Nyírvidék, 1886 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1886-09-26 / 39. szám

.N Y f R V I ü É K" + Az ellenőrzési szemle, Nyíregyházi részéről, a honvéd legénységgel f. é. oktoberhó 12 én, a közös hadseregbeli legénységgel f. é októberhó 28. 29. 30 es 31. napjain fog megtartatni a városházánál. **„Déry Dániel helybeli polgár és városi képviselő leányának Amália kisasszonynak Pethő Bilint ti-zadadai kir. postamesterrel VPIÓ egybekelési ümepélye holnap, azaz f. szeptemberhó 27-én déiután 4 órakor fog a nyíregyházai ág. ev. templomban megtartatni. • Mann József m. kir dohánybeváltó hivatalnok, aki Nyíregyházáról ali? pár éve neveztetett ki Nagy Bcokerekre kezelő tisztnek, hisonló minősé íben nem sokára ismét körünkbe érkezik. Társas életűik e derék férfiubau mindenesetre esik nyerni fog. Hozza Isten őt és kedves családját szerencsésen minél előbb kerünkbe! Báródy Károly színigazgató folyó hó 21-én mutatta be'társulatát Csiky »Biborékok« czimü vígjátékában, (eltünően csekély számú közönség előtt. Közönségünk egy része, amely nagyobb szabású színtársulathoz van szokva, nem tartott magához és pártolására méltónak egy harmad-reudü színtársulatot. Azonban a közönség e része csalódott; Báródy szerény társulata oly csinosan, tisztességesen és összevágóan játszik, hogy valóban megle pett benünket, de meglepett minden jelen volt nézőt úgy, hogy lelkünkből örülhetünk a magyar vidéki színészet legszélsőbb rétegének ily szép haladásán. Sajiálattal tapasztaljuk azonban ez uUal i«, hogy Nyiragyháza nem a migyar sunészet hazája. Nálunk az elsőrendű társulat igazgatója csak úgy deficzittel megy el, mint a leg gyengébb társulat direktora. Amaz azért, mert nagy apparátusa sokba kerülvén, közönségünk száma ahhoz kevés ; emez azért, mert gyenge és szerény lévén, mű gényünknek meg nem felel. Ennek pedig egyedüli oka városunk lakosságának két nyelvűsége. A közép iparos és birtokos osztályt nálunk semmi áron sem lehet a szinhá'.ba cs ilogatni. A honoráczior osztály válogat a színészekben. A harmadik osztály meg csak az operette-eket szereti. O y osztály, amely a színészetet hazaszeretetből s a nemzeti nyelv fejlesztése és terjesztése végett szeresse: Nyiregyházán ma nincs; ha csak a karzat nem! Keserű igazság biz' ez; de igaz Ide csak czirkusz kell, oda ezrankint tódul a közöusé;. Úgy látszik a mi közönségünk feledi, ho?y a színház uem csupán szórakozási hely ; de egyszersmind oly templom, amely a nemzeti nyelv és irodalom kultu száuak van szentelve. Blródy társulata eddig a »Bu boríkok«-at, a » Felhő Klárit* sa »Czeczil házasságát* h~.zta szinre. Egy érdeme mindenesetre van e társulatnak : hogy nem rontja az erkölcsöket operette-ekkel. (§) A községi biróság részéről ez úton is kötelező tudomásra hozatik, hogy amennyibe i folyó szeptemberhó 30-án, októberhó 1-én és 2-án izraelita ünnepek lesznek: az ezidei szent-mihíly napi költözködések h itáridejeül, szeptemberhó 28-ik és 29-dik napjai tűzettek ki. X A nyíregyházai iparos ifjúság, saját segélyző egylete javára, folyó hó 19-én szini előadást rendezett a színkörben; amely alkalommal Vahót Imre »A Bányaréme czimü d ilos népragéjével birkozott meg a működő ifjúság. Az előadásról, amely nagyon természetesen csak kísérletnek vált be, nem kívánunk szólani, nemcsak azért mert a közreműködők nagy része még színpadon sem volt, hanem azért is mivel műiedevelői előadással van dolgunk. D; annál többet és malegebbeu akarunk szólani iparos ifjuságunk dicséretes törekvéséről éa nemei buzgalmáról. Köztudomásu dolog d®yanís, hogy a művelődést és hazafiságot a színpad a szini előadások nagy mérvben előmozd tják. A mi iparos ifjaink is tehát csak saját művelődésüket és hazafiúi érzelmeiket fejlesztik és erősitik akkor, amikor műkedvelői előadásokat rendeznek. Ezen kívül számos oly dolgokat sajátíthatnak el a a színi előadások révén, am'ket s íját otthonukban alig ha sajátíthatnának el; amik pedig egyéniségüknek csak előnyére szolgálhatnak. Ilyenek a társalgási ügyesség, a magyar szavak helyes kiejtése, az izlés finomu'.ása, az ismeretek gyarapodása, a szép, nemes és igaz eszmék megismerése sat. amelyek nélkül ninci művelődés, nincs szivnemesülés. Ezért üdvözöljük mi a nyíregyházai iparos ifjúságot e téren. A müveit közönség)t p^dig kérjük, mutasson az iparos ifjúság e nemes önművelődési törekvése iránt nagyobb érdeklődést és melegebb rokonszenvet. Mü'elt társadalo nban élni míudig kellemesebb, mint kevésbé művelt em'ierek közt. Miért ne tenné ik tehát kellemesebbé saját életünket?! A mások lenézésével, ócsárlásával sohasem emeljük saját műveltségeinket és erkölcsi ágiónkat. Csak haladjanak tovább a meg'.tezdett úton iparos ifjaink.Rendezzenek miuél több színi előadásokat. Kezdetben azouban taláu czélszerübb volna, ha miinél szűkebb körben. Igyekezzenek a színpadi dolgokkal, az írod dómmal ismerős művelt egyént megnyerni előadásaikhoz; aki a kellő útbaigazításokat megadja s a külső sikert biztositja. Mikor az után már a nagyobb nyilvánoiság előtt is biztosan megálhitnik: lépjenek a nagyközönség elé, amely miuden bizonynyal támogatni fogia őket ue nes törekvésükben. — A felső tiszavidéki gazdasági egylet által rendezett b folyó hó 25 én megtartott sorsolás alkalmával kihúzattak: az universal ekére az 1785 dik, az I-ső osztályú Howard boronára a 889 dik, a B icker rendszerű rostára a 912-dik sorszámok. + Az erdélyi magyar közművelődési egylet f. é közgyűlésen Kolozsvárt az erdélyi szászok is megjeho tek. Örvendetes meglepetést okozott a szászok azon tapintatos eljárása, mely szerént a közgyűlés alkalmából rendezett ip irkiállitásoa migyar nem :eti kokárdával jelentek meg, és ünnepélyesen kijelentették, hogy az erdélyi magyar közművelődésnek barátai s ezentül szövetségeseink lesznek, az oláhokkal szemben. Szeretjük hinni, hogy a szászok részéről tanusitott eme rokoaszeuv okvetlen összeköttetésben áll avval a feltűnő fi;yelemmel és előzékenységgel, amelylyel Vilmos császár és Bismark Magyarország iránt egy id i óta viseltetnek, s amelynek egyik legújabb fényes nyilváuulása a német gárdának a közelebb Budip isten lefolyt ü inepélyeu való kepviselte tése. Bífolyással volt kétségkívül a szász atyafi ik átalakulására az is h)gy posztójuk számára csaknem egész Mijyarország míg lett nyerve. Birmiként történt is, d> jól történt. Adja az ég, hogy eme rokonszenv és barátság őszinte és állandó legyen. -f- Az éves cselédek szegódtetósi ós felmondási ide jenek megállapításáról Pestmegye alispánja szabályrendeletet bocsátott ki, amelyet a belügyminiszter megerősítve, közzététel végatt, visszaküldött a megyéhez. E szabályrendelet főbb pontjai a következők. A juhászok felmondási id

jje október hó 26 án, a/az Dameter napján déli 12 órakor kezdődő szolgálati id St megelőző két hónap, vagyis aug. hó 26 ára és a töb'oi éves cselédek felmondási ideje, azaz újév napkor déli 12 órakor kezdődő szolgálati időt megelőző két hónap, vagyis november hó 1-jére állapittatik meg. Az így megállapított szolgálati idő utolsó két hónapja előtti időben a gazdi semmiféle körülmények között sincs jogosítva, szolgálatkeresés czél jából vaíó eltávozását megengedni; a mely gazda ez ellen vét, 2 frttól 50 frtig terjedhető pénzbüntetéssel, behajtatlanság esetén 12 órától 5 napig terjedhető elzárással büntettetik ; az elbocsátás pedig ér.'énytelennek tekintetik. Azon gazda, ki elbocsátó levél nélkül cielédet fogad, 2 frttól 25 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntettetik. A mely cseléd a szolgálati év első napján szolgálatba be nem áll, szökevény cielédaek tekinteti t.< Ajánljuk n pontot az illetők figyelmébe. Az 1886. XXI. és XXII. törvénye ikkek rendelkezései folytán, a községeknek legközelebb megold mdó feladataik egyik ágát különben is éppen a cselédeket és gazdikat szabályozó szabályrendelet megilkotása képizvéa : nagyoo jó, ha a gazda és cseléd közti viszony minél több oldalról megfigyeltetik. =» Postai dolgok. A posta szabályok értelmében a posta hivatal köteles az utánvételes küldemények összegét a levélhordók által beszedetni Azon esetben, ha a szállítólevél az első bemutatásnál be nem váltatik a levélhordók a szállítólevelet a pista hivatalb i vizszaadják, ahol azok a rnegh itározott 14 nap, külföldieknél 7 nap h itárideig visszatartatnak és csak azutáu küldetnek vissza a feUdónak a ciom iggal együtt. Ha ezen határidő alatt ki nem váltatott, ig.m természetes, h így akik nem a levélhordóktól vátjik be küldeményeiket, a postahivatal ban az átvételnél a czimzett személy azonosságát igazolni tartoznak. A zárt levelező lapok külső hátoldalára semmiféle közleményt irni nem szabad, mivel olyannak a kétszeres utándijjal rovatnak meg; ht pedig a czim oldilára íratik közlemény, ugy mint a 2 krajczárosak, nem továbbittatnak. Igen tanácsos tehát ha a feladó nevét miuden postaküldeményra felírjj ; akkor a szabálytalanul feladatott levélhordó által visszakaphatja. X Az ez évben besorozott ujonezok folyó évi októbarhó elejével fognak behivatni Az ez iránti intézkedés az illető katonai parancsnokságok részéről, már megtörtént, oly módon, hogy a közös hadseregbe sorozot'ujonczok oktoberhó l-re, a magyar kir. honvédseregbe sorozottak pedig októbarhó 6-ra tartoznak jelentkezni illető parancsnokságaiknál. o A Jatin nyelv a reáliskolában. E-. az ujitás valószínűleg már nemsokára létrejön a fővárosi reáliskolában. A hazai közoktatásügy vezére Trefort Ágost miniszter ugyanis, a »Budipesti Szemle* minapi számában, kiadta a jelszót s a főváros tanácsa foganatosította is. A miniszter azt irta, arra fog törekedni, hogy rendkívüli tantárgyként minden raáliskolábau tanítsák a latint; módot nyújtva ez által a railiskolai taaulónik, ho»y ügyvéd, orvos, tinár lehessen. A fővárosnál Mayer József bizottsági tag tette me,' ez iránt az i iditványt s azt előbb a bizottság, azután a tanács is elfogadta. E szerént a reáliskoláknál -három latin nyelvi kurzust uyitnának, 2—3 órával hetenkint. Nálunk is elkelne hasonló intézkedés. X Az életbiztosítás tárgyában footos döntvényt hozott a kir. Curia. Kimondta ugyanis, hogy az életét biztosított fél, a biztositó társaság csődbejutása esetében, csak kártérítést követelhet. Kára pedg, hv a biztosított a csőd kiütése alkalmával fenforgott szímélyez viszo iyainál fogva például betegsége folytán nagyobb károsodást ki nem mutat, csak azon érték lehet, amelylyel a biztosítási kötvény a biztositó intézet csődbejutása napján birt. *** A szegények tüzelő anyagja. Igeu czélszerü és olc ió tüzelőnek bizonyult a napraforgó kóró, amdy megszáradva juvarfa-keméiységet nyer s uagy msleget ad. A magvas virájbcl a legjobb szén lesz. E ;y holdnyi földön annji ily tüzelő anyag tere n, amely egy kílyhí hoz egész évre elegendő. — A ^Budapest* tagadhatatlanul e»yitea legelterjedtebb magyar politikai napi lapoknak az országban. Két rotácziós gsp^n nyomják b Daponkint 26 —30 ezer példányban jelenik meg. Ez elterjedséget egyrészt rendkívül olcsóságának, másrészt pedig népies, könnyed írmodorának köszönheti. Nem bocsát hossssura semmit, de azért épp újy benne vau minden, mint a legnagyobb lapban. A fontosabb napi esemé iyeket sikerült kivitelű képekkel illusztrálja. Ezeukivül folyvást 2—3 érdíkfeszitő regéayt közö! egyszerre. Különösen a gazdlkaik, iparosoknak, tani

róknak, stb., szóval azoknak, kik halmozott nap'teendöik mellett nem érnek rá sokat olvasni; ámde >»zért minden ha^ai és külföldi eseményről hű értesítést óhajtanik; valamint azoknak is, kik biztos eredmé.iynyel h'rdetni akarnak: a a l-g íjáulatosabb napilap a >Bu dapest*. Előfizetési ára egy hóra csak 1 frt.. negyedévre 3 frt. Az előfi'.etési pénzek a »Budapest" kiadóhivata Iához (B'idipest, IV., sarkantyús-utcza 3. sz. alá) kül dendők. — A »Képes Családi Lapok* 52 dik számának tar talma : Mézeshetek utáu (Fürdői történet, folytatás.) Piál Árpádtól.—Tizenöt forint kamatja. (Víg elbeszélés) Gr iái Mi zestől.— Két d il. (Költemény) Pjtri Mór'.ól Vigiiztaló. (Költemény.) Szomory Károlytól. Buda azÁrpidok utáu a mohácú vészi*. (Tárczt.) Szidiy Jínostól. BiutE - K'ias. (E beszéles.) Biit'alvy Lijostól, — S'.erelem a holdbau és föld alatt (A igol regény, vég'.) Ifj. Gilenich Firencztől. — Kép nágyarázat. — Mindenféle. Képek: G/ere be, ha meriz! — 0 osz esketés.—Vitás kérdés. Mellék'et: » E ;y anyakönyv titkai.« (Társad ilmi regé iy, K-ászouyi Diniéitől.) 369 —400 oldd. E ófizeth itai: M*h ner Vilmosnál, B idap^st IV. ker. pap iövelde-utcza 8.. szám. E^ész évre 6 frt, félévre 3 frt negyedévre 1 frt 50 kr Közönség köréből. — Az e rovat alatt közlöttekéri a felelősség bekllldót illeti. — Pályázat gazdasági pályára lépni kivánó ifjak részére. Az „Első magyar általános biztositó társaság" hazafisága, a hazai gazdasági szakértelem terjesztése czéljából, 1881. évben két 400—400 frtos ösztöndijat létesített oly ifjak számára, akik valamely hazai felsőbb, vagy közép gazdasági tanintézeten magukat a gazdasági pályára képezni akarják. Ezen ösztöndijak egyikének odaajándékozásánál az ajánlás joga ez idő szerint alulirt gazdasági egyletet illetvén, annak betöltésére ezennel nyilvános pályázatot hirdet. A nevezett 400 frt ösztöndíjra pályázhat minden olyan ifjú, aki hitetes okmányokkal igazolja azt, hogy: a gazdasági akadémiába lépésnél előirt középiskolai érettségi vizsgálatot letette s már gazdasági gyakorlatban egy évet töltött; a közép gazdasági tanintézetbe lépésnél, hogy jó sikerrel elvégezte a 6 gymnasiális osztályt, reáltarodát, polgári iskolát, vagy a középfokú kereskedelmi _ iskolát, az itt adatni szokott érettségi bizonyitványnyal. Ezen ösztöndíjért folyamodhatnak oly ifjak is, akik már tanulmányaikat valamelyik hazai gazdasági akadémián, vagy tanintézeten megkezdették; haugyan ott állami, vagy magán alapokból még ösztöndíjat nem élveznek. Ezen követelt alaptanulmányok elvégzését igazoló okmányok, valamint a folyamodó erkölcsi bizonyítványa is alulirt gazdasági egylet elnöksége nevére czimezve, Nyíregyházára intézendők legkésőbb folyó évi októberhó 5-ig. Az ajánlattevés a gazdasági egylet részéről, a legjobb és legérdemesebb ifjút illetőleg, ugyanazon hó 6-án megejtetvén, azonnal felterjesztetik az ösztöndijat ala pitó társulat igazgatóságához. Kiköttetik az ösztöndijat alapító társaságtól, hogy az annak élvezetére kijelölt ifjú az őt kijelölő gazdasági egylet elnökségéhez, valamint a társaság igazgatóságához tanulmányi elhaladásáról és erkölcsi magaviseletéről szóló iskolai bizonyítványát félévenként küldje meg s tanulmánya befejeztével, illetőleg a tanév végén magát az alapító társaságnál bemutassa. Kelt Nyiregyházán 1886. szeptember hó 24-én. Gróf Dessewffy Aurél, a iFe'ső-tiszavi léki gazdasági egylet* elnöke. Nyilvános számadás. A folyó hó 18-án B.-Szt.-Mihllyon sikeresen megtartott műkedvelői előadás eredményét van szerencsém a következőkben adni: Bevétetett 111 frt 61 kr. Ebből kiadatott 79 frt 56 kr. Maradt készpénzül: 32 frt 5 kr. Ehhez hozzáadva a színpadi díszletek javítására tett kiadást: 26 frt 38 krt, a tiszta haszon tesz: 58 frt 43 krt. Felülfizetések a következők által tétettek. Nyíregyházáról : Jóba Elek ur 50 kr, Szt.-Mihályról: dr. Kösztler Lajos ur 2 frt, Rácz György ur 3 frt 60 kr, Tóth Miklós ur 20 kr, Kálmán János ur 40 kr, Spauka János ur 50 kr, Helfersohn Sámuelné 20 kr, Veress Gábor ur 20 kr, Dulovich Kálmán ur 60 kr, Kovács Ádám ur 20 krajczár, Polgárról: Stenger Géza ur 20 kr, Jakab József ur 40 kr, Keller Jenő ur 1 frt, Nagyfaluból: Führer Gyula ur 20 kr, Békefy Gyula ur 20 kr. Összesen 10 frt 40 kr. Fogadják a tisztelt felülfizetők az egylet hálás köszönetét. Büd-Szent-Mihály, 1886. szeptemberhó 22. Komáromy Miklós, műkedvelő-egyleti tag. Közgazdaság. Jegyzőkönyv. Felvétetett Buiap'.sten 1883. évi szeptemberhó 16-ik napján a) nyíregyháza-mátészalkai helyi érdekű vasút központi végrehajtó bizottsága üléséről. Jelen voltak: Herczeg Odescalchi Gyula elnök, dr. Mandel Pál jegyző, Tokaji Nagy Lajos pénztárnok, Tisza István, Mandel Eduárd bizottsági tagok. Az északkeleti vasút Igazgatósága részéről : Ivánka Imre és Korányi Adolf. Elnök az ülést megnyitván, Dr Mandel Pál az elnökség részéről következő előterjesztést tesz: A létesítés végett bizottságunkra bízott vasút ügyében 1885 decz. 25-én tartott utolsó ülésünk óta történttekről következőket van szerencsénk tisztelettel jelenteni: I. A vasúti tervről. Gregersen G. budapesti vállalkozó által hozzánk be nyújtott és 1885 decz. 25-éu tartott ülésünkben elfogadott ajánlat értelmében nevezett vállalkozó czég elkószitteté vasutunk általános és részletes terveit. E tervek f. é. juuius havában készültek el és lettek nekünk átadva. Alább lesz szerencsénk részletesebben ismertetni azon viszonyt, melybe vállatatunkra nézve az északkeleti vasüt igazgatóságával léptünk. E viszonyunknál fogva átadtuk az elkészült terveket az észak-keleti vasüt igazgatóságának, a végből, hogy azok alapján a vonal közigazgatási bejárását kieszközölje. F. é. 24759. sz. rendeletével a közmunka és közlekedési miniszter úr a közigazgatási bejárást f. é. jul. 26-ra kitűzte és e bejárás a mondott hó 29-éig be is fejeztetett. A vasút vonal nyomát van szerencsénk ezennel felmutatni. A közigazgatási bejárás alkalmával e vonalnyom elleu csakis Nyírmegyes községének egyes lakosai által tétetett észrevétel, mire nézve ezeu község kérvényét tisztelettel bemutatjuk. A kérvénynek ugy műszaki okok(Folytatás ti lőlapon.)