Nyírvidék, 1886 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1886-05-23 / 21. szám

NYIRVIDÉ K" léktáblá-c-t leleplezik. Szeptemberhó 3-án a főv.irog tör­vény hatóságának ünnepies közgyűlése lesz. Végül szep­tember 8-án népiiunep tartatik a vérmezőn. • Ifj. Festetich Pál gróf szentgyörgy-ábrányi bir­tokát Szapáry Gyula gr. pénzügyminiszter neje. szül. Festetich Karolina grófnő vette meg. (§.) Harstein Ignácz uyiregyházai lakos vezeték ne­vét, felsőbb engedély mellett, Keményre változtatta. — A Popp-féle Anatherin szájvíz több mint 40 év óta rendeltetik a legkitűnőbb orvosok által, köztök a boldogult Oppelcer tanár által is. Drasohe tanár is ujab­ban nagy eredménynyel alkalmazta a bécsi egyetemes kórházban, ugyszintéu Schnitzler tanár is a száj, nyak, foghus és szájpadlás betegségeinél. És ezért sokak szá­mára a Popp féle Anatherin szájvíz, mely kapható min­den gyógyszerésznél, nélkülözhetleu óvószerré lett és lesz mindenkinek, ki azt a száj torok és foghus beteg­ségében használj i. Egyidejűleg figyelmeztetjük a kö­zönséget e szájviz szédelgő és gyakran káros meghami sitásaira, melyek gyakran a kezelő orvost is megcsalják. Minden eredeti palaczk nyakáu ott van a védjegy, mely az eredetiségről tanúskodik. E gyógyszer rendkívüli tekintélynek és elterjedésnek örvend az osztrák hatá rokon kivül és egész Európában, sőt Amerikában és Ausztráliában is vaunak csodálói. Figyelmeztetjük to vábbá a közönséget Popp J. G. cs. kir. udvari fogorvos­nak anath irin fogporára, mely igen alkalmas és híres fogtisztitó szer. Táborszky és Parsch budapesti zenemű kereske­dő czég kiadásában megjelent: » Etelka-Csárdás*, szerzé és zongorára alkalmazta: Konti Ilona. Ara 1 frt. (!) Figyelmeztetjük olvasóinkat, a fiumei kőolajfino­mitógyár-részvénytársaságuak lapunk mai számában meg­jelent óvására. Közönség köréből. — Az e rovat alatt közlöttekért a felelősség beküldőt illeti. — Őszinte szó a „Gazdasági Értesítő" 1886. évi 5-ik számában meg­jelent „Miért halasztatott el a gazdasági egylet sorsjá tékának húzása" czimü czikk névtelen Írójához. Czikk író ur, hogy a sorsjáték nem sikerült, okul egyedül a szabolcsmegyei községi és körjegyzők hanyag­ságának, sőt egyenesen hazafiatlanságának tulajdonítja, s azt állítja, hogy a zemplénmegyei jegyzők a megye gazdasági érdekeit jobban felfogják, mint a hazafiatlan szabolcsmegyei jegyzők. Ha czikk iró ur kissé magába száll, s nem kívánja mindjárt a mindenki által egyenlő buzgalommal sárral dobált szabolcsmegyei jegyzői kart bántalmazni: lehetet­len, hogy a sorsjáték kedvezőtleu eredményének okát, a gazdasági válságban, az általános p. nzszükségben, s az idő mostohaságában is fel nem találta volna ; és felfedez­hette volna, hogy zemplénmegyében a sorsjátékra kissé talán kedvezőbb időt választottak, s azt is lölfedezhette volna még, hogy Szalolcsmegye gazdasági egylete a sora­jegyeket igen nagy számmal, és igen rövid időre küldte ki a községi és körjegyzőknek eladás végett. Ha egy kissé gondolkozott volna, ugy azt is elta­lálta volna, hogy az r minden oldalról zaklatott, s annyi féle munkával elhalmozott jegyző, csak ha hivatalos dol­gait végzi, indulhat el a sorsjegyekkel házalni; és ha a földmivelő népnek bár óra hosszat is m igyarázza a sors­játék üdvös voltát, még sem tud eladni egy darabot sem : hazafiatlausággal még nem vádolható. Vagy talán az ké­pez hazafiatlanságot, hogy az illető csekély fizetéséből az egész sorsjegy készletet meg nem vásárolja? Lassabban tehát urun a hazafiatlanság vádjával, mert hogy czikkiró úrral anyagi javakban és rangban egyenlők nem vagyunk, azt elismerem; de hogy hazafiság dolgába bátrabb állanánk, azt czikk iró ur talán igen (?) de más bajosan hiszi ,el. Ne dobálja tehát czikk iró ur kiméletlnnűl a sza­bolcsmegyei jegyzői kart, inkább gondolkozzék azon, valyon a sorsjáték rendezői a gazdasági válsággal, az álta­lános pénzhiányuyal, a földmivelők közöuyével, s a játék­czéljával előre kellőleg számot vetettek-e? s a tanulsá­got levouva méltányosabb Ítéletet fog hozni. Tímár, 1886. május. 21. Somogyi Imre, körjegyző. Színkör. Pénteken, májvshó 14-én: „A koldus diák" ope­rette 3 felvonásban. Szombaton, májushó 15-én : ,,Szélháziak", bohóság énekkel 3 felv. Irta Rákosi Jenő. Üres léha férczinű, öss/eszedve innen is, onnan is. Csak a kitűnő előadás, az egyes szereplők sima játéka tette némileg mulattatóvá, így is sokan elhagyták a színkört. Vasárnap, májushó 16-án: „Felhő Klári" népszín­mű dalokkal, irta Rátkay László. Kezdő tehetség szárny­próbálgatása. Nem éppen miudeu külső hatás nélküli, de annál kevesebb belbecscsel bíró mü. Már maga az a kö­rülmény, hogy e mü czitne éppen úgy lehetett volna „Aba András", vagy „Fátyol Ferkó", mint „Felhő Klári", akit tulajdonképen csak a 3 dik felvonás végén láttuuk ' feltűnni, de nem kimagaslani, miut a czimuél fogva kel lett volna: minden mübecset elperel attól. Erkölcsi ta­nulságot pedig éppen hiában keresünk benne. Az a pár nemeB vonás, amely Felhő Klári lelkéből, mint csillag a felhők alól, ki-ki csillámlik, nagyon kevés arra, hogy kitaagasló jellemmé domborítsa az egész alakot. A sze­replők correct játéka azonban nagyon sokat segített a darab hiányain. Még Nagy Katiczáról kell megemlékez­nünk aki, tekintve a szerep gyors átvételét, Ellinger Ilonát (Felhő Katicza) várakozáson felüli sikerrel he­lyettesítette. Hétfőn, májushó 17 •en: „Vasgyáros", színmű 4 felvonásban, irta Ohnet György. Kitűnő színmű, kitűnő előadás. A hatás, a mit a mai előadás okozott, a leg­magasabb fokra emelkedett a jelen volt distíngvált kö­zönségnél. Kedden, májushó 1H iín : „A kertészleány", ope­rette, 3 felvonásban. Szerdán, májushó 19 én: „A sötét pont", dráma 3 felvonásban, irta Csiky Gergely. Ugyeseu scenírozott, csakis színpadi röpke hatást kereső mü, minden erkölcsi érzék, lélektani törvény és igazságszolgáltatás nélkül. Különben az előadás, mint mindig, ez alkalommal is ke­rek és összevágó volt. Csütörtökön, májushó 20-án: „Nőemanczipáczió', énekes bobóság 3 felvonásban. Irta Szigeti József. Ele­ven, ólénk, pezsgő előadás. Irodalom. — Mz «Ország-Világ* 19-ik számában a közlemé­nyek sorát Tolnai Lajos regénye: >A jégkisasszouy* nyitja meg. Ezt követi Szahó Sáudoruak egy szép bal­ladája cBáliut Pálné* Goró Lajos sikerült illusztrációi­val, Pauler Tivadarról él t és jelemrajz (arczképpel). »Róma és környéke* Bonney-től, »A nagy czár és tia«, történeti elbeszélés P. Szathmáry Károlytól, »A kasza­peri pusztán* Molnár Györgytől, a kitűnő színész tol­lából, »Tavaszi lóversenyek* Almavivától (hé; csinos íl­lusztráczióval), Apró versek: Gáspár Imrétől, Lithvay Viktoriától, »A munkács-beszkidi vasút* (képekkel) B. E.­től, »Egy cs^pp méreg és három vendég* (a nemzeti sziuhazból) Májustól, *Tem- tés után* A. Z.-tól, A hét­ről* Székely Huszártól, orvosi tanácsadó, természettudo­mányi apróságok s az élénken szerkesztett rovatok. A nagyobb képek közt kiválik «A műtermében* czímü, Comba F. festménye után. Előfizetesi feltételek : január — deczemberre 10 frt, jan. — júniusra 5 frt, július ­szeptemb°rre 2 frt 50 kr., július—dec/.emberre 5 frt. Az »Egyetértés*-sel együtt: egész évre 28 frt, félévre 14 frt, negyedévre 7 frt, egy hóra 2 frt 50 kr. Az elő­fizetési pénzek a Pallas irodalmi ée nyomd i részvény­társasághoz küldendők Kecskeméti-ú cza 6. sz. — Megjelent az >Egyetemes Regénytár* 13-ik és 14 ik kötete — Wilkie Collius, «Nem« czimü legújabb regénye. A »Fehérruhás nő* hírneves szerzőjének ezen legújabb müve is általános tetszésben részesült és mél­tán sorakozik az ezen kitűnő vállalatban eddig megje­leut és általunk egyenként ismertetett regények mellé. Az »Egyetemes Regénytárban* a következő regények, jelentek meg, egytől-egyig díszesen bekötve: (50 krjlval.) I. és II. kötet: Ohnet Gy., »A bánya*, III. kötet: Mikszáth, »A lohiuai !ü« és We'teu, »Egy éj szakára bezárva*, IV. és V. kötet: Couvay, »Beatrice házassága*, VI. kötet; Tolnai L, »A jubilánsok*, VII. és VIII. kötet: Boisgobey, »A kék fátyol*, IX. kötet: Ounet, »Lise Fleuron*, XII. kötet: Petelei »A fülemi­le* és Peyrebrune. »Az arauy hajtű*, XIII es XIV. kötet: Collins, >Nem !* — A közjegyzóségre vonatkozó törvények 1874 : XXXV, 1880: LI és 1886: VII) és az ezekre vonat­kozó miniszteri rendeletek szakszerű használatra. A »Magyar Igazságügy* kiadása (Budapes, Singer es Wolfner könyvkereskedése) Andrássy-út 10. száui, ára 60 kr. A közjegyzőségre vonatkozó törvéuyek és sza­bályrendeletek ezen kiadása szakszerű ha>ználatra olykép van berendezve, hogy az 1874. évi közjegyzői törvény hatálybau maradt §§-ai és az 1886. novella egybeillesztve képezi a közjegyzői törvényt mai érvényében. Az összes ide vagó miniszteri szabályrendeletek, valamint a közjegy­zői dijakra vouatkizó törvéuy hozácsatolásával oly kézi könyvet bocsát közre a kiadóczég, milyen eddigelé a közjegyzóségre czélszerübb és teljesebb nincs. A kényel­mes zsebalaku kötetecske szép nagybetűs nyomású és külső kiállítása is igen tetszetős. (!) A „Hazánk" czimü történelmi közlöny ez idei V. kötetének 5-dik füzete a következő tartalommal je­lent meg. Hőke Lajos: Az 184 3/í-ki országgyűlés. Márki Sándor: Magyarok az 1812-ki orosz hadjáratban Vasváry Ferencz ; A Noszlopy-féle összeesküvés. -- Id. Szinnyey József: Komárom 1848—49 ben. Lebocky Tivadar : Az 1849 ki galicziai hadjáratról.—Tárcza: A zalatnai mé­szárlásról, egy ismeretlen Nzemtauu jelentése a magyar kormányhoz, közli: Thiuu József: — Gúuyszó az 1832— 33 ki országgyűlésre, közli: Thallóczy Laj s. — Id. Szinuyey József: Történeti repertórium. Ajánljuk e kitü IŐ havi folyóiratot olvasóink becses figyelmébe. Megjelenik ha­voukiut egyszer (jul us és augusztus kivételével). hJlőfi/.e­té«i ára: egész évre. 6 frt., félévre 3 frt. Megrendelhető a kiadóhivatalod. Budapest, IV. V.iczi uscza 1 sz. Közgazdaság. Jelentés a g izdasági egylet által reu lezett sorsjáték első sorso­lásának eredményéről a hatóság képviselőjéhez. A nagyméltóságú m. kir. pénzügyi minisztérium 1885. évi deczember 31-kén kelt s folyó évi február 26­iki 12,052 számú módosított rendeletével egyletünkuak megengedtetett, hogy közgazdasági érdekből reudezeudő sorsolására 400 drb. 60 kros, 2000 drb. 50 kr .s, 1000 drb. 40 kros, 2090 drb. 30 kros és 6000 drb 20 kros sorsjegyet bocsáthit ki. Ezen engedélyezett orsjpgy meuy­nyíség az egylet által mind kibocsáttatott és pedig 2 drb. magvar fajú tenjész bikáit éjjenként 800, összesen 160Ó 50 kros sorsjegy, 1 drb. 1'/< méteres vetőgépre 400 drb. 60 kros, í drb. I '/< méteres sorvetőre 400 drb. 50 kros, 10 drb. universal ekére 2000 drb. 20 kros, 5 drb. kettős ekére 1000 drb. 30 kros, 5 drb. I. minőségű Howard boronára 1000 drb. 30 kros, 5 drb. II. minőségű Howard boronára 1000 drb. 20 kros. 15 darab kapáló és töltögetőre 3000 drb. 20 kros, 5 drb. Backer rostára 1000 drb. 40 kros sorsjeg). Az eUru«itása hozzá fűzött várakozásnak épen nem felelt uieg, amennyiben a községi jegyzők nagyobb része sorsjegyeinket elárusitatlanul küldte vissza. Auuyi ered­ményt azonban mégis sikerült elérni, h .gy ha az összes tárgyakat nem is, de azoknak bizonyos részét már ez alkalommal kisorsolhattuk. A két darab bikára kibocsátott 800 drb. A. jegyű és 800 drb. B. jegyű sorsjegy kö/.til teljesen egyik sem kelt el, aminek következtében a két külöu jegyű sorsjegy­csoport elkelt számait kellett egyhevouni, s így a sorso­lást 1 drb. bikára megejteni 800 számmal. A 10 drb. universal ekére kibocsátott sorsjegyeink­ből annyi kelt el, hogy ez alkalommal 3 drb. kisorsolha­tóvá vált. E tárgynál a 10 drbra eső 2000 sorsjegyből elkelt összesen 650 drb. Minthogy egy darabra 200 szám esik, enélfogva a jelen alkalommal kisiroltatik 600 számra 3 drb, a fenmaradó 50 szám pedig a következő sorsolásra tartatik fenn, mint már elárusított sorsjegy számok. Ezen 3 drb. tárgy sorsolásánál a számok csak 1901-ig játsza­nak; az ezen felül elkelt számok, minthogy 200-ra ki nem mennek, a következő sorsolásra tartatnak fenn. A kettős ekére kibocsátott 1000 drb. 30 kros nors­jegy közzül elkelt 200 drb.; tehát épen annyi, a mennyi 1 drbnak kisorsolásához szükségeltetik. A többi sors­jegyek a következő sorsolásra tovább árúsittatnak. Az 1-ső minőségű Howard boronára kibocsátott 1000 drb 30 kros sorsjegyeinkből csak 150 drb. árusitta­tott el; tehát a 200 drb. nem lévén elhelyezve, ez alka­lommal még e.-y darabot sem lehetett kisorsolni. Ezeu tárgy sorsjegyei tovább árúsittatnak. A második minőségű Howard boronára kibocsátolt 1000 drb. 20 kros sorsjegyből elárusittatott 231. drb. Minthogy 1 drb. kisorsolására az engedély értelmében, 200 drb. szükségeltetik : ezen tárgyból is egy darab sor­sorsolható. Ezen tárgynál a jelen sorsoláson a sorszá­mok 864-ig bezárólag játszanak, 865-től felfelé pedig, mint már részben elárusítottak a következő sorsolásra, hagyatnak vissza. A terv szerint felvett 15 drb kapáiéra és töltögetőre kibocsátott 3000 drb. 20 kros sorsjegyből elárusittatott összesen 622 drb. sorsjegy. Minthogy az engedély 1 drb. kisorsolására 200 drbot követel meg, ennél fogva kis >r­soltatik 600 számmal 3 drb. Ezen tárgynál és ezen hu­zásou a számok csak 2799-el bezárólag játszottak ; ar. azon felül elkelt számok pedig a következő sorshúzásra tartatnak fenn. Az 5 drb. Backer rendszerű rostára bibocsátott 1000 drb. 40 kros sorsjegyből elárusittatott 353 szám, az engedély értelmében 1 drb. kísorsolásához szükséges 200 szám ; s igy ezen tárgyból kisorsoltatik 1 drb. s a fenmaradó 153 szám, minthogy egy további tárgy sorso­lósához nem elégséges, a következő búzásra iratik elő. Ezen tárgynál az elkelt számok 471-el befejezve játsza­uak, ezeu felül pedig a következő húzásra iratnak elő. A fennebbieket összegezve, kisoroltattak jelen alka lommal 1 drb. magyar fajú tenyész bika, 3 » Universal eke, 1 » Kettős-eke 1 » Howard boroua II. 3 » Kapaló és töltögető, 1 » Backer rendszeres rosta A 1'/», l'/i méteres Sack féle sorvetőgép k, mint­bogy számai még teljesen elárusítva nincseunek, a kö vetkező húzásra üalasztatnak. Nyíregyházán 1886 május 22 én Kiváló tisztelettel a gazdasági egylet sorsoló bizottsága : Nyiri Jáuos Szentkirályi János bizottsági elnök e. titkár. Jegyzet. Az eredeti sorsjegy*zám előmutatása mel­lett, a uyeremény-tárgyak az egylet titkárától átveb ftók. Az elkelt de ezen sorsolásou nem játszott sorsjegyek a követkeyző sorsolásra megtartandók. Assicurazioni Generáli. Lapunk hirdetési rovatá­ban közöljük az említett társaság 1885, évi zárszáma­dásait. Ezek ugy az üzletforgalom terjedelme, valamint az elért nyereség nagysága, nemkülönben jelentékeDy tartalékoknak előrelátó és gondos gyűjtése és elhelyezése által egyaránt imponáló hatást gyakorolnak. Oly számo­kat találunk azokbau, minőket csak egy nagy aráuyu nemzetközi társaság képes kimutatni, mely a biz­tosítási ü/.let összes ágait egyforma gouddal és az újkor összes műszaki eszközeinek felhasználásával űzi. A dij­és illetekbevétel az összes biztosítási ágakban 14.064 237 frt 75 kr. volt; az elhelyezett tőkék 1.296.179 frt 12 kruyi jövedelmet hoztak Az 1835-ben kifizetett 39.575 kár 9.042. 351 frt 17 krt igeuyelt. E szeriut tehát a Generáli fennállása vagyis 1831 óla 598.156 káresetben 187-465.689 frt 68 kruyi kártérítési összeget fizeUtt ki, miből csakis hazánkra 96.566 káresetben 34 376.780 frt 99 krnyi összeg esik. A tis/.ta nyereség 1.344.588 frt 55 kruyi összeget ért el. Ebből a tulajdonképenui biz­tosítási ü .let csak 577.074 írt 80 krt eredményezett, vagy más szóval az összes forgalom miutegy 4*/o"át jö­vedelmezte, mely téuy szóló bizonütékát képezzi annak, hogy a Generáli díjtételei igeu mérsékeltek, míg kár­becslései igeu kuláusak. Az érintett tiszta nyereségből 141.844 frt 68 kr. Az étékpapirok árfolyam ingadozá­sára alakított tartalékhoz, 348.622 frt 75 kr. pedig az ingatlanok tartalék ilapjához csatoltatott, mely javadal­mazásokkal az első alap 987.419 frt 61 krra, a rnáso dik alap pedig 1.055,768 frt 40 krra emelkedett. A díj­tartalékok 1.308,258 trt 84 krral > zaporittattak és 21.484.851 frt 23 krn\i tekintélyes összeget értek ei. Az intézet összes biztosíték alapjai 1.788.140 frt 38 krnyi gyarapodást mutatnak és 1885. év deczemberhó 31-én 33,279.016 forint 21 krajezárt tesznek, melyek a leg­gondosabban es a legjobb értékben vaunak elhelyezte ugy, hogy még a legaggodal masabb biztosítottat is biztousága iránt teljesen inegm ugtathatják. Az ös/.­szes díjtartalékok ily busás javadalmazása mellett a társaság mégis azon helyzetben van, hogy a 315 frttal befizetett részvényre 310 frank vagyis 124 frt osz talékot aranyban fizet. Ezen körülmény, valamint a Ge­neráli köztudomásu méltányossága, garautiát szolgáltat­nak a mellett, h >gy a társasígnak már is nagy arányú üzlete még mindig fog emelkedni; de ezen haladás már biztosítva is van a tárczájában levő, a jövő években ese­dékes 22.438.112 frt 70 krnyi dijkötelezvényekkel a tüz­biztosítási ágban, valamint a 89.330.807 frt 12 kr. tőke­biztositással, tűzbiztosítással az életbiztosítási ágban. A közgyűlésen a társa-ág tisztviselői is uj választás ala estek és a társaság magyar iga/gató tánácsosai Hegedűs Sáudor és Korizmics László urak eg,hangulag újra meg­választattak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom