzül a gyomor- és bélhuruton kivül, malária és tüdőlob, bár gyéren, de súlyosan merült fel. A fenyegető kolerajárvány ellen a m. kir. belügy­minisztérium által elrendelt óvintézkedések megyeszerte megtétettek. Eddig megyénkben nem csak ázsiai, de ko­lera nostras sem fordult elő. Pár izbeu jelenttettek ugyan be kolera nostras esetek, de azok bonczolás és alapos vizsgálat alapján más betegségeknek bizonyultak. A hét éven alul elhalt és nem gyógykezelt gyer­mekekről vezetett nyilvántartási könyvnek kivonatát a tiszai, dadai alsó, dadai felső és a nagykállói járások szolgabirái kü dték be. A kötelező gyógykezelést elmu­lasztó szülék és gyámok közzül 26 vonatott felelősségre; akik közzül 16 egy-egy forintig megbirságoltatott. A n.­kállói és tiszai járásban bírságolás nem történt. Étel és ital vizsgálat számos esetben történt. El­koboztattak: Rakamazon több izben az oda Tokajból be vitt péksütemény, T.-Eszláron ro nlott hus, Pazonyban és Demecserbeu egészségteleu italok. A pár hónap óta uralgó lépfene ugy a szarvas marháknál, valamint a sertéseknél is kevesebb számmal lordult elő. Takony kór miatt kiirtatott N-Kálióban 1 ló, zár alá helyeztetett takonykór gyanúja miatt 3 ló. Üszkös toroklob miatt elhullott a balkányi Gencsy-féle tanyán 17 sertés. Az árvaszéki elnök előterjeszti, hogy az 1886. évi augusztushói ól szeptember havára elintézetlenül átjött 2329 szám. Ehhez beérkezett szeptember havában 946 sz. Elintézendő volt tehát 3275 sz. Ebből elintéztetett 1229 >-z. Eliutézetleuül átment október havára 2046 sz. Az eliutézett 1229 számból Péchy Gyula ülnök előadott 80, Okolicsányi Géza 128, Böszörményi Kornél 138, No\á'^ Gyula 77, Lövey Miklós 46 számot. Osszeseu 469. Üléseu kivül elintézett Péchy Gyula 220, Okolicsá­uyi Géza 159, Böszörményi Kornél 95, Nóvák Gyula 166, Lövey Miklós 120 számjt. összesen 760. Eme tevékenységi kimutatással, amelyet maga az árvaszéki elnök sem tart kielégítőnek, kapcsolatosan Graefl József főispán ur Őméltósága a m. kir. belügy­miniszter f. évi 54,796 sz. alatt kelt leiratát, amely szin­tén elégedetlenségét fejezi ki az árvaszék működése fölött, bemutatja. E tekintetben a bizottság a következő határozatot hozta : »A beterjesztett tevékenységi kimutatásból arról gjőződött meg a közigazgatási bizottság, hogy daczára a megye közönsége által eszközölt fizetésemelésnek és sze­mélyzet szaporításnak, daczára a gyakran megújított rende­leteknek : a hátrányban levő árvaszéki ügydarahok fel­dolgozása a megkívánt erélylyel mind ez ideig foganatba nem vétetett: mely körülmény már nem csak az árva­szék elnökének föltűnt, hanem a m. kir. belügyminiszter f. é\i 54,796. sz. a. kelt intózvényének is alapul szolgált. Ennélfogva az árvaszéki elnök fölhivatik, miszerint az előadók és az árvaszéki iroda tevékenységét, valamint á'hivatalos órák szigorú megtartását a legéberebb figye­lemmel ellenőrizze s tapasztalt mulasztás esetén azonnal jelentést tenni kötelességének ismerje. '.'-: 1 Továbbá: a számadásokat kellő időben be nem ter­jesztő magán gyámok névjegyzékét az árvaszéki nyilván­tartó által időnkint elkészíttetve, a késedelmezők ellen megfelelő pénzbírság alkalmazásf, iránt, minden esetben haladéktalanul intézkedni s az ide vonatkozólag történt intézkedésekről, a késedelmező gyámok meguevezesével, a közigazgatási bizottsághoz évnegyedenként jelentést tenni el ne mulaszsza. Az árvaszéki előadók pedig utasíttatnak, miszerint fokozott tevékenység mellett oda törekedjenek, hogy a közigazgatási bizottság már a f. évi november havi gyü­eugem most. Holuap mindent el fogok önnek mondani. Jöjjön el holnap délután a hátsó kerti lugasba. ... Ne ítéljen el. Holuap igazolni fogom magamat és hallgatá­somat. — El megyek nagysád, de nem azért, ho°y igazolja magát; mert arra niucs szikség. El fogok innen is távozni, eiőbb azonbau egy kötelességet kell teljesítenem. Kálmáu és Ilona búcsút vettek egymástól. Elkép­zelheti a szíves olvasó, hogy mily kedélyhangulattal vált el a két, egymáshoz már is nemes vonzalommal viseltető lélek. Kálmán gondolatainak fonalát az újból felhangzó táocz-zene szakitá meg. A jeladás után Kálmán sietett imént emiitett kötelességének teljesítésére. Megpillautváu Vilmát, előbb sem mint más által megelőztetuék, oda sietett Vilmához, s az udvariasság és illem legkeresettebb uemével hajtá meg magát Vilma előtt; azt a már jelzett táuc/ra kérvén fel. Vilma megköszönte a felhívást, de nem fogadta el; a megtagadás okául rosszul létét hozván fel. Kolty Káluánt nem lepte meg Vilma válasza. E^y szerűen vissza vonult, előbb azoubau mély sajnálatának adott kifejezést. Ez után uem is tánezolt többé, hanem he­lyet keresett egy pamlagon és csupán a zene akkordjaiban látszék gyönyörködni. Merengéséből egyszerre egy érintés ébreszti föl, amelyet egy ügyetlen tánczostól kapott egyik vállán. Amint felpillantott, megütődve látta Vilmát Alt­mannal, a már emiitett katona tiszttel tánczolni, még pedig korántsem oly kedvvel, mint a gyengélkedő tán­czosnők szoktak. Az arczulcsapás nem esett volna neki oly lealázónak, mint az a tekintet, amelylyel Vilma végig mérte. Kolty Kálmán e jelenet után elhagyta a termet. (Folyt, köv) tartóz­férfi, 3 volt le­lése alkalmával, az érdemleges intézkedések számában megnyugvást találjon arra nézve, hogy a hátralékb.in levő árvaügyek már a f. év végéig fel fognak dolgoz­tatni, ellenkező esetben ellenök a fegyelmi vizsgálat már a novemberi gyűlésen, az 1886. évi XXIII. t. cz. 1 ső § a alapján el fog rendeltetni. Miről Zoltán János alispán, Bégányi Ferencz árva­széki elnök, Péchy Gyula, Okolicsányi Géza, Böszörmé­nyi Korúéi, Nóvák Gyula előadók, Livey Miklós helyet­tes jegyző, Vityi József s pénztárnok jegyzőkönyyi kivo­naton értesíttetnek. Kelt Szabolcsvármegye közigazgatási bizottságának Nyíregyházán, 1886. októberhó 14 én tartott üléséből. Főispán helyett: Zoltán János, alispán.* Olvastatott a nyíregyházai kir. ügyészség havi je­lentése, amely szerint: a kir. törvényszék fogházában szeptemberhóban le volt tartóztatva jogérvényesen el­itéit 134, fölebbezés alatti 38, vizsgálat alatti 21 ; össze seu 193 egyén, köztük 167 férfi, 26 nő. Az egészségi állapot jó. Haláleset nem fordult elő. Rabmunka keres­mény czimen az állam kincstár javára 219 frt 21 kr, a munkás rabok részére 7 frt 64 kr folyt be a kosárkö tési iparágból. Fegyelmi eset a raboknál kettő fordult elő. — A nagykállói kir. járásbíróságnál le volt tartóz­tatva: elitéit 3, vizsgálati 4, akik közt 6 férfi, 1 nő. — A kisvardai kir. jár. biróságuál le volt tartóztatva jog­érvényesen elitélt 39, vizsgálati fogoly 12, (44 férfi, 7 nő.) — A nyírbátori kir. jár bíróságnál le volt tatva 4 elitélt és 7 vizsgálati fogoly, köztök 8 nő. — A tisza löki kir. jár. bíróságnál 5 elitélt tartóztatva, akik közt 4 férfi, 1 nő Föor vos előterjeszti, hogy 1885. évi jelentésének kapcsában indítványozta, miszerint kéressék fel a m. kir. állami vasutak igazgatósága, hogy a debreczeu-miakolczi vasút vonalon közlekedő kocsikban, az egészségre nézve káros hatáau hévpalaczkokkal való állítólagos fűtés he­lyett, a czélnak megfelelő fűtési mód alkalmaztassák; ne­hogy a Budapestről Miskolczon át Debreczen felé uta zók, jól fűtött coupékból egészen hidegekbe átszállítva, egészségükben veszélyeztessenek. Az akkor felsorolt indokok alapján, az államvasu­tak igazgatósága által, 89,297/85 sz. a. a közig, bizott­sághoz intézett iratban Kilátásba helyeztetett, hogy siet­tetni fogja a kocsiknak kályhákkal, vagy más alkalmas fűtési berendezéssel való ellátását. Minthogy pedig ugy a minisztériumban, valamint az államvasutak igazgatásában lényeges személyi válto­zások történtek; szükségesnek véli ez ügyben újból, még pedig a miniazteriumhoz felterjesztést teuni, hogy a kü­szöbön álló téli idényben, uz utazók szenvedései euyhit­tesseuek : A m. kir. közlekedési- és közmunka ügyi minisz­térium indokolt felterjesztésben felkéretik, hogy a Deb­reczen és Miskolcz között közlekedő minden osztályú vasúti kocsiban, már a reánk következő télen, czélszerü lég, vagy kályhafűtés alkalmazását elrendelni kegyes­kedjék. Kállay Jenő bizottsági tag főiapín ur Ő méltósá­gát, főrendi hazi taggá történt kineveztetése alkalmából, a bizottság nevében, meleg szavakkal üdvözli. Főispáu ur Ó méltósága a közig, bizottságnak szí­vélyes szavakban fejezi ki köszönetét a figyelmes meg­emlékezésért és jókivánatokért. (100.) Miként leliet a tanitók anyagi helyzetén segíteni ? (Megdiosert pályamunka.) (Folytatás.) A nevelés ép oly lontos, becses kincse, kamatozó tőkéje az egyháznak, községnek, államnak, mint más tő­kék, más jövedelmező a,auyok. Az egyház, az állam egyik gazdasága az értelmes polgárokban becsültetik. Azaz miunél műveltebben az egyhazat államot alkotó elemek, annál biztosabb alapra van annak jövője fek­tetve, auual nagyobb becscsel bir az más egyházak, ál­lamok előtt. 6 Mi tanítók neveljük az államnak s egyháznak a gondolkozó polgárokat, mi fejlesztjük az értelmiséget. E lontos ténykedésért kell, hogy oly becsesei bírjunk, miut mas hivatalnokok. Közoktatásügyi szervezetünk a jelenben oly bazisra kezd épülni, mely biztosit bennünket arról, hogy a tarsadalom már a jelenben is méltányolja s Kellően méltányolni fogja fontos hivatásunkat, fela­datunkat; de e kulturális fejlődésből azt a tanulságot is meríthetjük, hogy ha méltatni kívántatunk, méltókká legyünk I Hogy hivatásunknak megfelelhessünk, általános ala­pos képzettségre van szükségünk, mig ezt megszerezzük, sokat táradunk, küzdünk; a szerzés ezen kivül igen sok anyagi áidozatuukba kerül! iS.ikau, nagyon sokan nem bírjak ezt felfogni; világosítsuk fel elöljáróink közzül azokat, kik taláu képzettséghiány miatt a dolog mélyé­re látni nem képesek; azután ők is méltányolni fogják anyagi helyzetünk javítását; belátják h-jgy mi is, mint a többi hivataluokok, mert ép oly fontos, talín fonto sabb tőkéjét neveljük gyarapítjuk az egyháznak, állam­nak mint ők, jobb javadalmazásra vagyunk méltók ! c) A tauitói fizetés aránytalanságát megállapítani, illetve kimutatni uagyon egyszerű dolog. Ezen aráuyta lansag helytelen voltát mindenkinek be kell ismernie. Ha beismertetik, shiszazük* hogy ügyünk egy lépéssel előbbre vitetett. Éa ez aránytalanság kimutatásánál a szamtanhoz folyamodom; a számok nem telt szájú rek lamok, hanem való, leplezetlen való hü tükrei a je­lenbeu lenálló aránytalanságnak 1 Midőn mathematikai alapon is igyekszem feltün­tetni fizetéseink aránytalauságát, legyen szabad kijelen­tenem, hogy a világért sem czélom egyik vagy rnásií allásu egyént méltatlannak feltüntetni fizetésére; uem czélom az ellenségeskedés vagy irigylés m igvát elhinteni »tb; hauern csak positiv tényeket példácat kivauo'c be nu tatui olvasóimnak. A papnak, míg képesítését elnyeri, 18 évig kell iskolá­ba járnia; azaz 6 évig elemi iskolába, 8 évig a gym la­siumoa, 4-ig a theologiára; ha évenkénti költs^eit a tanulás folyama alatt 250 frtra tesszük, átlagos számí­tással, 18 év lefolyása alatt = 250 X 18 = 4500 frtba kerül oklevelének megszerzése. A papi oklevél tehát e számítás alapján 4500 frt lökének felel meg. Átlagos közép számítással a papok évi jövedelmének minimuma 1200 frtra tehető. (Nem értve ide a magasabb álláau papokat.) Mily % 1200 frt jövedelem 4500 frt tőke után ? 120000 : 4500 — 26 A papok tehit befektetett tőkéjük után a fárad­ságot nem számítva, mert hiszen az mindnyájunkkal kö­zös, 26%,-os jövedelmet élveznek. A községi jegyző, vegyük a közép képzettséget a maturitást alapul, 14 évi tanulás után állást foglalhat; oklevele tehát 250 X 14 = 3500 frtnyi tőkének felel meg. A jegyzők átlagos évi jövedelme 800 frtban álla­pitható meg ; tehát 80000 : 3500 — 22 9 — 23 számítás szerint a jegyzői oklevél 23 %,-os jövedelmet hajt a befektetett tőke után. Az állami Írnokok 600 frt évi jövedelmet élveznek. Vegyük itt is a közép képzettséget a 6 gymn. osztály el­végzését alapul, ez 12 X 250 =- 3000 fit tőkét kép visel; az évi jövedelem tehát 60000 : 3000 =-2 0 20 %-nak felel meg. A közép iskolai tanárok fizetése ily számítás alap­ján 25 %-osnak mondható. Több példával ia szolgálhatnék, de azt hiszem 4 adat elég arra, hogy az aránytalanság kitűnjék. A tanítónak oklevele megezerzesére 14 évi tanu­lás szükséges; a tauitói oklevél tehát 250 X 14 — 3500 frt tőkének felel meg. A tanitók átlagos fizetése 450 frtban állapitható meg 45000 : 3500 •= 12 a tanítói oklevél tehát a leghitványabb tőke, mely csak 12 %-it jövedelmez. Mi tanitók, a nemret napszámosai ép oly értékű munkát teljesítünk, mint bármely más hivatalnok; tehát méltán megérdemeljük, hogy befektetett tőkénk, ha spk esetben nem magunk tőkésítettük is, ép oly %-ot hoz­zon, mint a velünk egyértékü munkát végző hivatalno­koké; azaz legalább 22 %-ot. Ily számítás után mikor a tanárok = 1000 a papok = 1200 a jegyzők — 800 az Írnokok «= 600 frt évi jövedelmet élveznek, beurünket 800 frt illetne meg. 800 frt! ... . 800 frt átlagos fizetés egy tanító­nak rettenetes merész követelés! Bizony e szám előttem is nagynak látszik; rn^rt hiába csak 400—500-hoz va­gyok hozzá szokva. De megnyugtatásomra szolgál az, hjgy nem éu találtam fel e számot, hanem a fenálló viszonyokból, a kérlelhetetlen igazság, a számtan derí­tette azt fel ! Fájdalom Tisztelt Kartársak nem igy van ám ez a gyakorlati él9tbeu 1 Bennünket Ígérgetésekkel, szép frázisokkal buzditan >k ! Részben ez is fizetésünk 1 . . . . Kossuth maga ia azt mondja rólunk: »A tanítók olya­nok, mint a harmat a fűszálon; ember, állat egyaránt földre tapossa azt; e közben meg sem álmodja, hogy a letaposott harmat nyomában mindenütt áldás terem « d) Ha ügyünket előbbre akarjuk vinni, ezzel anya­gi javadalmainkat javítani, vessük le a kiskorú gondol­kozás leplét magunkról; azaz tekintsük a nevelést oly kincsnek, mely nem egyeseké, társulatoké, egyházé, hanem mindnyájunké, az államé. Legyen szabad ismételnem: az állam és kormány között nagy különbség van. Mi Magyarország polgárai képviseljük az államot; a kor' mány nem állam, hanem az államnak csak egy nagy­szabású hivatala, mely az állami test maximumából vá­lasztatik- Ha ezt felfogjuk s átérezzük, az eszme a való nagyszerűségében: czéluukat érjük. Lássuk eme nézetemet közelebbi megvilágításban; lássuk ezt nem az érdek, nem az egyoldalúság, hanem a semlegeaség álláspontjáról, az elfogulatlanság szemüve­gén át. Mielőtt fejtegetésem eme gordiusi •somójához fog­nék ; legyen szabad kinyilatkoztatnom, hogy én magam caak gyarló emberke vagyok, mint az emberiség zöme, melynek egyik alkotó parányát képezem én is; mint ilyen megengedem tévedhetek, de a tett nagyobbmérvü ugy elméleti, mint gyakorlati tanulmányozáaom, egyéni csekély gondolkozásom azt az erős hitett meggyőződést érlelték meg bennem, hogy hiazem, erősen hiszem s val­lom, miszerint eme ut vinné előbbre ügyünket, ezen uton éraénk leghamarább czélt. A nézetek gondolkozás és ta­pasztalat eredményei: azaz a fáradság a talán éjjek ál­matlanságának gyümölcsei, mint ilyenek, tiszteletet ér­demelnek még ha tévesek is. Nem vagyok elfogulatlan, tévedhetek, ha tévedtem kérem elnézésüket, még inkább kérem útbaigazításukat; ha tévedtem, ha befogom látni gondolkozásom helytelen voltát, meleg, hálás köszönete­met nyilvánitandom becses felvilágosításukért. Népiskoláinknak ma 3 neme vau elterjedve: a) fe­lekezeti, b) állami, c) községi. E 3 közzül melyik bir leginkább létjoggal? Mi előtt erre felelnénk, lássuk mi az iskola czélja ? Az iskola czélja: a társadalomnak, az államnak, tehát önmagunknak oly embereket, polgárokat nevelni, kik ugy testileg, mint lelkileg megfelelnek annak a reu­deltetesnok, melyre az emberiség hivatva van. Amely iskola e czélnak teljesen megfelel, létjogosultsággal bir. Nem állami felekezeti községi, hanem jó iskola: a ki­tűzött czél. A felekezeti, állami, községi iskola létjogo­sultsággal bir, mert mindenik mutathat fel oly iskolá­kat, melyek a közös czélnak teljesen megfelelnek. De a jelenlegi állami, felekezeti községi iskolák mindenike megfelel-e ezen czélnak?! Bátran állítom: n»m. Ha nem felel meg czéljának, a nemzetet éltető egyesült erőnek az államnak javára nem is munkál kellőleg. Az oly fe­lekezeti, állami, községi iskolák, hol 1, legfeljebb 2 tan­erő működik a azó szoros értelmében, nem is felelhetnek meg czéljoknak kellően; legalább nem annyira, mint amennyire azt hirdetni szeretik. Ha ezt elismerjük, rajta kell lennünk, hogy oly iskolák állítassanak fel, melyek czéljoknak kifogástalanul megfelelnek; ha ily iskolá t állíttatnak fel, ezzel párhuzamosan anyagi javadalmazá­sunk is jobb alapra lesz fektetve. Lássuk eme nézete­met közelebbről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom