Nyírvidék, 1885 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1885-03-08 / 10. szám

,NYÍRVIDÉ 1£" és kiváló nagy alakjait tüntetik fel s a magyar vitézség részére kivívták a külföld elismerését: de a hazaszeretet, az önfentartás, a létért való küzdelem e nagy munkája mellett, törvény által biztosított önállósága és függetlensége daczára, csak a legutóbbi 100 év alatt is két ízben, először József császár uralkodása idejeben, másodszor a függetlenségi harcz után, Magyarország a hódított tartományok szomorú sorsára jutott. Ma a legalkotmányosabb uralkodót ékíti Szent István koronája; ma felelős kormány áll az ország élén, amely a nép képviseleti rendszer szerént, a nemzet többségének bizalmát élvezi: de egy uralkodó egyénisége, s a pillanatnyi helyzet alapul nem szolgálhat arra, hogy alkotmányunk oly kiváló intézményének, mint a magyar főrendi háznak legalább is évtizedekre kiható újra szervezése alkalmából, a történelem tanítását mellőzzük s a felső háznak teljes függetlenségét megóvni ne igyekezzünk. A magyar felső ház csak akkor felelhet meg törvényhozói hivatásának; csak akkor lesz a nemzet érdekeinek megfelelőn független; és csak akkor lesz a kor szabadelvű igényei szerént átalakítva: ha tagjainak többsége nem a kormány előterjesztésére királyi kinevezéstől, de a nemzettől nyeri megbízatását. Tisztelt képviselő ház! Azon történelmi mult, mely a megyéket a magyar alkotmány védbástyáivá emelte; azon befolyás, melyet a megyék a rendi alkotmány idejében a magyar törvényhozásra gyakoroltak; azon elvitázhatatlan tény, hogy a törvényhatóságok részére a politikai kérdésekkel való foglalkozás, még az 1876. XLII. t. cz. is biztosíttatott; végre azon körülmény, hogy a törvényhatósági bizottságok egyeteme a magyar nemzet zömét képezi: egyedül a törvényhatóságokat tüntetik elő mint oly testületeket, melyek hazánkban a felsőházi tagok választására hivatottak. Az alőadottak alapján azon tiszteletteljes kérelemmel járulunk a tisztelt képviselő ház elé, hogy a törvényjavaslat 1-ső §. c) pontjának megváltoztatásával, a javaslatot akként módosítani méltóztassék, hogy a felső házi tagok kinevezésére vonatkozó része mellőztessék s a törvényhatóságok választottjai a felső ház alkotó elemei közzé felvétessenek. Hogy azonban a törvényhatóságok képviselőik választásánál, a jelölttek anyagi helyzetére való tekintetek által korlátolva ne legyenek; de valóban azokat választhassák meg, kik vagy kiváló szakismeretük, vagy a köz jó előmozdítása körül szerzett érdemeik által a törvényhatóság bizalmára méltók; hogy tehát e választásoknál az érdem, a vagyon hiánya miatt, mellőzendő ne legyen: azon kérelmünknek adunk kifejezést, hogy a törvényhatósági felső házi tagok megfelelő napdijban és szálláspénzben részesittessenek.« A katonaságtól való fölmentésröl. (Vége.) A hadkötelezettség alól fölmentetni kért hadköteles apja, mostoha nagy apja, ipa, 18 éven fölül levő testvérjei, ha saját munka- vagy keresatképtelenségük miatt szorgalmazzák a fölmentést, személyesen tartozuak a sorozó bizottság előtt megvizsgáltatásu's végett megjelenni; meg nem jelenés esetén a fölszólamlási kérvény visszautasittatik. Sokan, már tudniillik azok, kik a katona ügyeket nem ismerik kellőképen, elvállalják a fölmentés vagy elbocsátás iránti kérvény megírását és fölszerelését, és az apa, nagyapa, vagy a 18 éven felül levő testvérek munkaképessége tekintetéből leendő megvizsgáltatását magán, vagy hatósági orvosokkal eszközöltetik, az azok által kiállított orvosi bizonyítvány figyelembe sem jő; a munka- és keresetképesség tekintetéből való megrizsgáltatásról szóló azon bizonyítvány bir döntő erővel, melyet a rendes vagy állandó sorozó bizottság állit ki. Most nézzük, hogy a hadkötelezettség alól való fölmentés iránti fölszólamlás, vagy a hadsereg kötelékéből való elbocsátás, az egyes felekre nézve mennyi költséggel jár. Elsőbben is megjegyzem itt, hogy mindkét esetben benyújtott kérvény, valamint mellékletei törvény szerint bélyegmentesek. A hadkötelezettség alól való fölmentési kérvényhez szükséges a »családi értesítő és ujonezozási ügyben* •/. alatti melléklet szerint kiállított, a községi elöljáróság és olyan két apa által aláírandó vagyoni bizonyítvány, kiknek ugyauazon évi ujonczállitásra fólhitt, de sem ideiglenes fölmentésre, sem a tényleges szolgálat alól való mentess^-e igénynyel nem biró fiaik vannak. A családi értesítőt az illető lelkészi hivatal állítja ki, melyért a lelkészi hivatal 2 frtnál többet nem követelhet; a fentebb jelzett vagyoni bizonyítványt a hatóság állítja ki díjtalanul, tehát még a kérvény megírása kerül valami költségbe, melyet a katonai ügyek vezetésével megbízott egyén, föltéve, hogy a fél hozzá folyamodik, 2—3 frtért kiállít annál inkább, mert a kérvény helyett jegyzőkönyvet is lehet fölvenni, melyet a katona ügyek vezetésével megbízott szakegyén szegény sorsú egyénekkel díjtalanul is köteles fölvenni. Eíként a hadkötelezettség alól való fölmentési kérvény teljes felszerelése 2, legtöbb 5 frtba kerülhet. Ha azonban a tél ezen kérvény kiállításával és fölszerelésével, a hatóság által a katonai ügyek vezetésével megbízott szakegyén mellőzésével más, talán abhoz nem értő egyént biz meg, elkerülhetetlenül több költségbe fog kerülni; mert ekkor a fizetendő összeg közös megegyezés utjáu állapittatik meg. Arra nézve, hogy a katoDa ügyek vezetésével megbízott szakegyén a fólmentési kérvényt kiállítani és fölszerelni állásánál fogva hivatva volna, az ide vonatkozó törvények és utasítások nem intézkednek; de mivel úgy a hadkötelezettség alól való fölmentés, mint a hadsereg kötelékéből való elbocsátás a fél magán ügye, azt a hatósági közeg hivatalos ügynek nem tekintheti. A kérvényt díjtalanul kiállítani azért nem lehet köteles, mivel azt a fél bárki által jogosítva van elkészíttetni; hanem a törvény, illetve kiadott rendelet azon intézkedéséből, hogy a fólmentés iránti igény jegyzőkönyvbe vett bejelentés szerint is emelhető, azt kell érteni, hogy a hatóság, illetőleg a katonai ügyek vezetésével megbízott egyén, a hadkötelezettség alól való fölszólamlás iránt tett bejelentést bármily alakban történik is az, elfogadni köteles. A hadsereg kötelékéből való elbocsátás már több költséget igényel, mert ha a besoroztatás által a félre hárul a hiba, 20 frt kincstári átalányt fizet, a családi értesítő kiállítása itt is 2 frtba kerül. A vagyoni bizonyítvány szintén díjtalanul állíttatik ki; de már a hadkötelékből való elbocsátás iránt emelt igény a hatósági közeg által fölveendő jegyzőkönyvben nem fejezhető ki. Arra nézve kérvényt kell kiállítani. Ezen kivül ha az apa, nagyapa, mostoha apa, vagy fitestvér munka és kereset képtelensége képezi a hadsereg vagy honvédség kötélé kéből való elbocsátás iránt emelt igény alapját, az illetőnek, az állandó sorozó bizottság előtt kell megjelenni. Elővezetése a hatóság által a katona ügyek vezetésével megbízott egyén részére uti költségek és napi-dijak fizetésével jár; mert bár arra nézve sincs intézkedés az ide vonatkozó törvényekben és utasításokban, hogy a munka- és keresetképesség tekintetéből eszközlőtt elővezetés folytán fölmerült költséget ki viseli: mégis, mivel a hadsereg kötelékéből való elbocsátás a fél magán ügye, soha sem lehet jogos, hogy az elővezetésből fölmerülő költségeket a megyei, illetőleg a városi közpénztár viselje; de a törvény, illetőleg az ide vonatkozó utasítás azon intézkedéséből, hogy elbocsátások után a fél 20 frt kinostári kártalanítási dijat köteles fizetni, jogosan vélelmezhető az is, hogy az elbocsátásból folyó minden költség a fél terhe; már pedig az elővezetés folytán a hatósági közeg részéről minden egyes esetben 14 frt 12 krnyi költség tehető követelésbe. Ezen előadottakból világosan kitűnik, hogy mily hiábavaló költséget okoz magának azon fél, kinek a fölmeutés iránti igénye a sorozás alkalmával is fent áll, mégis ez iránt fölszólamolni elmulaszt, s ez által magának az alig 5 frtnyi költség helyett 20—25, néha 40—45 forintnyi hiábavaló költséget okoz. Szükségesnek tartom még megjegyezni azon körülményt, miként 45 katasteri holdból álló földbirtok vétetik azon maximumnak, amely egyéb föltételek fennállása esetében a hadköteles fölmentését, vagy a hadsereg és honvédség kötelékéből való elbocsátását nem akadályozza ; ennélfogva mindazok, kiknek 45 katasztralis holdból álló földbirtokuk van, ha egyébként a fölmentésre vagy a hidsereg és honvédségből való elbocsátásra igényük volna is, ezen igéuy érvényesítése iránt hiába tesznek lépéseket, mert kérvényeik figyelembe vétetni nem fognak. (H-ly.) Köz ügyek. (Kivonat a szabolcsmegyei 1848/9-ki honvédek egyletének folyó 1885 évi márcziushó 22-én Nyíregyházán tartott közgyűlése jegyzőkönyvéből.) Felhívja elnök a közgyűlést, hogy amennyiben az 1848/9-ki honvédek országos központi választmánya hirlapilag felazólitá a vidéki egyleteket, hogy az e folyó évi márcziushó 9 én Budapesten tartandó országos honvédgyülésen képviseltessék magokat: mondja ki a közgyűlés hogy hány képviselőt kiván Budapestre felküldeni ? Egyúttal bejelenti a közgyűlésnek, hogy eddig már 5 egyleti tag Ígérkezett az egyletnek képviselésére: u. m. Székely Binedek, Gaál Elek, id. Krúdy Gyula és Margitay Gyula és Szentmáriay Gyula. Határozat. Az egylet képviselésére önként jelentkezők szíves ajáulat-tételét a közgyűlés köszönettel veszi s megbízza őket, hogy az egyletet, az e f. é. márczius 9 én Budapesten tartandó országos közgyűlésen képviseljék; azonban a következő részökre jegyzőkönyvi kivonaton kiaadandó utasításhoz való ragaszkodás föltétele mellett. Ugyanis : 1. Mindenek előtt azon legyenek, hogy a Görgeyféle igazolási ügy napi rendre hozassék; s ez esetben a szabolcsmegyei honvéd-egylet által az 1884 évi októberhó 5 én tartott közgyűlésen kimondott határozathoz tartsák magokat, s attól el ne térjeuek. 2. Ha pedig a Görgey-féle ügy nem hozatnék napi rendre, akkor hassanak oda, hogy az aradi honvédegylet által már megpendített, de épen eme f. é. márcziushó 9-ki országos honvédgyülés miatt, elodázott országos honvédgyülés Aradon okvetlen, és pedig mielőbb megtartassák. 3. Továbbá magában a segélyezési kérdésbon igyekezzenek oda hatni, hogy első helyen az ^Országos honvédsegélyző egylet*-nek belügyminiszteri jóváhagyással ellátott alapszabályainak szakaszai általában, különösen pedig annak a segélyezésre vonatkozó pontjai, a mostaninál méltányosabb módosítást nyerjenek. 4. Igyekezzenek továbbá oda hatni, hogy a segélyezések ne a palgári hatóságok közvetítésével, hanem az illető honvédegyletek hozzájárulásával, illetőleg ezek egyenes ajánlata alapján történjeaek és általok oktassanak ki a megszavazott segély-összegek. 5. Szerezzenek tud)aaást ugy az országos menház, mint általában a segély alap mibon-állásíról, s a ház és az alap kezeléséről. G. Végre eszközöltessék ki, hogy a segélye :éi iránt felterjesztendő kérvények portó nentességet nyerjenek. Kelt mint fent. Jegyzette és kiadta : Kmethy István, egyleti jegyző. (A közigazgatási felsőbb és alsóbb hatóságoktól más hatóságokhoz küldött iratcsomagok) ez időszerént és igen számos esetben szakadékony, gyenge papírból készített borítékba csomagoltatnak, s az ilyen csomagok a leggondosabb postai kezelés mellett is igen gyakran megsérülnek; a miből különöion fontosabb okiratokat tartalmazó csomajóknál nagyobb mérvű kírosodáso'c elk«rülése czéljából, a belügyminiszter a mult évi február 1-éa 6935. sz a. körrendeletet intézett valamenyi megyei és városi törvényhatósághoz ; de az ebben foglalt meghagyások, a közmunka és közlekedés-ügyi minisztérium posta osztályához több hatóságok részéről érkezett jelentések szerént, különösen az alsóbb hatóságok részéről számos esetben most is figyelmen kivül hagyatnak; miért is a vonatko zo belügy miniszteri rendeletet az illető alantas hatóságok újbóli megfelelő utasítása végett időszerű tek találjuk közölni: «G'J35/84 .... felhívom a törvényhatóságot,miszerént felügyelettel legyen az iránt, s az alautas közigazgatási közegeket is megfelelően utasítsa, hogy a felettes vagy társ hatóságokhoz küldendő iratok jövőben erős és tartós papírba burkoltassanak; hogy ez által a csoma goknak és azok tartalmának megrongálása megakadályoztassák. — A miniszter megbízásából Lukács György s. k. miniszteri tanácsos." (A felső ház reformájának) letárgyalása után, hír szerint, az országos képviselői mandatumnak 5 évre leendő kiterjesztését tárgyazó javaslat fog a képviselőház elé terjesztetni. (A baromfi kiálitásra vonatkozó határidő), az általános kiállítás országos bizottságának értesítése szerént, néhány külföldi baromfi tenyésztési egyesület és több magyar tenyésztő kívánságára, f. é. áprilhó 5-ig meghoszabbittatolt. (A szolgabiráknál hátralékban levő büntetéspénzek), illetőleg az ezekr >1 vezetett, s a kellő időben beterjeszteni elmulasztott nyilvántartási jegyzékek beküldése tárgyában, a belügyminiszter azon megyék alispánjaihoz, melyekből ilyen büntetéspénzek és nyilvántartások az előző évekről hátralékban voltak, az igazságügyminiszter megkeresése folytán rendeletet bocsátott ki,melyből kiemeljük a következőket: *Ezen hanyagság nemcsak azon szempontból igényel orvoslást, mivel az ily késedelmeskesés folytán az időközben behajthatlanná váló összegek erejéig az országos alap károsodást szenvedhet, hanem főkép azon okból nem tűrhető el, és azért igényel megtorlást, mert a büntetés ozélja megköveteli, hogy az a kihágás elkövetése, illetőleg a büntetés kirovására szükséges eljárás bifejezése után nyomban végrehajtassák. Hivatkozással 1880. évi augsztus hó 17-én 38,547. sz. a. kibocsátott körrerdeletemre, melylyel az alispánnak különös kötelességévé tétetett, hogy a járási szolgabiráknak a büntetéspénzek behajtása, kezelése körül követett és az egyideüleg kibocsátott utasítással szabályozott eljárását, a pénznapló és nyilvántartás többszöri megvizsgálása által ellenőrizzék, felhívom (czimet), miszerint a fentebb megnevezett járás szolgabíró hivatala részéről tanúsított mulasztás okairól személyes meggyőződést szerezni, s a tapasztalandókhoz képest, esetleg az illető tisztviselőnek felelősségre vonása mellett, a hátralékban levő összegek haladék nélkül való lefizetését eszközöltetni; illetőleg azoknak a fennálló szabályok értelmében tisztába hozatala iránt hathatósan intézkedni, az eredményről pedig hozzám mielőbb jelentést tenoi szíveskedjék.* Tanügy. A szabolcsmegyei tanító egylet központi választmánya Pazár István elnöklete alatt f. é. februárhó 18-án tartotta gyűlését. Pazár István alelnök mielőtt a kitűzött egyleti ügyek tárgyalását megkezdené, röviden előadja, miszerint Leffler Sámuel első alelnök a tanitó-egyleti elnökségről beadta leköszönését s hogy ennélfogva az egyleti ügyek vezetésével őt bizta meg. Olvastatott Leffler Sámuel a szabolcsmegyei tanító egylet első alelnökének a központi választmányhoz intézett lemondása, melyben tudomására hozza, hogy az egyletnél eddig elfoglalt alelnöki állásáról, a hivatalából folyó közvetlen számos teendői miatt, lelépni kénytelen. A Központi választmány sajnálattal veszi Leffler Sámuel tanító egyleti alelnök időközbeu történt lemondását annál is inkább, mivel mindig ügyszeretettel és érdeklődéssel vett részt az egylet ügyeiben : de amenyiben a választmány nem érzi magát illetékesnek arra nézve, hogy lemondását elfogadja, ennélfogva azt a jövő nagy gyűlés elé fogja terjeszteni, s az egylet ügyeinek további vezetésével az alapszabályok 9 §-a értelmében Pazár István másod alelnököt bízza meg. Olvastatott a mult 1884. év augusztus 29-én tartott tanító egyleti nagy gyűlés jegyzőkönyve, melyből kifolyólag következő intézkedések tétettek : a) Az újból módosított s a nm. közoktatásügyi m. kir minisztérium által jóváhagyott t. egyleti alapszabályok, a központi választmány által 300 példányban kinyomatni rendeltettek, melynek eszközlésével az alelnök és pénztárnok bízattak meg. 6) A II-dik országos képviseleti tanitó-gyülés által kitűzött pontok közül ujabban beérkezett müvek megbirálás végett kiosztattak; még pedig az elsőnek megbirálásával: »A törtek tanítása a népiskolában* megbízatott Rubmann Endre, »A terményrajz tanításának anyaga és módszere* czimü műnek megbirálásával megbízatott Orsovszky Gyula oly meghagyással, hogy bírálataikat a jövő választmányi gyűlésig terjeszszék be. c) A nagy gyűlés által következő két pályakérdés tüzetett ki: I. »Mennyire fürg össze a népiskola a kisdedóvóval* Pályadíj 2 drb. magyar arany. II. »Miként lehetne a néptanítóknak anyagi helyzetén segíteni.* Pályadíj 2 drb. magyar arany. Ezen pályakérdésekre pályázbatik minden szabolcsmegyei tanitó, ki egyszersmind a tanitó egyletnek rendes tagja. A pályaművek jeligés levél kíséretében Pazár István t. egyleti alelnökhöz Nyíregyházán f. é. augusztus l-g küldendők be. d) Vonatkozólag a nagy gyűlés jegyzőkönyvének X-dik pontjára a t. egyleti könyvtár gyarapítására ujabb paedagogiai müvek megszerzésével az alelnök és könyvtárnok bízattak meg. Pazár István alelnök jelenti, hogy az Eötvös-alap és Országos tanítói árvaház központi gyűjtő bizottságától felszólittatott, miszerint a szabolcsmegyei tanitó egylet tagjai közt az »Eötvös-alap« és »Országos tanítói árvaház* gyarapítására gyűjtéseket eszközöljön. Ennélfogva Pazár István t. egyleti alelnök, ki egyszersmind a szabolcsmegyei »Eötvös-alap* és >Országos tanítói árvahás« gyűjtő bizottságnak is elnöke, megbizatik, hogy hivja fel a szabolcsmegyei tanitó egyleti körelnökeit, miszerint az Eötvös alap gyarapítására körükben gyűjtéseket eszközöljenek, s a gyűjtött összegeket Pazár István gyűjtő bizottsági elnökhez küldjék be. Egyszersmind felhívatnak azon szabolcsmegyei tanítók, kik az Eötvös alapnak már több éven át rendes tagjai, hogy az ösztöndíjra jogosult fiaikat ajánlás végett a szabolcsmegyei tanitó-egylet központi választmányhoz jelentsék be. Jegyzette: Habzsuda Dániel, t. e. jegyző.