Nyírvidék, 1886 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1886-05-02 / 18. szám

NYIBVIDÉ K" évre 28 frt. félévre 14 frt, negyedévre 7 frt, egy hóra 2 frt 50 kr. Az előfiz,té-i p uzek a Pallas irodalmi és nyomdai részvénytársasághoz küldeudő.i. kecskeméti útcza 6. sz. — A „Képes Családi Lapok" húsvéti számának t.'irtalma: Egy ember amilyen nincs több. (Ríj?.) Tolnai I^ajoslól. — A gazdaság utjs. (Elbeszélés, vége) Lipcsey Ádámtól. — A kaszárnya-áristomben. (Elbeszélés vége.) Gaál Mózestől. — Soha többé. Költemény Petri Mórtól. — Föltámadás. (Költemény.) Mészáros Istvántól. — A hu-vét. (Tárcza.) — A vadócz. (Theuriet André frau czia regénye, folytatás.)— Képmagyarázat. — Miudenfele. Képek: A kis nővérek. — Karaván a turáni fensikon. — A meggátolt szökés. Melléklet >Egy auyakönjv titkai,« (Táríadalmt regény, Kaszonyi Dánieltől.) 49 - 64 oldat. E számhoz van mellékelve a »Növilág« április havi száma a következő tartalommal : A magyar nők kéts, áz évvel ezelőtt. Dr. Acsády Iunácz »Magyarország Budavár visszafoglalása korában* czimii müvéből. — Tavas/i divat. — Aramnak. (Költemény.) lfj. Brády Alberttől. — Május havi teendők. — Nők világa. —Képmagyarázat. — Apróságok. — Fejtörő mulatság atb. Előfizethetni: Méhuer Vilmo-mál, Bud-ipest IV. ker. papnövelde utcza 8. s-zám Egész évre 6 frt, félévre 3 frt, negyedévre 1 frt 50 kr Közgazdaság. Az egerek, cserebogarak és a hernyók. Az elemi csapásokon, kivül, mint aminők a viz, jeg. tüz, stb. alig vau egy-egy veszélyesebb elleusége a mezei gazdának a cserebogárnál és hernyónál, amekek sokszor az egerekkel egyetértve, kiszámithatlan kárt okoznak mezei gazdálkodásunkban. A mezői gazda e 3 veszedelmes ellenségéről egy igen gyakorlati és tanulságos czikk jelent meg legköze leb.b a »Beregc czimü lapbau. A közérdekre való tekintetből s az illető czikkiró utólagos szíves beleuyugyásá uak reményében, időszerűnek, sőt szükségesnek találtuk e c íkket átvenni s olvasóinkkal is megismertetni. De beszéljen maga a czikk. 1. Az egerek. Megjónek ezek látathuul, beveszik magukat még nyár elején a habzó zöld vetésekbe, s mire az aratas elérkezik, a gazda már csak 4-ed vagy 5-öd részét látja, vagy veheti termésének. A tóübi elveszett, elpusztult; mert az < gerek összerágták, felemésztették, vagy a jó élés mellett végtelenül szaporodó családjaik számára bevermelték, lészkeikbe összebordták. Aratás es behordás után atarlórendszer mellett, azouual következik a szántás, alig egy pár hét múlva a vetés; amikor az egerek, a müvelés által köuuyen járhatóvá tett táblákon összevissza bujkálván, mig csírázásba jönne a mag, nagyobb részéi unnak összeszedik, eltakarítják, a c-'ii'át verhetett magvakat pedig később zölden rág|ák le, vagy gyökerestől forgatják ki azokat. Tehát az egerek, a rá juk kedvező időben, a földnek két évi termésétől fosztják meg a népet. 2. A cserebogarak. Ezek kezdetben, mint kuka czok a földben tauyázuak megszámlálhatatlan meuyiség ben. Összejárják ott a vetések gyökereit s legyen bár a talaj a legtermékenyebb, hozott bár a mult évben 10 vagy több magot: most alig kerül le róla az elvetett mag; legyen az kaszáló", vagy kapás (p. o. tengeri) növény, mind elsatnjul, kiszárad, elvés'. Próbát teltem egy ilyen földdel. Oszi árpa volt benue; apránként kisárgult, elveszett és mire éréshez jutott, alig tűnt fel itt ott egy egy hitvány kalász; kiszántattam ujr.i, no persze, hogy az a fekete fejű, elliizjtt vastag pondró több volt a felszántott földdel, mint a föld; de azért megkisérlettein még bele kölest vetni; az is ugy járt, mint az árpa. Hasonlóin kiveszet a tengeri is nevezett föld szomszédságába; míg lejebb a leggazdagabb tengeri-termég lett, mert ott már nevezett férgeknek nyoma sem találtatott. Ha szabad kérdenem: hány ember, hány földbirtokom volt a mult évben, kinek egyik tábláján kitüuő, vagy legalább jó, a másikon pedig épen semmi vagy igen hitvány termése lett? Meg-'tte a cserebogár szárnyatlan alakban. A tavasz melegéve már szárnya fog nőni, ömlik mint a sáska mindenfelé, nem egyenként, de csomósával lppi meg, borítja el kerteinkei, fáinkat s pusztítja el gyü mölc8eiuket. Tehát a cserebogaraknak is, mint az egereknek, pusztításuk két ei-ztendei időre terjed ki, azon hozzátétellel, hogy ezek petéi<ot ismét lerakváu, a pusztítást újra megkezdik a földit .-u és így tovább, tehát ugy szólván pusztításuk örökös. Ez nem volt igy a régibb időkben, az ugar-rendszer mellett. Süha nem volt példa rá, hogy az egerek megyék területét, félországot stb. pusztítottak volna el. Cserebogár ha fordult is elő néha, nem volt oly nagy mennyiségben. pu ztitó b<tása nem muta kozott oly imgyban s'

jtu a vetéseken, sem a gyümölcstermő és más fákou s növényeken. Mi volt ennek nz oka? Az, hogy apáiuk nemcsak fóldmívelő, de állatteuyész ő emberek is valának. A sertés nevezetesen oly lérgész állat, mely nem hagy meg a inezőbeu, amerre jár, semmi férget, int lót mi idenfelé, meg-megáll, leüti az orrát, felháuyja az ugartöid t, odaszaladnak apró fiai, közösen felkapkodjak a fergeket, s az egérfés',keket minden lakóikkal együu emész ik el s igy a vetés alá szánt földterületet, e^yi.>et a másik uian, minden a földben található artauuas Icigektől megtisztítva adjak a gazdaközöuseg kezébe. Auiiból önként következik: vajha mindnyáján felhagynánk a tarlórendszerrel, rneiy pusztítást es csapási no/, reauk évról-evre; íelhagyuáuk ez egyoldalú gazdálkodással, mely legfárasztóbb munkánk uiáu sem adja meg sokszor keuyerüuket! Viszszaternénk az ugarrendszerhez, tőidbe veinőnk a búzát, uem gazba az egereknek s mas férgeknek piédául annyival is inkább; mert a különben kiéit föld, annak elcsigázott teruiőerejo tvröl-évre hovatovább siiauyabb termest ad s minek következtében legjjhb termelőink is egymás utáu buknak el. 3. A hernyók. Sokszor ütik a (lobot s kiáltják : »Mmdeu »i iáját, gyümölcsét a hernyótól, büntetés terhe alatt, megtisztítsa !« Meg teszszük. De hát eunyi eleg? Megmentettük pusztulástól gyümölcsöseiukel ? Nem! ső

t annál inkább kiteszstük csalétkül a hernyóknak, lvinek van gondja a gyepükre, az eleven kerítésekre? Én g>ümölcsösömet megtisztíttattam, kileveledzik, kizöldül, meszszire illatot terjeszt: a hernyók ezt észre vévén, nevezett helyekről, mint már különben is leemésztett helyről, mint a lávafolyam megindulnak egymásután s borítják el a megtisztított és szépeu kizöldelő fakat s ha mtr egyéb nincs, lerágják a gyenge gyümölcsöket is. Ki áll ezeknek útjába? Ki gátolja ezeuet meg? Vajha találkoznék oly vegyész, akt készítene vagy utat és módot nyújtana keszi'ésére oly keuőcsnek, rnelylyel a fák töve, vagy dereka körülvonatvau: a hernyók visszahullauáuak tőle, vagy csak ne mehetnének rajta keresztül. Igy uieulheluők meg falukat, a tisztítás melleit, iilöubeu uem. Crörömbei Pál. A száj- ós lábfájás ellen egy angol gazda a kö-.eikező szert ajánlja: 1 font rézgaliczot (kékkövet) fel k-11 olvasztani egy akó vizben, s ezen oldattal kell a !>• eg állatok körme között lévő kisebesült részeket egy szivacs segélyé el többször napjábau kimosni. A beteg állatok szája is ezzel lesz kipauiacsolva, azután pedig 2—3 evőkanál zablisztet, mely közzé 1 evő kanál törött tunsót keverünk, a/, állatok uyelvtövére uaponta egyszer reá öuijűk, a un erős nyálfolyást s ezzel rövid idő alatt gyógyulást idéz elő. Az állatok a betegség alatt csupán wns alakjában adható takarmányt kapnak. Ziiru tanár pedig ugyané baj elien a következő eljárást javasolja: A közö .séges sz ij- es köröinhajnál legjobba természetre biznt a g.ógyiiást; a beteg állat meleg, de tiszta levegővel eliatoit istállóban tartassák, ne kényszeritessék inunkira vagy legelésre, szaraz szalmával vessünk almot alájuk s csiuáljuuk nekik kissé savauyu szájvizet (azaz adjuuk ez italó vederbe 2°/

0-kos chlórsavas kálioblaiot vagy r-gy rész boreczei-, két rész viz- s kevés mé^k-^vereket). A p ita daganatok legtöbbször maguktól is gyógyulnak, vagy legf ljebb egye jlő menuyiségü nyirtafesieny és mézviz, vagy pedig egy rész borszesz és 4 rész hígított faeczet .ek elegyévei jó őket beecsetelni. Cak uilekélyedésnél szükitges tulajdonképeni müvileges beavatkozás s akkor maga a konkrét eset határozza meg a kezelés módját, melyet legjobb állatorvosra bizui. A betegspg kezdeten és uiiudaddig, mig a szájbetegség tart, puha lóh-rét vagy moslékot, kés'ibb gyógyuláskor jó réti szénát kell adui. Ha a baj egy istálóbau fellép, legjobb u/.t valamennyi, m^g egé'Zségesnek látszó állatra átoltani. Eleg jgyszerübben ugy történik, hogy egy beteg állat lecsorgó nyálát egy puha vászondarabba felfogva, az az egészséges állót száján ik uyákbártyájába dörzsöltetik be. — Egy istállóbeu levő állatok igy meglehetősen egyszerre lesznek betegek s csaknem egyszerie gyógyulnak is azután meg. • Phöníx. A napikban tartotta meg reudps évi közgyü.éset Salui-R-iff rsclied Hugó őrgróf elnöklete alatt a Phőnix biztosítótársaság Bécsben. Az igazgatótauác-nak az 1885. évbeu a biztosítás 'gyes ng*iban el rt ü/leti eredményről készített jelentéséből k tűnik, hogy ez évben a jégkár ellőni biztosítást kivéve, minden egyes üzleti ág nyereséggel záródott. — A lüzkár elleni biztositási ágban a di| bevétel 4 123,629 írtról 4.159.883 frtra emelkedett; ez üzleti ág össze, bevételei 5.125.9GO frtra rúgtak, károkért kifizettetett 1.458.246 frt. viszont biztosítási dijakért 1.894 579 frt. províziók fejében 285.342 forin', összesen tehát 3.638.168 frt. és levonva ebből a viszont biztosítékot megillető részletet, 1.046.080 forint vetetett át díj- és kártartalék részére uj számlára. A szállítmányi biztosításokból volt bevétel 776.484 frt, kiadás 622.196 frt.; dij- s kártartalékra 109.980 frt ira tott eő; ellenben a jégbiztositási osztályuál 545.463 frt. volt a bevétel és 586 305 frt. a kiadás. Az életbiztosítási osztály jelentéséből kitűnik, hogy 1885. decz.31-én 9816 szerződés volt érvényben, 14.258.920 frtnyi biztosított tőkével es 16.295 Irt. biztosított évi jaradékkal. Ez osztály bevétele a mult évi áthozatallal 1.912.614 frttal együtt volt díjtartalékra, és dijátvitelekre 2.535,880 forint, a kiadás ellenben 382,515 f rint ; mig díjtartalékra dijátvitelekrre és kártartalékra 2.108.615 forint van uj szimlára előirányozva. A töke tartalék alap dotálása és a hivataluokok nyugdijalapja részére fizetendő quóta levonása után, részvényesek közt szétosztandó tis'ta uyeres-gképp marad 70.000 frt. ugy, bogy az 1885. év jövedelme a befizetett részvénytőke 11 % százalékára rug. I^azgatótanácsosokuak újból megválasztalak Gundakker Károly, Suttuer b. és dr. Hiller Albert; az elhunyt Malmann József lovag helyébe az igazgatótanácsba egyelőre senki sem választatott meg. Az eddigi revizorok szintén újból választattak. — Az első magyar általános biztositó társaság. Soinsich Pál elnöklete alatt a társa«ág megtartotta közgyűlését. Az 1885. évi zározámla 795.192 frt. 27 krnyi nyereséget tüntet ki. A közgyűlés elhatározta, hogy az alapszahályok szeriuti levonások után fenumaradt 499.196 frt. 94. krnyi tiszta nyereségből o-ztalékul minden egész részvény utan 166 frt. fizettessék ki, 7929 frt 86 kr. ós a fennmaradt 1196 frt 94 kr. uj számlára irattassék elő. Nevezetes különösen a társaság különféle tartalékainak tetemes emelkedése, mert a minden megterüeltetés nélkül elővezetett készpénzdijtartalék a tüz és szállítmányi üzletágban 1.849.487 frt. 47 kr., az életbiztosítás díjtartaléka 10.999.459 (rt. 34 kr, a részvényesek tulajdonát képező nyereménytartalék 1.806771 frt 14 kr., az értékpapírok árkülönbözetí tartaléka 372 953 frt. 41 kr. A tisztviselők nyugdíj alapja az 1885. év végével 452.765 frt. 78 krra és a »Lévay a!ap« 58.248 frt. 24 krra rug. A társaság összes biztosítéki alapja a mult évhen, kimutatott 17.112.100 frt. 54 Úrról, a lefolyt évben 18.028.671 frt. 36 krra emelkedett, mely összegben a társaság birtokában levő és a későbl'i étekben lejáró 6.425 037 frt. 46 krnyi értéket képviselő dij váltók nincsenek befoglalva. — A felügyelő bizottság jelentésének meghallgatása utan a közgyűlés megszavazta a felmentést és foganato sitotla a választmány és a felügyelő bizottság választását. Megválasztanak: Elnöknek: Somssich Pál, alelnöknek: Gróf Károlyi Gyula, választmányi tagoknak: Báró Auibrózy Gyula, gr. Andrássy Gyula, gr. Batthány Géza, Boreznay István, Bitó Kálmán, gr. Csekonics András, Deutsch Smdor, Giczey Samu, ifj. Hajós József, Herrich Kiroly, László Zsigmond, br. Radvánszky Gé;a. Felügyelő bizottsági tagoknak: Ruduyánszky Ferencz. Schosberger Zsigmond, Szitáuyi Izidor. Az osztalék f. hó 22lől kezdve kerül kifizetésre. A már-már beáilandó jégsaison alk.lmiból figyelmeztetjük megyénk gazdaközöns^gét & jégkár elleni biztosításra; közvetilőül Zucker Henrik nyíregyházai főügyuököt ajánlván. (Irodája : Gredig-ház.) GABONA CSARNOK. Nyíregyháza, 1886. május l-ón. A gabonacsarnoknál bejegyzett árak. Buza 100 kl. 7 20 7.80 Rozs » » Árpa » » Zab » » Kukorica® Köles » Paszuly » Szesz litk. Piaczi Borsó 1 Lencse* 1 Mundl. 1 Zsemlye » Buza » Barna k. 5.25 4.50 5.40 4.70 5.35 4.80 5.50 4.80 24.'/

3 árak 25.'/, kiló kiló kilo -.22 - .22 —.22 —. .20 .18 -.—ll.'A Burgonya 100 kl. 1.80 Marha hds l kl Borjú hús 1 kl Sertés » » » Juh » » » Háj » » Disznózsil » » Szalonua » » Fagyú (nyers) > » Zöldség » » Paprika » » írós vaj » liter Eczet [l « Széua 100 kl Szlm. (tak)» » Bikfa l köbintr. Tölgy fi » » 44 44 40 58 48 58 50 28 8 80 60 10 2 30 1.10 3.20 2.75 A szerkesztésért felelős: JÚBA EI.KK, 1 jfi FERENCZI MÓRNAK 9P CZIMZETT V X. I I '. • 1 rövid-árú és divat üzletébe (Nyíregyházán, Fábry-ház, a Takarékpénztár helyisége alatt) Épen most érkeztek meg a legutolsó divatú női nyári mk-kelmék és divak/ikkd, továbbá női és férfi napernyők erős és alkalmas botul használható nyéllel, melyekre a n.é. közönség becses figyelmét egész tisztelettel annyival inkább felhivja, miután nála e tárgyakat nemcsak a legszebb és & legdivatosabb minőségben, hanem a legolcsóbb árakon lehet bevásárolni. ll ... . . • . . . A « C lí " 1-* - -1— • 1 •> rf*