Nyírvidék, 1886 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1886-08-01 / 31. szám

,i\ v í IÍ vi i) É if (Folytatása a melléUletneU.) — n >Képes Családi Lapok* 44-ik számának tartalma: Égy bouczoló asztal éleményei. (Elbeszélés.) Síkor Margittól. — Az éjféli nap a sarkvidéken. (Tárcza.) — Ecset és korona, (Franczia elbeszélés, folytatása.) Forditotta G. Balogh Arthur. — Egy okos leánynak. (Költemény.) Perényi Kálmántól. — Egy asszony regénye. (Folytatás.) Gellért Jenőtől. — Szerelem a holdban és a föld alatt. (Angol regény, folytatása.) Ifj. Golenich Ferencztől. — Képmagyarázat. — Mindenféle. Képek: Cseresznyézés. — Útra készülés. — Horgászás a tengeren. Melléklet: »Egy anyakönyv titkai.* (Társadalmi regény, Kászonyi Dánieltől.) 257—272 oldal. — Mai számunkhoz v»n mellékelve a »Nővilág« julius havi száma a következő tartalommal: A nagyvilágból. Sz. L.től. — A szellő utja. (Költemény.) Katinka története. Kovács Istvántól. — Egy szerencsétlen magyar költőnő. (Ferenczy Teréz.) Prém Józseftől. — A fürdői divat — Nőnevelés. — A kis gazdasszony. E őfizethetni: Mehner Vilmosnál, Budapest IV. ker. papnövelde utcza 8. szám. Egész évre 6 frt, félsvre 3 frt, negyedévre 1 frt. 50 kr. Közgazdaság*. Az erdélyi ipar érdekében. Az erdélyi magyar közművelődési egylet igazgató választmánya, egy figyelemre méltó és nagy fontosságú felhívást intézett a régi » Magyarországi népéhez, amelyben ezt az erdélyrészi testvérek megmentésére hívja fel. A szomszéd romániai és a magyar kormány közt közelebb kitört vámügyi harcz ugyanis, az erdélyrészi ipart és azok űzőit oly szomorú helyzetbe sodorta, hogy az erdélyi ipar teljesen tönkre mehet, és jó magyar testvéreinket elveszthetjük; amennyiben már eddig is igen sok erdélyrészi iparos költözött át Romániába. E baj veszélyes voltát át látta a magyar kormány is, és elhatározta, hogy a hadsereg és az állami szolgálatban levők számára szükséges ruhaanyagokat Erdélyből szerzi be, s felszállította a törvényhatóságokat és alantas hivatalait, hogy szükségleteiket, első sorban az erdélyrészi iparra való tekintettel, szerezze be. De ez még nem elég. Hazánk minden fiának meg kell hozni az áldozatot, ami csupán annyiból áll, hogy ruhaszöveteket ne külföldről, hanem Erdélyből rendeljen; ami által nemcsak hazafiúi kötelességet teljesít, hanem magának is hasznot hajt; mert az erdélyi posztó nem hiábau volt oly keresett czikk Romaniában, amely jóságra, tartósságra nézve jóval túlszárnyalja a külföldi rúhaszöveteket. Hazafiúi kötelességet vélünk teljesíteni mi is akkor, amidőn eme felhívást, amely egyszersmind egy fájdalmas jajszó, egész terjedelmében közzé teszszük, és melegen felhívjuk olvasóink figyelmét annak tartalmára s az erdélyrészi ipar pártolására. A felhívás következőleg hangzik. Felhívás! Századok óta meghonosodott szövetipar virágzik Magyarország keletén. Becsületes munka ; anyagban tiszta, árban jutányos, A nemzeti fejedelmek alatt ezeket a szöveteket viselte az udvar s innen ruházták föl Rákóczy, Bethlen hadait. Száz év előtt azonban, az ipar föllendülése kezdetén, nem volt egy Bonaparténk, a ki milliókat tűzzön ki nálunk is a fonógép tökéletesitőjének, s Mária Terézia császári bőkezűséggel nemhogy nálunk erősítette volna a meglevőt, Ausztriában teremtett uj szövőipart. Ma már e két koronás fő áldásos gondja folytán veri meg a franczia és német ipar az elmaradottabb világrészt s szegényit el minket. Elhagyatott erdélyi iparosaink, a politikai viszonyok változásai alatt lassanként megszűntek Budira, Szegedre Debreczenbe viuni áruikat. Hosszú szenvedései közt a nemzet is elfeledkezett róluk. Sok mesterségnek nem egy titka sirba szállt; számos iparág, sajátos erdélyi ízlésű alkotás, a független Erdélylyel együtt végleg letűnt, kihalt. A gazdag kézmű egyedüli piacza idők folyamán kizárólag Moldova és Havasföld maradt, a hol az igények egyszerűsége, a még rendezetlen hitelviszonyok, a szállítás nyomorúságai inkább agyonzúzni, mint elősegíteni valának képesek. S mióta ezeknél a szomszédunknál — részben államunk barátságos támogatása mellett — politikai önállóság jött létre, még ez a kiviiel is hanyatlani kezdett. A saját nemzeti iparteremtésére törekvő dunai állam vámjaival, tarifájával, sajtójával és ellenzéki agitáczióival inkább kedvez a távolabb fekvő államok tetszetősebb, de selejtesebb árúinak. Fokozza a veszélyt a vámháboru, a mely nem csak a kivitelt zárta el teljesen, hanem meg akasztotta épen a beszerzés idajéu ama nyers anyagok behozásának lehetőségét is, a melyekből a feldolgozásnak kellene történnie, hogy tönkretevő munkaszünet ne következzék be. Híre jár, hogy Románia városaiban posztógyárak emelkednek ; saját munkásaink vándorolván oda, hogy magunkkal rontassuk meg magunkat. Távol van tőlünk a romániai piacz fontosságának túlzása, habár kicsinyelni sem akarjuk keleti kivitelünket, amelyre okvetlenül nehézkednünk kell a jövőben; mindazáltal a pangásnak ezt a pillanatát tartjuk legalkalmasabbnak arra, hogy a nemzeti iparunk érdekében riadót verjünk a hazában s kérdjük: még mindig nem jött el az ideje annak, hogy a nemzeti irodalom s a m gyar társadalom utján megteremtsük a hazai ipart is, amelyek mind együtt kell hogy megelőzzék a független, önálló jövő politikát? A szövőiparral kezdjük, mert ez vonhatja legjobban maga utáu a többit. Kedvező a pillanat, mert iparosaink az ország bel seje felé közeledni kénytelenek, — de a nemzet részéről is, mert az alkalmat megragadni segiteni szent kötelesség. Mert tudja meg a nemzet, ami eddig elrejtve volt mindnyájunk előtt, hogy csak az erdélyrészi iparkamarák egyikének területén 400 posztó-gyártó czégünk dolgozik s végig a Székelyföldön a len-, kender és gyapotszövés piaczképe.s, gondos házi (részben gyári) ipara foly. Tudja meg, hogy vállalkozó tőke esetén egy két fonógyár felállításával rövid idő alatt Erdélyben oly textil-ipar keletkezhetik, amely nem csnk ki fogja zárni hazánkból a szövetbehozatalt, hanem diadallal fogja meguyerni a kivitel versenyét is a keleten. A szükséges nyers-terményeket bőven nyújtja a mező-gazda Magyarország ; a földolgozásra száz meg száz ezer gyakorlott kéz, mindannyi született szövő munkás, kínálkozik. Csak pártolás kell! Pártolás most, midőn a nagyobb gyárosok elbocsátják munkásaikat, akikuek számira nem egy városban könyöradományok gyűjtése foly. Kormányunk a maga részéről a lefolyt hóban több üdvös intézkedést tett. Kincstári megrendeléseket eszközölt, szállítási kedvezményt helyezett kilátásba, hitelt hajlandó a sújtott iparosoknak nyújtani. De mindennél többet tehet a társadalom, a nemzet maga. S pedig nem iparvédegyesületek által, a melyek a nemzetközi viszonyosság jelenkorában semmikép fönn nem tarthatók ; hanem az egyén, a honpolgár azon morális elhatározása által, hogy ezentúl megfogja látni a honit is. A honit is. Mert épen csak abban áll egyetlen bajunk, hogy eddig számba sem vettük, nem volt időnk számba venni az édes miéinket. Kereskedőiuk természetszerűleg a hosszú hitelre kapott külföldit hozatták, mely anyagjában keverve tetszetősebb, de nyegle előállításában olcsóbb lévén, több haszonnal kínálkozott. Ennek máskép kell lennie. Máskép, mert erős meggyőződésünk, hogy legszentebb kulturtövekvéseink Erdélyt az annyaállammil társadalmilag is addig össze nem olvasztják, mig ez országrész közgazdaságilag elszakítva áll az anyaállamtól, s nem lesz a fóldmivelő síksággal egy az iparos hegyvidék: hogy igy az anyagi és művi termelés csereviszonya magamagának elegendővé s ez által egységessé s függetlenné tegye a hazát. Az egyén, én, te, ő, mindenik, ha bevásárolni akar, kérdezze a honit. Nem alamizsna képen, hanem közös érdekünk iránt való tartozás gyanánt, s ha eleintén talán egy két fillérrel látszólag drágább, a mit vettünk: gondoljuk meg, hogy jobb is, s hogy teremteni akarván, akarnunk kell egyelőre az áldozatot is. Nem ennek a kérő iratnak a föladata részletezni: mi az, a mit Erdély szövetiparban nyújtani tud. Mindent a finom uri szövettől az utolsó portörlő vászonig. Azt sem tartjuk itt. fölsorlandónak, — a mi csak egy memorandum keretében férne el — hogy mik a tőke és a vállalkozás teendői Erdély ipara érdekében. Az E. M. K. E. erkölcsi kötelességét teljesiti, mi dőn a rokonszenvnél fogva, a mit élvez, fölhívja a megyei és városi törvényhatóságoknak, a köz-és benlakásos intézetek igazgatóinak, nagyobb földbirtokosainak és üzletembereinek, a családoknak és egyeseknek figyelmét; kérvén, hogy megrendeléseik által a sújtott iparosokat fölemelni, az erdélyi szövetipart megtartani, elébb vinni s ennek következtében egy ujabb közgazdasági érdekszövetséget létrehozni segítsenek, amely a textil-ipar nyo máu mihamarább ki fog terjedni az összes iparágakra s mindezekkel — hiszszük és reméljük — lassanként maga után vonadja a társadalmi és politikai szolidaritást. Segits magadon s az isten is megsegít ! Kolozsvár 1886. julius hó 5 én. Az E. M. K. E. igazgató választmányának 1886 jun. 12-iki üléséből. Sándor József. Dr. Haller Károlv, titkár. alelnök. A népfölkelés ós az életbiztosítás. Az „Assicurazioni Generáli' igazgatósága arról értesít bennünket, hogy az állami jóváhagyás fentartásával elhatározta, hogy az életbiztosítási ágban, a biztosítottak érdekében több rendbeli újítást fog a kötvényfeltételek közé felvenni, különösen a legmesszebb menő engedményeket teendi a népfölkelésre kötelezettek érdekében. Ugyanis a kötvény, ha a biztosítás már legalább egy év óta érvényben volt, a népfölkelésre kötelezett biztosított irányában jogérvényét minden pótdíjfizetés nélkül az esetre is megtartja, ha az illető tényleges hadi szolgálatra fogna behivatni és pedig 15,000 frt. erejéig terjedő biztosításnál a teljes ősszegre és az egy ós ugyanazon egyén életére szóló nagyobb biztositásnál 15,000 frtig. Ezeu kedvezményben a társaságnál már biztosítottak is részesülnek, amennyiben azoknak megengedtetik, hogy mostani kötvényeiket kicserélhessék az ujabb feltételeknek inegfelelőleg kiállított kötvényekkel. — Örömmel üdvözöljük ezen újítást, mely oly hatályos módon tesz eleget a mai kor kívánalmainak. A nagy iparos és közgazdasági intézmények mérvadó képviselőinek kétségtelenül nemcsak üzleti feladatuk, hanem egyszersmind kötelességük is, hogy lehetőleg számoljanak a napi kérdésekkel. — A népfelkelési törvény az életbiztosítási intézményt ily kötelességgé vált feladattal állítja szembe, melynek szabadelvű megoldására első sorban is a nagy és hatalmas belföldi biztosító társaságok kötelezvék. — Hogy az „Assicurazioni Generáli" tudatában az általa elfoglalt előkelő állásnak, ezen az egész népességre nézve kiválóan fontos ügyben is első vala, mely megtette az elhatározó lépést, teljes elismerést érdemel. Nyiregyház A gabonacsarnoknál bejegyzett árak. Buza 100 kl. 6.— GABONA-CSARNOK. a, 1885. julius 31-én. Rozs » » 4 90 Árpa uj » » 3 60 Zab » » 4.9u Kukoricza > 4.30 K. repcze » 7.50 Paszuly » —>.— Szesz litk. » — Piaczi arak. 6 90 5.20 4.10 5.— 4.40 8.— — 11 34Barna k. 1 kl. —.— Burgonya 100 kl. uj hús 1 hús 1 Borsó Lencse Muudl. Zsemlye Buza 1 kiló 20 kr 1 kiló 2i kr. 1 kiló 22 kr. » 20 kr. » 19 kr. Marha Borjú Sertés » » » Disznózsír » > . Szalonna > > > Faggyú (nyerB) » Zöldség » Paprika » írós vaj 1 liter Eczet » » Széna 100 kl. Szlm. (tak)» » Bikfa 1 köbmtr Tölgyfa > » kl. kl. 13 2.— 44 44 40 56 50 28 4 80 60 10 2.80 1.10 3.2U Nyilt-tér.*) jffímvt^! legtisztább éffényM SHiMWTOT legjobb asztali- és üdítő ital, kitűnő hatásúnak bizonyult köhögésnél, gégebajoknál, gyomor- és hólyaghurutnál. Mattoni Heurik, Karlsbad és Budapest, t» o £3. "o" OF* o* t* o ffO cv. l/l w m <o\ ca f» *) Az e rovat alatt közlöttekért nem felelős a szerk. Felelős szerkesztő: JANCSÓ GÉZA. Kiadótulajdonos : JÓBA ELEK. * * # rxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx^ Regále hirdetés. # * * * # A thassi italmérési jog, a hozzá tartozandó épületekkel együtt, a jövő 1887-ik év január l-jétől számítva hárotn egymásutáni évekre, folyó év auguSZtushó 22-én d. u. 3 órakor, Thass községházánál tartandó nyilvános árverésen haszonbérbe fog adatni. 300 fit bánatpénz letéte mellett, árverelhet bárki. Zárt ajánlatokat a kitűzött árverésig fogad Thasson II ER< 1 és MÁJERSZKY MEZŐGAZDASÁGI GÉPEK RAKTÁRA, KAZÁN és GÉPGYÁRA NYÍREGYHÁZÁN. Az 1885. Budapesti országos kiállítási nagy érem. 8 Gözinozgouyok. Gözcséplögépek 2'/s-l 2 lóerőig. Járgány cséplökészletek tisztítóművel és anélkül. Széuagyüjtök. Koukolyválasztók. Backer-rosták. Lóhere magfejtök. 1 -2 ós 3 vasú ekék. Boronák. Fecskendők. Gőzmalom s olajgyár berendezések. Dobálnék. Gépszijjak és legfinomabb gépolaj raktáron tartatnak. Részletes árjegyzékekkel s mindennemű felvilágosítással szívesen szolgálunk. (201-2-2) Csajkos Miklós, birtokossági megbízott. * Kisebb tárgyak 3 havi. Gőz cséplőgépek 3 cséplés. Járgány cséplőgépek 2 cséplésre terjedő határidőre. (159 —? —9) Clayton & Shuttleworth gépgyárosok képviselősége. ^ - xxxxxxxxxxxxxy