Nyírvidék, 1885 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1885-12-06 / 49. szám

Melléklet a „N Y I R V I ü É K' -lí»-ik számiího/. 10,759. K. 1885. (Folytatása a főlapnak.) Szabolcsmegye alispánjától. A járási szolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elül járóinak. Pest.-Pilis-Solt-Kiskun megye alispánjának f. évi 20,480. sz. a. kelt átiratát, szabályszerű körözés s jelentés tétel végett, másolatban kiküldőm. Kelt Nyíregyházán, 1885. deczember 1. Zoltán János, alispán. (Másolat.) Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye alispánjától. í64<

0/i88í eln. sz. Valamennyi törvényhatóságnak. A budapesti rókus kórházban az 1884. év IV.-ik negyedében ápolás alatt volt Spacher Katalin varrónő tartózkodási helye lenne kipuhatolandó. Van szerencsém hivatalos tisztelettel felkérni a tekintetes törvényhatóságot, hogy fent nevezett egyént, hatósága területén köröztetvén, feltalálása esetén őt. illetőségi viszonyaira, különös tekintettel a legutóbbi 5 év alatti hol tartózkodására, jegyzőkönyvileg kihallgattatni, s az eredményt velem minden esetben közölni szíveskedjék. Budapesten, 1885. évi noremberhó 3-án. Földváry, alispán. ^1^88

5 tizabolcsmeyye alispánjától. S/olgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek eliiljáróinak. Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye alispáni hivatalának f. évi 26,213. sz. a. kelt átiratát másolatban, szabályszerű körözés s jelentés tétel végett, megküldöm. Kelt Nyíregyházán, 1885. deczember 1. Zoltán János, alispán. (Másolat.) Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye alispánja. 9S

i szám. Valamenyi törvényhatóságnak. A budapesti rókus kórházban f. évi április 28—30-ig ápolt Mayer Mária tartózkodási helye lenne kipuhatolandó. Van szerencsém ennélfogva a tekintetes társhatóságot felkérni, miszerint szíveskedjék nevezett ápolttat hatósága területén köröztetni, feltalálhatása esetén őt, arra nézve kihallgattatni, hol született, hol tartózkodott leghoszabb ideig, szüleit hogyan hívják 7 és hová való illetőségű? Budapesten, 1885. október 26-án. Földváry, alispán. Való igaz, hogy a mai idők, a mostani életviszonyok vajmi kevés alkalmat nyújtanak a meggazdagodásra. Elég, ha tisztességesen megélhetünk. Ámde az is igaz, hogy az emberek talán sohasem voltak pazarabbak időben és pénzben, mint éppen ma. Állam, társadalom, községek, osztályok, egyesek mind egy hibában szenvednek — az adósságcsinálás hibájában. A mával megelégszünk, a holnappal nem törődünk. Ez bölcs és zseni embernél megjárja; de mindnyájan nem lehetünk bölcsek és zsenik. Az állam adósságáról nem is szólok. Annyi pénz talán csak Angliában van az egész föld kerekségén. De érdekes statisztika lenne az. ha valaki összegyűjtené, hogy az utóbbi 15 év alatt melyik város mennyi kölcsönt vett fel, és ami a legfőbb, hogy mire költötte a felvett pénzt ? Ott vannak az egyesek, az ingóságok szegény urai, az ingatlanok koldus gazdái; a zálogházak raktárai s a telekkönyvek C lapjai: mindezek lélekrázó hangon beszélnek! Hány ősi kúria udvarán perdül meg naponkint a dob? Hany ember van Magyarországon, akinek ajtóján lejárt váltókkal kopogtat a modern Schylock? Es iine már: ez a pénz ereje, ez a pénz nagysága. Azért a pénznek ínég is vau hivatása. Függetlenné teszi az embert. A pénzszerzésnek csak akkor van jogosultsága, ha általa függetlenségünket mozdíthatjuk elő es biztosíthatjuk. Állam, társadalom és egyesek csak akkor lehetnek valódi függetlenek, ha a pénznek ez egyediili rendeltetését felfogva, azt nem azért gyűjtik hogy más államokat és egyeseket rabszolgájukká aljasitsanak, hogy egyeseket es csaladokat koldusbotra juttassanak; hanem azért, hogy az emberiség nagy feladatát: az általános függetlenséget es szabadságot megvalósítsák a földön. —y. — Szabolcsmegye évnegyedes közgyűléséből. (Novemberhó 24. 2ö.) Bleuer Lipót elhalálozása folytán megürült lótenyé-ztési bizottsági tagságra, az állandó választmány ja vaslatára, Bleuer Móricz választatott meg. Az igazoló választmány újra alakítása következvén napi rendre, az a régi tagokkal ismét uiegalakittatott. Az 188ti dik évi házipénztári költségelőirányzat tárgyábau leérkezett belügyminiszteri leirat, inegjegy/.és nélkül tudomásul vétetett. Előterjesztett a közmunka és közlekedésügyi miniszternek a Szabolcstnegye közönsége altal a mátészalkanyiregyházai vasút létesítéséhez felajánlt 60,000 forint megyei segélyről felvilágosítást kélő leirata. Amenyiben a megye közönségé a felajánlt 50,000 forint segélyt csak abban az eseseiben igeite kiűzetni, ha a tervbe vett vaeut vonal csakug>au kiépül; és amenyiben köztudomásu dolog, hogy már az előjegyzssek a költségelőirányzatot meghaladták; tehát a kerdéses vasút létrehozatala többé nehézségekbe nem ütközik ; az alispán utasíttatott, hogy a megajánlt 50,000 forint beszerzésére és kifizetési módozataira vonatkozó javaslatát a februári közgyűlés elé terjtszsze be, hogy a kívánt felvilágosítás a miniszterhez felterjeszthető legyen. Olvastatott a közmuuka ügyi miniszternek a Bűdszent Mihály közönség" által a büdszentmihály-nauási vasút vonalra felajánlt s Szabolcsmegye közönsége által nem kifogásolt 10 évi koziuu ikaváltságot helybeu hagyó leirata; amely szerént azonban eme felajánlás csak a végleges elha'ározás esetében léphet hatályba. A negyedik árvaszéki ülnöki állás rendszeresítése, illetőleg a fizetési alap tárgyában, az állandó választmány javaslata alapjáu határoztatott, hogy egyéb fedezet hiá uyábau V4%r* pótadó fog kivettetni a negyedik árvaszéki ülnök fizetésének fedezéseül. E fölött azonban egy e tárgyban összehívandó rendkívüli közgyűlés fog végérvényesen döuteni. Békésmegje közönségének a megyei tisztviselők életfogytig leeudő választása tárgyában áttett megkeresése tudomásul vétetett. Szatmármegyének az l°/o-os közművelődési pótadóra vonatkozó átirata, az állaudó választmány véleménye alapjnu, mellőztetett. Zoltán János alispán törvén) adta jogánál fogva indítványozza, hogy a tárgysorozat 14 és 15-dik pontjai kapcsolatos voltuknál fogva, együtt tárgyaltassanak; amit is a közgyűlés egyhangúlag elfogadván ; Harsányt Menyhért, Bleuer Miklós és Somoyyi Gyula felszólalásuk után határozatilag kimoudatotr, hogy: ameoyiben H tisztviselői nyugdijalap javára uj pótadó nem hozüatö javaslatba, a 2%-kos kórházi pótadóonk f<de e czéltól elvonatván, 8 egymásután következő éven át a megjei tisztviselők nyugdijaiapja részére tőkésittessék. Beterjesztetett az 1885 évi novemberhó 13-áu tartott igazoló választmáu>i gyűlés jegyzőkönyve s ezzel kapcsolatba u Zoltán János nlispán bejelenti, miszerént Bartholomaidesz János Nyíregyháza város 111. kerületébeu és Nozdrovicíky Kázmér a dombrádi kerületben birt választott megyebizottsági tagsági jogukról lemondottak. Az igazoló választmány határozata alapján Beniczky Miksi és Kovács Ferencz nyíregyházai lakosok, a választott megyebizottsági tagok névsorába felvétetnek. A thassi és gyulaházai kerületekben részint felmerült azon körülmény megvizsgálására miszerint a választási határidő, az illető járási :zo!gabiró által szabályszerűen közhírré téve nem volt, a thassi kerületben Harsányi Menyhért és Szabó László kisvárdai iakosok ; a gyulaházai kerületben Liptai Károly kisvárdai és Orosz Gábor gyulaházai lakos bizottsági tagok, a választás közhírré tételére vonatkozó megyebizottsági határozat közlésével A pénz. Nincs szánalomra méltóbb, nyomorultabb teremtés, mint az az ember, aki testestől-lelkestől a pénzszerzésre adja magát; aki előtt, nincs szebb, nemesebb és hasznosabb foglalkozás, törekvés a pénzgyüjtésuél. Igazolja ez állítást az a biblia közmondás is: „A pénznek szerelme: a léleknek gyötrelme." A pénz föltétlen bálványozója mindig közelebb áll a bűnhöz, mint az erényhez. Mert ha másképpen nem, tisztességtelen, sokszor bűnös utón is kész gyarapítani pénzét. Sokat összeírtak már a pénzszerzésnek mesterségéről. És bár ar.uiylag kevesen gazdagodnak meg a tisztességesen szerzett pénzből; bár többnyire magok a tudós írók is szegények maradnak: mégis bátran állithatjuk, hogy semmi titok sincs eme mesterségben. Kitartó muuka, takarékosság, az adósság csinálástól való tartózkodás: ezek általános és tisztességes föltételei a gazdagodásnak. Minden életezélok közt a pénzszerzés érhető el legkönnyebben. Művészszé, államterfiuvá, költővé, szónokká, tudorrá lenni: csak kevés embernek sikerül. Ellenben az, aki csupán csak pénzt szerezni törekszik, biztosra viheti, hogy fáradsága nem megy füstbe Az ily ember bizonyos, meghatározott czél felé törekszik; munkája és reménye közt semmi ellentétesség nincs. A pénzszerzés oly pálya, amelyen majd minden szorgalmas, komoly és csak kissé eszes ember is, nagy haladást tehet. A középszerű telietségek, még alkalmasabbak a pénzszerzés mesterségéhez mint a legfényesebb szellemi kapaczitás. És ez igen természetes valami. A tehetséges vagy éppen láugeszü ember soha sem esik kétségbe az életben; küzd fárad, az eszményiekért; a holnappal nem törődik; bizik szellemi erejében, munkaképességében és a társadalom nemes gondolkozásában; szereti az embereket és hiszi, hogy ö is szerettetik. E nemes tulajdonok birtokában, nagyon természetes, hogy a pénzszerzésre nem gondolhat, nem is gondol; hanem amit a ma nyújt, megelégedéssel fogadja s „a jövendőnek sivatag homályát bizza az Istenség vezető kezére!" Ellenben a középszerű lelki tehetséggel megáldott ember nem bízván sem magában sem embertársaiban : egész erővel a pénzszerzésnek adja magát, hogy legyen mire támaszkodnia a nehezebb napokban. Az ily ember ha végig megmarad a tisztesség és becsület utján, éppen ugy nem kárhoztatandó, mint az a zseni, aki a pénze csak eszköznek, de nem czélnak tekinti. A pénzes ember mindig függetlenebb lehet, mint a könnyelmű vagy szegény ember. Ámde e függetlenségnek ára is van, amelyet meg kell fizetni. Szorgalmasnak, erélyesnek és becsületesnek kell lenni. Ez pedig nem könnyű dolog. Rendesen azok fecsérlik leggoudatlanabbul keresményüket, akik könnyen és legtöbbet dolgozuak. A helyett, hogy takarékoskodnának: megeszik, megiszszák keresményüket s a legelső pénzválságnál tönkre jutnak. Bartholoinaidesz János lemondása folytán a nyíregyházai III. kerületben, és Nordroviczkv Kázmér lemoudása folytán a dombrádi választó kerületben a választás 1886 évi jauuárhó 5 re kitüzetik. Választási c-lnókül a nyíregyházai III. kerületben S'.esztay Kir ily, helyettes elnökül Sáry Pál; a dombrádi kerületben elnökül Szaláuczy Audrás, helyettes elnökül Nozdroviczky Jeuő megválasztatnak. Olvastatott Zoltán Jáuos alispánnak a közgyűlés ele terjesz'ett azon indítványa, miszerént a jegyzői munkad j részletes és az egész megye területére érvényes megállapítása tárgyában szabalyreudelet alakítása határoztassek el, ezen szabályrendelet elkészité-ével küldöttsé; bizassék meg, melynek a megyei jegyző által, alispáni felhívás folytáu alkotott véleméuyes javaslat, valamint Hont megjéuek e tárgyban alkotolt szabályrendelete felhaszuálás végett rendelkezésére bocsáttassék. Az alispán indítványa elfogadtatik s a szahályreudeleti javaslat elkészítésével, az alispáu elnönlete alatt a következő tagokból alakított küld ittség bizatik meg. Miklós László főjegyző, Szikszay Pal főügyész, Bégányi Ferencz árvaszéki elnök, Erdőheeyi Barnabás szolgabiró Virányi János és Lányi Antal bizottsági tagok. A nagykállói izraelita hitközség elöljáróságának föllehezése folytáu felülvizsgálat alá vétetett Nagy-Kálló közsér képviselő testületénnek f. é. juniushó 9-én kelt azon határozata, mely szeriut a már létesült kisdedóvoda feutartására 1886-tól éveukint 100 forint segély szavaztatott meg. Miután a nagykállói nőegylet által a uagykíllói keresztény fiu és leánygyermekek számára felállított óvoda, nem N.-Kálló község képviselő testülete állal tartatik fen, de Nagy-Kálló községe csak segélyzi az általa felujaulott évi 100 forinttal a jelzett óvodát; miután továbbá Nagy-Kálló község e segély megszavazása állal nem csak törvényellenes cselekményt el uem követett, de a kor intő szavát felfogva, a törvény szelleméből folyó kötelezettséget teljesített: ennélfogva Nagy-Kálló képviselő testületének 1885 juu uslió 9 én a 100 lrt. évi segély megszavazása tárgyában kelt határozata azon megjegyzéssel hagyatik helyben, hogy a jelzett összeg a község költségvetésébe miudig felvétessék. Sialolcsm>'gye állaudó választmánya a közmunkatartozások kényszer megváltásának elrendelése végett megokolt indítványt terjeszt elő. Az előterjesztett indítvány elfogadtatik, s ehhez képest tekintettel arra, hogy a közmuuka tartozások természetbeni ledolgozása, gytkori szigorú felhívások s a felemelt váltság össze,' behajtásával való fenyegetések daczára alig, legtöbbnyire hanyagul s csaknem mindig auyira eredraéuvtelen felületességgel szokot teljesíttetni, miszerént a közmuuka kötelezettség lerovásáuak ezen reudszere, nem csak nagy mér\ü közlekedési zavarok tudokául szolgál; nemcsak a kózmunkatervezetekben kii űzött munkaleladatok időszerű végrehajtását gátolja meg ; hanem egyes községek lakosai altal kötelezettségük teljesítésének megköuyitésére, sót elodázására is rendszeresen szokot eszközül telhasználtatni; s ekkéut a közérdek un gsértése mellett, az aránylagos köz teher viselés nemes elvének érvényesítését is lehetetlenné teszi: a megyei kózmunkatartozások kényszer megváltása elvben ezennel elhatároztatik, ezen határozat életbe léptéuek határnapjául 1887 év januárhó 1 ső uapja kitüzetik s Zoltán Jáuos alispán utasittatik, hogy a megyei közmunka szabályrendeletnek e határozat folytan szükségei módosítása iránt, mielőbb véleméuyes jelentést tegyen. A iiagy-kállói nöegyesiilel közgyűlése. A uasjy-kalloi jótékony uőegyesület mult noveinberho 29-én vasárnap tartotta ineg évi közgyűlését. Ily gyűlés az 1883. evi októberhó 28-tól nem tartatott; inert az egyesület választmányának, amely ez idő alatt ÍU ülésben iutézte el ügyeit, minden törekvése oda irányult, hogy az alapszabályokban ts feltüntetett czéljaitiak legfontosabbikát es legszükségesebbikél: a kisdedóvoda megnyitását, miut befejezett tényt jelenthesse be a közgyülésuek, s adja tudtára a nagy kö/.önsegnek. A kisdedóvoda f. évi májushó 31-én, miután e czélra alkalmas helyiség vásároltatott, s a tóbb oldalról begyült adakozások és az állami segély pénzügyi tekintetben ezt lehetővé tették, ünnepélyesen megnyittatott, s azóta ez intézet Horváth Júlia k. a. óvósnő vezetése alatt sikerrel áll fenn, amenynyiben a növendékek száuia eddig miuden hónapbau tetemes volt; nevezeteseu jutnusban 96, juliusban 105, augusztusban 96, szeptemberben 81, októberbeu 72 és novemberbeu 60 gyermek járt fel. A jelzett napon megtartott közgyűlés egyik legfoutosahb ténye azou szervezetuek elfogadása »olt, atae lyet a válaszuiáuy, már előzetesen kidolgozva, e közgyűlésnek előterjesztett. E szervezet a kisdedóvoda felügyeletére vonatkozik, ameunyibeu jövőre e felett egy a választmány által kijelölt felügyelő-bizottság őrködnék, amely a három ker. hilíelekezet lelkésze, ugyau e felekezetek egy-egy érdemes tagja egy ügyvéd és egy orvosból állaud. A felügyelő bizottság az óvoda belső és külső ügyeit magáévá téve, azokat vezetné 8 müködéséról mindenben jelentést tbnne a választmánynak és inindenbeu uunak intentiói és utasításai szerint cselekednék. A felügyelő bizottság felállítása az alapszabályok megváltoztatásit egy-némely pontbau szintén maga után vonta, amely a közgyűlésen hasonlóan eliutéztetett. Előterje.-ztetett még a pénztáros jelentése is, melyből az 1884 évre nézve kitűnt, hogy 32 alapító tag által eddig ajánltatott 1206 frt. éB 2 db. szerb állami kötvény ; ebből be vau fizetve 604 frt., kint van a tagoknál 602 fr. 16J rendes tag által meg van ajánlva 630 frt., ebből be van fizetve 329 ft., kint van 301 ft. Folyó évi jövedelem volt január 1 tői 1241 ft. 3 kr. Kiadatott 529 ft. 14 kr E szerint a takarékpénztárban készpénzben vau 711 ft, 89 kr. A választásokra kerülvén a sor, az egyesületnek volt elnöknője Ferenczy Dessewffy Gizella úrhölgy, az egylet életében szerzett érdemei elisuieréseül, tiszt, elnök nőül választatott meg. Megválasztattak továbbá egy-