Nyírvidék, 1886 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1886-06-06 / 23. szám

IS Y I K V I D É K" aktrok rámutatni, hogy uem a sokféle maga= adózás az egyodüli ok birfokosaink elszegényedésének. A közelmúltba csak egy futó pillantást kell vet­nünk; azonnal megfogunk gy őződbetui, hogy birtokosa­ikat a luxus és a rosz gazdalkodás juttatták ennyire. A hajdan hírneves Nábobok akkéut igyekeztek ne­velni gyermekeiket, hogy azok éltök felének lefolyása aUtt teljesen eltékozolják az apáikról reájuk maradt te­kiutélyes vagyont. Egy magyar nemes ifjú nem is volt nagy ur, valódi gavallér, ha csak nem Berlin, Páris vagy Lindou nagy uri koréiban tanulta a magiar föld jöve­delmét elve"rni. Az ilyen világban járt ember, ha nagyon ritkán megtekintette birtokának barázdáit, csak azt árulta el hogy ő jó vivó, jó kártyás, préda és jó lovas, de a gazdálkodáshoz teljességgel nem ért. Az ilyen ember az utáu vagy gazdatisztre bizta< vagy ha zonbérbe adta birtokát; más módot nem ismert. Birtokosaiuk keservesen adták meg az árat auuak, hogy a gazdatisztek választásánál nem jártak el kellő tapintattal; az ily fontos állás betöltésénél annyira nél_­külőzhetlen óvatosságot teljesen mellőzték. Ha a favágó gyerek ügyes, hűséges volt, ha a szobaleány vagy sza­kácsué fia hasonlított a méltóságos úrhoz, biztosan szá­mithatott valamelyik birtokba mindenható tiszttartónak lonni. Az eféle rokonság folytán gazdatiszité lett atyafi éhes pióczaként szítta alkalmazójának javait. Felgazda­godott urának kárára rövid pár év alatt; tulboldogsá­gáuak érzetében a henyeség párnájára veté magát, tét­lenül a vig czimborák társ ságiban dőzsölte el gazdá­jának jövedelmét, a melyet a fortély ezerféleségével ho­zott a számadás kiadás rovatába amit azután birtokos ura átolvastatlanul hagyott jóvá s irt alá. Ezeknek minősithetlen roszakarata, sokszor leir­hatlan butasága, okozta aztán, hogy a birtokos vagy el pu-ztult végleg, vagy haszonbérbe adta birtokát, mely hai-zouhérlés a föld termőképességét teljesen kiszivaty­tyuzta s lett belőle terméketlen Sahara, amelynek hoza­ma még az adót sem fedezte. Csodálkozni fognak a gazdászati iskolát elvégzett azon tisztek, akik teljes képzettséggel léptek nehéz, de igen s/.ép pályájukra, Ingy ma is van oly gazdatiszt, ki a tizedes törtek szorzását rem ismeri . . . .! Ugy az idősebb gazdatisztek előtt, kiket a tapasz­talat tett m sterré, s avatott a gazdálkodás nagyszerű tu­dományának titkaiba, mint a fiatalabbak előtt, kik sok tanulás után kellő képzettséggel kezelik az e pílya ne­hézségeit. midőn a legnagyobb elismeréssel adódunk, sze­retjük remélni, hogy teljes igyekezettel fogják munkálni közvagyonosodásunkat, ezzel együtt birtokosainknak rang­jukhoz méltó megélhetését. Legtöbb gazdatisztnek a földes ur határozott utasi" tásához kell alkalmazkodnia, amely ha téves az ered­mény csekélységével boszulja meg a járatlan intézkedőt; a gazdálkodó lelkiismeretes eljárását kétségessé teszi ura előtt, amely méltatlanság legtöbb gazdatisztnek osztály része. Ha birtokostink azt akarják, hogy eddig megőr­zött földjeiket az utódok el na tékozolják, vagy a rosz gazdálkodás, elmaradhatlan következménye, az eladóso­dás miatt dobra ne kerüljön: járassák gyermekeiket gazdászati iskolákba, hol azok a szükséges ismereteket ön tapasztalatuk utján sajátítsák el. Az i y iskolát végzett birtokos tud kelló felügyeletet gyakorolni tisztjei felett, tudja méltányolni az érdemest, megbüntetni a hibást, s okszerű ujitások által fokozni jövedelmét. Szóval ha azt akarjuk, hogy jó tiszteink, szép jö vedelinező gazdaságaink legyenek e haza jól termő föl­dén: birtokosainknak el kell sajátitaniok a gazdálkodás nagy tudományát, amely egyedül az illető szakiskolákban szerezhető meg. Sipos Lajos. Közügyek. (A kir. kisebb haszonvételt képező italmérési jog), «z 1884. évi XVII törvénycsikk 183 §-a szerént, az ipartörvény hatálya alól kivételt képezvén; ott ahol az ital mérési jog mint kir. kisebb haszonvételi jog valamely város tulajdona, a korcsmáitatástól való megfosztás nem a kii/igazgatási hatóság és rendőri biriskodis, hanem az illető regale tulajdonos város hatáskörébe tartozik. (Tej gazdasági kiállítás lesz Kassán) folyó évi szep­temVerhó 24-től 28 ig, a földmiv. ipar és keresk. m. kir. miniszter védnöksége alatt. A kiállításon részt venui «k»rók f. é. juliushó végéig dr. Rodiczky Jenőhöz küld­hetik jelentkezésüket Kassára. Ajánljuk e kiállítást kü különösen juhtenyésztő közönség figyelmébe. (Romániával szemben, miután a vámra nézve bé­kés egyezkedés ne n jöhetett létre), a kereskedelmi mi­niszter a következő négy szabályrendeletet bocsátotta ki, mely juuiüs 1-én jön alkalmazásba : Az első rendelet a Romáuia irányában alkalmazandó vámügyi rendszabá­lyokra vonatkozik s az ásványok, gyógy- és illatszer­auyagok, festő- és cserzőanyagok osztályainak kivételével általánosan 30 százalékos, -sőt ezen kivül nagyszámú áruczikkre nézve még jelentékenyebb vámemelesek megtételére A második rendelet a phylloxera Ro­mániából való behurczolásának veszélyére való tekintet­tel teljeBéggel eltiltja a főzelék gyümölcs, növények és növényrészek behozatalát Romániából. A harmadik ren delet állategészségügyi tekinteteknél fogva, gátat vet a sertések, jubok, kecskék és bárányoknak Romániából mo­narchiánkra való átvitele elé ; önként értetődvén, hogy a bzarva-marha behozatalának tilalmazása tárgyábau már ko­rábban kibocsátott intézkedéseket ez alkalommal nem volt szükséges megújítani. A negyedik rendelet teljesen meg szliuteti a Romániából behozott és Ausztria-Magyaror­szágon kikészített gabonafélékre nézve jelenleg fennálló vámvisszatéritési kedvezményt ; egyidejűleg miuden Tö­rökországból, Oroszországból, Szerbiából és Bulgáriából behozandó gabouafélékre: amennyiben ezek a belföldi malmok által vámvisszatáritéses feldolgozást i jelentet­nek be. Tanügy. A nyíregyházai ág. ev. hitv. népiskolák nyári vizsgáinak sorrendje. a) A tanyai négyosztályu népiskolák tanulóinak: Juuius 17-én délelőtt 8 — 10-ig K. Cserkesz-; 10 — 12 ig Racskó tauyai; d. u. 2—4-ig felső-baduri; 4—6 ig ujteleki. Junius 18 án d. e. 8—10-ig Antal; 10—12-ig Sú­lyán tanyai; d. u. 2—4-ig N.-Cserkesz; 4 — 6-ig alsó­baduri. Junius 19 én d. e. 8—10-ig Manda; 10—12 ig Henzsel tauyai iskoláé. b) Városi hatosztályu népiskolák tanulóinak: Junius 20 án d. u. 3—4-ig a felsőbb osztályok ta­nulóinak együttes énekvizsgái Nagy Lajos első és Zsák Endre másod ének-vezér vezetése mellett; 4—6-ig köz­ponti I—Il-ik ^vegyes osztály vizsgája. Junius 21-én d, e. 8—10-ig III. leányosztályé, 10— 12-ig III. fiu-osztályé; d. u. 2 —4-ig nádorutczai I—II. vegyes oszt. 4—6-ig alvégi I—II. leány oszt. Junius 22 én d. e. 8—10-ig IV. leány oszt. 10— 12-ig IV. fiu oszt. d. u 2—4 felvégi I —II. vegyes oszt. 4—6 ii alvégi I—II. fiu oszt. Junius 23-án d. e. 8—10 ig V—VI. leány osztályé; 10—12 ig V—VI. fiu-oszt. d. u. 2—4-ig buzatéri I— II. vegyes osztályé. Ezen nyári vizsgákra a t. cz. szőlők és nevelés-ügy pártfogói tisztelettel meghívatnak. Kelt Nyíregyházán, 1886. május 5-éu. Pazár István, ág. ev. népisk. igazg.-tanitó Debreczen szab. kir. város föreáliskoláj ínak az 1885/86. tanévet bezáró nyilvános közvizsgálati az evang. reform, főiskola épületében a követknzö sorrendben tartatnak meg: Junius 21-kén: I. osztály: Magyar nyelv, német nyelv és mértan. III. osztály : Számtan, természettan, franczia nyelv, mértan. Junius 22-kén : II. osztály : Földrajz, magyarnyelv és német nyelv. IV. és V. osztály : Számtan, mértan, ter­mészetrajz és vegytan. Junius 23-kán: I. osztály: Földrajz, természetrajz, számtan. III. osztály : Magyar nyelv, német nyelv és történet. Junius 25 kén : II. osztály : Természetrajz, mé r­tan, számtan. IV. és V. osztály : Magyar, német és fran­czia nyelv, földrajz és történelem. A vizsgálatok mindenkor délelőtt tartatnak és pont­ban 9 órakor kezdetnek meg. Junius 25-kén délutáu 5 órakor testgyakorlási vizs­gálat a nyári torna-helyiségben. — Ugyancsak junius 25-kén délután és 26-kán délelőtt a rajz-teremben az összes tanulók rajzai lesznek megtekintés végett kiállítva. Mindezen vizsgálatokra a m. t. szülőket, általában pedig a tanügy iránt érdiklődőket, tisztelettel meghívjuk, A magántanulók vizsgálataira a tanári kar junius hó 27 és 28. napjait határozta meg. — A magán tulok­nak különösen figyelmébe ajánljuk, hogy életkorukat hi­teles anyakönyi kivonattal, előző tanulmányozásukat pe­dig szabályszerű iskolai bizouyitváuynyal tartoznak iga­zolni. A magán vizsgalatot tenni szándékozók a szüksé­ges adatokat legkésőbb junius L 6-ig tartoznak bejeleu­teni a tanintézet igazgatóságánál. Debreczen, 1886. juniushó l-jén. A reáliskola igazgatósága. ÚJDONSÁGOK. %* A felsó-tiszavidéki gazdasági egylet elnöksége e héteu küldi szét az ez év őszén szeptember 25-én Nyír­egyházán rendezendő második sorshúzásnál játszó sors­jegyeket elárűsitás végett. E folytatólagos sorsjáték rye­remény tárgyai lesznek: 1 darab Sack-féle l 2/ 4 méteres 11 soros sorvető gép, 1 drb. Sack-féle 1 V 4 mét. 11 soros sorvető gép, 7 darab Univorsál eke (Sack-féle), 5 darab Howard borona I. (Sack-féle), 4 drb. Howard borona II. (Shuttleworth féle), 12 drb. kapáló és töltögető, 4 darab Backer rendszerű rosta. Az elárusított sorsjegyek ára és a netalán el uem kelt sorsjegyek f. é. augusztushó 31-ig okvetlen beküldendők a gazdasági egylet titkári hivata­lához annál inkább, minthogy az e határnapig be nem küldött sorsjegyek, a zavarok kikerülése és a húzás meg­tirthatása tekintetéből, megtartottaknak fognak tekin tetni és miut ilyenek elköuyveltetni. (Helyreigazítás.) A »Nyirvidék« f. é. 22-dik szá­mában, az alispáni jelentés adatai a halandóságra nézve, tévesen közöltettek, illetőleg a közlésbe hibák csúsztak be, ameoyiben a mult évben e megye lakosai közzől minden ezerből nem 45, hanem 38 halt meg; továbbá a dr. Korányi Frigyes munkája szerént, az izraeliták közt 1000 lélekből nem 12, hanem 18 halt el. Bővebb tájékozásul megjegyezzük itt, miszerént a legutolsó 10 évi statiszti­kai adatok szerént, évenkint 1000 lélek közzől átlag 37 halt el; tehát megyénkben a mult évi halálozási arány ez átlagnak körül-belül megfelel. X A szárazság, amely már hetek óta égeti hatá­rainkat, csaknem kétségbe ejtő arányokat kezd magára ölteni. Elmondhatjuk, hogy számbavehető esőt egész má­jushóbau nem kaptunk. A gazdaközönség aggodalma na­ponkiut fokozódik. Az őszi vetések meglehetős lábon állanak; a tavasziak elleub jn kevés reményt nyújtanak. A mult héten kaptunk ugyan egy kis esőt, de csak az utczai port verte le, maradandóbb nyomokat nem igen hagyott maga után. = A levelező közönség közt az a szokás terjedt el, hogy a leveleken a levéljegyet a pecsét helyére illeszti; mi­vel azt hiszi, hogy igy i levél útközi roszhiszemü felbontását s a netáni pénzorzást lehetetlenné teszi. Ez utóbbi felte­vés azonbau téves, mert ily levelen pecsét nem alkalmaz­tatván, a levéljegy óvatos leszedése után, az auuak helyén történt roszhiszemü fölbontás nyomait, az újból ráragasz­tott levéljegy még el is takarja. Mig tehát e tekintetben a levelek ily képeni lezárása a közönségre nétzve semmi haszonnal nem jár; addig az a postai kezelést, különösen nagyobb városokban, hol naponkint sok ezer levél adatik föl, az átbélyegzést tetemesen megnehezíti. Minél fogva figyelmeztetik a közönség, hogy a maga érdekében is a levélbélyeget mindenkora levél czimzett lapjára ílleszsze. == Az utóállitások Nyíregyházán f. é. juliushó 24­éu és szeptemberhó 25-én fognak megtartatni. Mindazok a hadkö elesek, akik a fősorozásnál meg nem jolentek, minél előbb jelentkezzenek Beucs László városi tanács­nok ur hivatalos helyiségében. * j* A ragályos hólyagos himlő kikerülése szem­pontjából, a városi hatóság felhívja az illető szülőket, hogy igyekezzenek gyermekeiket beoltatni. Minthogy pe­dig a gyermek korban beoltott védhimlő nem ny'ujt egész életre kiható ragályozás elleni mentességét: a felnőttek is igeu helyesen tennék, ha ujra-oltásuak vetnék alá ma­gokat. *** Ifj- Festetlch Pál gróf, szabolcsmegyei volt bir­tokos, akit a közele bi orsz. képviselő választásnál a nyír­egyházai antiszemita pári jelöltül léptetett volt fel, miut a lapok írják, Budapestről hirtelen eltűnt. Eltűnését zi­Iáit pénzügyi viszonyaival hozzák kapcsolatban. E fölte­vés azonban alaptalan. A fő ok az, hogy egy bécsi bankár nejével kötött egyenlőtlen házasságát köunyebb szerrel felbonthassa s ekképpen családjával kibéküljön. Útját Amerikának vette. Valószínűleg ott fogja bevárni a váló­per befejezését. 0 Benczy Gyuláék Breslauból, ahol először ők mutatták be a magyar zenét, és a legnagyobb tetszésben részesültek, mult hó 31-én utaztak el Drezdába művészi utjok folytatásara. (*) Ungerleider Jónás hasonszenví orvos és vizgyó­gyász, hoszas betegségéből szerencsésen fellábadozváu ; ez uton is tudatja barátaival, ismerőseivel és az ő közönsé­gével, hogy pár nap múlva 6 hétre eltávozik hazulról: üdülést és szórakozást keresendő a fekete hegyi gyógy­fürdő balzsamos levegőjének s hatalmas forrás-vizének élvezetében. (§§) A debreczeni iparosok, az uj ípartörvény egyes szakaszai által, iparuk folytatására nézve, akadályt és rövidséget tapasztalván; mozgalmat szándékoznak meg­inditaui az iránt, hogy az ipartörvény sérelmes szakaszai­nak módosi'ását a miniszteriu nnál kieszközöljék. Mint­hogy pedig a miniszter a már szentesitett törvény meg­változtatását csakis a törvényhozás utján eszközölheti : a debreczeni iparosok, az ottani iparos kör utján, köriratot szándékoznak intézni a hazai összes ipartestületekhez, hogy az ipartörvény hiányainak orvoslása czéljából, egy harmadik iparos kongreszus hivassék össze. -+- „Ipar — Isten nélkül." Ily czímü vezérczikket hoz a »Szatmár« közelebbi száma. Czikkiró igen helyesen kárhoztatja és elitéli azt az eljárást, illetőleg beosztást, hogy az ipariskolákban a vallástan egyáltalában nem taníttatik. Részünkről mi is szükséges dolognak tartjuk ez égető kérdés megoldását; hogy t. i. az iparos iskolai tanfolyamok tanulói a hitoktatásban is részesüljenek. — Hála Istennek ez nálunk nem így van. A nyíregyházai ipariskola mindkét osztályában taníttatik a vallástan. A mi iskolaszékünk derék tagjai mindjárt kezdetben belát­ták a vallás tanításának üdvös voltát; és intézkedtek, hogy az iparos tanulók ily oktatásban is részesüljenek. + Érdekes magyar találmányt szabadalmaztatott Tarnóczy Grusztáv fővárosi ismert gépraktár tulajdonos. Ez egy egészen uj szerkezetű, felettébb egyszerű számoló­gép, amely a jelenleg ismert Thomas-ffele franczia számo­lógépnél sokkal egyszerűbb és biztosabb, és mig annak terjedését felettébb magas ára gátolja, addig e magyar ta­lálmánynak a kiállítása a ráuylag csekely költséggel jár. E számológépen az összeadást, kivonást, sokszorozási osz­tást és az ezeken alapuló összes számítási müveleteket, u. m. hatványozás stb. felettébb egyszerű módon, rendkívül gyorsan csak az illető számok beállításával és egy haj­tóka inegforgatásával lehet végezni ugy, hogy e géppel való számoláshoz nem szükséges egyéb, mint a számok is­merete. E gép oly kevés helyet foglal el, h >gy bármely Íróasztalon elhelyezhető. Ai első páld m/t bemutatta a f >­városi szakköröknek, bankoknak, pénzintézeteknek, na­gyobb vállalatoknak, szóval oly helyeken, ahol a pontos számolás nagy szerepet játszik és :niudeuütt oly osztat­lan elismerésbeu részesült, hogy már eddig is számos pél­dányban rendelték meg. E nevezetes gép elterjedését két előnyes körülmény fogja előmozdítani. Az egyik az, hogy oly kezekbe került, tnmt Tarnóczy Gusztávé, aki e való­bau jónak bizonyult magyar találmány érvényesítése kö­rül semmi aldozattól nem riad vissza. A másik körül­méuy az, hogy mig a fentemiitett Thomas-féle franczia gép körülbelül 300—400 frtba kerül, addig ennek az ára legfellebb 100 frtot tesz és tekintve azt, hogy e ma­gyar találmány még czélszerüségre uézve is felülmúlja amazt, biztosra veiiető, hogy amiut auuak nagyban való gyártása kezdetét veszi, az említett franciia gyártmányt ínég a külföldről is ki fogja szorítani, ami a magyar ipar diadala érdekében mielőbb óhajtandó volna E szá­moló gép első példánya Tarnóczy Gusztáv váczi-körut 78. sz. a. gépcsarnokában van kiállítva és bárki által megtekinthető. -+- A salátáról egy régi praktikus orvos ezeket irja: sMíndazok, a kiknek anyagi tehetségük nem engedi meg, hogy egészségük helyreállítására fürdőkbe járhas­sanak, egyenek salátát, egyenek főzeléket sat! Gyönge főzelék, különösen saláta akár fejes, akár tavaszi saláta, nemcsak hogy igen tápoló és növeli az erőt, hanem egy­szersmind tisztítja a vért, és a vele való élés helyettesíti a fürdők használatát. Ehhez még a következőt teszszük : egyenek jó salátát, s ha ezt Ízletessé akarják teuni, úgy keverjenek az eczetbe, amelylyel a salátát elkészítik, aránylagos mennyiségben jó tiszta mézet. *** 1886. mint beszélik, szerencsétlen óv lesz; mivel tökéletes pénteki év. Pénteken kezdődött és lesz neki 63 péntekje. Négy hónapban van 5 — 5 péntek, holdváltozás ötször esik péntekre, a leghosszabb és leg­rövidebb nap is péntekre esik ! Aztán még mondja va­laki, hogy a lengyel parasztoknak nincs igazuk, amikor a világ végét 1886-ra tűzték ki, még pedig deczember 31-ére, amely szintén péntekre esik! Akár hogyan fog is kiütni a dolog; auyi bizouyos, hogy ha a világnak uem is, de az évnek mindenbizouynyal vége lesz deczember 31-én. (Folytatáa n lőlapon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom