Nyírvidék, 1886 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1886-07-25 / 30. szám

N Y í R V I D E K." körülmények között szégyenére válik a mai müveit világnak, terhére leend a társadalomnak, növeli az elősdiek nagy számát, kizsákmányolja a vallásos alainizsnálkodást, különféle büuöket követ el czéljának elérése végett. Ezen szégyenletes életmód beszüntetésére a társa, dalomnak és törvénynek kezett kell fognia. Nézetem szerint a koldulást okvetlen be kell tiltani mindenütt. A teljesen dologképtelen nyomorultakat tartsa azon község, amelybe született vagy születik. Nincs olyan ember, aki közadóját pár krajczárral meg ne toldaná, hogy abból az ott tartózkodó szegéuy kóborlás nélkül szerényen megélhessen. Orvosi ajánlat folytán segélje csak szegényét az illető község. Van a szánandó betegeknek egy osztálya, mely nem kerülhette ki figyelmemet, ez a hülyék osztálya. Ezek a föld legszerencsétleneb teremtései, kik kóborolni szeretnek. Óhajtandó volna, hogy az ilyenek számára minden megyei kórházban egy lak- és gyógyító osztály rendeztessék be. Ezeket uem lehet eléggé ajánlani a humánus érzésű társadalom figyelmébe ! Ha a községek elöljárói figyelemre méltatják szerény soraimat, hiszem, hogy egyet értve a törvénynjel és humánismu's*l, mielőbb megszűnik a szégyenletes koldulás. Sípos Lajos. A nyirviz szabályozó-társulat közgyűléséből. (,Juliushó 12). Abban a kedvező helyzetben lévén, hogy a közgyűlési jegyzőkönyv hiteles másolatát a n. t. igazgatóság rendelkezésünk alá bocsátotta, mellőzve a több oldalról történt felszólalásokát, jobbnak láttuk eme gyűlésnek legléuyegesebb részét, magát a határozatot szórói-szóra hozni e megye közönségének tudomására. A közgyűlés tulajdonképpeni tárgyát, illetőleg a főkérdést, amely fölött a határozat kimondatott, báró Podmaniczky Gézának és dr. Kállay Zoltánuak azon '200 szavazat többséggel elfogadott tegyüttes indítványa képezte, amely szerént: az iszap kiemelésére kért 100.000 frt. költséget, illetőleg kölcsönt föltétlenül megszavazza ; ellenben a pótcsatornázásra kért 200.000 forintra nézve ez úttal nem kiván határozni; hanem iuditványozza, hogy: küldessék ki egy bizottság, amely esetleg szakértők közreműködésével vizsgálja meg a kiépíteni javasolt tervezetet, különösen a költségvetés reálitását, hogy ekként lehető megnyugvás és garanczia nyujtassék a tekintetben, hogy az előirányzott költség a szabályozás teljes befejezésére elég less s a társulat többé pótszabályozási munkálatok czimén kölcsönnel terheltetni nem fog. Ez indítványra a következő határozat hozatott. Miután kitűnt, hogy a tervezett és végrehajtott csatornák a munkálat természetével járó s el nem háríthatott körülmények miatt, kiváló képen pedig a torkolati részeken a Lóuyay csatorua feliszapolódása folytán, oly nagy mérvű iszappal lett.'k telítve, hogy ezen iszap menyuyiségének kiemelése a szabályozási mű fentartása és a már is elért eredmény biztosítása érdekében parancsolólag és haladéktalauul szükségessé vált. Tekintve, hogy a már kiépített társulati csatornákban lerakódott iszapnak kiemelését közmuuka és közlekedési magyar kir. miniszter űr ő nagyméltósága, 13672/1880 számú magas rendeletével, és pedig a szomszéd felső szabolcsi Tisza szabályozó társulat által saját költségén teljesiteudőnek kimondott Lóuyay csatornai iszap lerakodásának kiemelésével egyidejűleg s párhuzamban végrehajtandónak elrendelte, mely magas rendelet folytán ezen iszap eltávolítás a társulat költségére, esetleg közigazgatási uton is eszközöltetik; tekintve, hogy a 91000 írtban előirányzott iszap kiemelési szükségletnek kivetés utján egyszerre való beszerzése egy részről késedelmes, más részről a társulati érdekeltségre, nyilván levő okokból, felettébb terhes, sőt alig elviselhető lenne: kimondja a közgyűlés 1-ör Hogy egyrészről a felösmert szükséges, másrészről a uagyméltóságu közmunka és közlekedési in. kir. miniszter űr 13672/1886 sz. magas rendelete folytán a kiépített társulati csatornákban lerakódott, s a bemutatott műszaki felvételekben kitüntetett iszap kiemelésére a műszaki előirányzatban előirányzott 91000 frt. költséget megszavazza. 2-or Hogy ezeu elfogadott szükségletre megszavazott 91000 frt költséget kölcsön utján kiváuja beszerezni, s annak és pedig a 6% tartalék alappal és a levonandó első félévi törlesztési hanyaddal együtt végöszszegében 100.000 frtot tevő szükségletének, az 1880 évi XX-ik t. cz. által alakított tiszai alapból való fölvételét megszavazza, s kimondja azt is, hogy a szükségelt öszszeg egyelőre az államtól előleg alakjában is fölvétet hessék; mi végből alá veti magát az érdekeltség a fent említett törvény 2-ik fejezetének 10—19-ig terjedő szakaszaiban előirt felté'eleknek, s azoknak teljesítésére magát kötelezi. 3-or Jóváhagyja a közgyűlés a tényleg bemutatott és a magas pénzügyminisztérium által a kölcsön kinyerhetése föltételeül meghatározott és hivatalos alakban 78 község s pusztáról 58 füzetben, a közvetlen adófizetőkről pedig adó hivatalonként 5 füzetbeu kiállított egyénenkénti kivetéseket, s ezeknek aláírására elnöklő kormánybiztost és a közgyűlési jegyzőt bízza meg. 4-er. Kimondja a közgyűlés, hogy a felveendő kölcsönért, az egyes ártéri birtokosok, szemben a kölcsönt adó államkincstárral, egymásért szavatosságot köteleznek, az idézett törvény értelmében. 5-ör. A mennyiben az 1880 évi XX. t. cz. és ezen törvény által alapított pénzkiosztó hetes bizottság az egyénenkénti kivetés kulcsául, és a költségeknek ugy tőke, mint hauyadaira való kivetése alpjául, a haszoV arány szerinti megosztást kívánja ineg: a mennyiben pedig társulatuukuak kivételes helyzeténél fogva, mely szeriut a szabályozás eredményének foka, előre me" uem állapítható, és igy a haszouarány szerénti osztá" lyozás és euuek alapjáu az egyéni kivetés ez idő szerint uálunk még nem eszközölhető: minél fogva a kölcsön járulékai, a szabályozás végrehajtásának befejezéseig, csak is holdaukénti átlagos kivetéssel eszközölhetők, a kölcsön kiuyerhetése fenti egyik feltételének hiáuyát a közgyűlés azon határozat kimondásával pótolja, miszerint az érdekeltség a szükségleudő s felveendő kölcsönért nem csak a tartalék alap erejéig kezeskedik, hanem ezeu felül a kölcsönért s annak részleteiért egyetemleges szavatosságot kötelez oly értelemben, hogy a mennyiben az egyes részletek az illető fizetni köteles ártéri birtokostól, a végrehajtásnak ellene történt foganatosítása utáu nem volnának behajthatók, az állam jogosítva legveu a végrehajtást a társulat elleu is intézhetni; és hogy ezeu kötelezettségét a társulat mindaddig feuállónak elismeri s kijeleuti, mig a haszouarány szerinti osztályozás nemcsak jogerejiileg elkészül, hanem ugy a nagyméltóságú kormány, valainiut a hetes bizottság által a kölcsön alapjául elfogadhatónak, s minden irányban kielégítőnek találtatik, és a társulat ezeu szavatosság alól fölmentetik. 6-or. Kimondja a közgyűlés, hogy a most megsza vazott 100 ezer frt. kölcsön kötelezvényének, illetőleg előleg kötelezvénynek, esetleg kötelezvényeknek, nyugtának, illetőleg nyugtákuak aláírására s a péuz felvételére Gróf Károlyi Tibor és Tisza István társulati érdekeltségi tag urakat hatalmazza fel. 7-er. A meuuyiben a kifejtett okokuál fogva a kölcsön hanyadaí minden holdra egyenlően, tehát az átlagos megterheltetés szerént osztattak meg, kijeleuti a közgyűlés, hogy a szabályozás végrehajtása után foganatba veendő, s a haszouaráuy szerénti osztályozás alapján eszközleudő egyéni kivetés elkészülte után a kölcsönös elszámolás viszsza, — vagy felültizetés által fog végrehajtatni. 8-or. Kimondja a közgyűlés, miszerint az előbbi pontozatok szeriut az iszap kiemelésére szükségelt költséget, illetőleg kölcsönt föltétlenül megszavazván; a csatornázási pótmimkálatokra kért s végösszegében 200.000 frtbau kitett kölcsönt, ez úttal meg uem szavazza ; — hanem íniudeu iráuyban teljes megnyugvást nyújtó meggyőződést óhajtváu szerezni a tekintetben, hogy a bemutatott tervezetek az összes ártér teljes mentesítésére valóbau megfelelőek és elégségesek : valamint, hogy a 200.000 frt költségelés is anynyira reális, hogy a társulat ujabb szabályozási munkálatokra többé ujabb költséggel s ujabb kölcsönökkel terheltetni nem fog, nem értve természetesen a rendszeiiuti fentartási s évenkénti reudes költségeket, — kebeléből 12 tagu bizottságot küld ki, mely bizottság a belátása szeriut igénybe vehető szakemberekkel megvizsgálván a még teljesítendő ínuukálatok tervezetét, szükséges voltát s költségvetését, eljárásáról jelentését a társulat kormánybiztosához terjeszsze be; felkéretvéu kormáuybiztos űr, hogy a bizottság jelentésének beérkeztével, a még szükségesnek ismerendő munkálatok költségeinek megszavazása czéljából, a társulati érdekeltséget ujabbi reudkivüli közgyűlésre hívja össze, s addig is, a bizottságilag is megvizsgált tervezetnek elvi jóváhagyását a magas minisztériumnál eszközölje ki. 9-er. Végre megbízza a közgyűlés ugyanazon bizottságot, miszerint a Felső-szabolcsi Tiszai Társulattal kötött szerződésből kifolyólag tájékozza magát a tiszai társulat által a Lóuyay csatorua feuekőn beuhagyott 0.60 in. föld réteg beuuhagyásának társulatunk szabályozási műveletére való viszszahatására nézve, s jelentésében az ez irányban szükségesuek talált intézkedések megjelölésére is terjeszkedjék ki. A közgyűlés ismét hozott határozata folytán, a 12 tagu bizottság tagjainak megválasztása szükségeltetvén, mielőtt a kormánybiztos kijelentette, hogy részéről a bizottság működését minden irányban niegkönyuyiteni igyekezni fog: a közgyűlés által a bizottság tagjaiként egyhangú kijelöléssel megválasztattak: báró Padmauiczky Géza, dr. Kállay Zoltán, dr. Meskó László, Molnár Pál, Maudel Ignácz, Székely Beuedek, Gaál Elek, ükolicsányi Lajos, Moluár Gyula, Geucsy Albert, Propper Sámuel, és a közgyűlés által felkéretett társulati kormánybiztos űr a bizottságban szives részvételre; a bizottság hatásköréhez tartozván alakulá-iát s eljárásának sorrendjit megállapítani, —• a közgyűlés csupán kifejezi azon kívánságát, hogy a dolog sürgős voltáuál fogva, a bizottság eljárását lehetőleg sürgősen fejezze be, jelentését terjeszsze elő, hogy az ujabbi közgyűlés minden késedelem nélkül megtartható legyen. Közügyek. (A m. kir. belügyminiszter a közjegyzőnek idézései és kézbesítései iránt), amelyeket mint bírósági vagy gyámhatósági megbízott intéz a hatóságok, illetőleg helyhatóságokhoz. következő körrendeletet bocsátott ki. M. kir. belügyminiszter 27012. sz. A kir. közjegyzőkről szóló 1874: XXXV. t.-czikket módosító és kiegészítő 1886: VII. t.-cz. 37. §-ánál fogva oly ügyekben, melyeket a közjegyző mint bírósági vagy gyámhatósági megbízott végez, az idézések és kézbesítések a közjegyző megkeresésére, a hatósági székhelyen az illető hatóság erre hivatott közegei által, vidéken pedig a községi elüljáróság által eszközlendők. A törvénynek ezen rendelkezésére a közigazgatási bizottságot figyelmeztetem s egyúttal felbivom. hogy intézkedjék az iránt, hogy a kir. közjegyzőktől a fent hivatolt törvényszakasz alapján érkező megkereséseket a megyei, városi árvaszék székhelyén a megyei és városi árvaszéki kézbesítő, rendezett tanácsú városokban, az 1877 : XX. törvényczikk 174. szakasza alapján, gyámhatósági joggyakorlattal felruházott községekben a városi, illetőleg községi árvaszéki kézbesítők, vidéken pedig a? arra az 1875: X t.-cz. szerint hivatott közegek, az' 1874. évi jul. 3-án 2036 J. M. E. sz. alatt kibocsátott bel- és igazságügzminiszteri rendeletben (I. »Rendeletek Tára« 1875. 68 szám) szabályozott módon, pontosan és gyorsan teljesítsék. Budapesten, 1886. május 12 én. Tisza, s. k. (A m. kir. földmivelés-, ipir- és kereskedelemügyi miniszternek 1884. május 24-kén 25163. szám alatt az iparigazolványoknak a kir. adófelügyelővél viló közlése iránt kiadott körrendelete.) »Az ipartörvény 177. §-ának harmadik bekezdése szerént az iparhatóságok az iparigazolványok, illetőleg az iparengedélyek kiadásáról az illetékes kir. adófelügyelőt értesíteni tartoznak. Nem igénynyel bővebb magyarázatot miszerént a törvény ezen rendelkezésének czélja, hogy ez által az adófelügyelő az adóköteles személyéről és foglalkozásáról, az adónak annak idejében való kivethetése czéljából, érte süljön; ami a kincstárnak érdekében áll, az illető iparosnak pedig állampolgári kötelezettsége. Viszont ha az illető üzlet vagy haszonhajtó foglalkozás megszűnik, a kivetett adó az üzlet vagy foglalkozás megszűntének napjától leírandó; de ai, adó leírása az eddig érvényben volt pénzügyi szabályok szerént csak akkor történhetett meg, ha ez iránt a fél, a megszűnés napjától számítva, előterjesztést tett. Minthogy azonban gyakran elő fordult az az eset, hogy a fél elmulasztotta a kirovott adó törlését kérelmezni, s ez által az őt különben jogosan megillető igénytől elesett: a kir. pénzügyminiszter ur az adózók érdekeit lehetőleg figyelembe venni és kielégíteni óhajtváu ; intézkedett az iránt, hogy valamely iparüzlet megszűnése esetében az adótörlé3, az érdekelt fél kérelmének bevárása nélkül, a megszűnés nap jától hivatalból eszközöltessék. Ennélfogva az Ipartörvény 177. §-a nyomán, a most említett czél elérése végett felhívom a törvényhatóságot, utasítsa területén levő összes iparhatóságokat, hogy az iparengedély viszaadásáról vagyis az iparüzlet megszüntetésének nálok történt bejelentéséről is értesítsék az illető kir. adófelügyelőt. Budapest 1886. május 24. A miniszter helyett: Matlekovics, s. k.« — (A hadmentességi díjfizetési kötelezettség tartamának megállapítása ügyében) a pénzügyminiszter a honvédelmi miniszterrel egyetértőleg, az adófelügyelőségeket és a törvényhatóságokat a következő határozatok figyelemmel tartására utasította: Az 1882. XXXIX. t.-c/. 8. § ának utolsó bekezdése akként rendelkezik, hogy az 1868: XL. t.-cz. 17. §-a alapján az utolsó korosztályban, a hadkötelezettzég alól ideiglenesen fölmentett egyének sorszámukhoz képest a póttartalék, vagy a honvédség nyilvántartásába helyezendők, a hol föltéve hogy mentességi czimük folyvást feunál amaz év decz. hava 31-éig maradnak meg, a mely evben életkoruk 30, illetőleg 32. évét betöltik. Ennélfogva az egyének életkoruk 30, illetőleg 32 évének betöltésével védkötelezettségüknek teljesen eleget tettek s az említett nyilvántartásból töröltetnek. De minthogy a hadmentességi díjról szóló 1880. XXVII. t.-cz. a díjfizetés kötelezettségének megszüntetését nem mondja ki, az esetre, ha az illető életkornál fogva töröltetik a nyilvántartásból, hanem akként intézkedik, hogy az ideiglenes felmentés utján a póttartalék vagy a honvédség nyilvántartásába jutott hadkötelesek hadmentességi díjfizetési kötelezettsége kiterjed a 12 évi szolgálati idő mindazon éveire, melyek alatt az illetőnek felmentési czime fennál: az ideiglenes felmentés folytán a póttartalék vagy a honvédség nyilvántartásába jutott hadkötelesek tekintet nélkül arra, hogy életkoruk 32. évének betöltése folytán a nyilvántartásból már töröltettek, 12 éven át, vagyis mindazon évekre megrovandók hadmentességi díjjal, amely éveket szolgálatban tölteniök kellett volna, ba föl nem mentetnek; hanem besoroztatnak. Söt azon egyének is megrovandók és pedig szintén 12 éven át a hadmentességi díjjal, akik igazolt távollevők gyanánt bármely életkorban, esetleg 32 éves életkoruk betöltése után kerülnek utóállitás alá és mentetnek fel családi czimen a hadkötelezettség alól; de mivel életkoruk 32. évét már tűlhaladták, a nyilvántartásba föl sem vétetnek. Önként értetik, hogy a mennyiben az 1868: XL. t.-cz. 17. §-a alapján családi tekintetből nyert ideiglenes fölmentés folytán a póttartalék vagy a honv. nyilvántartásba jutott egyének idővel, mentességi czimük megszűnése után a pottartalékhoz, esetleg a honvédséghez besoroztatnak, azoknak hadmentességi díjfizetési kötelezettsége megszűnik azon időre, melyben a póttartalék vagy honvédség állományához tartoznak; de ezen díjfizetési kötelezéttség ismét előáll, mihelyt ezen egyének a póttartalék, illetőleg honvédség nyilvántartásába ismét vissza kerülnek. Azon egyének pedig, kik a póttartalék illetőleg honv. nyilvántartásából ezen viszonyok ideje alatt a póttartalékhoz illetőleg honvédséghez soroztatnak be, s a kik ez utóbbiból betöltött 32 éves életkorukkal elbocsáttatnak, ismét hadmentességi díjfizetési kötelezettség alá esnek és annyi éven át rovandók meg, a hány év, — levonva azon éveket, melyek alatt részint mint nyilvántartásbeliek tényleg hadmentességi dijat fizettek, részint pedig a póttartalékban, illetőleg honvédségben szolgáltak, — a törvényes 12 évi szolgálati idó bői még hátra van. (Ha házasfelek között oly értelmű házassági szerződés áll fenu), am'dy a házasság tartalma alatt szerzett minden vagyonra nézve a házasfelek közötti vagyonközösséget állapítja meg : telekkönyvilog egészben az egyik házastárs mint szerző nevére íratott, s ez később megengedi, hogy a nevére írott vagyonnak fele a másik házastársra írassék át, az ez iránt kiállított okirat mint uj jogügylet nem illetékezhető, banem attól csak a telek könyvi kiigazítás után, az illetéki díjjegyzék 16 ik tétele A. b.) pontja értelmében, az átírási l

9/io°/o illeték követelhető. (1886. márcz, 17. 4608/85. sz.) ÚJDONSÁGOK. 4- A nyíregyháza-mátészalkai helyi érdekű vasút közigazgatási bejárásánál, mint értesültünk, a közmuukaés közlekedési miniszter, az eljáró bizottság vezetésével, Reviczky Konrád miniszteri titkárt bizta meg. A bizottságban, amely működését f. é. juliushó 26-án délelőtt 9 órakor Nyíregyházán a váro3 házánál kezdi meg, Bertalan Lajos középitészeti felügyelő, továbbá a magyar kir. vasúti főfelügyelőségnek, a magy. kir. államvasutak igazgatóságának, Szabolcs- és Szathmármegyék közönségei és közigazg. bizottságainak, a mag/ar északkeleti vasútnak, a közös hadügyi minisztériumnak, végre a nyirvizszabályozási társulatnak és engedélyt kérőnek képviselői fognak részt venni. © A nyirvizszabályozó társulatnak f. é. juliushó 12 én tartott közgyűléséből kiküldött bizottság folyó hó 18-án tartá első ülését, Podmániczky Géza báró elnöklete és a kormánybiztos ur ő nagysága részvétele mel (Folytatás a főlapon.)