Nyírvidék, 1886 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1886-09-05 / 36. szám

„ÍN V f Ii V I I> I K." Nem a tanitók-e azok, akiknek köszönheti társadalmunk műveltségét, haladását, amelyet oly fennen hirdet?! Ahány a gyermek, annyi féle kisebb-nagyobb képzettséggel mennek azok ez iskolai év kezdetén is az iskolába aszerint, amily műveltségű szüleik vannak. Fogadja őket a tanitó, mint a vallás igazságainak ápolója, terjesztője. A szülők által gyermekeiknek fogékony kebelébe csepegtetett kezdetleges vallásos ismereteket, apostoli ihletséggel ő fejleszti tovább. A tanítóé a kezdet nehézsége e téren is, amelyre csak később épit az illető gyülekezet lelki pásztora. Mily remek jelensége a tanításnak az, amidőn a tanitó paedagogiailag ismerteti meg Istent munkáiból kezdő tanítványaival?! A már oko san gondolkozni tudó fejlettebb tanítvány a Teremtő nagyságát csodálja a természetnek tavaszi díszében, pompájában. Ő hozzá vezeti gondolatát a nyár tomboló viharja zugó árjával, eget-földet remegtető dörgésével, czikázó villámaival. Megtanulja tanítójától az iskolázott gyermek, hogy Istent dicséri a kicsiny fűszáltól kezdve fel a legnagyobb óriás növényig minden, s önként intézi e kérdést magához: „Hát éu, kibe lelket a jó Teremtő tett, némán vesztegeljek s ne dicsérjem őtet"! ? Azon ember, aki tanuló korábau vallásos tanitó előadásaiból ismerte meg a hit igazságait, boldog lesz minden szegénysége mellett, is; nyugodtan hordozza a/, élet csapásait; szereti hazáját, egyházát; tiszteli a mások jogait;- engedékeny lesz és békeszerető. Hasznos tagja lesz a társadalomnak, készséggel teljesiti azzal szemben kötelességeit ; mert tudja, hogy miudeu embernek vannak elkerülhetleu kötelességei. Már pedig, ha minden ember teljesítené kötelességét: mennyire megváltoznának a inai kedvezőtlen társadalmi viszonyak . A hazáját igazán szeretni tudó tauitó, mily lángoló szavakkal ébreszt hazaszeretetet tanítványaiban ! Az ő szavai rámutatnak jeleseink halhatlan érdemeikre, dicső tetteiket kitörőlhetlenül vési be a gyermek-polgár emlékezetébe. Szeretni fogja e hazát' amelynek minden porszemét magyar hősök kiomlott vére kövéríti. A Hunyadyak, Dobók, Zrinyek vitézségét erénynek tartja utá uozni. Sajóuál, Mohácsnál bekövetkezett szolgaságnak sorvasztó igája; a megaláztatás peuészes kinzó börtöne, a hősök fegyveréből kovácsolt biliucsuek kísérteties csörgése; az olykor felgyuladt pártviszály átkának ke keserű emlékei: avassanak hőssé minden gyermeket emberré nőttére, hogy mindannyija legyen egy-egy Leouidás, aki az Árpád hónára ásítozó Xerxes tengernyi hadát Kárpát szorosaiban törje meg . . .! Az a tauitó, aki a munkásságához kötött várakozásnak megfelelni törekszik, nem fogja elfeledni, hogy tőle függ a vallásos, hazáját hőn szeretni tudó nemzet auyagi jóléte is. El vau ismerve, hogy ugy békében, mint veszély esetén, első kötelességüuk ugyan honunknak vérrel adózui, de e mellett az anyagi segélyezést attól megvonni, vagy önhibánk miatt nem teljesíthetni : oly bűn, amelyet a mi uemzetüuk uem követhet el. Csak akkor lehet nemzetünk tekintélyes, boldogsága biztosított és állandó, ha gazdasági viszonyaink a inainál kedvezőbb leend, miuek jóra fordultát a tauítói kartól nagyban reméljük. Hazánk, a bő termésnek hazája, az áldásnak eme Kánaánja meg van áldva a gondviseléstől; csak tanuljuk és tudjuk eunek kincseit saját hasznunkra fordítani. A Kárpát kebele aranyuyal van tele; Tokaj nektárral kínál; az alföld rónáin bűza-tenger hullámzik; Tiszánknak több a hala, mint a vize. Néptanítók, ti a nemzet jobb sorsának munkásai, teljes erővel, munkáljátok e beállott tanévben ós ezutánra is mindig e hazának boldogulását. Tőletek, csak tőleDjedda a mutató és hüvelyk ujja közzé fogta a kocsi ajtajának vas kilincsét, s azt oly könnyűséggel törte két felé, miut midőn a gyermek egy szem cseresnyét leszakit fájáról. — Mit mond hozzá feuségcd ? — Meg vagyok bűvölve, — felelt a berezeg mély gondolatok közöttt nyújtva vissza a gyűrűt. — Valóban, folytatá a herczeg kis idő múlva, önnek ura e gyűrűvel nekem hosszan tartó uralkodást biztosithatott volna. — Ne liigye ezt berezegem. A testi erő elégséges lehet ugyan az állatok megfékezésére ós az anyagi akadá • lyok legyőzésére; de az emberek kormáuyozásához egészeu más erő kívántatik. Urain igeu jól ismeri az embereket, és tudja hogy mire van fenségednek szüksége. — Még egyről szeretnék felvilágosítást nyerni. Ki az a sajátságos egyiniség, aki a varázslónál az ajtóőr tisztét végzi? — Igen, Fángó? Furcsa gyerek az és története is különös. Ez ember egykor magas termetével és óriási erejével gyáván vissza élt. Egy alkalommal ugyan is haragjában egy szegény gyenge kis embert, aki még hozzá számos tagból álló családnak volt fentartója, megölt. E miatt halálra Ítéltetett; de midőn a vesztő helyre kisértetett, láuczait összetörte és meg szökött.. Bujdosása közbeu uramnál kért meuedéket. Yagou, sok riináukodás után, szolgálatába fogadta; a következő szavakat intézvén hozzá: Bűnödért példásan lakolnod kell. Magas termetedben, amelylyel auyira vissza éltél, nem lesz többé örömed ; minden lépéseddel kisebbedni fogsz; fejed folyosóm talaját érinti és hajad annak porát fogja seperni. Ez a története Fángónak; aki a kikötött feltételt elfogadván, az óta híven teljesiti kötelességét. (Vége következik.) tek függ, hogy a jövő nemzedék boldogabb legyen a mostaninál. Vigyétek be az ipart iskoláinkba, nyissátok meg e kiapadhatatlan pénzforrást a közterhek elviselhetlen súlya alatt nyögő uemzet számára. Hiszen, ha iparunk megközelíti a külföld iparát, nálunk boldogabb nemzet alig képzelhető. A természet pazar bőkezűséggel áldotta meg e haza, drága földét. Tanítsatok meg benőnket az iparra, hogy feldolgozhassuk a bőségben levő nyers anyagokat. Tanítsátok fiainkat és leányainkat házi iparra, ügyességre: hogy az apák gyermekeik haladását látva, piruljanak eddigi mulasztásaikért. De ki volna képes egy rövid halapi czikkben csak megközelítőleg is elszámlálni a tauittókkal szembeu támasztott közös jólétünket czélző óhajainkat? De erre szükség sincs A lelkiismeretes, körül-tekintő tanitó figyelmét semmi ki nem kerüli, ami által tanítványait képezheti, előre vezetheti a jóban, hasznos dologban. Mi számítunk tevékenységükre, ők pedig számithatnak, ami elismerésünkre ; mert hála éguek, végre is átlátták a tanügy intézői, hogy a tanítók jeleu szégyeuletes, nyommasztó auyagi helyzete tarthatatlan ! Hogy a tauitók kellő munkásságot fejthessenek ki, óhajtott eredményt mutathassanak fel: tanügyi kormányunknak, magáuak a társadalomnak kell e czélból nekik segélyt nyújtani; amely hogy miben álljon, jövő czikkemben fogom elmondani. A nyíregyházi erkölcs-uemesitő egyesület alapszabályai.*) 1. §. Nyíregyháza városában erkölcs-neinesitő egyesület alakul. 2. §. Ezen egyesület czélja: az erkölcsiségnek és vallásosságnak, a hazaszeretet és testvériségnek, ugy a magán, mint a közéletben előmozdítása és terjesztése. 3. §. Különösen oda fog hatni az egyesület, hogy : aj az említett erények a helyi lapokban, színi előadásokban és egyéb mulató helyeken, s átalán minden nyilvános gyülekezetben tiszteletben tartassanak; b) az ifjúság számára önképző egyesületek keletkezzenek ; c) a munkásság, takarékosság és mértékletesség szelleme fejlesztessék, s különösen a pálinkaivás korlátoltassék ; d) az úgynevezett vad-házasságok megszűnjenek ; e) régi hű cselédek és mások életét saját életük veszélyeztetésével megmentő, nemkülönben tüzesetek, árvíz és járványok alkalmával magokat kitüntető egyéuek megfelelő jutalomban részesitessenek; f) a szerencse játékok, külöuöseu a kártya játékoknak ezek jellegével bíró ueniei kerültesseuek; g) a társalgásban minden, ami az erkölcsiséggel és tisztességgel ellenkezik, különösen pedig a káromkodás mellőztessék; h) vasárnap a meunyire lehet, s rendkívüli esetek kivételével munkaszünet tartassék, s végre: i) a törvények iránti tisztelet ápoltassák, az etetés, itatás ós másnemű vesztegetés, ha azt valaha bárki is megkísértené, megakadályoztassák, illetőleg a törvény szigorával sujtassék. 4. §. Az egyesület tagja lehet minden tisztességes ember, uő és férfi, aki a kitűzött czélt helyesli s aunak elérésére közreműködni kész. 5. A tagok vagy alapító, vagy rendes, vagy pártoló tagok lehetnek. ti. §. A tagsági dijak a következők lesznek: az alapítók egyszer s mindenkorra 5 irtot, a reudes tagok 5 évre vállalt kötelezettséggel évenként 50 krt, a pártoló tagok szintén 5 éveu át évenkéut legalább 10 krajezárt fizetnek. 7. §. Az egyesület ügyeit egy igazgató választmány intézi. 8. §. Ezeu választmány, mely az egyesületet létrehozó értekezlet azon tagjaiból alakul, kik az egyesületbe akár mint alapító, akár mint rendes tagok belépnek, önmagát. titkos szavazás utján megválasztandó tagokkal kiegészítheti, akiknek azonban száma a százat meg nem haladhatja. 'J. §. A választás csak oly ülésben ejthető meg, amelyben legalább 20 (húsz) tag jeleu vau, s következőképen törtéuik: Aki valakit az igazgató választmány tagjává ajánlani kíván, az ennek nevét és állását egy ívre felírja, és mint ajánló aláírván, az elnöknek átadja. Az elnök anélkül, hogy akár az ajánlottnak, akár az ajánlónak nevét megmondaná, az ivet a gyűlésben körözteti, s aki az illetőt megválasztatni akarja, egyes számot (1), aki pedig ellenzi, nullát (0) ír rá. Azután az eluök a szavazatokat összeadja, s ha a jeleulávők 3/< többsége igenuel szavazott, az ajánlottat megválasztottnak nyilatkoztatja ki. Különben pedig azt jelenti ki, hogy az ajánlott uem nyerte meg a szükséges szavazatok számát. Ez utóbbi esetben mind az ajánlottnak, mind az ajánlónak nevét nemcsak maga elhallgatja, hauem a többi tagok is kötelesek azt állandóan titokban tartani. 10. §. Az előző, valamint a 18-ik §-bau említett eseteken kívül az egyesület mindig átalános szótöbbséggel határoz. Egyeulő szavazatok esetén az eluök szavazata dönt. 11. §. Az igazgató választmánynak a következő tisztviselői lesznek; egy eluök, ki az egyesületet kifelé képviseli, két alelnök, kát jegyző, egy pánztárnok, egy ellenőr és egy ügyész, akiket az igazgató választmány az egyesület tagjai közül 3 évre titkos szavazás utján választ. 12. §. Az igazgató választmány évnegyedenkiut egyszsr, szükség esetén többször is ülést tart. 13 §. Működéséről az igazgató választmány minden évben jelentést készít., s azt a közgyűlés elé terjeszti. 14. §. A közgyűlés, mely az összes tagokból áll, s melyet az igazgató választmány uevébeu az elnök éveu*) Közöljük ez aUpszabáiyt ,\z ü^y iránti figyelemből egész terjedelmében: hogy a mir városunk kebjlében is migalakult »Erkölcs-nemesitó Egylete fiókjáuak czéljival és a c.é'hoz vezető eszközükkel közelebbről megismerkedjék a nagy közöusé^, amelynek timogatásától fü'íg emez egyletnek áldásos élete. Saerk. kint egyszer hív össze, a jelentést tanácskozás tárgyává teszi; annak, vagy önálló indítványok alapján is határozatokat hoz s azokat az igazgató választmánynak figyelmébe ajánlja. 15. §. Az igazgató választmány a tisztviselők hatáskörét és saját tanácskozási rendjét külön ügyviteli szabályzatban határozza meg. 16. § Az igazgató választmány minden tagja számozott és nevére kiállított gyűjtő-ívet kap, s a gyűjtő az aláirt összeget vagy maga veszi át, a történt fizetést legott elismervén; vagy a gyüjtő-lvet a pénztárnoknak adja át, aki a pénzt nyugta mellett beszedi. 17. §. A tisztviselők az ügy iránti tekintetből ingyen viselik hivatalukat. 18. §. Az egyesület örök időkre alakul ugyan, ha mindazáltal az igazgató választmány annak feloszlatását elkerülhetlennek találná, ezt annak indítványára csak az e vágett összehívott közgyűlés háromnegyed többséggel lesz feljogosítva kimondani, mely esetben a netán feuínaradt vagyon valamely nyíregyházi rokou-czélu egyesületnek, vagy jótékonysági intézetnek lesz adományozandó. 19. §. Jelen alapszabályok 3 példányban elkészíttetvén, s a szokott láttamozás végett a belügyminiszter úrhoz felterjesztetvén; euuek meguyerése után a nyíregyházi erkölcs-uemesitő egyesület megalakul, az országos erkölcs-neinesitő egyesületet, fiók egyesületi minőségben leendő felvétele végett megkeresi, s működését megkezdi; előre kijelentvén, hogy magát a törvényes következmények terhe alatt mindenben ezen alapszabályokhoz kívánja tartani. Kelt Nyíregyházán, a nyíregyházi erkölcs-uemesitő egyesületnek 1886. évi augusztus 22-dikéu tartott értekezletén. Nyíregyháza város képviseleti gyűléséből. (Augusztushó 31.) Elnöklő polgármester úr délelőtti 9 órakor a gyű lést megnyitván; első helyen a közelebbi gyűlésben hitelesítést nem nyert pontok olvastattak fel és hitelesítettek meg. Olvastatott a földmivelési ipar és kereskedelmi miniszternek a zsibáruskodást közvetitő vagy cselédszerző ipar, társas kocsi, bérkocsi és taliga, hordár, bérszolga és kéményseprési iparra vonatkozó szabályrendeletek jóváhagyása, és a fogadó, vendéglői, korcsmai, sörházi, kávéházi és kávémérési ipart tárgyazó szabályrendelet módosítása tárgyában kelt leírta. Utasíttatott a tanács, hogy a jóváhagyott szabályrendeletek életbe léptetéséhez szükséges intézkedéseket hovahamarább tegye meg. A módosítandó korcsmai, vendéglői, fogadói, sörés kávéházi szabályrendeletekre vonatkozólag Lukács Ödön a zárórákra s a templomok közvetlen ' özeiében levő nyilvános helyiségek korlátolt nyitvatartására nézve tesz némi megjegyzést; azt tudni illik, hogy kívánatos volna, ha a korcsmák, különösen a pálinka mérések vasárnapokon egész a délutáni isteni tiszteletig zárva tartatnának. Lukács Ödön javaslata avval a módosítással fogadtatott el, hogy az italmérési helyiségek utczára szolgáló ajtajai vasárnaponkint reggeli 9 órától zárva, illetőleg csukva tartandók. Míkecz József az igazság szolgáltatási helyiség kijelölésénék kérdését minden más tárgynál fontosabbnak tartván; kéri ennek soron kivül való feivételét és tárgyalását. Amennyiben a kérdéses tárgy előtt csupán két és csekély időt igénylő tárgy áll, a sorrendtől való eltérést elnök szükségtelennek látja. Olvastatott a város kezelése alatt álló téglagyártásnak miként leendő vezetésére és hasznosítására vonatkoró szakosztályi javaslat. A javaslat a téglagyártást bérbe adatni véleményezi ugyan; h» azoubau az vagy egyáltalábau nem, vagy kevésbé jövedelmezően sikerülne: ez esetben a házi kezelést ajánlja ugy azonban, hogy a képviselet a felügyeletet rendes fizetéses közegre bízza s gondoskodjék alkalmas földterületről. Palánszky Sámuel a bérbeadást nem tanácsolja. Szeremé, ha város e tekintetben is a haladás terére lépne s Debreczen példájára igyekeznék a téglagyártást, a körkemenczék alkalmazása által, fejleszteni és jövedelmezővé tenni, mindenesetre kellő és szigorú felügyelet alkalmazása által is. Tórók Péter szintén a házi kezelést ajánlja, szigorúbb ellenőrzés és eljárás mellett. Különösen hangsúlyozza az osztályozás szükséges voltát, amely ugy a város, mint a fogyasztó közönségre nézve lényegeseu fontos. A szakosztály javaslata elfogadtatott. Előterjesztetett a nyíregyháza-mátészalkai vasútvonalra megszavazott 20,000 forint előszerzése iránt megbízott pénzügyi szakosztály véleményes javaslata : Minthogy a 20,000 forintnak kifizetését föltételező viszonyok még nem állottak be: a város nem érzi magát kötelezettnek az ajánlat teljesitésér?. A város tulajdonához tartozó királyi kisebb haszouvétéle'k bérbeadásával megbízott küldöttség jelenti, hogy a vásári vám-szedéai jogot, Polánszky József mint legtöbbet igérő vette ki 4905 forintért. Bár a mostani Ígéret 795 forinttal kevesebb, miut eddig volt; tekintettel azonban a második árverés bizonytalan eredményére, a bérbeadás helybenhagyatik. Bemutattatott és olvastatott az igazságszolgáltatási palota-helyiségeknek Kozma Sándor miniszteri biztos ur által lett kiszemeléséről felvett jegyzőkönyv. E jegyzőkönyv szerént első helyen alkalmas helyiségül jelölte ki a jegyzőkönyv a u»gy-orosi utczában fek vő telkeket, misodik helyen pedig a szénatér s az a mellett levő Maár-féle éralatti földet. Kapcsolatosan felolvastatuak az orosi háztulajdonosoknak a telkek és hizak utolsó árára nézve tett írásbeli nyilatkozataik. Ezok szerént az összes telkek vételára 29,050 forintra megy. A szőnyegen levő kérdés fölötti tanácskozásból csakhamar kitűnt, hogy a közgyűlés egy része az orosi telkek, más része a szénatér és érlatti föld mellett foglalt határozott állást ugy anyira, hogy va(Folytatás íi mellék leten.)