Nyírvidék, 1886 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1886-01-17 / 3. szám

..N Y I R V I D É K" Miklós László, főjegyző felkéri a közigazgatási bizottságot, az árvailgyi fölebbviteli küldöttség megalakitsáára. Az árvaügyi fölebbviteli küldötisígbe Lukács Ödön, Bodnár István rendes tagokul és Kállay Leopold póttagul beválasztattak. E küldöttségbe főispán ur őméltósága Szoboszlay Józsefet és Kállay Jenőt rendes s Gaál Eleket póttagul kinevezte. Az árvaügyi fölebbviteli küldöttség ülésére, amely a hó minden második csütörtökén délután szokott meg tartatni, ezen túl a tagok, az elnökség által, mindig külön meghívandók. Ez után következett a fegyelmi választmány tagjainak megválasztása. Rendes tagoltul, Liptay Károly, Lukács Ödön, Koczok László és Böhm Hugó, póttagokul Kállay Jenő és Velkey Pál választattak meg. Tárgyalás alá vétetett a börtönvizsgáló küldöttség tagjainak kijelölése. Főispán ur őméltó-ága a nyíregyházai börtönök megvizsgálásara Szikszay Pált, Lukács Ödönt, Bodnár Istvánt és Koczok Lászlót; a nyírbátori börtön megvizsgálásáia Pscherer Józsefet és Gencsy Albertet; a nagykállói börtön megvizsgálására Kállay Leopoldot és Gaal Eleket; a kisvárdal börtön megvizsgálására Liptai Károlyt; a tisza-löki börtön megvizsgálására Miklós Ferenczet nevezte ki. A börtön felügyelő bizottság tagjaiul Bodnár István és Lukács Odöu bizottsági tagok választattak meg. A másodfokú bizottság tagjaiul Liptay Károly, Kiíllay Jenő és Kállay Leopold közig, bizotts. tagok választattak meg. A másodfokú erdészeti kihágási biróság tagjaiul megválasztanak: Miklós Ferencz, Kállay Jenő, Kállay Leopold és Pscherer József, póitat;okul Gencsi Albert, Gaal Elek, Bodnár István és Szoboszlay József választattak meg. A megyei árvaszék elnöke az 1885 év negjedik negyedéről szóló kimutatást (1885 október 1-sőtől 1885 deczember végéig) a következőkben terjeszti elő. 1885-dik év harmadik negyedéről elintézetlenül át jött a negyedik nagyedre: 2120. Ehhez a negyedik negyedben érkezett 5317. Ebből Péchy Gyula ülnök 1051, Okolicsányi Géza 1223, Böszörmínyi Kornél 976, Nóvák Gyula jegyző 910 darahot dolgoztak fel. Elintézetlenül átment az 1886-dik évre, illetőleg januárhóra 3277, db. A gyámolttak és gondnokoltuk létszáma volt 1885 októberhó l-ső napján 17.282. Deczember végéig beíratott 1037. Összes létszám tehát 18319. Ezek közzől deczemberhó végéig töröltetett 963. Maradt létszám deczember végéig 17356. Vagyontalan árva beíratott 1885 deczemberhó végéig 15. Az év végén volt a vagyoatalau árvák száma 388. A közmunka és közlekedési ügyek előadója által betér esztett kimutatás szeriut, 1885-t>eu az egész évi közmunkatartozás volt: kétfogatú igás 23,157, egyfogatú igás 744, kézi 60.450. Ebből természetben leszolgáltatott: kétfogatú igás 4337, egyfogatú igás 22, kézi 13,008. Megválta'ott: kétfogatú igás 18,820, egyfogatú igás 722, kézi 47,442. A váltságdíj összege; 43,184 forint 60 kr. Felhasználtatott 1885-ben : kétfogatú igás 3469, egyfogatú igás 14, kézi 10,748. Marad rendelkezésre : kétfog. igás 868, egyfogatú igás 8, kézi 2260. A váltságdíjból hátralékban maradt : 5833 frt. Útépítési javadalmazás és közmunka-váltságból befolyt: 72,431 frt. A lefolyt év folytán felhasználtatott : 33,352 frt. Maradt rendelkezésre: 39,079 frt. Az árvaszéki elnök a deczemberhavi tevékeuységről, a következő kimutatást terjesztette be: 1885. november haváról átment dec„emberhóra 2710 ügydarab. Ehhez érkezett deczemberben 2019 Elintézendő volt tehát: 4729. Ebből elintéztetett 1452. Elintézetlenül átjött 1886-ra 3277. Az elintézett darabokból feldolgozott Pech) Gvula ülnök 362, Okolicsányi Géza 440, Böszörményi Kornél 344, Nóvák Gyula 306 darabot. Elnök előterjeszti, hogy 1885-ben 3824 darabbal érkezett be több, mint 1884 ben. Az 1885 ben beérkezett 18,604 darabhoz hozzá adva az 1884 évről átjött 1034 drb. hátrányt: elintézendő volt 1885-ben 19,638 drb., amelyből 1885-ben feldolgoztatott 16.361 db Elintézetlenül maradt : 3277 db. A megyei árvap'uztár állása: készpénzben 374 frt. 26

4/6 kr. Betétkön) vecskékben és pipirokban 460947 frt. Arany és ezüstnemüekben s ékszerekben 103 frt 60 kr. Magán adóslevelekben 265,788 frt 84'/, kr. Összesen ; 727,213 frt 71 >/s !<rA kir. ügyészi hivatal kimutatása szerént, a felügyelete alatti központi és a járásbirósági fogházak 1885-dik deczemberhavi állapota a következő: A kir. törvényszéki központi fogházban 1875. deczemberhó 31-én letartóztatva volt: jogérvényesen elitélt 128, lölebbezés alatti 58, vizsgálati 42, összesen 228 egyén. Nemre nézve 209 ti, 19 nő. Az egészségi állapot kielégítő. Haláleset nem fordult elö. Rabmuuka keresmény czimén, a kosárkötési iparágból, az államkincstár részére, lefolyt 139 frt 33 kr. Fegyelmi eset a rabok közt nem fordult elő. A nagy-kállói kir. járásbíróságnál le volt tartóztatva elitélt 8, vizsgálat alatti 5. összesen 13 férfi. A nyírbátori kir. jár. bíróságnál le volt tartóztatva elitélt 26, vizsgálat alatti 3, összesen 29 egyén; férfi 26, nő 3. A tisza-löki kir. járásbíróságnál le volt tartóztatva : elitélt 3, vizsgálati 12. Összesen 15 férfi. A kisvárdai kir. jár. bíróságtól uem érkezett be kimutatás. A megyei tiszti főügyész a következő tevékeuysé ;i kimutatást terjeszti be. Beérkezett a főügyészhez 1885 januárhó 1-től deczemberhó 31-ig : az alispáni hivataltól 184 ügydarab, amelyből elintéztetett 173; az árvaszéktől 132, melyből elintéztetett 126; a kincstártól 67, amelyből elintéztetett 62; különböző hatóságoktól 219, elintéztetett mind. Összesen beérkezett 602 darab, amelyből elintéztetett 580, elintézetlenül maradt 22 darab. Érdemleges jogi vélemény adatott: alispáui ügyben 87, árvaszéki ügyben 110. Összesen 197. ügydarabbau. Olvastatott Meczner Gyula kir. biztos átirata, amelyben értesíti a közig, bizottságot, hogy a vezetésére bízott beregmegyei folyamszabályozási és ármentesitő társulat belvíz-szabályozási munkálata folytán szükségelt kisajátítási ügyekben, a társulat jogi képviseletével Gulácsy Dezső országgyűlési képviselőt és h. ügyvédet bizta meg. A bizottság a kir. biztos ur emez átiratát tudomásul vette. Előterjesztetett a magyar kir. államvasutak igazgatóságának 89297/1885. számú leirata, amelyben, vonatkozással a közig, bízottsagnak 1095/885. szamu megkeresésére, tudatja, hogy azon kívánságnak, miszerint a budapest-nyiregyházai voualou iüthető átmeneti kocsik is közlekedjenek, tekintettel a mai forgalmi viszonyokra és kocsi-állományta, nem különben a hidak Űrszelvényeire, ez idő szerint elég nem létethetik. A bizottságnak azon további megkeresésére, hogy a személykocsiknak bévpalaozkokkal való melegítése jövőre mellőztessek, megjegyzi az igaz gaióság, hogy habár részéről a szeuuelyüucsik fűtésére kiváló gond lordittatik ; és czélul ki \s tüzetett, hogy a hévpalaczkokkal való kocsi-melegítés megszüutettessék: ez, tekintettel a rendelkezési alapra, csak íokozatosau tör ténnetik; amenyire azonban lehetséges, sietni fog az igazgatóság a kocsikuak kályhákkal vagy más alkalmas fűtési bereudezessel való ellátásával. A megyei főorvosi jeleméi szerént, niult év deczember havában derült idő volt 3 nap, borult 12 nap töhbé-kevésbé borult 16 nap. A légköri c apadék összege 25 29 m.m. Deczemberhó elejéu a beteg forgalom, a novemberhavival megegyezett, amenyiben a minimumra volt redúkálva; második felében azonban emelkedett. Daczára ez emelkedésnek, járványok nem fordultak elő. A fertőző bántalmak közzől nagyon szórványosan elő fordultak: hasi hagymáz, hólyagos himlő, bimlőcs, vörheny, alhárlyás toroklob, roncsoló toroklob és ka i.yaró jelentéktelen veszélylyel. Egyéb bántalmak közzől a tüdőlob, bár jóindulatu alakban, és a gyomorbél hurut került leginkább gyógykezelés alá. Törvényszéki bonczolás nem eszközöltetett. Rendőri hulla-szemle 1 esetben Ujfejértón fordult elő. Látlelet könnyű testi sértésről 12, súlyos testi sértésről 1 esetben állíttatott ki. A hasznos házi állatok között egyáltalában semmi járvány sem észleltetett. Pscherer József közgazdasági előadó a községi faiskolák létesítése és kezelése tárgyában, szabályreudeleti javaslatot terjesztett a bizottsághoz; amelyre a következő határozat hozatott. »A közig, bizottság áthatva a faiskolák nemzet gazdás/ati és közgazdasági nagy jelentőségétől, a beterjesztett szabályrendeletet elvben elfogadja; de mielőtt azt a megyei bizottmányi közgyűlés tárgyalása alá bocsátaná, a felső tiszavidéki gazdasági egyletnek, mint szakértő testületnek, velemény-adás végett, átküldetni rendeli oly felhívással azonban: hogy azt mielőbb tanácskozás tárgyává téve, oly időben terjeszsze azt ide vissza, hogy a szabályrendeleti javaslat még e f. é. inájushóbau tartandó megyei közgyűlésre kitűzhető legyen. Hogy pedig a tényleg meglevő községi faiskolák, már az év folyama alatt, rendeltetésüknek megfelelően felhasználtassanak: a kir. tanfelügyelő utasittatik, miszerént az eddig e tárgyban kelt közig, bizotts. határozatok figyelembe vételével, határozati javaslatát a legközelebbi közig, bizotts. üléshez terjeszsze be. Dr. Jósa András megyei főorvos előterjeszd, hogy a Dombrádon előfordult lójárvány alkalmával, Szabó Károly megyei és az állami állatorvos között teljesen különböző vélemény uralkodott, s ezeu alkalommal a nmélt. m. kir. belügyminisztérium az állatgyógyá szati intézet véleményének meghallgatása utáD, a megyei állatorvosnak adván igazat, ennek intézkedéseit hagyta helybeu, sőt teljesítését is sürgette. Utasittatik az alispán, hogy a nmélt. m. kir. belügyminiszter e tárgyban hozott rendeletét Szabó Károly megyei állatorvos járásához tartozó községekkel közölje. Olvastatott Zemplémmegye közig, bizottságának 3/71 kb. 1886. sz. a. kelt abbeli határozata, miszerént a T. Lúcz és T.-Dob közt létesítendő közlekedési ut kiépítési módozatainak megállapithatása czéljából, a zempléni küldöttséghez Szabolcsmegye is jelöljön kiküldötteket. Szabolcsmegye közönsége belátván a kérdéseo közlekedési ut szükséges voltát, részéről Zoltán János alispán elnöklete alatt Miklós Ferenczet, Szinszay Pált, Míkecz Jánost, Koczok Lászlót és Dobos Imre szolgabírót nevezi ki és bizza meg. A kir. adófeliígyelő beterjesztett kimutatása szerént mult év végével az összes adótartozás 716,464 forint 8'/a kr. volt, ide számítva a rendes állami adón kívül: a hadmentességi dijakat, jog-bélyeg- és egyenértéki illetékeket, a szőlő dézsma váltságot s a tiszai és nyíri ártéradót. Silman Hermán mándoki izráelita felekezeti tanító azon kérelme, hogy részére egy magán elemi iskola nyithatása engedélyeztessék, a kir. tanfelügyelő véleménye alapján, nem teljesíttetik. Az izraelita anyakönyvek vezetésére vonatkozó vallásés közoktatás-ügyi miniszteri intézkedésnek a területi beosztás ellen több izraelita hitközség által beadott kérelem. a polgári hitközség kérelmének kivételével, teljesíthetőnek nem találtatván azoknak ily szellemben való felterjesztése határoztatott el. Ügyforgalmi kimutatás a Nyíregyházán székelő hatóságok és hivatalok kebelében. (1885-dikról.) I. Szabolcsmegye alispáni hivatalához beérkezett: 1. közigazgatási ügydarab 11,956, 2. közigazgatási bizottsági ügydarab . . 1,252, 3. kihágási ügydarab 220, 4. erdészeti bizottsági ügydarab . . . 55, 5. központi választmányi ügydarab ... 147, 6. közgyűlési ügydarab 512, 7. árvaügydarab 18,604. Összesen 32,746. II. A nyíregyházai kir. törvényszékhez beérkezett: 1. polgári ügydarab 819

Q 2. bünlenyitó ügydarab \ 6003* 3. telekkönyvi ügydarab ....'. 814l' 4. elnöki Ugy darab ' M32* 5. kir. ügyészeihez ' 9'37o' 6. fegyelmi ügydarab \ \ '45' Összesen 32,481. III. A nyíregyházai kir. járásbírósághoz beérkezett: 1 polgári ügydarab 11 701 2. bünfenyitő ügyd-rab 6 229' 3. elnöki ügydarab . . . '337' 4. kisebb polgári ügydarab .....' 618.' Összesen 18,885. IV. A nyíregyházai kir. adófelügyelőséghez beérkezett: Összesen - 22 374 V. Nyíregyháza rendezett tanácsú város hatóságához beérkezett : 1. közigazgatási ügydarab ^746 2. árvaszéki tigydarab 3'455' 3. elnöki ügydarab ' gg' 4. közp:>uti választmányi ügy darab . . 142' 5. rendőrségi ügydarab 500' 6. adóügyben (julius 1 sőtől kezdődőleg) . 1,52l'. Összesen 15,432. VI. A nyíregyházai ipartestületnél 1. munkaköuy? kiadatott 642 2. az ipariskolai tanulók összes száma . 314 3. a beiratkozott tagok száma .... 668' 4. a pénztári bevétel volt . . . 1,605 frt 84 kr'. 5. a pénztári kiadás 1,487 frt 93 kr. Maradvány"! 117 frt 85 kr. Megjegyeztetik e tételnél, hogy ez összegbe a beiratási dijak nincsenek befoglalva; minthogy azok nem is szedettek. Az 1885-dik évi tagsági dijakból is csak 129 frt folyt be. A bevételezések azonban folyamatban vannak. VII. Kir. tanfelügyelőségi adatok. 1. A tankötelesek összes száma volt. . 28,820. 2. Iskolába járt 18,323. 3. Ismétlő iskolába járt 6,302. 4. Felső népiskolába járt..... 34. 5. Magán tanintézetbe járt 212. 6. Középiskolába járt 25,176. 7. Állami iskola van a megyében ... 3. 8. Községi iskola van a megyében . . 10. 9. Róid. kath. iskola vau 73. 10. Gör. kath. iskola van 47. 11. Helvét hitvallású iskola van . . . 124. 12. Ágostai evang. iskola 18, 13. Mózes vallású iskola 15. 14. Magán engedélyezett tanintézet . . 5. 15. Ipariskola 3. 16. Női ipartanoda 1. 17. Kisdedóvó 6. 18. Állami tanitó 8. 19. Községi tanító 11. 20. Rom. kath. tanító 79. 21. Görög kath. tanitó 48. 22. Helvét hitvallású tanitó ..... 132. 23. Ágostai evang. tanitó 23. 24. Mózes vallású tanitó 16. 25. Magán engedélyes tanitó 5. 26. Képesített tanitó volt 300. 27. Nem képesített tauitó volt .... 22. 28. Rendes tanitó 302. 29. Segéd-tanitó 29. 30. Férfi tanitó 307. 31. Nő tanitó 5. 32. Lelkész-tanitó 21. 33. Állam-segélyben részesült a) tanitó 17. b) iskola 2. c) óvóda 1. 34. Tan-szereket nyert (iskola) .... 6. 35. Nyugdíjaztatott (tanitó) 5. 36. Kegy-dijjal elláttatott 6 tanítói árva és 4 tauitó özvegye. Yidéki levelezés. Kótaj, 1886. januárkó 13. Tekintetes Szerkesztő ur! Szomorú közleménynyel kell megkezdenem uj évi leveleim sorát. A közel mult karácsonyi ünnep másod napján ugyan is. oly botrányos és véres verekedés történt az itteni gör. kath. templom ajtajábau, aminőhöz hasonló még a korcsmákban is ritkán fordul elő. Az ájtatosság bevégzése után, a templomból kijövőleg, a kijárat előtt néhány kótaji legény botokkal és buzogányokkal felfegyverkezve állott lesbe, várva prédájukra. Ugy látszott, hogy a kiszemelt áldozat két testvér volt, akiknek egyikét, aki t. i. előbb lépett ki a templomból, csak arczul vágták s a földre tiporva ütötték; a másik testvért azonban mindjárt az ajtó küszöbén főbe ütötték ugy, hogy fején azonnal két nagy seb ejtetett; azon felül pogány módra össze-vissza ütlegelték. A templomi közönség nem mert ki menni a templomból; csak midőn a lelkész ur közbelépésének sikerült a verekedőket lecsillapitaui, kezdték lassan elhagyni a templomot; ekkor is gubályukkal fedve arczáikat és fejüket vonultak ki a szabad térre. Csak igy menekülhettek ki a templomból. A főbe vertt testvér még ma is az ágyat nyomja. Mint biztosan tudom, az eset feljelentetett ugyan az itteni gör. kath lelkész ur által; vizsgálat vagy in(Folytatás a mellékleten.)