Nyírvidék, 1886 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1886-06-06 / 23. szám

1 .NYÍR I D F, K." V. Rész. Büntető határozatok. 18. Azon hatósági közegek, kik jelen rendel--t. I. rész, A. fejezet., 2. pont a), b), d) és e) pontjaiban fog­lalt kötelezettségeknek meg uem (eleinek, az 1876. évi V. és VIII. t. cz. értelmében fegyelmi uto i büntettetnek. 19. Mindazok, kik jeleu rendelet, egyik intézkedései ellen vétenek, kihágást követnek el és az 1885. évi XXV. törvény 4. §-a értelmében, közigazgatási uton 100 forintig, ismétlés esetén 200 forintig terjedhető pénz­büntetéssel fenyíttetnek. 20. A pénzbüntetés behajthatlansága esetén, elzárás alkalmazandó, melynek megállapításánál, 2 frtig 12 órai elzárás, 10 frtig egy nap, azontül minden 10 frt után egy-egy napi elzárás mondandó ki. 21. A felmerülő kihágási esetekben mint elsőfokú hatóság : a) megyékben a szolgabirák; b) törvényhatósági joggal felruházott és rendezett tanácsú városokban a kapitány, vagy a tanács által e részben megbízott, tisztviselő ; c) Budapest mindenik kerületében az illető kerületi kapitány (1880. XXXVII. t, cz. 42. §) járnak el. Másodfokú hatóságok: a) megyékben és rendezett tanácsú városokban az alispán; b) törvényhatótági joggal felruházott városokban a tanács; c) Budapesten a főkapitány. Miut. harmadfokú ha­tóság a m. kir. belügyminister hiráskodik. 22. A bírságpénzek e.setről-esefre az illető kir. adó­hivatalnak kiszolgáltatandók Budapest, 1886. évi májushó 5-én. Gróf Széchényi Pál, m kir. fülnmívelés-, ipar- és kereskeili-li m­tigyi minist.Hr. A mi ifjúságiink. Az ifjúság jaltai felkarolandó erények közt két­ségen kivül fontos s az egész életre kiható emberi nemes lelkesedés: a felebaráti vagyis az ember sze­retet. Tehát ezt is gyakorolni kell az ifjúságnak; ezért is lángolni és lelkesedni kell. E földgolyónak, amelyen élünk és mozgunk, miiidanyian egyenlő lakói vagyunk; hozzá vagyunk nőve csaknem éppen úgy, mint a növényvilág elvál­hatlanul. Bármily küzdelmes is az emberi élet; bár­mily egyenlőtlennek látszik is az egyéni különálló­ság, az élet ezer féle viszonyaiban: a végeredmény azért mégis ugyanaz, egy ... a tragikum, a halál. A biborban született éppen ugy, mint a kunyhó lakója; a hatalmas, mint a gyenge és erőtlen; a bölcs éppen ugy, mint a korlátolt felfogású; a gazdag, mint a szegény ; a p.iloták hölgye, mint a csárdák leánya: mind egy és ugyanazon természeti törvé­nyek alatt áll, a változás, az elmúlás hatalma alatt. Ugyanezt mutatja a népek, az államok élete is. Legyen bármily hatalmas valamely állam; ural­kodjék bár az egész világ fölött: előbb-utóbb le fog hinni a cselekvés színpadáról. Ez a sorsa, ez a ren­deltetése, ez a törvénye. Sőt maga a föld, ez a sár­gömb, amelyen élünk, sem képez kivételt. A válto­zás, az átalakulás törvényeinek éppen ugy alá van rendelve, mint a fű, fa és virág. Egyik világrészt fiiemeti, a másikat elszüli a tenger. Az ó világ he­lyébe uj világ lép. Ez a sorsa mindennek és min­denkinek; egyesnek ugy, mint tömegeknek. Talán a hir, dicsőség emelt szárnyára?! El ne bizd magadat! Holnap leejthet Szép, irigyelt, egész­séges vagy? Holnap után m;ír a föld kebelében pi­henhetsz ! Mi ezekből a tanulság? Az, hogy miiidanyian egyenlők vagyunk. I)e ha egyenlők vagyunk, ha egy a sorsunk: nagyon ter­mészetes, hogy egy czélnak vagyunk eszközei. S ha A „NYÍKVIDÉK­4 TÁRCZÁJ A. Komárom a végső napokban 1848 —49-bcn. Id. Szinnyei Józseftől. (Folytatás) Az összes ko.náromi v.irörség telve volt lelkesedés­sel, mit sem aki.rt tudni a kapituláltáról és ezt úton-útfélen hangoztatta. Klapka azoubau küzdött az áramlat ellen, meg volt győződve, hogy a várat lenn nem tarthatja; a várfeladást lehetett ugyan még néhány hétig húzni, ha­lasztani, de akkor az ellenség kevésbé lett volna haj landó a tisztességes feltételek elfogadására. A hüzavoua csak a fegyelmet lázította s a harczi kedvet csökkentet­te ; most mát arra kellett törekednie, hogy ne koczkáz­tassa a sn.ert, melyet még kezében tartott. Klapkának a hadi foglyok szabadon bocsátását illető »jani itát készséggel fogad ák az ellentáborban és ezt szept. 17 éu két táborközt által ki is jelentették előtte. Másnap egy alantas főtiszt, egy tiz. des és 6 grá­nátos kísérte ici a 60ü foglyot a pozsonyi kapun át Új­falura. Szeptember 18-án megp .raucsolta Klapka, hogy az ó-vári tárfokról reggel 5 órakor és este 8-kor vak ágyúlövéssel jelt adjanak, mire mindenki tartozik fegy­verbe állni és félóráig a további p kanosra várui; ha ez elm rad, ismét nyugalomra térhetnek. A főhadiszállás előtt egy zászlóalj gvalogság és egy gránátos század tartolt fektanyát (bivouac) ; számos őrjárat czirkált a a városban. A zárlövésre minden ká­véház és vendéglő bezáratott és a tisztekuek osztályaik­hoz bellett menni. lételünknek egy a czélja, nem állhat érdekünkben az, hogy ellenlábasai legyünk egymásnak; önként következik tehát, hogv szeretnünk kell egymást. Ebben határozódik a felebaráti, az ember baráti szeretet fogalma. Aki ezt tagadni meri, az tagadja az ember létezését, a világ-egyetem, a természet törvényét, az örök igazságot. ;iz Istentéget magát. Nézzük most már, milyen testet ad a mai fia­talság, a mai nemzedék: az ember-baráti s/.eivtet eszméjének? Nem a legnagyobb negatiót követi-e el, szemben emez isteni eszme lényével ? Valyon tár­sadalmunkban nem az „egymás felfalás"-e a jelszó?! Valyon nem az önzés nemtelen burjána lepi-e el a társadalom minden rétegét?! Oly kérdések, ame­lyekre lehetetlen nem-mel felelni. Oly kérdések, amelyek mig egyrés/t hideg, komor hanggal tölte­nek el; másrészt a jövőt nagyon sötét színben ál­elő. Foglalkozzunk kissé e sötét gondolattal. Nemde a nemesen dobogó szív mindenha egyik legszebb, legédesebb kötelességének tartotta a jótékonyságot? De hát lehet e nagyobb, édesebb öröme az emberi szívnek és léleknek, mint a mások bánatának, fáj­dalmának eloszlatása, könyűiuek letörlése? Bizony­nyal nincs! Nem akamk sokat időzni éppen e pontnál. A nemesen érző szívek e pir sorból is megértették a jótékonyság magasztos szépségét. Nem fojthatom el azonban a fölötti fájdalmam sóhaját, hogy Nyíregy­házán csak nagy ritkán van alkalmam a jótékony­ság oltárának gyertyáit égve látni. Ennek oka kü­lönben a mai társadalmi félszeg viszonyokban ke­resendő és található fel. De éppen ez az, ami ellen a fiatalságnak küzdeni kell. Rendezzen a szegények részére minél gyakrabban ünnepélyeket, miut más városokban teszik. Debreczen minden évben rendez ily jótékony czélú ünnepélyeket, amelyek rendesen tekintélyes összegeket hoznak be a szegények ré­| szére. Itt van a kedvező idő, amikor mindenki szí­vesen keres üdülést a zöldben, a szabadban. Tömö­rüljön az ifjúságnak színe-java a jótékonyság oltára körül. Ily nemes viselkedésével nem csak a társa­dalmat frisiti fel a lelkesedés pezsgő vérével; hanem a szegények könyűit is le letörüli. De a szeretet nem csak a jótékonyságban nyil­vánúl; folyománya annak még az egymást megszí­velés is. E pontnál érzem leginkább, hogy menyire megváltozott a világ. Aki még tegnap, mondhatni, semmi sem volt; s talán kenyerét is embertársainak köszönheti: ma gőgjében felfuvalkodik, s azt aki kenyerét nem éppen díszes és kényelmes eszközökkel keresi, megveti, lenézi. Ma nem a szeretet, nem az alázatosság társadalmunk jellem vonása Az önzés, a gőg, a nagyravágyás, a fényűzés: az uralkodó a túlnyomó. Nem a szellem, nem az idealizmus lelkesíti az em­bereket; hanem az anyag a realizmus. Talán soha sem állott az emberi társadalom oly távol az esz­inenyiségtől, mint ma. De én azt hiszem, hogy itt is be fog követ­kezni a várt változás. Az emberiség művelődésének történetéből, és a természet öngyógyító erejének látásából vett meggyőződésem szerént oda értünk, hogy reakezió fog megindulni Európa szellemi-életében. Vissza fog térni az, ami a közép korban egészséges volt. Mint a pára és a köd, ugy fog eloszlani mind­az. ami ma túlzott, félszeg és természet-ellenes Az egyéni becsület és jellem ismét tisztelet tárgya és drága kincs fog leuui A gyermekek és szédelgők Ha az alantas tisztek életmegvetést tanúsítva, foly­tonos izgalom és mulatság közt éltek, ezt éppen nem lehetett tőlük rosz néveu venni, midőn a törzstisztek, osztály és dandárp raucsnokok hisonló víg életet foly­tattak ; így egyik este a vendégszerető és lovagias vezér­nél, Klapka tábornounál, mijd ismét gr. Eszterhlzy Pál, Kászonyi és gr. Zichy Ottó ezredeseknél, a lelkes hazafi Lipnovniczky apátnál és a bájos és szellemes Károlyi Karolina grófnőnél tartottak fényes összejöveteleket. Azon­felül az éjjeli fáklyás zene napirenden volt. A komáromi polgárság fel volt villanyozva a sza­badságharc? okozta hatás által, s ezen állapot mindad­dig tartott, mig nem a végső remény is füstté vált. Szeptember 19-én két hadi követ jött a várba, egyik Hartmann ezredes, az osztrák császár szárnysegéde, a másik Jungbauer alezredes, az ostromló sereg táborka­ráuak főnöke volt, kik következő iratokat nyújtottak át Klapkának: »Ácsi főhadiszállás, 1849. szeptember 19. Legalázatosabb előterjesztésemre, ő császári és ki­rályi felsége engemet Schönbranban f. hó 17-én kelt leg­i magasabb kezeirásával megbizui méltóztatott, hogy a Komárom várának átadására vonatkozólag a vár és csa­patparancsnokság által f. hó 15 ki kelettel közölt felté­telek és kérelmekre nézve a mellékelt utasítások szerint intézkedjék. Elvárom, hogy a vár és csapatparancsnokság ez>n közlésre elhatározását, az ő felsége által megszabott ha­táridőn belül, azaz ezen sorok vételétől számított 48 óra elteltével, tudatni fogja, és uem mulszhatom el hozzáten­ni, bogy ha ez a határidő m g nem tartatnék, vagy a .álasz nem lenne kielégítő, én bár őszinte sajnálattal, de kezéből kiveszi a korszellem a közművelődés egyik leghatalmasabb eszközét a tollat. A közép útnak be kell állani a tudás és a lelkiismeret, a káprá­zat és a valóság, az igazi tehetség és /a szellemi be­tyárkodás közt. Ez az én hitem és meggyőződésem. iL_ Szabolcsmegye közgyűléséből. (Folytatás.) Olvastatott a nagy-váradi m. kir. postaigazgatóság­nak a községi levélhordói állások rendszeresítésére vo­natkozó átirata: A községi levélhordói intézmény szükséges és üd.-ös volta elvben elismertetik ugyan ; minthogy azonban az az által érintett s kielégíteni czélba vett köz és magán ér­dekek nagy száma és fontos volta, a gyakorlati alkalma­zás előtt, Mlapos és tüzetes tanulmányozást követel: ezen kérdés véleményezése, s az esetleg szükségesnek mutat­kozó szabályrendelet elkészítése küldöttségre bizatik; mtly küldöttség tagjaiul, Zoltán János alispán elnöklete alatt, Szikszay Pál t. főügyész, Koczok Ltszló kir. mérnök, Krasznay Péter Vay István szolgahirák, Székely Benedek Szesztay Károly Propper Sámuel, a nyíregyházai posta­hivatal főnöke s Mikecz János megyei aljegiző megvá­lasztatuak. Tárgyaltatott a miskolczi m. kir. kincstári ügyész ség 41 8/s86 számú kérvénye, amelybeu a tokaji tisza-hidon, a tokaj-rakamazi ártéri hidakon és a kőúton bes edni engedélyezett vámdijak felemeléseért folyamodik: Minthogy a különben is magas váradijak fizetésére kényszerült közönség nyomasztó auyagi helyzete, bármely tehernek felemelését kizárja; s ezen közgyűlés által azou alapos aggodalomnak adatik kifejezés, hogy a vámdij­tételek felemelése által nem az aránylagos kárpótlásra jogos igényuyel biró kincstár jövedelmei, hanem a valódi értéknek különben is meg nem felelő bérfizetésre l.ö ele­zett haszonbérlők bevételei szaporittatnának : az állandó választmány véleményének el nem fogadása mellett, az előterjesztett kérelem nem teljesíttetik; s a vámdíj téte­lek a most érvényben levő mennyiségben, továbbra is íneg­állapittatnak. Olvastatott a megyei pénzek összesített kezelésének elrendelése folytán, az árvaszéki ügyvitelben szükségessé vált módosítások javaslatba hozatalával megbízott kül­döttség jelentése : A küldöttség és állandó választmány véleménye elfogadtatván, a 'Vsai b. gy. sz. alatt alkotott megyei ár­vaszéki ügyviteli szabályzat következőleg határoztatott módosíttatni, illetőleg kiegészíttetni. A 34. §-a második bekezdésének első pontja ekként módosítandó: »A készpénz, a bevételezéstől számított három nap alatt, a szabolcsmegyei árvapéuztár nevére, a közgyülé­sileg kijelölt pénzintézetben elhelyezendő ; a kisebb iné­nyiségü árvakövetelések azonnali kifizethetése tekintetéből azonban, a pénztárnok által kézi pénztári részletben 500 frt. visszatartandó*. A 34. §«nál uj bekezdés képpeu következő szöveg veendő fel: »A rendes, valamint a letéti árvapénztárba való elhelyezés, csak árvaszéki beutaló végzés, és az illető pénzintézetek előleges értesítése mellett; a pénzintézetből való kivétel pedig szabályszerű árvaszéki kiutaló végzés folytán eszközölhető. Hogy pedig az árvapmzek kezelése, a megye közöns gének közgyűlése által jogosított taka­rékpénztárak, a betétekben lehetőleg egyenlő arányban részesittesseuek, köteles az árvaszéki elnök az árvaszéki tanácsülésekben megfelelő beutalási jegyzéket vezetni*. A 10. §-uál 2-dik és ujbekezdés képpen következő szöveg veendő fel: »A gyámhatóság alatt álló kiskorúak nagykorúsága bekövetkeztének az árvaszékhez lett beje­lentése alkalmával, az árvák javára kezelt pénz vagy pénz­érték meuyiségét, tőke s kamatokban kiszámítva, szá­mokban kifejezve, az árva számlaköuyv lapjának, a betét­könyv számának megjelölése s az illető pénzintézetnek megnevezése mellett, sziutéu jelenti s az árvaszéki iktató által jegyzék mellett átadandó kiutalást kérő kérvényé­ben, mindezeket, legkésőbb 24 óra alatt, soron kívül tel­jesiti « (Folytacds it mellékleten.) mindenesetre kitartó buzgalommal ki fogom azon nagyon szigorú rendszabályokat vinui, melyeket a körülmények parancsoló kötelességemmé tesznek. »Nugent táborszernagy* A mellékelt utasítások következők valának : • Politikai tárgyak a tárgyalásból egészen ki vannak zárva. Az összes legéuységuek az őrmestertől lefelé, mely a forradalom kitörésének pillanatában a cs, k. csapatok soraiból átment s Komáromban vagy Kontárom mellett tartózkodik, teljes amnestia adatik. Azon hadapródok és ex propriik vagy altisztek, kik a fölkelőkhez történt átlépésük után'tisztekké lettek előléptetve, ezen amneatiába bele foglaltatnak, nemkü­lönbeu a fölkelők azou tisztjei is, kik előbb nem szol­gáltak a cs. k. seregben, és különösen megjelölve nin­csenek, csakhogy beosztásuk és alkalmazásuk iránti további rendelkezés fentartásával. A komáromi helyőrség azon tisztjeinek, kik a cs. k. seregből mint ilyenek mentek át a fölkelőkhöz, ki kell jelenteniök, haditörvényszék elé akarnak-e állíttatni, vagy pedig el akarják-e hagyni 10—12 napi határidőn leiül a cs. k. országokat, hogy azokba soh't vissza ne térje­nek, mert máskülönben a törvéuyes eljárásnak utólag vetetnének alá. Ezen feltételek elfogadása iránt a helyőrségnek 48 órán belül nyilatkoznia kell. >Nugent, táborszernagy.* Klapka még az nap d. u. 5 órára haditanácsot liivott össze, melyre a rendes tagokon kívül minden törzs­tiszteit berendelt. A tanács elé terjesztvén az érkezett iratokat, a kedélyek oly ingerültek voltak a visszautasí­tott föltételek miatt, hogy beszéd volt ugyan elég, de

Next

/
Oldalképek
Tartalom