Nyírvidék, 1886 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1886-10-10 / 41. szám

Melléklet a „Nyirvidék" 41-ik számához. (Folytatása a főlapnak.) valóban s igazáu lelíteaülüuk érette, 3 ba józauul komolyan törekszünk utána. De fájdalom! ez eszményt a gyakorlati életben csak ritkán találjuk fel igazi tisztaságában s teljes határozottságában. A fiatal képzelet közönségesen megelég szik a muló vonásokkal és elmosódó képekkel; minthogy az a szenvedély tüze s az érzelmek elevensége miatt, csak nehezen juthat a belátás világosságáig. Az ifjú szellemi természete sokféle oldalról hevítve s önmagáról még teljes tudattal nem birva, élénk föllobbanásokban és heves törekvésekben fárisztja erejét sokszor anélkül, hogy tudná merre, mily iráuybtn. Gyakran lelkesül dicső eszmékért, tetszeleg a nagyban : holott mindezek sokszor csak a hiúság csalóka ábrándképei s kápráztató alakjai. Fogékony levén a tévedések iránt: könuyen esik áldozatául annak, ami lelki szemeit csalárd fényével elvakitá. Hja! a kor elpuhultsága nem szűnhet meg; le kell hát szavazni a valódi jellem eszményképét is; ki kell irtani abból minden dicsőt, minden nemest! Csodál! ozhatunk-e aztán, ha az egymást sűrűn érő előítéletek, tévelyek, hamis elvek, hiu nézetek duló szenvedé lyek azt teljesen kiforgatják a maga valóságából ?! Innen a sok tervszerű tévedés, amit a gyakorlati élet oly borzasztó alakokban tár elénk. Ezért kell sajno<an tapasztalnunk, hogy gyakran az igazi nemes, dicscs és nagy ellentéteit is összetévesztik a valódi jellem vouásaival. Az alább következő sorok czélja a jellemet határozott s teljes kifejezésben nyilvánító férfi eszményét né hány vonásban feltüntetni s kiemelni azon tulajdonokat melyekre kiváló gondot kell fordítanunk A mi az emberi természetben a legnemesebb, az a férfi jellem alapja; ez pedig a gondolkozás — érzés — és életmód helyessége. Mielőtt férfi lesz valaki, tanuljon előbb ember lenni; ember pedig a szó teljes értelmében csak ugy lehet, ha magát szigorúan aláveti a kötelességek törvényének, ami legfőbb és tiszteletre legméltóbb törvénye földi életünknek. E nélkül lehet valaki nagy, de nem érdemes; végezhet sokat, de nem olyat, ami tiszteletet szerez. Ez erény tartja össze lényünk ellentétes erőit s állítja bár komoly, de vidám összhangba; és teremti az igazi életet, mely niiuket az emberiséghez csatol. A természet egyeumértéke csak ez által érhető el s annak titokteljes jelentését csak ez által érthetjük meg. És val jon nem az-e a férfi nagy feladata, hogy összhangban legyeu önmagával s magáu kivül a természettel? A tiszta erkölcsösség, gyümölcse az öuralonmnak; az önuralom t ljesitése pedig növeli a férfias jellemet. Az erkölcsös életben nyilvánul legtisztábban uz ember nemes szabadsága; és a szabóság magasztos ériete uem lényeges részét teszi-e emberi méltóságunknak? Az erkölcstelen emberek bizonyos tekintetben mindig elpuhultak, gyöngék s szenvedélyeik rabszolgái. Ha nem az erény uralkodik, testi s lelki erőink felett, akkor az érzéki vágy vagy az önzés keríti hatalmába ez uralmat. Mar pedig ez uttóbbiak egyike sem fér össze az igazi nagysággal, ami az igazi férfi büszkesége. De nincs valódi nagyság vallás nélkül; a lelkiismeretünk megvaaztegethetetlen szavával összhangzó meg • győződésen alapuló hit nélkül ; a legszentebb, legfőbb, örök lény tudata nélkü sem — minthogy a valódi nagyság ebben bírja gyökerét s ettől egész szellemét és lényét. Mindazon jelesek, akik férfiasan tűrtek, önfeláldozólag szenvedtek, nagy és dicső tetteket vittek véghez: a legszentebb, legfőbb és örök eszmétől voltak eltelve, ez gyujtá lángra a hősi bátorságot szivükben. Az ily öntudatos hittől lelkesített erényben rejlik az ember nemességének alapja ; mely valamint az egyesek sajátságai ép ugy a nemi különbség szerint is különféleképen nyilatkozik. Lássuk közelebbről. A gyakorlati életben a férfi a nyilvánosságra, a nő a háziasságra ; a férfi az általános, a nő a részletes ; amaz mindent átkaroló és nagy, emez szűkebb körű és kisebb, de uem kévébbé fontos és becses dolgokra vau utalva. A férfi teendője az ami erőt és bátorságot, a uőé pedig ami bensőséget és türelmet kívánja férfié a fáradság, a nőé szelid és csendes szorgalo n ; a férfié, a ni mélyreható s mindent magába ölelő gondolkozás és erélyes akaratot, a nőé ami kedélyességet és okosságot igényel. A férfié a szükségletek beszerzése, a nőé azoknak felhasználása ; a férfié a világ üzlete, a nőé a család gondozása ; a férfié a komolyság, a nőé a vidámság és szépség. És a gyakoriati élet sem jár el e tekintetbeu kénye s kedve szerint, hanem ^sak azt teljesiti, amit a természet részüukre adott képességeink szerint kijelölt. A nő testileg gyöngébb mint a férfi ; a női testalkat finomabb, gyöngédebb, a férfié erősebb kifejezés-teljesebb. A nőnél több a kedély, a férfinál pedig az értelem; a uő szemeit inkább az egyes tárgyak és közvetlen viszo uyai kötik le, a férfi ellenben a nagyot, a mérhetetlent kedveli. A nő tulajdona inkább a melegség, a férfié a tüzesség; amazé a gyöngéd és benső, emezé az eleveu és mély érzelem; amazé inkáb > az érzés ösztöne, emezé az akarat ereje; azé az oda adás, ezé az ellenállás és előre törekvés. Azé a sziv ragaszkodása és hűsége, ezé a gondolkozás, akarat es cselekvés szilárdsága. A nő képzelete inkább csak átalakítja a már meglevő képeket, a férfié ellenben azokat teremti ; amaz szemlélhetőb >eu jelenít és a kedély szelídebb követelményeinek áll szolgálatábau, a férfié ellenben több tűzzel bir és vagy csipiugó érzelmeire vagy szenvedélyeire, vagy az értelem tervezeteire és az akarat határozataira vau befolyással. Ezért nyi latkozik a férfi természete inkább a lángelme müveiben, a tudomány és művészet alkotásaiban; a nőé pedig inkább az izlés és élvezet, az élet kellemessé tételében. Mire vigyázzunk 1 (Vége.) Mire vigyázzunk hát? Vigyázzunk főleg testünk emiitett négy részére; kerüljük az okokat, melyek azok betegségeit előidézik ; .s ha egyik vagy másik tekintetben baj ér, ragadjuk meg a bajt akadályo'.ó eszközöket, melyek a mily szükségesek ép oly üdvösök lesznek hatásaikban. Igy pl. az id»eggyengeségbeu szenvedőknek mulhatatlauul szükséges az egészséges, tiszta levegő ; a mozgás, szórakozás és erŐ3 táplálék. Nem érjük ide azonbiu azt, a mi rohamosan erősit; izgat és hevít, mint pl. a fűszereit és szeszes italok élvezetét. Még a bor is, ha azt gyógyitólag s nem rontólsg akarjak használni, csak mértékletesen élvezendő. De legiukább kell őrizkednünk a veszedelmes kéjelgé3től s kerülni minden alkalmat, mely a vért heves mozgásba hozza, az idegeket feszíti és a te3t szervezetében rázkódást idéz elő. A kedély izgatottsága őzért az ily betegeknek valóságos átka 8 megölője ; ellenben a lelki nyugodtság, a legüdvösebb gyógyszer. Egyébiránt nem tagidjuk, hogy e betegség igen nehezen gyógyítható; mert legtöbbnyire magának a sz-en vedőnek kell kipuhatolnia s alkalmaznia gyógyszereit. De erre épen testi gyö igesége teszi őt képtelenné. Az ilyennek ugyanis nyugodtnak s vidámnak kell lennie, holott gyenge idegei őt minden pillanatban haragra, ijedtségre vagy elégedetlenségre ragadják; uralkodnia kell szenvedélyeiu s épen e gyengesége izgatja fel benne azokat. Nem csoda, ha az ily bajok gyógyítása oly lassan és nehezen eszközölhető. A vér sűrűsége már könnyebben ritkítható meg. Kerülni kell a nehéz mocsárgázos légkört. A test gyakori mozgása, az ételben s az italban való mértéktetesség (nem ért»e ide a sört), olykor olykor erősebb testi munkák végzése e tekintetben a legjobb eredményre vezet. Ámbár h i az e czélból segélyül hivott orvos ezen állapotot a test egész állapotához mértnek s arányosnak találja : ugy erre kell figyelemmel lennünk. E tekintétben nem lesz azonban ártalmas, sőt előnyös a gyakori viz ivás és olykor-olykor czélszerű oldó szerek alkalmazása. Ezen állapotban élvezhető az élet, de bölcsen és mértékletesen ; s ineg lehetünk győződve, hogy az okosan beosztott él vezet ártani ne u fog. A máj és gyomor elleni küzdelem már nehezebb Értenünk kell mindenek fölött a kitartás és türelem elviseléséhez. Semmi sem mozdítja elő jobban az epe kiválasztásai, a máj helyreállítását és a gyomor egészséges emésztését, mint a folytonos, szorgalmas nem ritkán fáradalmas mozgás és a testi erők gyakorlása, edzése. Elég alkalma van kinek-kinek a ház körül is ily testgyakorlás végzésére. Bizonyára, ha e rövid vonásokban közölt utasitásokat, bármily csekélyeknek látszanak is, követ lénk; lehetetlen volna nem tapasztalnunk, mily üdvös hatású ik ez eszközök ! Ezek közvetítésével visszaszerező tjük vidámságunkat, megelégedésünket s óvhatjuk egássz°güuket és ezzel együtt boldogságunkat is. Az ideggyengeség mellett a legutóbb említett baj főleg a városi és oly emberek átka, akik sokat ülnek és fővel dolgoznak. És épen azért nem szünuek meg teljesen ezen bajok, mert az ellenszekre eszélyes alkalmazását, vagy a gyógyítás ez iránt követendő utasításait, csak igen kevesen veszik igénybe. Ha az orvos nyugodtabb és egyszerű életmódot ir elő, követik ugyan az utasítást, de csak annyibau, amennyiben ezt a városi életmód kényelmei, a puha ágyak, kényelmes kocsik, az ízlésük szerint készített étkek megengedik. Bizonyára nem előnyös az ilyeuekre az sem, ha azon általános szokást követik, hogy mihelyt a déli harangszó megszólalt, azonnal a teritett asztalhoz ülnek, tekintet nélkül arra: ütötte a gyo.nor órája vagy nem ? Igen, mi maguuk működünk közre, hogy az ilynemű betegségeket önmagunkban felidézzük, tovább fejlesz szült és előmozdítsuk. A szakácsok és szakácsnők nem találhatnak elég lűszert, hogy emésztő szerveinket izgassák, émelygős és finnyás gyomruukba az ételt b varázsolják, testünket hevítsék ésellankaszszák. Kocsink bőrszíjakra és tollakra erősitvék, hogy testünket finoman, és gyöngéden mint egy ágybau kényelmes tartásban hordják. Sokan meg ablakaikat a legszorsósabban zárják el, nehogy az egészséges üdítő leg bejövetelének rést nyissauak. Nem könuyen megérthetjük-e ezek után, hogy az egyszerű löldniüves, aki ernyedetlen szorgalommal inun kálja földjét; v.igy a szegény napszámos, aki arcza verejtékezel keresi miudeuuapi kenyerét: miért nem ism ;ri ezeu bajoknak csak felét is? Még nyomorában is tud vidám s derült kedélyhanguRtu lenni; mert teste nincs elpuhulva, elgyengitve s egészsége nincs megzavarva. Vigyázzuuk ezért főleg testünk gépezetének emiitett négy részére, s óvjuk azokat a káros behitások ellen: ugy lelki vidámságunk, testi egészségünk, boldogságunk — ami pedig minduyájuuknak legfőbb kívánság i—bizonyára nem fog elmaradni. Lapunk olvasóihoz. Az október-deczemb ;ri uj évnegyed küszöbén, mint a lapkiadók e szabadalmazott terminusának beálltával, alkalmat veszünk magunknak mi is, hogy laputik barátaihoz és előfizetőihez pár szót intézzünk. Lapunk barátaihoz azért, hogy vállalatunkat további szellemi támogasásukba ajánljuk ; előfizetőinkhöz azért, hogy az előfizetést megujitaui, esetleg a lap diját utólagosan beküldeni szíveskedjenek. A „Nyirvidék", mint arról a szives olvasók már-már csaknem 7 éven át meggyőződhettek, a vidéki hirlap irodalom feladatának megfelelni szivvel-lélekkel igyekezett. Vezérczikkűi korszerűek, irány-adók, második czikkei tanulságosak, egyéb czikkei szintén élvezetesek voltak. Leginkább igazolják ezt azok a vidéki és fővárosi lapok, amelyek közleményeink egyikét-másikát érdemesnek találták átvenni és reprodukálni Miut megyei hivatalos lap pedig oly mértékben, oly áldozattal felel meg kötelezettségének, mint egyetlen hasonló megyei hivatalos lap sem hazánkban. Igazolják ezt a „Nyirvidék" rendes és rendkívüli mellékletei. Éppen ezért nem nyomhatjuk el megütközésünket egyes községeknek azon nem várt eljárása fölött, hogy az előfizetési dijak beküldésével még folyvást késlekednek. Felkérjük tehát az illető hátralékosokat tartozásaiknak szives beküldésére; azokat pedig, akiknek előfizetési határideje lejárt, az előfizetések megújítására. Mi részünkről mindent elkövetünk a jövőben is, hogy feladatunkat kifogástalanul megoldhassuk. Nyíregyháza, 1886. október 10. A kiadó hivatal. ÚJDONSÁGOK. + Graefl József vármegyénk kedvelt főispánját, király 0 felsége, a miniszteri tanács előterjesztésére, a főrendi ház élethossziglani tagjává nevezte ki. Főispáu ur Őméltóságának ez ujabb kitüntetése minden bizonyuyal vármegyénket is érinti. Az öröm és megnyugvás bizonyos mértékével fogadhatja tehát Szabolcsvarmegye közönsége is emez örvendetes hirt. f Október 6 •ika, a magyar nemzetnek e véres emlékünuepe, minden fény po npa és külső hatást kereső tüntetés nélkül, az országos mély gyászhoz méltóan lolyt le, miut jelez.e volt a róm. kath. templomban. Csupán a helybeli tűzoltó egylet jelent meg testületileg s a nyiregyzai általános dalegylet működött közre az ünnepélyen. A templomi gyázz istenitiszteletet főtisztelendő Verzár István plébánus ur végezte. • Egyházi és papi jubileum. A nyíregyházai ágostai hitv. evang. egyház virágzó életéuek legszebb örömnapját lógja f. hó 23. és 24-éu luegünuepilni; melynek méltó mtgüléséhez a legnagyobb buzgalommal folynak az egyház kebelében az előkészületek. A diszes templom felszentelésének 100 éves és tiszteletbeli főesperesünknek nt. B artholomaeidesz János urnák, városunk köztisztelets szeretetb-n álló érdemekben gazdag evang. lelkészének 50 éves papi jubileuma lesz ez. A vallásos kegyelet ós a halhatatlan érdem iránti elismerés eme kettős örömnapjának fényét még inkább fokozni s a jubileumot az egyház életében örökre nevezetessé fogja teuni azon körülmény, hogy a szép és lélekemelő ünnepélyt, mint halljuk, főtiszt. Czékus Isuáu tiszakerületi ág. evaug. püspök ur, miut az egjház lelki fipásztora, asi ez alkalommal varosunkba jön, magas megjelenésével fogja szerencséltetni. Ugyanekkor az eg}ház 100 frtos alapitvényt tesz le; melyuek czime a jubiláus Neatoruak, ut. Bartholomaeides János urnák nevét fogja viselui s egyszersmind az ő intentiójára van bízva, hogy ez alapítvány milyen ezélra fordíttassák. Ugyanezen látogatása alkalmából, mint értesülünk, a ft. püspök ur egyúttal az ujonan épült hugyaji ág. ev. egjházat is fel fogja avatni. 4- A magy. kir. belügyminiszter, f. é. októberhó 2-áról kelt leiratabau, értesiti Szabolcsmegye közönségét, hogy a Bogá', Kálló Semjée, Nagy-Kálló és Nyírbátor községek altal, a nyiregyhaza mátészalkai helyi érdekű vasút létesitéséuek előmozdítása czéljából, törzs részvények vásárlására fordítandó összegek felajánlását tárgyazó fölterjesztést, amenyiben az e tekintetben hozott Uatározatok sem alaki sem vagyon-felügyeleti_ szeuipoutból észrevétel alá nem esnek, jóvá hagyó tudomásul vette. X A nyíregyházai városi adóügyi tanácsnokságra, folyó hó 8-án, a kijelölő bizottság által szavazás alá bocsátott Takács Ede Hivessy Jenő és Szochor Pál pályázók közzül, Szocho

r Pál választatott meg. f Megyénkből Balkányból ez előtt 4 évvel Amerjkába vándorolt itj. Köröskéu)i Gyul t f. évi augusztushó 1-én éjjel, még eddig ismeretlen tettesek által, meggyilkoltatott. Köröskéuyi Gyula egy tekintélyes sodroúygyárban mint felügyelő volt alkalmazva egy Treuton nevű városban; e mellett az ottlakó magyarok egyletének elnöke volt- A meggyilkoltnak Balkánybau lakó atyja ér tesülvén, fiának két barátja uijan, a gyilkosságról; különösen pedig azon feltűnő és gyanús körülményről, hogy fiának birtokában, a hagyaték felvételekor, egyetlen fillér sem tálaltatott: egyenesen a magyar belügyminiszterhez fordult, s fianak ügyében vizsgálatot tér' elrendeltetni. A belügyminisztérium id. Köröskényi Gyula kérelmét a napokban küldte le Szabolcsváimegye közönségéhez, hogy kérvéuyezőt, az ez ügyhöz megkívántató körülményekre nézve, hallgattassa ki s az iratokat terjeszsze vissza. Mint a leküldött iratokbó', különören pedig a meggyilkoltnak szüleihez irt tgy leveléből s a két barát által aláirt nagyon gyanúsnak tetsző értesítő sorokból kivehető volt: e bűnügy lebonyolítása igen érdekesnek Ígérkezik lenni; amelynek lefolyását folyton figyelemmel fogjuk kisérni, hogy az eredményről is értesíthessük olvasóinkat. * A nyiregyháza-mátészalkai vasútvonal kiépítéséhez, illetőleg az előleg -s löldmunkálitok eszközléséhez folyó hó 15 en tényleg h izzáfognak. tórre enged következtetni Schwartz Ármin vallalkozóuak sz az eljárása, hogy a munkásokat már naponkint fogadják fel. *** A hadmentességi díjtartozások Nyíregyháza városában t. évi november bó 15-ig, költség kímélés tekintetéből, a városi adóp Sztárnál naponkint elfogadtatnak. E hatarnsp utan azonban a legszigorúbb végrehajtás mellett foguak ties/.edetni. X Színészeink. Az önzetlen szeretet szép nyilvánulásáuak voltunk tanúi f. hó 2 ikán a helybeli színkörben. Bizonyára nem az előadott színdarab tölté be lelkünket megilletődéssel, mert Szigethy „Marcsa Mar iská"ja, melynek reprodukálása, tárgya és irányánál fogva, derültségre és vidámságra hangolja a kedélyeket. Nem is ez volt az ok hanem az a kegyeletteljes kitüntetés hatolt meg minket, melyben a társulat egyik veterán tagját, Czakóoé Irma asszonyt, a vidéki színművészet 33 hosszú év óta ernyedetlen szorgalommal fáradozó sze rény és hű munkását részesité; kinek a jelzett színmű előadása egyúttal jutalomjátéka volt. Valóban jól esett látnunk Thália veterán papnőjét, mint a; ünnepély jubiláns alakját, a színpadon fiatal munkatársai körében, kik a jelzett sziumü alkalmas jelenetét ragadták meg arra, hogy a jubiláns asszony iránt érzett elismerésüknek a kegyelet csókjával adjanak ünnepélyes^ kifejezést, az őszinte tisztelet és szeretet érzékeny húrjain, melyek rezgése elhatott szivünkhöz s a néző közönség kebelében is a részvét igaz érzelmeit kelté fel. Az egyszerűségében ékes koszorút, melylyel életpályájához indtóau uiuukál-