Nyírvidék, 1885 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1885-12-27 / 52. szám

NYIRVIDÉ K" márczius 5-ik napján április 13-ik és 14-ik „ május 7-ik és 8-ik junius 8-ik és 9-ik „ julius 5 ik * augusztus 7-ik > szeptember 6-ik „ október 13-ik és 14-ik, úgyszintén 27-ik és 28-ik napján november 8-ik és 9-ik „ deczember 6-ik „ S ezen felülvizsgáló bizottságoknak, — amelyek között a debreczeni most újonnan szerveztetik, — pol gári elnökeivé a jövő 1886-ik évre általam felkérettek és megbízattak. Aradon: Tabajdy Károly, Arad és Krassó-Szörény vármegyék főispánja; Beszterczebányán; Báró Radvánssky Béla, Zólyom vármegye főispánja; Brassóban: Gróf Betblen András, Brassó vármegye főispánja : Budapesten: Kasics Péter miniszteri osztály-tanácsos, mint a m. kir. bonvédelmi minisztérium VlII-ik ügyosztályának vezetője, s akadályoztatása esetében helyettese; Debreczenben: Gróf Degenfeld József, Hajdú vármegye és Debreczen sz. kir, város főispánja. Egerben; Beöthy Lajos, Heves vármegye főispánja ; Fejértemplombau: Lazarovics Vazul, kir. tanácsos (Nagy-Szredistyón Temesmegye, Versecz mellett); Fiúméban: Fésűs Béla, ministeri osztálytanácsos ; Gyulafejérváron: Elekes Mihály, (Sárdon, Kiskükttllő megye utolsó posta Héjasfalva.); Kassán: Darvas Imre, Abauj-Torna vármegye és Kassa sz. kir. város főispánja; Kolozsváron: Báró Jósika Sámuel, Kolozs vármegye és Kolozsvár sz. kir város főispánja; Komáromban: Zuber József, Komárom vármegye főispánja; Nagyszebenben: Brenneberg Mór, Szeben vármegye főispánja; Nagyváradon: Báró Dőry József, Bihar vármegye és Nagyvárad város főispánja, és helyettes polgári elnök gyanánt Beöthy Andor, Bihar vármegye alispánja; Pécsett: Bánffay Simon kir. tanácsos, kir. közjegyző és a pécsi kir. közjegyzői kamara elnöke; Pozsonyban: Gróf Eszterházy István, Pozsony vármegye, és Pozsony sz. kir. város főispánja; Sopronban: Simon Ödön kir. tanácsos, Sopron vármegye alispánja; Szatmárnémetiben: Kovács Ede, királyi tanácsos (lakik Homokon Nagykároly mellett.) Szegeden: Pálffy Ferencz, kir. tanácsos Szeged sz. kir. város polgármestere; Székesfejérvárou : Gróf Cziráky Béla cs. kir. kamarás, Fejér vármegye és Székesfejérvár sz. kir. város főispánja; Temesváron.- ifj. Ormos Zsigmond, kir. tanácsos, Temes vármegye alispánja; Eszéken: Krsnjavi Imre eszéki főispán ; Károly városban : Kovacevic István, károlvvárosi kir. alispán; Péterváradon: Parcsetich Félix, Újvidék város főispánja és Zágrábban ; Hervoics Lajos osztálytanácsosi czimmel felruházott kormányszéki titkár. Felhívom ennélfogva a törvényhatóságokat: hogy ezen rendeletem tartalmát saját területén haladék nélkül tegye közhírre. S egyúttal meghagyom a törvényhatóságoknak: hogy az illető felülvizsgáló bizottság polgári elnökét, minden hónapban, és legalább nyolcz nappal a kitűzött határidő előtt, pontosan értesítsék arról, vájjon fognak-e és hányan fognak, akár a hadkötelesek, akár ezeknek megvizsgálaudó férfi rokouai elővezettetni. Sőt ezen értesítés azon esetben sem mulasztandó el, ha valamely hónapban senki sem vezettetnék felülvizsgálatra, nehogy A „NYÍRVIDÉK" TÁRCZÁJ A. Komárom 1848—49-ben. (Naplójegyzetek.) Id. Szinnyey Józseftől. Szeptember 24. Reggel én mentem ki a monostori iánczolókkal, Leudvay százados volt vezetőnk. Szép időnk volt, midőn kiórtüak látcsövünkön néztüuk az ellen felé; de fél 10-ig semmit se láttunk, csak az osztrák hymnus zenéje hangzott felénk Ács felől. Ekkor huszáraink kő zül egy divisió az előőrsökhöz érkezett fedezetül; 10 órakor ped g jött sok törzstiszt, de a német nem mutatkozott; végre midón az előőrsöd közzül egy jelenteni ment, az erdőből nagy porfelleg közt egész zászlóalj lovasság jött a törzs tisztekkel együtt, de csak a nagy fáig jöttek, innen követséget küldöttek a mieiűkhez, hogy itt igen sok tisztet látnak, m g azok hátra nem vouul nak, nem jönneU előre a confereutiára ; ez is megtörtént. Ezután heten tőlünk és 4-en ő tőlük összevágtattak és a közép uton tanácskoztak vagy fél óra hoszat, midőn a mieink nagy »Éijen KUpkal* kiáltással seheseu visszanyargaltak, azok pedig szép lassan mentek haza. — Zöldy-vel a monostori nagy sánczot tekintettük meg, Kép munka, csak azt ne adja az Isten, hogy a németnek csiuáljuk ; ha ezek a sáuczok elkészülnek, uincs az az erő, mely Komáromot be vegye. Később őrnagyunk is eljött, de az nem tudott semmit a végzésről, mert vissza kllldötték, de Zichy, ki ott volt, elbeszélte aztán az eredmény'. Csorics t. i, azt mondta, hogy ké*z az 1848 iki törvóuyeioket megerősíteni, s mindizt mit a vár nevében kiváűtuuk, csak adjuk be a Mtét«-lnket Írásban és aláírva. Klapkt erre azt felelte, minekuUua Up-isztaljuk, hogyan báunak olyan őrizettel, mely becsülettel kapitulál, igy Brankovits őrnagyot közfuhrvézerré tették és megbotozták; ily garantia mellett Komáromot nem adjuk fel. Ok azouban garantiáról is gondoskodnak, mert ő felsége aláírja. Erre Klapkát éltetve szétváltak. --- Ebédet délutáni 2 órakor kaptam, de nem volt étvágyam, mert különösen a felülvizsgáló bizottság székhelyeitől netalán távolabb lakó bizottsági tagok, az állami pénztár terhére a székhelyen hiába még akkor is megjelenni kénytelenittessenek, amidőn, felülvizsgálandó egyének nem létében, a felülvizsgáló bizottságnak semmi teendője nincsen. Azon esetben tehát, ha ezen értesítés elmulasztása következtében a felülvizsgáló bizottság egybeüléséből hasztalan költségek keletkeznének, a mulasztásban hibás tisztviselőt leszek kénytelen felelősségre vonni, s esetleg az állami pénztár kártalanítására szorítani. A felülvizsgálati költségek, némely törvényhatóság részéről, aránytalan mértékben szaporittatnak az által, hogy több községből a felülvizsgálatra kijelölt hadköte lesek mellé, nagy számú kísérők rendeltettek ki, s a szállítás csaknem minden egyes községekből elkülönítve eszközöltetett. Utasítom ennélfogva a törvényhatóságokat, hogy ily fölösleges költségek elhárítása tekintetéből, hatályosan intézkedjenek az iránt, hogy a felülvizsgálatra rendelt egyének, vagy az elővezetéssel megbízott járásbeli tisztviselőnek lakhelyén, vagy a körülményekhez s a helyek fekvéséhez képest, valamely alkalmasabb és közelebb eső helyen összpontosittatváu, s ott a járásbeli tisztviselő vagy annak helyettese által, a személyes azonosság megállapítása után, a községbeli kísérettől átvétetvén, a felülvizsgálat székhelyére csakis a legszükségesebb számra szorított felügyelők kíséretében, és együttesen, szálittassanak el. S ugyanezen módozat alkalmazandó azon esetben is, ha ugyanazon egy időben, több sorozó járásból, egyszerre történik a felülvizsgálandó egyének elővezetése. Elvárom tehát, a törvényhatóságoktól: hogy a felülvizsgálandó egyéneket költségkímélés tekintetéből, lehetőleg egyszerre és együttesen fogják az illető felülvizsgáló bizottságok elé vezettetni. Az állandó vegyes felülvizsgáló bizottságoknak eddigi területi köre, a sorozó járások ujabb szervezése folytán, a törvényhatóság meghallgatása mellett általam némileg megváltoztattatván, az erről szóló kimutatás legközelebb szét fog küldetni. Budapesten, 1885. deczemberhó 10-én. Fejérváry, honvédelmi miniszter. A társadalom föladata. III. A mult számban a inai társadalomról elmondottakra azt mondhatnák és mondják is a mai korszellem barátai és osztályosai, hogy: „a világ mindig olyan volt amilyen ma.' Lehet. Én nem vitatkozom fölötte; bár nem nagy munkába kerülne kimutatnom, hogy becsületes vagy a gonosz emberek voltak-e többen a „régi jó időkben." De azt nem fogja elvitatni tőlem senki, bármily szerelmes legyen is a világ mai folyásába, hogy a szenvedélyek, az" eltévesztett nevelés, a társadalmi félszegségek és a mindinkább terjedő vallástalanság áldozatai naponkint, szaporodnak. A rablógyilkosságok, öngyilkosságok, sikkasztások, szökések és lopások inindenuapi, megszokott dolgokká váltak. Itt az anya, az apa öli meg gyer- i mekeit; ott a gyermekek ölik meg anyjukat, apjukat. A rémséges dolgoknak sem vége, sem hossza. Mindig ugyanazon hírek, csakhogy más vidékről és más alakban. A salak egyre halmozódik, a piszok mindig nagyobb a társadalomban. Es ugyan hol keressük e nyomorúságos állapotok okforrását? A merev jogi rendszerre épített államszervezet félszeg irányú uralkodó hatásán kivül. kétségkívül először is és főképpen magában a társadalomban. nem a legjobban éreztem magamat, később le is feküdtem és a hideg kezdett rázni, utána nagy forrósá;om volt. 5 órakor a zene kijött és a 6ánczokon zenélt; zeneszóval mentünk haza, de én alig tudtam lábamon állaui és a kardot tartani, a hidutczánál pedig egy ló majd eltiport; végre nagy keservesen haza értem és még kártyáztam keveset; azután minden vacsora nélkül lefeküdtem. Szeptember 25. Sáocztnuukíra Németh ment ; éa is felkeltem, habár gyenge voltam és Liczit látogattam meg, ki folytonosan beteges. Ma re-gel beszélték, hogy a míeiuket O-Szőoynél megtámadták, de visszaverték az elleot. — Megvettem Kemény Z-. »Gyulai Pál* czimü regényét 13 frt 30 kr. pp. — Délután ismét a városba mentem Beőthyék-hez, hol sokáig elbeszélgettem. Ma már jobbau érzem magamat. Este felé baza jöttem és olvasgattam, vacsora után pedig sokáig preferanczeoztunk, vesztettem 5 frt p. — Ma sok jó újságot halottam : a porosz Bécset ostromolja s a császári család már Ácson van. Bemtől futár jött, Temesvár alatt áll 160 ezer emberrel, Guyon Fehérvárnál verte meg a németeket; Ferdinánd pedig meghalt. De ez mind ueui bizonyos. Szeptember 26'. Ma Tóth ment a Monostorra. — Későn keltem fel, de már jobban érzem magamat. 10 órakor Ferencz bátyámhoz mentem; ekkor az igmándi sáuczból két ágyúlövés történt, mely a közeledő uérneteket riasztotta vissza. — Délután a kávéházba mentem, ott ujságott már uein lehetett hallani, elmentein tehát Beőtby Zs. sógoromhoz, ki szintén a?t mondta csak, ho^y nincs más hír, mi it bo?y ma-holnap megérkeznek a capitulac.ionalis pontok, melyek szeriut a várat fel fogják adui. Estefelé, midőn befelé mentem, német parlameutairek jöttek; hallottam, hogy midőn a szigetben leszáltak, Klapka már ott volt és a levelet átadták neki. Klapka azt feltörte, mosolygott és a lakásáig vezette őket; ott láttam és hallottam a vitatkozást és annyit megtudtam, hogy a pontok alá vannak írva. Szeptember 27. Reggel 6 óra előtt felkeltem és 0Szőnybe mentünk a felső hidon át : az erdő szélét vagdalták ki a legények ée az ágakkal az árkot takarták be, farkasvermet készítendők. Délelőtt még jól éreztem Tudva levő dolog, hogy a társadalmi élet egyesek egybefűződéséből áll elő. Miként a tenger apró folyamokból és vízcseppekből képződik; ugy a társadalom zömét is egyes egyének szövetkezése.együtt élése, összetartozósága képezi és alakítja egy erős egészszé. Ha tehát a társadalmi élet egyesek alkotásaönként következik, hogy a társadalmi köz jólét is. az egyesek mint alkotó elemek életében gvökerezik és föltételeztetik. Az egyesek hordják össze azokat a szellemi és anyagi homokszemeket, amelyekből az idő keze fölépiti azt a pyramist, amelyre az emberiség Géniusza ezt írja fel: Társadalmi jólét. A társadalmi jólét tehát az egyesek közreműködésétől függ. Az egyik szívet, a másik lelket, ez kenyerét, amaz borát hozza a haza, a köz jó oltárára; ahonnan az után, mint a tavaszi légáramlat, százszoros áldásban árad szét a köz jó, a társadalom, a nemzet életére! Ha tehát a társadalom s az ebből elő állott állam sorsa a társadalomban élő egyes tagoktól függ: mi természetesebb mint az, bogy azok az egyesek ugy éljenek, tevékenységüket ugy irányozzák, hogy az által a társadalom zömére, egészére lehető jólét, megelégedés és kölcsönös szeretet áradjon. Mert társadalmi jólét csak is ott képzelhető, ahol az egyesek egyéni jólétnek., örvendenek. Az egyéni jólét tehát a társadalmi jólét aVapföltétele. Oda kell ezeknél fogva törekednünk, hogy a társadalomnak ne legyenek elégedetlen, elromlott, elzüllött, felforgató elemei, tagjai. Ezt pedig nem azzal érjük el, ha a nálunknál szegényebbeket, ala csonyabb sorsuakat lenézzük, megvetjük; ha a szerencsétleneket, a sorsüldözötteket veszni engedjük: hanem ugy érjük el, ha a Gondviselés, a születés és a szerencse által nyújtott vagyon-'fölösleget megosztjuk a szükölködőkkel; ha befolyásunkat a társadalmi élet különféle terén arra használjuk fel, hogy embertársaink sorsán enyhítsünk; szóval ha embertársainkat emberszámba véve, ugy bánunk el velők, mint mi kívánnánk hogy, hasonló helyzetben, mások velünk cselekedjenek. Ez életelvnek forrása pedig a felebaráti szeretet. Fájdalom e forrás ma már apadófélben van úgyannyira; hogy ha a társadalom tovább is tétlenül nézi e forrás apadását: félő hogy az emberi társadalom megszűnik emberi lenni. Pedig a felebaráti szeretet, ez égi hajlam az emberi kebelben, tulajdonképpen együtt született, az emberrel. De hát mi is az a felebaráti szeretet? Mások jólétén fáradozni, szükségeikben

: osztozni ; annyi jót létesíteni az emberi társadalomban, amennyire csak képesek vagyunk; s mindezt tenni szeretettel, önérdek nélkül, csupán benső megnyugvásunkért, kötelességérzetből, magáért a szép, a nemes cselekedetért: ez a felebaráti szeretet. Ha tehát e szép és nemes tettek forrása apadó félben van; ha a társadalom alapját képező felebaráti szeretet épülete ingadozik: nagyon természetes, liogy a forrást azok tisztogassák akik abból merítenek, s az épületet azok javítgassák akik lakják azt; nehogy szomjait haljanak, vagy az épület nyakukra szakadjon. (Folytatás n mellékleten.) magamat, de az ebédet 2 órakor nem jó izüeu ettem; azután a hideg kezdett rázni és a fejem rettenetesen fájt, forrÓ6ágoui volt; ledőltein, ugy pihentem, mig beesteledett; ekkor kimentem az útra, hol Füsty őrnagygyal és Caerna adjutánsával beszéltem, kik itt voltak a zászlóaljjal vorposton. Este fél 7 kor elindultunk és a felső hidon keresztül, fáradtan és uagy nehezen elérkeztem h várba; itt azouual lefeküdtem. — S.őnyött hallottam, hogy Takácsot küldték futárul Hayuau-hoz, éjfélkor és ma volt a két előőrs közt a conferentia; a német mindenbe bele egyezeti. September 28. Igen közel az idő, midőn nyilváníthatom azon sokszori gondolatomat, hogy naplómra ráírhatom »egy év életemből,* vagy »egy éves honvéd* és majd évek múlva szabadságharczunk mint álom fog feltűnni. íme mindez igaz, betűről betűre be fog teljesedni; mert már csak a capitulátióról beszélnek. Mint beszélik, ma vagy teguap este jött és Zichy-nél hált Andrássy német őrnagy, ki szabadon járkál; ebéd után pedig négy kocsin jött a német térparancsnokság mindent átvenni. Mai paranc szerint megszűnik a sánczolás, holnap előőrsök uem lesznek, kifaszoltatunk 10 napi rácziót és jövőhónap l-jén egy hónapi gaget kapunk utalványban, a némettol szintén anyit. — Ma igen gyenge vagyok ; délután Beőthi-éknél hazám jövőjén aggódva, kedvetlen voltam, mindenki elmeneteléről beszél, ki hova megy. Ma be kellett adni. hogy minden houvéd melyik megyébe való és melyik tiszt hova akar külföldre menni; levertek az emberek. Este nem volt takarodó a városban, hanem a várban; azért midőn azt uem hallván, haza mentem, a tábori neszt nem tudtam, nem eresztettek be; csak nagy nehezen tudtam meg és úgy jutottam be. Majd nem éjfélig preferanczeoztunk. Nöialvy, Camler és Németh macaóztak, egyik is másik is részeg volt és összevesztek ; mig uem az inspectiós tiszt bejött és véget vetett a czivódásnak. Szeptember 29. Többnyire az egész napot BeőthyI éknél töltöttem. Csendesen vagyunk. — Ma már gőzös is jött, de Komáromnál nem állt ki.