Nyírvidék, 1886 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1886-06-27 / 26. szám

Melléklet a „Itfyirvidék" 26-ik számához. pítánya vala (inauap ezredes), de azután a császár hivségere redeála, liires vitéz ember, a magyar hajdúsággal megindul és a török nem resistálhatván ellene, legelsöbben is a magyarokkal együtt a kőfalakra felmegyen és a városban penetrál. Mely csodálatos vitézi bátorságát látván a német generálok, azt mondják vala egymásnak: „Ez a Petneházy nem ember, hanem oroszlán." A németek is a magyarok után minden felől berohanának és a futó törököket, mind magukat, mind az egész város népét fegyverre hányják, csak az egy híres Csonka bég marada meg, kinek, mikor ebédlene, hírt visznek a szolgái, hogy már a német megvette a várost kimenvén házából, szerencséjére a magyarokra talál, kikkel nagy ismeretsége volt s azok nem ölik meg, (a nagy lelkűség remek példája,) hanem elfogják s a herczeghez viszik A lierczeg Bécsbe küldi, ott kereszténynyé leszen, maga a római császár levén keresztatyja." A többit hallgatással mellőzöm és pedig édes hazámhoz való szeretetem sugallotta oknál fogva, különösen most, midőn a megzavart békesség lecsendesitésére való törekvés dicséretre méltó, hazafias tettnek tekintendő. (Sapienti pauca!) Tehát az e sorral szomszéd sorok vonatkozására fátyolt vetve, újból hangoztatom, hogy a dicső nap főhőse, Petneházy Dávid, Szabolcsmegyének fia volt s igy a jubiláris nap örömének, dicsőségének fő osztályrésze a hazához való szeretettől mindenkor napként izzuló Szabolcsmegyének fog jutni Igen! A dicső megyének jut az elidegeníthetetlen osztályrészül, mely megye, dicső megye annyi jeles hazafit, alkotmányu k, megtámadott alkotmányunk védőjét, rendíthetetlen hadvezért, Demosthenesre emlékeztető szónokot, egyetemes tudóst és syrén-hangokat felülmúló lantban isteni szikrát rejtő, szívet lelket andalító költőt adván. Igen! mert — hogy többet ne említsek — Berezel Szabolcsmegyében van s ott pillantotta meg először az Isten szép napjának áldást hintő mosolyát a dicső, ki egy magyar tudós társaság megteremtésének merész eszméjével akkor foglalkozott, midőn a „csendes évek"-et unatkozv i leásitó lionoratiorok a latin „variétas delectat" mondást fonákul értelmezték; miért is a legszebb öltözetet t. i. a magyart, idegennel cserelték fel s a daliás termethez illő, régiségtárba került magyar gúnyának sorsát a szép, de árva magyar nyelv követte, mert — Toldy Ferenczczel szólva — a hová a latin nyelv be nem hatott, ott a német, tót, sőt franczia is mindinkább kiszorította a magyart s igy a magyar irodalom csak a mellőzhetetlen köznapi szükséget pótolta. Igen! Szabolcsmegyének fia s az eltűnt magyar dicsőséget sirató jobbaknak büszkesége, aki csakugyan „urbi et orbi" dörgé, hogy „idegen irodalmak segedelmével lehetnek a nemzetnek többnél több tudósai, de a nemzetet egyedül saját nyelvén lehet mivelni; amiért a tudományoknak magyar nyelven miveltetését s e czélra egy tudós társaság felállítását nyilván sürgette." És dicső Szabolcsvármegyének ezen dicső fia: Bessenyei György, a bécsi magyar irók körének, az úgynevezett „Franczia iskolá"-nak megalapítója, feje, lelke. Légy büszke dicső vármegye! s ne feledd, hogy a te fiaid vetették meg a Magyar Tudós Társaság palotájának rendíthetetlen alapját. *) Szabolcsvármegye mindenkor kitett magáért s én fogadott, de legháládatosabb fia, azon őszinte, hazafias kérelemmel fordulok a dicső vármegye nagyérdemű, halhatatlan nevű vezérférliaihoz, és pedig első sorban a dicsők legdicsőbbikéhez: Szabolcsvármegye Méltóságos főispánjához, a legnépszerűbb alispánhoz, s a dicső vármegyének döntő szavazattal biró bizottsági tagjaihoz, miszerint következő indítványomat a megyei gyűlésen tárgyalni méltóztassanak. Indítvány. Tekintetbe vevé, hogy Petneházy Dávid Szabolcs vármegyének édes fia volt; továbbá tekintettel arra, hogy az országos ünnep legfőbb bőse Petneházy Dávid leszen; és tekintettel arra, hogy a magyar heraldika napjainkban el van hanyagolva s igy a hadi erényekre való ösztönzés a hazafias tettek legszebbike — indítványozom : Karolja fel Szabolcs vármegye szerény indítványomat s vesse meg alapját oly ösztöndíjnak, melynek élvezetében Szabolcs vármegye honvéd fia (a Ludovika Akadémia legkitönőbb) növendéke mindenkép részesittetni fog, ha a katonai erényekben magát kitüntetendi A n.-kállói borok chemiai elemzése összehasonlítva más vidékek boraival. (Potássy János nugykállói tanártól.) (Vége.) A fajsult psíknométer segélyével határoztam meg. A kapott számértékek az ugyanazon hőmérsékre hozott s egyenlő térfogatú dest. víz és kérdéses borok súlyai közt lévő viszony folytán adódtak ki. A térfogat szerénti szesztartalmat egy thermométerrel kombinált Lenoir-féle alkoholméterrel határoztam meg a kérdéses bor párlatának felében, mely előbb destillált vízzel az illető bor eredeti térfogatára egészíttetett ki. Az alkoholométerrel kapcsolatos thermonuéter arra szolgált, hogy a dest. vízzel kevert pírlat szesztartalma a 15 C 0 nál lévő szesztartalom térfogat %-át mutassa. E t. f. °/o-os adatokból ismert táblázatok szerint a súly %-ot számítás utján nyertem. A savtartalmat pontosan készitett normál nátrouhydráttal kiválasztott, megszűrt és újra forró vizben oldott borkövet is, csakhogy ennek titrálásánál '/io normál nátronh;drátot használtam. A c/.ukortartalom meghatározásánál az ismert Fehlingíéle eljárást követtem. — A vonadékanyag meghatározásánál pedig a beszáritási módszert. Ez eljárásnak esetleges hibáit ugy véltem csökkenteni, hogy a glycerin elillanását és egyéb anyagok felbomlását a fokozatos és legfeljebb 100 C° ra emelt hevitésével — mely mindig ugyanazon ideig tartott — lehetőleg iparkodtam egyenlősíteni. Végre az összes hamu meghatározásánál lemért térfogatú bort szárazra párologtattam, s a nyert barna anyagot ismert súlyú platin csészében kezdetben gyöngén hevítettem, később a vörös izzásnál teljesen elhamvasztottam. ügy a vonadékanyagot, mint a hamut magában foglaló edényeket, exsiccátorban lehűtve gyorsan kellett lemérnem, hogy magához a levegőből vizet ne vonhasson s igy súlya már a mérés alatt meg ne változzék. E meghatározási módszer által nyertem a borok legfontosabb tényezőire nézve az idecsatolt táblázatban összeállított számadatokat. Hogy mégis összehasonlítást tehessünk, egy tokaji aszú és a szomszédos Kemecsérői elemzi? alá vett boro'; megfelelő adatait szedtem táblázatba. A bor termő helye és faja egyéb rá vonatkozó adatokkal Fujsúlya o = O w Badacsonyi muskotály Skublits Gyula ur szőliöjéböl. Csersz-girajnai rizling Garay Sándor ur szőliöjéböl. Kenései rizling özvegy Jánosikné szöllöjéből. Somlyói rajnai rizling Ramaszetter nr szóllójéból. Valódi tokaji aszú Kemecsei fnliér Szaho'c megyéből 1872 1876 1877 0.99000 0.99/10 0.99120 187410.99400 1-05880 0.99143 Szesz tartalma a ^ <u -aj •oj a. a t* o - " o — 14.08 11.40 9 85 11.70 14.60 12.74 8.40 7.94 9.43 11.81 10.14 6 82 Sav tartalom, borkósavra átszámítva Vonadék BorkőCzukor at»yag beHamu száritás tartalom tartalom által tartalom nyerve ÍOU térfog-at borban 0.5911) 0.9763 0.4550 0.7950 0.6173 0.2521 0.1747 0.1390 0.1000 (>.3200 14 9900 1.3050 1.8510 2.7000 3.0000 18.3400 1.8000 0.2383 0.1569 0.1420 0.2880 0.3000 0.1950 Az elemző neve dr. Csanády Gusztáv dr. Plósz Pil. dr. Laube. dr.WarthaVincze IV a y - Iv 1 1 o a 0.99480 0.99354 0.99312 | 0.99256 0 99266 0.99369 7.50 7.00 6.70 6.50 7.30 *) Ennek leírása a nagy-kállói m. kir. állami főreáliskola 1882/3 iskolai évről szóló » Értesítő*-jében olvasható. K. R. Kristóf- | vörös Oláli Emma nrhólgy kerti { f -bér szóllójéból Birii-kerti igen világos szinií Göröinbei Péter ur szőlőjéből László-kerti narancs szinti Kalmár Gedeon ur szőllőjéből Nagy-Kerti narancsba menő azinü Wn-th Antal ur szőllőjéből •lános-kerti világos sárga szinii Dudinszky Emil ur szőlőjéből Egy pillantás e táblázatra, s rögtön szembetüuik mi teszi a feltüntetett borok közt a különbséget. A balatonmellékíekuél és a tokajinál, a nagyobb szesztartalom mellet aránylag csekélyebb savtartalo n mutatkozik tetemesebb ezukor-és vonadékanyagokkal. S ha visszaemlékezünk e tényezők részletezésénél mondottakra, beláthatjuk, miért függ ezek fokozott mennyiségétől a borok emelkedő értéke. A táblázatban nincs feltüntetve, azért megemlítem, hogy a jobb fajta mustból keletkezett tartalmasabb, erősebb borokban a zamatadó anyagok is nagyobb mennyiségben szoktak kifejlődni, s igy ezek hasonlóan hozzájárulnak azok jóságának és értékének egyidejűleg való emelésére. A kemecsei borok *) már egészen ott állanak, ahol a uagykállóiak. Szesztartalma ugyan 9 tized % al nagyobbnak látszik; de erre nézve ilyen, sőt nagyobb különbségek ugyanazon szőlőskert különböző évi termései között is gyakran előfordulnak. Erre nagy befolyással szokott lenni az időjárás, az erjesztés tapintatos vezetése, pinczekezelés stb. Az elmondottak után, határozottan lehet jelezni, hegy a uagykállói borok kellemes ízű, jó asztali borok, amelyek többszöri lefejtéssel, helyes kezelés mellett, több évig eltarthatok, s különösen szénsavdus ásványvizekkel keverve kitűnő üditő italul szolgálnak. Ugy látszik, hogy amit a természet jó ivóvizek dolgában e homokos vidéktől megvont, azt bőségesen visszaadta azon szépen diszlő szőllőkertsk gerezdjeiben, amelyek a lombos borágnak annyira változatos zöldjével Nagy-Kállót és a Nyírség oly sok községét regényesen körülveszik. **) Az igazság palotájának kérdéséhez. Az igazság teljes székháza helyiségének kijelölése, oly éles kérdéssé fejlődött ki városunkbau, amelyet a sajtó tovább nem ignorálhat. A mig a dolgok rendes medrükben folytak, szük ség elennek láttuk a kérdésnek szélesebb körben való szellőztetését. Ma azouban már oda nőtte ki magát a dolog, hogy könnyen végzetessé válhatik. Szükséges tehát, hogy az akuttá vák kírdés minden oldalról és érdekből bevir-gosittassék; szükséges, hogy a helyiség kijelölésével megbízott küldöttség eljárása, ugy a nagy közönség miut főleg a városi képviseletnek minden egyes tagja előtt, tisztán álljon s az iránta itt-ott felmerült bizalmatlanság és kétely avagy éppen homály teljesen eloszlattassék Mert csak ha egymást megértettük, eszméinket kölcsönösen kicseréltük, s a vitás kérdéssel teljesen tisztába jöttünk: oldható meg a gordiusí csomó, és mozdítható elő a város helyesen felfogott érdeke. Lássuk tehát e fontos kérdést közelebbről. Tudni kell ugyan is a nagy közönségnek és a városi képviseletnek, hogy kezdetben eredetileg csak a börtönnek egy a fogház czéljának megfelelőbb területre való áthelyezése kérelmeztetett; és hogy annak megfelelő helyiségül az ugy nevezett szentmihály-utezai zsandárkorcsma-helyiség ajánltatott fel a város részéről a nmélt. igazságügyi miniszternek ; aki is a helyiség megtekintésére és esetleg az egyezség létesítésére Kozma Sándor kir. főügyész ur őméltóságát küldte volt ki. A miniszteri bizto3 úrral együtt kiküldött állam építész és a városi küldöttség, a most emiitett helyiséget beható vizsgálat és szakszerű tanulmányozás alá vévén; *) Nt. Görömbei Péter ur »A Nagy-Kállói ev. ref. egyház története* czimü munkájában van felemlítve. L. 1. lap. **) Munkálatomnál adataim és módszeremre nézve kuttorasokul Altöldy, Csanády-Plósz és Kosutáuy idevonatkozó szakmunkáit használtam. 6.0254 í 0.6980 5 6201 0.6825 0.2276 0.0975 1.3298 0.2632 0.0969Í 1.3245 4.6473 j 0.6450 0 2276nyomok| 1.2175 | 5 3615 0.6900| 0.2464 0.0962 1.5280 5.2165 5.8609 0.7500 0.2644 0.6800Í 0.2268 0.1008 1.3790 0.0789 1.4650 0.1868 0.3477 0 1505 0.2020 0.1975 0.1390 Potássy János. ugy találták, hogy ha a város által kijelölt zsandárkorcsmai helyiséggel, illetőleg annak területével közvetlen contiuuitásban levő Grruden Ernő-féle telek is megszereztetik : az igy kiegészített terület nem csak a fogháznak, desőt a kir. törvényszék teljes székházának befogadására is képes és alkalmas. Ez esetben természetesen az építkezésre uem 80,000, hanem 150,000 forint hozatott javaslatba; amely 150,000 forintot, építési költség czimen, a város lett volna, illetőleg leune köteles előlegezni a kormáuynak. Kimondatott egyúttal ekkor és pedig jegyzőkönyvileg az is, hogy ha a kormányelnökség és az igazságügyminiszter, csakugyan a teljes törvényszéki helyiségnek kiépítésére határozná el magát: ez esetben a szükséges és alkalmas helyiség kijelölésénél tekintettel legyen a város arra Í3, hogy az lehetőleg a város központján, vagy legalább a központ közelébe essék. Az e megállapodásról felvett jegyzőkönyv és jelentés, annak idejében a képviselethez beterjesztetvén, a bizottság eljárása minden egyes pontjában elfogadtatott, s a jóváhagyás határozati erőre emeltetvén: annak értelmében lett utasítva a bizottság a törvényszéki helyiség teljes kiépítésére alkalmas területek kijelölésére, illetőleg javaslatba hozatalára. Időközben az a kérdés merülvén fel, hogy a teljes székház befogadására szolgálandó helyiség térfogatának, vagyis kiterjedésének mennyinek kell tulajdon képen lenni : a küldöttség ez irányban is tájékozva lett; amenyibeu felsőbb helyen kimondatott, hogy a térfogat 2200 • ölnél kisebb nem lehet, 2500 • ölnél pedig nagyobb nem kívántatik. A bizottság tehát ily értelemben, utasítással és szellemben járváu el küldetésében: a képviselethez beterjesztett jelentésében 3 helyiség helyett 5 helyiséget hozott javaslatba. E jeleutést a képviselet el is íogadta s a magas minisztériumhoz felterjesztetni ha'ározta. A kisebbség azonban eme határozatot fölebbezte; maga részéről a huzatért és a szentmihályuiczai régi katonai laktanya-féle telket s a közelében levő területet hozván javaslatba. Ekképen a kérdésnek egyértelmű eldöntése a kisebbség által meglévén akadályozva, a dolog hova-tovább mindinkább mérgesebbé vált s egyes érdekelt felek ál tal folytonos hullámzásban tartatik anuyira, hogy a legroszabbtól, a dolognak hosszas elodázásától, sőtelalvásától is lehet tartani. Igen valószínű azonban, hogy a kérdés más, kedvezőbb alakot fog magára ölteni Ezt mutatja az a körülmény is, hogy az e hó 18-áu megtartott képviseleti gyűlésben, a fentebb említett fölebbezéstől az illetők a legközelebb megtartaudó képviseleti gyűlésig, amelyben ez ügy ismét tárgyaltatni fog, elállottak. A kérdés tehát újból tanácskozás tárgyává fog tétetni, s ekkép alkalom nyujiatik a kisebbségnek, hogy eddigi pártikulárÍB nézetétől eltérve, egyedül a város, az összes közönség jól felfogott érdekeit tartsa szemei előtt. Nem szabad szem elől téveszteni azt a bekövetkezhető eshetőséget sem, hogy hát ha a magas kormány a kisebbség javaslatát, bármi okból, el nem fogadhatván; a dolog a bizonytalanság tengerébe merül vagy egyáltalában elesik, s a város ahelyett hogy a kormány tol egy valóban monumentális épületet nyerne s a mostani törvényszéki helyiséget más utou és czélok mellett jövedelmező állapotba hozná: minden a mai stádiumban marad, és pedig ki tudja meddig, tíoudoltak-e az illetők arra, hogy a város ez esetben mily mérvű jövedelemtől esnék el s mily stagnáczió állana be az emelkedésnél ! ? Tekintettel tehát a kérdésnek felettébb fontoi voltára, a város érdekében az lenue minden egyes képviee-