Nyírvidék, 1886 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1886-09-05 / 36. szám

Melléklet a „ltfyirvidék" 36-ik számához. (Folytatása, a főla

pnak

.) lót-ág is párt kérdést csináltak a tisztán városi ügyből. A két párt közt foimális harcz fejlődött ki. Igen ter mészetes tehát, hogy a gyanúsítások és sértegetések is előtérbe nyomultak. Hosszas és elkeseredett vita után, amelyben Kovács Gerő, Török Péter, Szesztay Károly, Molnár Pál, Hudák Károly, Mikecz József, Somogyi Gyula, Bencs László, Brflíy András, Lukács Ödön, Vidliczkay József és Meskó László vettek részt, végre szava zásra került a dolog. Első helyen, Kovács Gerőnek az az indítványa volt eldöntendő, hogy le vétessék-e e kérdés a napi rendről, és csak egy, a mindkét helyiséggel járó töltési munkálatok költségeit a legpontosabban feltüntető költségvetés beszerzése és előterjesztése után vétessék érdemleges tárgyalás alá? E kérdésre nézve a szavazás megtörténvén, az elnapolás mellett 48, az azonnali tárgyalás mellett 50 szó nyilatkozott. E szerént a kijelölt két helyiség közötti választásnak azonnali tárgyalása mondatván ki : az ujabb szavazás arra nézve tüzetett ki, hogy a többség az orosi telkekre, avagy a szénatérre kívánja-e az igazság szolgáltatási épületet. A szavazás ez irányban is megejtetvén, a többség, a széuatért jelölte ki és fogadta el a törvényszék és bortön helyiségeül. Olvastatott Eördögh Károly adóügyi tanácsosnak és Járossy Sándor közigazgatási gyakornoknak állásukról való lemondása. Eördögh Károly lemondása tudomásul vétetik s a tanács megbizatik, hogy az adóügyi tanácsosi állásra a szabályszerű pályázatot szokott mődon hirdesse ki; az ez állásnak választás utján leendő betöltéseig pedig, a hely ettesitésről gondoskodjék. Járossy Sándor kózig. gyakornok lemondása szintén tudomásul vétetik; az igy megürült állás betöltése azonbau, ez idő szerént, elnapoltatik. Előterjesztetett az első fol»u ipariskola felügyelő bizottságának a tanerők újból történt megválasztására vonatkozó jelentése; amely tudomására hozza a képviseletnek, hogy az eddigi tanerők újból megválasztattak. A felügyelő bizottság eme jelentése tudomásul vétetett, a megejtett választás jóváhagyatik ; jövőre nézve pedig utasítja a képviselet a felügyelőséget, hogy az ipariskolai tanitók helyei pályázat utjáu töltessenek be. A nyíregyházai nöí ipariskola. A Nyiregyháza város támogatása mellett, a nő egylet által fentartott női ipariskola első évi »Ertesitő«je beküldetvén szerkesztőségünkhöz; az uj és valóban jótékony intézet érdekében, jónak láttuk azt, t. i. az Értesítőt csaknem egész terjedelmében közölve, megismertetni a városi és vidéki közönséggel. Az Értesítőt, a nőegylet megbízásából, Leffler Sámuel nőegyleti titkár és gymuasiumi tanár úr szerkesztette következő szellemben és szövegben. A tanév története. A nyíregyházai nőegylet egy igen fontos feladatot oldott meg a lefolyt évben; felállította az évek óta anynyiszor emlegetett uőipariskolát; s ez iskola fennállásának első évében beigazolta azt, hogy szükség volt reá, de beigazolta azt is, hogy a, hozzákötött reményeknek és várakozásnak minden tekintetben megfelelt. A nőegylet elnöksége minden törekvését oda irányozta, hogy ha már e nagy horderejű és működése által következményeiben eléggé alig méltányolható üdvös intézményt fellálitotta, annak szakszerű berendezése, szakavatott tanítónő meghívása, a felügyelet szigorú alkal mazása által, azt a hazai hasonirányu intézetekkel egyenlő polezra is emelje; sőt általa városunk anyagi-, és nem csekély mérvben erkölcsi jólétét moiditsa elő. Hogy az iskola felállítására valóban szükség volt, azt bizonyítja az a körülmény, hogy népes városuukban, még olyan intézet nem létezett, mely az elemi iskolát befejezett leánygyermekeknek alkalmat nyújtott volna arra, hogy a drága időt, melyet rendesen hasznos foglalkozás nélkül szoktak az átmeneti korban eltölteni, főleg az iparos osztályhoz tartozó leánykák, hasznos és vonzó foglalkozással töltsék el; szeressék meg a becsű letes munkát s ezáltal nem csupán fogyasztó nőkké, ha nem a családi életben áldásos tényezőkké, munkás és takarékos egyénekké váljanak, készüljenek elő komolyan az életre s annak nemcsak mulatságot nyújtó örömeiért, hanem a csendes boldogságot biztosító fáradságos munkájáért is tanuljanak meg lelkesedni. — Minél jobban fel fogja minden nő a maga hivatását, s azon állásban, hova őt a gondviselés helyzete, fáradságot nem ismerő foglal kozással, gondos takarékossággal igyekszik a tehor felét elviselni: annál boldogabb lesz a családi élet s vonzóbb annak alkotása. A boldog családok összege alkotja a boldog hazát! A nőipariskola hasznát főleg az teszi kétségtelenné, hogy ez lényeges tényező egy egészséges társadalom megállapításánál, a milyennel még ma, fájdalom, nem birunk ! Ilyen vezérelvek lebegtek a nőegylet szemei előtt, midőn szilárd elhatározással fogott régi vágyának meg valósításához. — Számot vetett saját anyagi erejével, számolt a társadalom pártfogására, erősen remélte a város támogatását, s végül a szellemiekben a magasabb intéző körök útbaigazító tanácsát. S a szerencsés körülményeknek köszönhető, hogy feltevésében nem csalódott. Mindenütt, a hova fordult, szíves készséggel találkozott, és a czél elérésében a nőegyletet mindenki lelkesen támogatta. Legelsőbben is az intézet felállításának módozataival óhajtván tisztába jönni, mi czélból 1885. évi aug. bó 9-én tartott közgyűlésén részletesen megállapította a szükséges teendők sorrendjét, az évi szükséglet, bevétel és kiadás előirányzatát, foglalkozott az ipariskola czéljával és a felszerelés kérdésével; egyszersmind a kivitelre egy bizottságot választót , mely állott Kovách Gerőné elnöklete alait Palánszky Sámuelné, Szamuely Aurélné alelnökök, a nőegylet titkára, és Barzó Jánosué, Süteő Józsefué, Péter Lászlóné, Palicz Jánosné és Szesztay Károly né tagokból. Egyanezen gyűlésen volt először szerencsénk ngos Jagócsi Péterffy József miuisteri biztos úrhoz, ki mint a hazai nőiparoktatás terjesztője, elismerésre méltó buzgósággal igyekezett a közgyűlést minden irányban tájékozni az iskola szervezetét illetőleg s megigéré, hogy azt jövőben is erkölosi pártfogásában részesíteni óhajtja. Miként határozva lett, ugy is történt! Az intézkedés minden irányban inegtétetett, hogy az Í3kola felállításának útjában álló akadályok elhárithatók legyenek.— Legterhesebb akadálynak látszott a helyiség kérdése és a nagy közönségnek tájékozatlansága e jótékony intézet czélj i iránt. — Miudkettőt sikerült legyőzni. — Nyíregyháza város képviselete a tanügy és nevelés érdekéüeu mindeu időben örömmel tett áldozatainak számát egygyel ismét szaporította! A hozzá benyújtott kérvényre elhatározta, hogy a felállítandó ipariskola számára megfelelő helyiséget és tüzelő anyagot ad. — Helyiségül a városi felső-leányiskola épületében csakhamar két rendes tantermet és az ipaiekolai tanítónő részére megfelelő helyiséget emelt, részben uj építkezés által. Hogy pedig a nagy közönség előtt is eléggé ismeretessé váljék az uj eszme és az ujitások iránt netán elfogultak nézetei kedvezőbb irányba téríttessenek, e czélból elhatároztatott, hogy a ministeri biztos úr felkéretik ezen fontos intézet ismertetése végett a városunkban való megjelenésre ; — S valóban julius 6-án a megyeháza dísztermében, minden állást képviselő, igen nagyszámú díszes közönség jelenlétében oly kézzelfogható érvekkel s gazdag tapasztalatinak tárházából meri tett adatokkal magyarázta meg a nőiparoktatás meg honosításának fontosságát és szükségét, hogy az egybegyűlt közönség lelkes éljenzéssel jutalmazta s a titkár a nőegylet nevében elismerő köszönetét nyilvánította buzgó fáradozása és hazafias készségeért a miniszteri biztos ür ő nagyságának. A társadalom szintén megtette a maga kötelességét. — A nőegylet által rendezett műkedvelői előadáson szép számmal vett részt, s anyagi támogatása által lé nyegesen hozzájárult a kitűzött czél kiviteléhez. Kiemelkedő különösen a helybeli izraelita nőegylet, mely az iskola felszerelési költségeinek fedezéséhez 100 forinttal járult; az adomány 1885. évi deczemberhó 6-áu lett a közgjűlés előtt bejelentve s jegyzőkönyvileg köszönettel elfogadva. Mindazon pártfogók, főleg a nemes város, a kegyes adakozók, kik az iskola felállításához támogatást nyuj tottak ; továbbá, kik az egyletet munkájában lelkesen tá mogatták: fogadják e helyen is a hálás elismerést és köszönetet nemes áldozatkészségük, illetőleg erkölcsi támogatásukért s azt a a jövőben is megtartani szíveskedjenek. * * * Ily módon az iskola felállítása biztosítva lévén, tanítónőül Pribila Paula kisaszonyt hívta meg a nőegylet, kiben egy munkás, kiváló szakismerettel biró lelkiisme retes tanerőt nyert az ifjú iskola; kiadta továbbá a tájékoztató értesítőt, melyben a tananyag és felvétel feltételei voltak részletesen megállapítva. A beiratás október 4 és 5 dik napján eszközöltetett az iskola helyiségében. A rendes tanítás október 12-én vette kezdetét, de az iskolai év ünnepélyes megnyitása csak 15-én történt, midőn a nőegylet titkára meleg szavakban emlékezett meg mindenről, mi az iskola felállítására vonatkozott, biztató szavakat intézett a tanítónőhöz és növendékekhez ; az egybegyűlt nagyszámú ünneplő közönség pártfogásába és istenuek oltalmába ajánlva városunk e zsenge szülöttjét. Ez időtől kezdve egészen a tanév befejeztéig, ami kivételesen a későbbi kezdet miatt július 10 ikére esik, megszakítás nélkül folyt a tanítás egyenlő szorgalommal és kedvvel a tanítónő és növendékek részéről. A tanév b fejezése utáni két napon, julius II- és 12-én az intézet helyiségeiben a növendékek által készített muukákból »kiállítás« rendeztetett, mely meggyőzte a látogató szép számú közönséget arról, hogy a lefolyt tanévben az intézet valóban megfelelt kitűzött feladatának s a családi életben előforduló női kézimunkák minden ágát felölelte az év elején kiadott értesítő ígérete szerint, szakszerű fokozatos képzésnek megfelelőleg. — A kiállítás anyagi sikere is reményünkön felül kedvező volt. Felügyelet és igazgatás. Az iskola tulajdonosa a nyíregyházi jótékony nőegylet, mely a közvetlen felügyeletet, vezetést egy választott bizottság által gyakorolja. A bizottság tagjai közül ketten kötelesek az iskolát hetenként egyszer meglátogatni, a tanítás menetéről a fegyelem gyakorlásáról tapasztalataikat az e czélra nyitott könyvben feljegyezni s gyors intézkedést igénylő esetekben az elnökséghez azonnal jelentést tenni; továbbá a tanulók szülői és a tanítónő között fenforgó panaszokban, iskolai fegyelmi ügyekben, a választmány elé véleményes javaslatot benyujtaui. A felügyelő bizottság az általa meghatározott időben havonként ülést tart ; az ülésekről jegyzőkönyv vétetik fel. A bizottság felügyel a tanitók erkölcsi és hivatalos kötelességeik pontos teljesítésére. A felügyelő bizottság javaslatait ós jelentéseit a választmány elé terjeszti be. A felügyelő bizottság. Elnökség: Kovách Gerőné nőegyleti elnök, Pa lánszky Sámuelué nőegyleti első, és Szamuely Aurélné uőegyleti másod elnök. Titkár: Leffller Sámuel gymuasiumi tanár. Tagok: Barzó Ján03né, Bsnczúr Miklósné, Fleg mann Miksáné, Kubassy Artburné, Kubassy Gusztávné, Májerszky Biláné nőegyleti és iskolai pénztáros, Máy Adolfné. Megyeri Gizáné, Péter Lászlóné, Szesztay Károlyné, Süteő Józsefné, Velkey Pálné. Az ipariskolai pénztár vezetésével ideiglenesen meg bizott nőegyleti pénztáros Májerszki Béláné állásáról leközönvén, helyette Süteő Józsefnét választotta meg pénztárosul a felügyelő bizottság. Tanitók. Az iskola tauitója a lefolyt évben Pribila Paula elemi iskolára is képesített ipartanitónő \ olt, 8 lesz a jövőben, ki hetenkint 30 órában, még pedig d. e. 8—11 d. u. 2—5-ig adott növendékeinek oktatást. A jövő tanév azonban már két tauerő működése mellett nyiliic meg. mivel egy segédtanitónő alkalmazása, ki főleg a fehérnemű és ruhaszibísban lesz hivatva oktatást nyujtaui, határozatilag biztosítva van. A tanitók a vezetésükre bízott növendékek erkölcsi és szellemi nevelését, gyakorlati oktatását, a kiadott tanterv értelmében vezetik; a tanórákat pontosan megtartják : akadályoztatás esetén, az elnökséget tartoznak értesíteni. Az iskola helyiségében csakis a szabályszerűen beirt és felvett növendékek oktathatók. A tanitók őrködnek növendékeik szorgalma és magaviselete felett s erről jegyzéket vezetnek. A tanítványok a tauitík mindenikének engedelmességgel tartoznak. A nőipariskola növendékei. A lefolyt tanévben vott ősszeseu 48 növendék, ezek közül 28 rendes és 19 rendkívüli; illetőség szerint 44 helybeli és 3 vidéki; vallás szerint: 12 római katholikus, 19 ágost. h. evangelikus ; 4 helv. h. evang; 12 mózes vallású. Munkaterv. A tanév áll két rendes taufolyamból. Az iskolában nyert gyakorlati oktatáson kivül a növeudék otthon is foglalkozhatik oly munkákkal, melyeknek elemi ismeretét az iskolában megszerezte; s a további gyakorlás czéljából a tanító által kijelölt házi munkálatokban kellő felvilágosítást és útmutatást a tanítónő adja meg. Rendes tanfolyamok. a) Első évi tanfolyam alatt taníttatik: Kézi kötés, horgolás, hálózás, csomózás, keresztöltés, supirkálás, keretmuuka, tülláthúzás, recze-guipure, point-lace munka, lenge munka. b) második évi tanfolyamban: Fehérnemű kézi varrás szabás; fehérnemű varrás gépau, kézi himzés felső ruha varrás kézzel, felső ruha varrás gépen pipere munkák; gépkötés. Külön vagy Rendkívüli szaktanfolyamok. 1. Fehérnemű szabás, varrás kézi és gépvarrás. 2. Felső ruha szabás és varrás, kézi és gépvarrás. 3. Pipere munkák. 4. Himzés: fehér, szines arany-ezüst, renaissance velenczei, hímzés, diszvirágok, taplómunkák. 5. Gépkötés. Jegyzet : A reudes tanfolyamokban a rendes növendékek nyernek oktatást; a külön tanfolyam egyes csoportját tetszés szerint az arra jelentkezőt tanulhatják; de csak egy csoport tökéletes elsajátítása után léphetnek át a következő csoportra, A jövő tanévre vonatkozó utasítások. 1. Az iskolai szorgalom idő tart: a két tanfolyamú iskolában szept. 1-től junius hó végéig, vagyis 10 hónapig. A beiratások az intézett helyiségében szept. 1, 2 és 3-án eszközöltetnek. A tanulás a szorgalmi időben folytonos; Kisebb szünidő van: minden szerdán, szombaton délután, továbbá vásár- és egy napból álló üanepnapokou ; nagyob szünidők: karácsonykor és húsvétkor hit-hat, pünköstkor 4 nxp. 2. Tandijak. Az iutézetbe lépő minden egyes növendék egyszer s mindenkorra 1 frt beiratási dijat fizet. A rendes tanfolyam növendékei havonkint 2 frtnyi tandíjat előre kötelesek fizetni. A rendkívüli növendékek, legalább öt bóra kötelezik magukat a belépés alkalmával, 3 havonkint 4 frtot fizetnek előlegesen az intézet pénztárába. Szegény sorsú szorgalmw növendékek, úgy a rendes, mint külön tanfolyamban, esetleg féltandijban részesíthetők. 3 Felvételi feltételek. A nőipariskola két éves tanfolyamára, a népiskolai egész tanfolyamot bevégzett 13 évi életkort betöltött leáoyok veh :tők fel. A rendkívüli tanfolyam növendékei 15 év betöltése után vehetők fel. A beiratás alkalmával a növendékek szüleik (gyámjok) vagy azok helyettesével kötelesek megjelenui. A rendkívüli tanfolyam növendékei csak is egy kiválasztott (lásd a munkatervet VI. sz. a.) muukanemre irathitják be magokat, s csak ennek tökéletes elaajititása utáu léphetnek más cioportba át. Az ingyenes felvétel a rendes tanfolyamra mindig feltételesen két hóra történik, a csak ha ez idő alatt a felvett növendék szorgalmának és ügyességének kiváló jelét adja, vététik fel véglegesen. Iskolai rendszabályok. 1. A tanulók a tanulási órákon kötelesek pontoaan és lehető tisztán megjelenui 2. Betegség, vagy más foutos okból eredő tanóra mulasztás a vezető tauitónőnél előre igazolandó. 3. A tauuló a vallása szerénti ünnepnapokon a tanórákon való megjelenésre nem kötelezhető; de ha ott megjelent, mindazt köteles végezni, mit a tanrend elő ir. 4. Ha valamely növendék óramulasztását igazolni elmulasztaná, erről a vezető tanítónő a szüléket értesiti ; háromszori kimaradását igazolni nem tudó növendék a felügyelő bizottság elé idéztetik és megdorgáltatik. Hanyag iskolába járók, a felügyelő bizottság által, a megdorgálás sikertelensége eaetén, az intézetből ki is zárathatók. 5. A növendékek az általok készített muakákat sem készen, sem félig készeu a tanítónő engedelme nélkül a.. iskoJákól haza nem vihetik. 6 Köteleaaége minden növendéknek a tanfolyamban kitűzött munkát a tanítónő utasítása szerint elkészíteni. 7. A munka-anyag minőségit a tanitóuő határozz* meg; de szabadságában áll a növendéknak azt bárhol beszerezni. 8. Minden növendék tartozik a zárkiállitásra egy darab munkát készíteni az iskola anyagából az iskola részére.